Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-07 / 81. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1977. április 7.

Még diákok, de már munkások is a harmadéves ipari tanulók. A hét három napján iskolapadokban ülnek, a többi napon vállalatoknál, gyárakban dolgoznak, sokszor két műszakban, igaz nem sók pénzért, de mégiscsak fizetésért. Ha van szakoktató, idő és türelem, az iskolai tanterv követelményeinek megfelelően sajátítják el a szakmai tudnivalókat. Ha nincs?

— Akkor véleményem szerint megszakad a tanulók szakmai képzése — mondja Toroczkay Endre, a kisújszállási 625. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója. — Kétségtelen, hogy a termelési rendszerben végzett munka megkönnyíti a vizsga utáni munkába állást, -viszont éppen a szakmunkásvizsgát teszi nehezebbé. A tanulók ugyanis azt csinálják, amit a többi munkás, és nem azt, amit a harmadéves tanterv előír. Hosszú évek tapasztalata mondatja velem, hogy azok a harmadévesek, akikkel a munkahely csoportosan, szakoktatót biztosítva foglalkozik, lényegesen jobb eredményeket érnek el a szakmunkásvizsgán.

— Mi az akadálya annak, hogy a harmadévesek szakoktatót kapjanak?

— Sok esetben azon folyik a_vita, hogy ki adja az oktatót. Az iskola vagy a vállalat? A vállalat nem szívesen vesz ki a termelésből egy jó szakmunkást, — kivételtől eltekintve — csak akkor, ha érdeke az utánpótlás nevelése. Gyakran nincs megtelő ember erre a posztra. Nem szabad elfelejteni, hogy a szakma ismeretén túl ez pedagógiai tevékenységet igénylő feladat is. A szakmunkás- képzőknek rendelet írta elő, hogy 1975-ig minden évfolyam szakmai csoportjaihoz biztosítaniuk kell iskolai szakoktatót. Kellett volna! 1977-et írunk, de anyagi feltételek és létszámkorlátozás miatt a mai napig nem tudtuk megoldani iskolánkban ezt a gondot.

— Tehát önök is kénytelenek vitatkozni...

— Esetenként igen. A Fér- fifehérneműgyár kisújszállási üzemében és a faipari vállalatnál nem. Ezekben az üzemekben, azon túl, hogy például a FÉKON-nak országos viszonylatban is nagyon korszerű tanműhelye van, a harmadévesek csoportos képzését is biztosítják. A Május 1. Ruhagyár túrkevei üzemében viszont hosszú idő óta csak ígérgetik a megoldást.

Emelt szintű a szakmunkás- képző, így két év alatt bármilyen, szakközépiskolát vagy gimnáziumot elvégezhetünk. Tehát nekünk is van lehetőségünk a továbbtanulásra.

* * ♦

♦ * *

A kisújszállási szakmunkásképző intézetben 326 tanuló, 12 osztályban, 24 szakmai csoportra osztva 8 szakmát sajátít el. Az intézet Szolnok megyén kívül a szomszédos megyéknek is képez szakmunkásokat. A tanulók 60 százaléka bejáró. Iskolai napokon, mint diákok „ingáznak”, gyakorlati oktatás esetén a munkások műszakhoz igazodó „ingázó” életeiét élik, zötykölődve, vonaton, buszon, kora hajnalban és késő este. Az intézetnek belátható időn belül nem épül kollégiuma. A városban az ötödik ötéves terv időszakában felépülő középiskolai kollégiumban szakmunkástanulók nem kapnak helyet. ,

Séllei Margit harmadéves fehérnemű-készítő:

— Tudjuk, hogy tanulni kell, főleg a szakmunkásvizsga előtt, de őszintén szólva jó, ha hetente kétszer veszem szívesen a kezembe a könyvet. Máskor csak rákényszeríteni magam a tanulásra.

Marsi József harmadéves mezőgazdasági gépszerelő:

— Szerintem a történelem, a magyar meg a hasonló tantárgyak nem is tartoznak a szakmához. És ha megmutatják, mit kell csinálni ezek nélkül is nagyon jól elboldogulok.

A többiek nem adnak igazat neki. Arról beszéltek, hogy nagyon is kellenek ezek a tárgyak. Ilyen tudás nélkül hiába ismernénk kiválóan a szakmát, egy filmről, egy könyvről vagy éppen a politikáról sejtelmük sem lenne, holott a művelt embernek ilyen ismeretekkel is rendelkeznie kell”.

Barabás Júlia nöiszabónak készül:

— Nekünk harmadéveseknek középiskolai előkészítő tanfolyamot szervezett az intézet., Matematikából, fizikából, kémiából és a többi közismereti tárgyból évente 50 órát hallgathatunk meg.

Toroczkay Endre igazgató:

— Az intézet tanulmányi színvonala évről évre emelkedik. Félévkor 3.1 volt az átlag. A korábbiakhoz képest csökkent a bukások száma, bár még mindig 5,2 százalék az arány. A tanulmányi eredmények további javulása érdekében sokat várunk tavaly alakult KlSZ-bizottságunk- . tói, KISZ-tagjainktól. A tanulók zöme most már az iskolai ifjúsági szervezethez kapcsolódik, míg régebben szétszórtan a vállalatoknál voltak KISZ-tagok. A bejárók problémáin is segítettünk, klubot építettünk a tanulóknak. Ott- kultúráltan, tanulással, olvasással eltölt- hetik a vonat vagy a busz indulásáig az idejüket. A klubban kapott helyet az iskolai könyvtár is.

* * *

A tizennégy évesek jövőről szőtt elképzelései még nagyon változóak, nehéz egész, életre szóló hivatást, szakmát választani. Aki ipari tanulónak jelentkezik legtöbbször mégis azt teszi.

Sok esetben a tanulóévek alatt alakul ki a fiatalokban egy szakma szeretete, becsülése. És, hogy ez így legyen, abban a munkahelyeknek nem kis szerepük van. Nagy Piroska varrónőnek készült és fehérnemű-készítő lesz. Rokonszakmák, mint mondja, és egyébként is: vannak az iskolában szakkörök, ahol megtanulhat szoknyát, ruhát és kabátot varrni. A kisújszállási fehérneműgyárban meg öröm dolgozni, ott marad a szakmunkásvizsga után is.

Az intézet fiatal, dolgozni és tanulni vágyó szakmunkásokat indít útnak, a munkahelyi kollektívákra vár a feladat, hogy a szakmunkások jövendő „törzsgárdáját” nevelje a ma 17—18 éves fiatalokból.

Török Erzsébet

Á titokzatos Tyrker

évvel ezelőtt, 1777- ben jelent meg Schjöningins dán tudós tanulmánya a Heimskringláról, a vikingek tetteit elbeszélő sagáról. Érdemes emlékezetbe idézni ezt a két nyelvgyötrő nevet, amelyekhez egy harmadik is kapcsolódik: Tyrkeré. Tyrker valószínűleg az első Amerikába szakadt hazánkfia volt a történelem során. A viking sagák nagy tudású ismertetője és elemzője legalábbis ezt állítja Tyrkerről. Feltételezését később megerősítette Samuel Lang angol kutató is, aki hozzátette, hogy az első — a Kolumbuszt megelőző időkből való — Amerika- térképen egy Tyrkertől származó elnevezés is szerepel: ő nevezte el Lang szerint Vin- landnak, Szőlőországnak a vikingek által becserkészett amerikai földdarab egyik részét.

A középkor derekán jelent meg a tengereken egy vakmerő hajósnép, a vikingek/ vagy normannok népe. Bekalandozták az akkqr ismert tengereket, s mint ma már az 1440 körül keletkezett „Vinland-térképek” bizonyítják, eljutottak Amerika partjaira is. (A Vinland-térképek egyikét éppen hazánkban találták meg.)

Az útról, amelyen Tyrker részt vett, tudni kell, hogy 500 évvel Kolumbusz útja előtt, 1000 körül zajlott le.

Vezetője pedig a nevezetes Vörös Erik fia, Leif Eriksson de Hepne volt, akinek hajóját a kedvezőtlen szél Grönland helyett az északamerikai Üj-Fundland partjaira sodorta. Itt délnek fordulva körülbelül a mai Boston vidékéig nyomultak. A sziklás területet Helluland- nak, Kőországnak, az erdős vidéket Marklandnak, Erdőországnak, a szőlős tájat pedig, valószínűleg az egyedüli délről származó, így a szőlőt ismerő és örömmel felismerő Tyrker szavával, Vin- landnak nevezték.

Mi az, amit az Említett szerzők Tyrker magyarsága mellett érvként felsorakoztatnak?

1. Elsősorban az, hogy abban az időben számos európai forrás tyrkereknek, törköknek nevezte a magyarokat.

’2. István király korában kétségtelenül fennállott bizonyos magyar—normann kapcsolatok.

3. A kalandozó normannok gyakran vállaltak zsoldosszolgálatot, de ugyanígy magyar harcosok is bőven akadtak például dél-oroszországi és kisázsiai uralkodók seregében. A kijevi fejedelem zászlaja alatt például 968 körül éppen normann, varég és magyar harcosok küzdöttek együtt.

4. Heimskringla így írja le Tyrkert: Kis termetű csúnya

ember volt, de mindenben felettébb ügyes. (A szálas északiakhoz képest nyilván aprónak látszott a mokány Tyrker, s mert valószínűleg kissé mongolos vágású szeme, kiálló pofacsontja volt, a más fizimiskához szokott északiak csúnyának látták.)

A saga így beszéli el Tyrker találkozását a szőlővel: „Történt pedig a hajó utolsó kikötésénél, hogy ez a török a parton fürtös gyümölcsöt talált, olyat, amit az izlandiak soha sehol életükben nem láttak. A türk egészen magánkívül volt, amikor megpillantotta. Leif Erksson megkérdezte, mi az a gyümölcs, aminek ennyire örül.” (Ismert tény, hogy a rómaiak által meghonosodott szőlőkultúra megmaradt a honfoglalás utáni időkig is, így Tyrker otthonról ismerhette a szőlőt.)

I ellenére is meglehet persze, hogy Tyrker mégsem magyar, hanem a Kasz- pi-tenger közeléből származó kazár volt. Tudniillik ezt a népet is emlegették a krónikák türkként, és nekik is kapcsolataik voltak a normannokkal. A dán és az angol tudós mindenesetre magyarnak tartja a titokzatos világjárót..."

200

Mindezek

Egyszerű formák

Homlokzat

A végeláthatatlan messzeségbe vesző földek apró ékszerei. Ritkulóban, de nem kiveszőben. Fehér faluk lámpásként világít, piszkosszínő nádtetejük belevész a fekete-szürke-zőld tájba, a piros cseréppel fedetteké messzire virít: itt laknak, itt élnek! Formáik évszázadok emlékét őrzik, lakóik a mát formálják. Múltat - jelent összekötő otthonok, kemény sorsú emberek hajlékai, a több száz - több ezres lakótelepekkel egyszerre létező valóság relikviái. Tanyák.

Garádics.

Ablak és „torzó" Fotó: Martin Gábor

Mi történt

a mogyorósbányai „szódavíz”-kúttal?

Társadalmi összefogással

Bővítették a szociális otthont

A jászladányi szociális otthonban a napfény, a kényelem sokáig hiányzott. Az otthon lakói — tizennyolc idős ember — évek óta két, a napfénytől eldugott, kényelmetlen szűk helyiségben töltötték napjaikat. A berendezések elavultak, a szociális helyiségek szinte használathatatlanná váltak.

Az áldatlan állapotra a járási hivatal műszaki osztályának dolgozói figyeltek fel. Felhívással fordultak a gazdasági, a társadalmi szervekhez, és felhívásukra üzemek, szocialista brigádok segítettek.

A jászladányi Egyetértés Tsz anyagszállítással, földtöltéssel, a MÁV jászkiséri Építőgépjavító Üzeme ajtókkal és egyéb építési anyagokkal járult hozzá az otthon bővítéséhez. A jászkiséri Lenin Tsz kedvezményes áron téglát adott, a Déryné Művelődési Központ az épület felújítása során felszedett parkettát ajánlotta fel.

A járási hivatal műszaki osztályának dolgozói társadalmi munkában készítették el a tervdokumentációt. Az együttes munka, a társadalmi összefogás eredménye: aszociális otthon hat. szépen berendezett helyiséggel bővült. A régi épületet korszerű konyhává, ebédlővé alakítják át. Az összesen 1 millió 200 ezer forint költségű bővítés egy része befejeződött. Az új szárnyat április 4-én adták át.

Furcsa história körülményeit igyezeknek . felderíteni a tatai természetbúvárok. A Komárom megyei kis hegyi település, Mogyorósbánya egyik portáján kutat. ásott a ház tulajdonosa. Ügy 12—15 méteres mélységben, a vízadó réteget elérve nem kis meglepetés érte a kútásókat: édesvíz helyett gyöngyöző, pezsgő . .szódavíz1’ bugyogott fel a főidből. Az újdonsült szénsavas forrásnak csakhamar híre ment a faluban, s miután a kút vizét a többség jóízűnek tartotta sokan kértek egy-egy korsóra valót a kút gazdájától. Különösen a gyomorbántalmak- kal bajlódók itták szívesen a természetadta ..szódát'’, s elmondásuk szerint a víz enyhítette panaszaikat.

Az országos nyilvántartásban nem szereplő szénsavas víz híre csak nemrégiben jutott néhány megyei szakember tudomására. noha a kutat tíz évvel ezelőtt ásták. A természetbúvárokat tüzetesebb vizsgálódásra késztette, hogy Mogyorósbánya és környékének geológiai felépítése nem olyan, ami szabad szénsavat tartalmazó’ víz előfordulására utalna. Továbbá az, hogy a gyomorpanaszokat jótékonyan befolyásoló víz valamilyen. gyógyhatású forrás létezésének lehetőségét vetette fel.

Nem mindennapi bányászkodással foglalkoznak a tatabányai 14-es akna egyik régóta kimerült vágatában. Ebből a bányarészből ugyanis feketén csillogó szén helyett hófehér gombát szállítanak felszínre. A megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú bányafolyosóban champion gomba termesztésére rendezkedtek be az ötletes bányászok. Külön brigád foglalkozik a gombatermesztéssel.

Kezdetben kísérletnek szánták a gombatenyésztést a csaknem 200 méter mélységben, ám a próbálkozás olyan jól bevált, hogy most már évek óta bőségesen fizet a föld alatti telep. A jó terméshozam biztosítására

ugyanis nagyszerűen felhasználják a helyi adottságokat 1 is. Ventillátorokkal, légajtók gondoskodnak az optimális

A helyszínen azonban kellemetlen meglepetés érte a kutatókat : kiderült, hogy a mogyorósbányai „csodakutat” betemették. Részben, mert közmű- vesítették a falut, részben, mert a kút gazdája nem vette szívesen „szódavizének” növekvő népszerűségét.

Pillanatnyilag tehát nem lehet eldönteni, hogy milyen mértékben volt ‘ szénsavas, illetve gyógyhatású a betemetett kút vize. Dr. Vígh Vilmos táti körzeti orvos megerősítette a mogyorósbányai szénsavas kút létezésének tényét. Mint elmondotta, maga is megízlelte a vizet, s megállapította, hogy sok szabad szénsavat tartalmaz. A vízből egészségügyi vizsgálatra mintát is küldött a KÖJÁL-hoz, de az elemzés csak a víz biogén üsz- szetevőire ''szorítkozott. így ezzel csak annyit állapítottak meg, hogy a víz colimentes. iható. Az egyéb, esetleges gyógyhatást igazoló vegyi összetevőkre elemzés nem készült.

Az elgondolkoztató ügyet nem zárták le a természetbúvárok. Vállalkozót keresnek, hogy lefúrhassanak a betemetett kút helyén a vízadó rétegig. Néhány decinyi vízmintából ugyanis el lehetne dönteni, hogy egy illúzióval szegényebbek, vagy —■ a dunántúli szénsavas kúttal — gazdagabbak lettünk-e? R. E.

hőmérsékletről, a folyamatos légcseréről.

A gondosan vetett gombaágyakban hamar burjánzásnak indulnak a micéliumszá- lak. Szakaszosan késleltetik a tenyészetet, így a termés nem egyszerre érik be, és szinte egész évben folyamatosan szüretelnek a gombabányában. Havonta átlagosan 6—8 mázsa championt küldenek felszínre a hegy gyomjából.

A csaknem 200 méter mélységben termő ízletes gombával a bányászkonyhák étrendjét teszik változatossá. Vásárolhatnak belőle a bányák dolgozói is és jutányos áron szállítanak a fehérjedús gombából a tatabányai éttermekbe, a gyermek- és egésznyitásával, illetve zárásával ségügyi intézményeknek és a szénbánya vállalat balaton- györöki üdülőjébe is.

Gombabánya a 14-es vágatban