Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

1977. április 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Folytatódott a fizikatanárok ankétja Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ színház- termében előadásokkal foly­tatódott a XX. országos fi­zikatanári ankét programja. Délután a résztvevő pedagó­gusok a Tiszaparti Gimnázi­umban, a vegyipari szakkö­zépiskolában, s a művelődé­si központban tanácskoztak, vitatkoztak a fizikatanítás kérdéseiről, az új tantervből adódó megnövekedett felada­tokról. A viták vezetője: Ge- cső Ervin, Sas Elemér és Kovács László volt. Az ankét ma Marx György és Gánti Tibor előadásával folytatódik. Majd a három­napos tanácskozás záróak­kordjaként átadják a tanesz­köz-kiállítás díjait, s az Eöt­vös Loránd Fizikai Társulat­ban kiemelkedően dolgozó fi­zikusoknak járó kitüntetése­ket. Megnyitónak Hada István kiállítását Tegnap délután a Dam­janich Múzeum első emeleti helyiségeiben megnyitották Kada István törökszentmik­lósi naiv festő tárlatát. Be­vezetőt mondott Lengyel Bol­dizsár a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezető helyettese. A kiállí­tott csaknem harminc kép életteli szín- és formavilága már az első órákban sok lá­togatót vonzott. A tesztlapok kitöltése Szabályos testnevelési érán vettek részt a felvételizők A futást, gimnasztikái- és és talajgyakorlatokat, külön pontozták T. K. L. More/// Edit tűzzománc kiállítása A kunszentmártoni nagy­községi-járási művelődési központban látható Morelli Edit kiállítása. A művésznő a Képzőművészeti Főiskolát festő szakon végezte, mégis a tűzzománc technikai-for­mai lehetőségei között talál­ta meg igazi önmagát. Eb­ben a műfajban sokkal tá- gabb asszociációkat képes megvalósítani, mint a festé­szet eszközeivel. Munkáinak formaelemei egyértelműen a népművészetből, ősi kultú­rák közös motívumkincséből táplálkoznak. Ez nemcsak tükröseire, bábuira, cipóké­pű menyecskéire, legénykéi- re vonatkozik, de tágabb ér­telemben fellelhető . növényi és állat utalásokból, nap­hold jelekből szervezett' na­gyobb munkáinál is. A kunszentmártoni anyag korántsem teljes, az elmúlt esztendőben Tiszafüreden Morelli Edit jóval nagyobb kiállítással szerepelt. A be­mutatott munkák viszont ép­pen elegendők ahhoz, hogy a közönség megismerje a mű­vész tevékenységének skálá­ját, s közel kerüljön a fő­mű formai-tartalmi sajátos­ságaihoz; az öcsödi házas­ságkötő terem új faliképéhez, az itt első ízben bemutatott Életfához. Maga az ötlet is dicséretes, az Életfa beépítés előtti be­mutatása. így olyanok is lát­hatják, akik talán sosem jut­nak el Öcsödre. A mű arany­rózsaszín, pasztell ragyogású színvilága kitűnően illeszke­dik az esküvő magasztos pil­lanatához. Nem akar hival­kodóan előtérbe kerülni, csendes izzású tüzeivel szol­gálni kívánja két . ember életének legfontosabb mozza­natát. Morelli Edit Életfájá­nak a középterében, az „élet­út” csúcsán, derekán kap he­lyet a fiú és a lány alakja. Jó érzékkel bölcsőt idéző alapból fejleszti a művész a kompozíciót, s jut el a sti­lizált koronás pártázat felső mezejéig. A nyugodt ritmu­sú mezők elemeit természeti motívumokból, állat-növény elemekből, égitestek jeleiből építi. A lágyan hajló tűzzo­mánc formákat dekoratív rézlemez öleli körül. Az életfa ősi szimbólumát kelti új életre, fogalmazza át saját művészi képzelete sze­rint Morelli Edit. S bár meg­marad az eredeti népi szim­bólumnál, nem egyszerűen másolja, utánozza annak ele­meit, hanem a népművészet belső törvényei szerint te­remti újjá. Egri Mária B z elmúlt három napon a tavaszi iskolai szünet elle­nére diákzsivajt visszhan­goztak a tiszaföldvári Hajnóczi József Gimnázium és Óvónő­képző Szakközépiskola falai. Felvételi, helyesebben pályaal­kalmassági vizsga volt. Az óvó­nőjelölteknek énektudásukról, rajz-, mozgás- és beszédkészsé­gükről kellett számot adniuk, majd tesztlapokon bizonyítaniuk pszichikai rátermettségüket. Az alkalmassági vizsga és az isko­lai tanulmányi eredményük alapján a napokban dönti el az Iskola vezetősége, hogy a 186 pályázó közül kik kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben a szakközépiskola két első osz­tályában. Bulgakov: Bemutató a Szigligeti Színházban „... a Tartuffe”-öt pedig betiltom... És a mai naptól hallani sem akarok Önről. Királyi pártfogásomat ezzel megvonom” — mondja ma este XIV. Lajos, Franciaor­szág király Jean-Baptiste Poquelin de Moliére neves drámaírónak és színésznek. Hazai színpadon — pre­mierekre gondolunk — má­sodik alkalommal hangza­nak el ezek a súlyos sza­vak. Első ízben a budapesti Katona József Színházban került Bulgakov drámája a közönség elé. Hosszú idő után jutott a Moliére, avagy az Álszentek összeesküvése egyáltalán újra színpadhoz. Az 1932-ben írt drámát elő­ször négy évvel később tűz­te műsorára a moszkvai Mű­vész Színház. — Hogyan foglalná össze a Bulgakov-darab lényegét, ha úgy tetszik, eszmei mon­danivalóját — kértük Paál István rendezőt a dráma be- ajánlására. — Bulgakov önmagáért beszél, már semmiféle be- ajánlásra nincs szüksége. A moszkvai Komszomol Szín­ház 1966-ban újra műsorra tűzte a Moliére-t, s a Gor­kij által is oly nagyra be­csült Mihail Bulgakov rene­szánszát éli a Szovjetunió­ban. Az Álszentek összeeskü­vése mondanivalója közép­pontjában a hatalmat támo­gató művész és a művészt támogatni kívánó hatalom konfliktusa áll. A konflik­tus oka: a művész nem köz­vetlenül a hatalom legma­gasabb szintű megszemélye­sítőivel tart kapcsolatot, ve­A szocialista meggyőződés kohói Közismert, hogy. £a­évente mintegy 2,2 milliónyi­an ismerkednek az MSZMP politikájával és annak ide­ológiai alapjaival; kétharma­dos többségük a tömegszer­vezetek (a KISZ, a szakszer­vezetek, a népfront) tanfo­lyamain, az állami egyeteme­ken, és főiskolákon, valamint az állami vezetőképzésben. Az egészen belül a legna­gyobb — egyharmados — há­nyadát a szorosabb értelem­ben vett pártoktatás képvise­li. Ennek két ága: a több mint százharmincezer sze­mélyre kiterjedő káderkép­zés és a csaknem hatszázez­res létszámú, úgynevezett tö­megoktatás vagy tömegpro­paganda. Az oktatásban a párttagságnak 73 százaléka vesz részt, a hallgatóság so­raiban tehát ott találjuk a politikai és ideológiai kérdé­sek iránt az átlagosnál ele­venebben érdeklődő párton- kívülieket is. A megyében dinamikus fejlődés jellemzi a pártoktatást. Több mint százezren tanulmányozzák a marxizmus—leninizmust; a megye párttagságának 76 százaléka tanul, a káderkép­zésben pedig évente kétezer­ötszáz elvtárs vesz részt. A tömegpropaganda gaz­dái. a pártszervezetek, tíz, — a politikai, társadalmi, gaz­dasági, kulturális élet egyes területeit érintő — tanfolyam közül választhatnak, a hall­gatóság érdeklődésének és előképzettségének, főképp pe­dig a munka- vagy lakóhely politikai szükségleteinek megfelelően. Ezeknek a tan­folyamoknak a rendszere hosszú évek során kristályo­sodott ki, különösen az utób­bi öt-hat esztendőben korsze­rűsödött igen figyelemre méltóan; helyi ötéves oktatá­si tervekben ölt testet. A je­lenlegi tanév kezdetén a korábbiaknál is jobb tan­könyveket adtak ki számuk­ra. Nem iskolarendszerű itt az oktatás, a csoportok a propagandista vezetésével megbeszélve-vitatkozva sa­játítják el az ismereteket. Fontos feladat, hogy ezek a csoportok ne csak az ismeret- szerzés, hanem a szocialista meggyőződés kohói is legye­nek. Nagy társadalmi céljaink megvalósításának, rendsze­rünk szilárdságának és szün­telen erősödösének, a szo­cialista demokrácia fejlődé­sének nélkülözhetetlen felté­tele. hogy á politikai, társa­dalmi, gazdasági és kulturá­lis élet irányító posztjain, a párt-, az állami- és társa­dalmi szervek vezető testü­letéiben — az alapoktól a legmagasabb szintig — jó ve­zetőképességgel rendelkező, általános, szakmai és minde­nekelőtt politikai értelemben jól képzett emberek dolgoz­zanak; ugyanakkor a válasz­táshoz vagy kinevezéshez megfelelő minőségű, mennyi­ségű utánpótlás álljon ren­delkezésre. BŐGSZ társadalmunknak érdeke az is, hogy vezető tisztségbe, vezető tes­tületekbe rendszeresen és kellő számban kerüljenek közvetlenül a munkapad mel­lől munkások, fizikai dolgo­zók. A pártszervezeteknek és szerveknek erre irányuló, szerteágazó tevékenységét összefoglaló néven káder­munkának nevezzük (az ál­lami életben személyzeti munkának), amelynek egyik döntő szakasza a káderkép­zés, illetve továbbképzés. A pártoktatáson belül lépcső­zetesen egymásra épülő is­kolák szolgálják ezt a célt: a marxizmus—leninizmus egy és kétéves középiskolá­ja, hároméves esti egyeteme, s ezt követő, több évés sza­kosítók, az öthónapos és egy­éves pártiskola, valamint az MSZMP Központi Bizottsá­gának Politikai Főiskolája. A káderképzésben a bentla­kásos formák mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az esti és levelező tagozatok. A káderképzés . tehát iskola- rendszerű, vizsgakötelezett­séggel jár, bizonyítványt, fel­sőbb fokon államérvényes diplomát nyújt, a főiskola pedig alapot ad tudományos fokozatok megszerzésére is. Amíg a tömegpropaganda tanfolyamokon politikánk alapjaival ismerkednek meg a hallgatók, a káderképzés­ben egyrészt mélyebben, részleteiben is e politikával, másrészt pedig annak tudo­mányos, ideológiai alapjaival: a marxista—leninista filo­zófiával, politikai gazdaság­tannal, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom történetével. Magasabb szin­ten helyet kap a képzés anya­gában a szociológia, a veze­téselmélet, s több más fontos kiegészítő tantárgy is. Az elmondottak ellenére nincs merev választóvonal a pártoktatás e két tartománya között. A káderképzés külön­böző szintű iskoláira elsősor­ban azokat a párttagokat vagy pártonkívülieket java­solják az alapszervezetek, akik a tömegpropaganda tan­folyamokon — s emellett természetesen a gyakorlati politikai munkában — kitűn­tek érdeklődésükkel, aktivi­tásukkal, tudásukkal. Csak megbízható alapokra lehet tovább építeni a marxista— leninista műveltséget is. Nemcsak * t°mTnhis' . tak kozott, ha­nem egész közvéleményünk­ben is növekvő rangja, tekin­télye van a pártoktatásnak, s ez az oktatás színvonalának további javítására kötelezi a propagandistákat és a párt- szervezeteket egyaránt. Álszentek összeesküvése Piróth Gyula, Fenyő Ervin és Iványi József a darab egyik jelene­tében lük csak az erőátvitel — vagyis a hatalom hierarchiá­ja útján érintkezik. Ebben Bulgakov mondanivalója szerint igen sok a buktató, a félreértés és meg nem ér­tés, sőt a félremagyarázás lehetősége. Moliére ott kö­veti el a tragikus vétséget, amikor a Tartuffe megírá­sával dührohamra ingerli azpkat akik a királyi dön­tést befolyásolni tudják. — Moliére életútja ko­rántsem volt annyira tragi­kus, ahogy a Bulgakov drá­ma sűríti. — Moliére életútjából ti­zenöt évet valóban „sűrít” Bulgakov, vélhetően a Mo­liére úr élete című nagysze­rű esszéje alapján. — Az előadás díszlete ez- útthl több mint a hagyomá­nyosan értelmezett színpad­kép-kellék. — A díszlet, Najmányi László munkája, az előadás megértésének egyik kulcsa: a plexinek és a nylonnak dramaturgiai szerepe van. Moliére egy-egy darabjából is eljátszunk néhány részle­tet, ez a valóság, ennek tár­gyai színesek, plasztikusak, a színészi játék majdhogy naturális, míg a rideg anyag •birodalmában a torz valóság jelentkezik. Abból kell kiin­dulni, hogy a színházi em­ber számára a színház a valóság — Moliére színész volt — s ami a színházon kí­vül történik, a művésztől független. Bulgakov zseniális művét Elbert János fordításában két részben mutatja be a Szigligeti társulata, vendég- művészekkel megerősítve. Moliére szerepében Iványi Józsefet, XIV. Lajosként pe­dig Piróth Gyulát láthatjuk. — ti — Könyvek a költészet napjára Klasszikus és mai magyar költők, a külföldi líra legki­válóbb alkotóinak műveit, gyermekeknek szóló verses­köteteket kínálnak gazdag választékban a költészet napjára könyvkiadóink. Ismét a könyvesboltokba kerül a Magvető Kiadó Szép versek ’76-ban című antoló­giája, amely tí legújabb ma­gyar lírából ad reprezenta­tív válogatást. A kötet a költészet napján féláron kapható majd. Már az üzletekben van Wathay Ferenc Énekes könyvének hasonmás kiadá­sa, amelyet a Magyar Heli­kon jelentetett meg. A szer­ző a XVII. század végvári harcainak katonája volt. 1602-ben Székesfehérvár el- estekor sebesülten a törökök foglya lett, s Konstantiná­poly hírhedt börtönében, a Héttoronyban raboskodva ír­ta meg emlékezetből Énekes könyvét. A művelődésünk történetének ezt az értékes dokumentumát mai helyes­írással is közli a kiadvány második kötete. * Az Akadémiai Kiadó teszi közzé Vajda János összes műveinek harmadik kötetét. A könyv Vajda János epi­kus alkotásait, és egyetlen — a súgópéldányban fenn­maradt — Ildikó című drá­máját tartalmazza. A költészet napja alkal­mából — a Magvető és a Szépirodalmi Kiadó 30 év sorozatában — jelenik meg Csanádi Imre Bástya és bá­torság című kötete, Nagy László válogatott versei Vá­ci Mihály Százhúszat verő szív című versgyűjteménye, s a Weöres Sándor alkotá­sait tartalmazó kötet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom