Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

1977. április 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 BOGARASI KITÖRÉS A parlag halott (öld Bogarasi leltár: művelődési otthon, posta, élelmiszerbolt, heti egyszeri orvosi rendelés. a lfnmár P°rta Bogara­iul Ilid l son a takaro­sak közé tartozik, bizonygat­ta a bakról a fuvaros is. Napközben csak az öreg tesz- vesz otthon. Az egyik Komár gyerek a tanyavilágba tele­pült szeszgyárban, a másika kürti pincészetben dolgozik. Déltájban az udvaron száraz szőlőtőkék reccsennek az öreg kisbaltája alatt. Aztán a kerítésig lassan oldalaz. Agyvérzése óta húzza csak az egyik lábát a másik után. „Jövőre kezet fogok a nyolcvannal, s ha minden igaz majd a százzal is. A kórházban a főorvos, ami­kor kitakart azt mondta, a rhagam fajta sokáig él. A kert éltet is, de meg is töri az embert. Az agyvérzést is a tőkék hozták rám. Azt mondtam az agromónusnak a tsz-ben, hogy fiam én mun­kához szoktam, adj nekem külön öt holdat, magam végzek vele. A nagy meleg­ben az utolsó soroknál ki­hullott a kezemből a szer­szám, aztán vittek is! No persze a bakó, a tarisznya a borral a hidegen volt és gyakran meghúztam, azt •mondják azért jött a szél­ütés. Akkor ittam utoljára, no meg még egyszer egy ku­picával, amikor a kórházból haza hoztak. De úgy megló­dult a harang a fejemben, hogy le is tettem végleg a poharat... Siheder koromban az ura­sághoz szegődtünk aratni. Akkoriban angol búzát ve­tettek, ha megnőtt megköt­hették a fejünk felett. Sok­szor be sem jöttünk a házba a földről, a nagy fa alatt aludtunk pirkadásig. • Az öcsém egy éjszaka föltápász- kodott, fogta a favillát, a vállára vette, indult. A nagy­bátyám ugrott, hova te gye­rek? Az meg nem hallott, csak lépegetett, úgy kellett erővel visszafektetni. Mintha álomkórosak lettünk volna, nem nyugodott a szervezet, vitt volna csak mindig mun­kára. .. Később, aki tudott, szer­zett magának egy kis szőlőt gyümölcsöst. Kosaraztunk a terméssel, tótbatyuval, tud­ja egy elől, egy hátul. El­jártunk Tiszakécskére, Kun­szentre a vásárba, jó tizen­öt kilométert gyalogoltunk, s nagy ritkán, ha felfértünk egy szekérre. Télen is vittük a batyut, de akkor többen vágtunk az útnak, a farkasok miatt. A kenyér megfagyott, csak a kulacsból a jófajta tartotta bennünk a lelket.” Bogarason több emberről is hallottam, akik munká­val a halálig hajszolták ma­gukat. G.-re kapával a ke­zében a tőkék alatt találtak. H.-t pedig a betegágyból pa­rancsolta az asszony a kert­be, mondják, néhány nap­pal később már „deszkát árult” az öreg. A szőlő ki­szipolyozza az erőt, s a szőlő a tanyavilágban örökség.. Ezen a vidéken már az 1600-as évek közepén szüre­teltek. Többen még ma is, túl a hetvenen, maguk kötö­zik a szőlőt s csak a kitaka­rást és a permetezést adják napszámba. Jó terméssel így is tisztes pénz áll a házhoz, igaz a rossz meg csak visz. Elhagyjuk Bogarast, jobb­ra, balra dűlőkre szédeleg az út. Repedezett falú ta­nyák tűnnek fel, rozsdás la­kattal, tört üveggel. A dűlők mentén gyümölcsfák sora­koznak. A termés a férgeké. A gaz fölött, ameddig csak a_ szem ellát, gazdájukat vesztett szőlők. A levél a gombáké, a satnya szemek a madaraké. Egy helybeli kör- bekaszál a karjával: öt-hat éve ezek már csak madár­látta földek. Száz hold kö­rüli parlag termi a dudvát. őszre mégis benépesedik a környék. Békéscsabáról is jönnek kocsival, viszik a „senki maradékát”. A hely­beli öregek egymás után le­adják a tanácsnak a földet. A régi sorok között csak ló viheti az ekét, a gép nem fér el. Azt mondják a parlag föld halott föld. És azt is mond­ják: körötte elszegényedik a vidék... A tűzhelyben illatos pogá­csa sül az ebédhez, az ud­varban a kút mellett a ku­tya is a magasba antennáz- za az orrát. Ifjabb Nyikos László hatszáz négyszögöl szőlőt művel háztájiban, hat­százat meg fele termésért fogadott fel. Napszámost ke­resne maga is. „Huszonöt forintot aján­lottam óránként a szőlő­nyitásért. Ételt, bort, pálin­kát kínáltam, még sem jött senki. Húszért még el-el- mennek permetezni, de arra sem adják könnyen magukat. Pedig egy jó napszámos ha­vonta kilencezret is megke­reshet, ingyenben a kosz- tot, no meg, amit a torkán leenged. A közösben vagyok éjjeli­őr, ha ugyan éjjeli, mert hogy délutántól reggelig hú­zom. Péntektől hétfőig egy- végtében tart a szolgálat, ilyenkor a lovakat is ellá­tom. Havonta 400 órám jön ki, háromezret fizetnek érte. Sok, hosszú munka, de biz­tos a pénz a családnak, s mellé még a föld hoz vala­mit. Mehetne jobban, mond­tam is, hogy felvállalnék a dudvásból, csak éppen több évre ígérnék nekem. Mert az nem járná, hogy nagy erővel rendbehozza az em­ber, aztán meg hipp-hopp visszaveszik. De nem adják még haszonbérbe se, pedig kijönne az abrakra való, tarthatnánk jószágot rende­sen, nem úgy mint most...” A parlag fertőzi Bo­garast. Vonzza a jött- menteket, hiszen egy-egy silányabb tanyát két-három ezer forintért árulnak Mások egyszerűen csak leverik a rozsdás lakatot, s elvac- kolnak a szalmában. A kunszenti járási rendőrkapi­tányságra az utóbbi években mind gyakrabban érkeznek a feljelentések. A fáról el­tűnik a gyümölcs, az udvar­ból a csirke. Nemrégiben a művelődési otthon elől a pádról kenyeret loptak. Ke­nyeret! Ilyen még nem volt, zsörtölődik a tanyasi ember, hogy zárni kell már a kaput, ügyelni a szárnya­sokra.'Zajong a nép, féltik addig tisztes, zárt világukat, de hát az elhagyott porták kínálják a búvóhelyet. n közösségen“““ zugkimérések tágítják. A „bögrecsárdákat” törzs­vendégek járják, fizetség fe­jében zálogul órát, tollat, zsebrádiót akasztanak a szögre. Bogarasi leltár: művelődé­si otthon, posta, élelmiszer- bolt, heti egyszeri orvosi rendelés. A házak 80 száza­lékában villany világít. Ke­vés ilyen módos tanyavidéket találni az országban. A szőlő, a gyümölcs biztos jövőt kí­nálna, mégis gyarapodik a parlag. Miért? Az egyik ok­ról a hagyományos művelés­ről már esett szó. A másik: Bogarasra nem vezet szilárd burkolatú bekötőút. Ezért a tanyavilágnak nincs menet- rendszerű buszjárata. A leg­közelebbi község Tiszakürt 3—7 kilométer. A tanyavilág fölött nem­régiben mindezek ellenére elhallgatott a_ vészharang. Bogaras és környéke kitö­résre készül. Csak nehogy magában küszködjön! (Folytatjuk) Mélykúti Attila Magyar építők az NDK-ban Az NDK-ban 1976 és 1980 között 750 ezer lakás építé­sével, illetve modernizálásá­val két és fél millió lakos la­káshelyzetét' javítják meg. A nagyarányú lakásépítési program teljesítésében több különböző iparág vesz részt, ezenkívül felhasználják az építők a szocialista gazdasági integráció előnyeit is. Ennek egyik példája: ma­gyar közreműködéssel épül a Magdeburg melletti járási székhelyen, Haldenslebenben egy kerámiagyár, az új laká­sok mosdó- és WC-kagyló igényeinek kielégítésére. A tervezést és a kivitelezést egyaránt magyar szakembe­rek vállalták. Az új NDK- üzem modellje a Magyaror­szágon már tíz éve működő hódmezővásárhelyi, hasonló profilú gyár. A budapesti 31. sz. Építőipari Vállalat és a magyar Vasút- és Útépítő Vállalat munkásai már dol­goznak az új üzem területén. Az új üzem, amelynek alapkövét 1975-ben rakták le, 1978-ban — a tervek szerint — megkezdi próbaüzemelé­sét. Teljes elkészülte után 8000 tonna lesz az évi terme­lése. Szénhidrogén után kutatnak A Szovjetunió, az NDK és Lengyelország közös szerve­zete, a Petrobaltik nemzetkö­zi egyesülés tervei szerint az idén megkezdődik a szénhid­rogén kutatás a Balti-tenger kontinentális talapzatán. En­nek megfelelően bővítik az egyesülés anyagi-műszaki bá­zisát is. A szovjet szakértők más szocialista országban is végeznek kutatásokat. Így az NDK-ban földgáz, Bulgária tengerparti vidékén földgáz és kőolaj, s Lengyelországban ugyancsak különböző szén­hidrogén-lelőhelyek után ku­tatnak. Magyarországon szén és bauxit, Kubában pedig nikkel és más fém, valamint foszfor-bányák feltárásához nyújtanak segítséget. A Minisztertanács megtárgyalta Tflvnszi BNV Az idén május 18 és 26 között rendezik meg a be­ruházási javak szakvásárát. Az érdeklődés a külföldi és a hazai kiállítók között igen nagy, hiszen az év elején „elkelt” az összes fedett ki­állítási ■ terület. A honi kiál­lítókkal együtt 28 ' ország 1700 vállalata, cége mutatja be termékeit a BNV-n. A már jól bevált szakosítás szerint kilenc csoportban lát­hatók majd a beruházási ja­vak, termékek. A kiállítást rendező HUNGEXPO tájékoztatása szerint az idén öt napon át szakmai bemutatók lesznek a vásáron. Dz NDK árut szállít Áruszállítással járul hoz­zá az NDK az Albertirsa— Vinnyica közötti 750 kilo­voltos távvezeték magyar szakszának építéséhez. A munkálatok ütemének meg­felelően 1978-ig 10,72 millió rubel értékű árut, többek között különböző acéltermé­keket, vegyianyagokat, bri­kettet, erősáramú kábelt, földmunkagépeket, teher- és személygépkocsikat szállít. Csehszlovákia a közös be­ruházáshoz nyújtandó hoz­zájárulásának túlnyomó ré­szét építési fnunkával egyen­líti ki. Így már megkezdte a 750 kilovoltos távvezeték egyik szakaszának építését. Ezen a leágazáson jut majd a Szovjetunióból érkező áram Csehszlovákiába, s onnan pe­dig az NDK-ba. A KORMÁNY legutóbbi ülésén megtárgyalta a tava­lyi munkavédelmi helyzetet. Részben elismeréssel vehette tudomásul a balesetek 2,4, a halálos sérülések 10,4 száza­lékos csökkenését. Kevésbé szolgálhattak megnyugtatásra ia részletek. Jellemző például, hogy az élelmiszeriparban — szem­ben az általános csökkenés­sel —, egy év alatt 9 száza­lékkal nőtt a balesetek szá­ma. A gép- és az építőipar­ban pedig öt év távlatában tavaly történt a legtöbb ha­lálos sérülés. Az ipar egészé­ben pedig 8,6 százalékkal romlott a csonkulásos sérü­lések, 15 százalékkal pedig a maradandó munkaképesség­csökkenést, vagy végleges rokkantságot okozó balesetek aránya. Különösen megdöb­bentő volt tavaly a tömeges balesetek feltűnő gyakorisá­ga. Ez az 54 robbanás, mér­gezés, égés okozta szerencsét­lenség 54 ember életét köve­telte és 348 ember egészségé­ben hagyott súlyos, vagy ke­vésbé súlyos nyomokat. Az okok elemzése meglehe­tősen változatos képet nyújt. Egyetlen tényező azonban azonos: egyik eset sem volt véletlen. Mindegyik a mun­kavédelmi tevékenység egye­netlenségéről, helyenkénti következetlenségéről árulko­dik. Lehet-e véletlennek tekin­teni, hogy az üzemi halálos balesetek 44 százalékát jár­művek okozzák? Az összes balesetek 4‘5 százalékát pe­dig — tárgyak és személyek esése, ami évről évre növe­kedő irányzatot mutat. 1975- ben 33, tavaly 36 ember éle­tét követelte a magasban végzett munkánál az előírá­sok mellőzése, harminchatan vesztették életüket, mert biz­tonsági öv, védőkorlát nélkül dolgoztak az épületen. Az áldozatok életükkel fi­zettek könnyelműségükért. De vajon elég tanúlsággal is szolgáltak? Hiszen a felelős­ség alól az sem mentesülhet, aki látta és nem akadályoz­ta meg, hanem hallgatólago­san tudomásul vette, hogy ilyen körülmények között dolgozzanak. És azok sem, akik hasonló hátborzongató esetek ismere­tében ma is, az idén is, nem lépnek közbe a fegyelmezet­lenség láttán, akik nem kö­vetelik meg a munkavédelmi előírások maradéktalan be­tartását. MERT IGAZ, tavaly keve­sebb volt a sérülés, mint 1975-ben. De még kevesebb lehetett volna, ha csak egy kicsit nagyobb a fegyelem. L. M. ÁPRILIS 16-17-re Összehívták a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozását Juhász Ottó, a SZOT titká­ra tegnapi sajtótájékoztató­ján bejelentette, hogy a Mi­nisztertanács,. a SZOT és a KISZ Központi Bizottsága április 16—17-re összehívta a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozását. A vállalati brigádértekezleteket követő 36 ágazati tanácskozá­son megválasztották azt az ezer küldöttet, akik megvi­tatják majd a szocialista bri­gádmozgalom helyzetét, a munkában és tanulásban rá­juk váró feladatokat, a mun­kájukat akadályozó tényező­ket, s napirendre kerülnek az ágazati tanácskozásokon elhangzott országos jelentő­ségű javaslatok is, amelyek­kel kapcsolatban a küldöttek állást foglalnak, s ezt ok­mányba is foglalják. Ami a vállalati és ágazati tanácskozások tapasztalatait illeti, érzékelni lehetett a szocialista brigádok súlyá­nak, jelentőségének növeke­dését. Az országban 157 500 brigád több mint 1,8 millió dolgozót tömörít, vagyis a brigádok száma az 1972-ben megtartott IV. országos ta­nácskozás óta 21 százalékkal növekedett. A mozgalom ere­jét, társadalmi és gazdasági súlyát azonban elsősorban nem a számszerűségen, ha­nem sokkal inkább azon mérhetjük le, hogy a brigá­dok jó eredményeket értek el a munkában, a tanulás­ban, s egyre inkább példaké­pül szolgálnak a szocialista életmód kialakításához. A tanácskozásokat az őszinte vélemény formálás és tenni- akarás jellemezte. A gazda­sági vezetők joggal méltatták a szocialista brigádok sokfé­le kezdeményezését, a többi között azokat, amelyek a ha­tékonyság, a minőség javítá­sát, a takarékosabb gazdál­kodást szolgálják. E brigádok voltak kezdeményezői min­denütt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére kibon­takozott munkfjversenynek is. A csepeliek felhívásához a népgazdaság valamennyi ágazatában csatlakoztak a kollektívák tíz- és tízezrei, sőt a kezdeményezés nagy visszhangot váltott ki és kö­vetésre talált más szocialista országokban is. A munkafel­ajánlások a korábbinál job­ban segítik az éves tervek­ben kifejezett gazdaságpoli­tikai célok végrehajtását. Végső soron az országos ta­nácskozástól is az várható, hogy hozzájárul majd a nép- gazdasági terv társadalmi hátterének erősítéséhez. S újabb lendületet ad az ötéves terv, s ezen belül az idei fel­adatok sikeres megvalósítá­sához — mondotta a SZOT titkára. A Szolnoki Nyomda magasnyomó gépsorán tankönyvek, plakátok, falragaszok, kereskedel­mi - ügyviteli nyomtatványok készülnek. Az előtérben Tóth András gépmester ellenőrzi a „Viktória 820” típusú magasnyomógép működését. M. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom