Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-03 / 79. szám
12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. április 3. Csendélet A Czingel házaspár is berendezkedett már új otthonában. A lakás kényelmes, jól érzik magukat — erkélyekből És az építkezés egy percig sem áll. Tíz év múlva 6 ezer 200 lakás lesz a Széchenyi városrészen. Igen, itt már laknak . . . Új „város" születik Tegnop még pusztaság volt, néhány ócska, düle- dező házzal. Ma százötven családnak ad kényelmes otthont, tíz év múlva pedig már több mint húszezren élnek majd a, jól felszerelt lakásokban Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen. Üj város épül a hajdani periférián. Április 2-án — egyelőre csak ebben a faépületben — megnyílt a lakótelep első ABC-álruháza Sétálgatás, ismerkedés. — Hol is lakunk tulajdonképpen? JOG ÉS ERKÖLCS | békésen és bpldogan élő „Látszólag j ifjú házaspár egy autós J ________________I kirándulásról hazatérőb en az árokban egy vérző férfit, mellette felborult motorkerékpárt lát, de segítség- nyújtás nélkül továbbhajt. A cselekedet jogilag talán menthető, morálisan azonban semmi esetre sem, s voltaképpen ez ébreszti rá az asszonyt arra, hogy kivel is él együtt”. Egy Illés Endre-dráma készülő tévéváltozatáról olvastam ezeket a — cselekményt és a férj életszemléletét summázó — sorokat... Jogilag menthető, morálisan azonban ... Ez az ellentétesnek feltüntetett — ezúttal tévesen megkülönböztetett — jogi és* erkölcsi megítélés ragadta meg a figyelmem. Egy irodalmi alkotás hibás kommentárja — bevallom — csupán apropó. Egy keresett példa arra, hogy sokszor még akkor is mereven elhatároljuk, egymással szembe állítjuk a magatartásunkat meghatározó, befolyásoló írott szabályokat az íratlan erkölcsi normákkal, a belső parancscsal, amikor azok tökéletes összhangban vannak. Nemcsak az etika, de a jog mérete szerint ^sem menthető a cserbenhagyó. A segítségnyújtás elmulasztásának bűntetté nyilvánításával a szocialista erkölcs alapelveit — a kollektívizmust, a humanizmust, a szolidaritást — sértő, olyan jellembeli szemléletbeli fogyatékosságok ellen vonultatja fel a büntetőjog fegyvertárát, mint az egoizmus, a közöny, a felelősség- érzet hiánya. Nem ritka kivétel az a törvényerőre emelt akarat, amely erkölcsi normákat véd, igaz a maga sajátos eszközeivel, a hatalom eszközeivel, az állami kényszer erejével. Nehezen lehetne azonban érvényt szerezni ennek az akaratnak, ha csupán a szankciótól való félelem válna viselkedésünk mozgatórugójává, s a jognak-nem lenne erkölcsi tekintélye, nem találkozhatna az emberek sokaságának igazságérzé- tével. Vannak kibicsaklások, nem vitás. A jog merev, nehezebben követi a társadalmi változásokat (nem is lenne üdvös, ha gyakran módosulnának törvényeink). De volt már rá példa — amikor a társadalmi ráhatás, közérzet is sürgette az elavult paragrafusok megsemmisítését. A telekspekuláció, a napi „30 órás” mellékállások, a kisajátítások körüli manőverek — irritálták a becsületes embereket, sértették igazságérzetüket. S a jog reagált: véget vetett a visszaéléseknek. Az is előfordul — bár nem ez a jellemző, — hogy morális tartalmában a jog szalad előre, és olyan erkölcsi kategóriákat szankcionál, amelyekben ma még sokan semmi kivetnivalót nem találnak: a valamit valamiért összeköttetések kiépítése, a „csak így lehet”-ként elkönyvelt csúszópénzek, az albérleti uzsora. Van például a polgári törvénykönyvnek egy passzusa, amely semmisnek mondja ki az olyan egyezséget, amikor valaki megszorult embernek hitelezve aránytalan előnyt köt ki magának. Az igazságos egyensúly durva megsértésének mi más lehet a szubjektív oka, mint a kapzsiság, a rosszhiszeműség. A még élő és itt-ott mélyen gyökerező, a pénzt, a gazdagságot favorizáló individualista polgári erkölcs maradványai ellen tehát a szocialista jogrendszerünk is csatasorba állt. Csak törvényekkel azonban nem lehet megnyerni ezt a harcot. Még akkor sem, ha ebben az évtizedben — amikor reneszánszát éli jogrendszerünk — a jogalkotás demokratizmusa, a törvények születését megelőző társadalmi méretű vélemény- - kutatás, a lakó- és munkahelyi közösségek javaslatai, ötletei továbbgazdagították és gazdagítják a jog morális tartalmát, és erősítik erkölcsi tekintélyét. etikai norma alakult át így jogszabállyá. De mértékkel. A jog és az erkölcs nem helyettesítheti, csak kiegészítheti egymást. A szocialista együttélés valamennyi íratlan normájának paragrafusokba gyömöszölése több hátránnyal, mint előnnyel járna: a parancs- és tilalomfák sűrű erdejében nehéz lenne a járható ösvényt megtalálni. Kovács Katalin Nem egy Szolnokon, Jászberényben, Kisújszálláson, Karcagon Százmilliók önkéntes felajánlásból Szolnok megye lakói tavaly 273 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ez az összeg 28 százalékkal volt nagyobb, mint 1975-ben. Az egy lakosra jutó munka értéke 612 forint az előző évi 481 forinttal szemben. A megye lakosságának 39 százaléka vette ki részét a közösségnek végzett önkéntes munkából, amelyből 77 millió forint beruházási, a többi fenntartási jellegű volt. Új színt jelentett a szocialista brigádok nagy mérvű bekapcsolódása a ' népfrontaktívák fokozottabb tevékenysége. Először Számolták el társadalmi munkaként a kommunista műszakokat A vállalások közül legtipikusabb a fásítás, a járda- és útépítés, a sportudvarok és az öregek napközi otthonainak kialakítása. A megye lakói erre az évre is több száz millió forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Úttörőtábor, óvoda, sportpálya épül A szolnoki Városi Tanácsnál még nem készült el az az összesítő, amelyben felsorolják, hogy milyen feladatok megoldásában kérik a lakosság segítségét, de a különböző munkahelyekről már egymás után érkeznek a felajánlások. Eddig harminc különböző helyről 8 ezer 685 óra társadalmi munkát „kínáltak fél”. Az Építő-Javító és Szolgáltató Vállalat például festést, mázolást és karbantartást vállalt, telephelyükön pedig sportpályát építenek. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat munkásai tíz műkő virágvályút készítenek. A vállalatok dolgozói a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemtől csaknem 7 ezer, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattól 2 ezer, az Iparcikk Kiskertől 1200, a Ganz Vill-től 6770, a Csemege ABC-től 600 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. A városi tanács rövidesen elküldi a munkahelyekre azt a kimutatást, amelyben felsorolják, hogy milyen építkezéshez kérnek szakmunkát, szakképzettség nélküli és gépi munka felajánlást. A fontosabbak közé tartozik az idén a tiszaligeti úttörőtábor, a szandászőlősi százszemélyes óvoda, a szolnoki kisegítő iskola, a salak- motorpálya, a Thököly úti gépkocsiforduló építése. Segítséget várnak a kajak-kenu pálya további fejlesztéséhez, a százlábú híd alatti gépkocsiparkoló kialakításához, a Zagyva árterén egy erdei tornapálya létesítéséhez. n Hűtőgépgyár dolgozói az élen Jászberényben a városi tanács az ötödik ötéves tervben a fejlesztéshez rendelkezésre álló központi alaphoz 62 és fél millió forint értékű társadalmi munkát kért a város lakóitól, a munkahelyi kollektíváktól. Az első évben az átgondolt tervezés, a lakosság jó értelemben vett lokálpatriotizmusa a vártnál jobb eredményeket hozott. Tavaly 14 és fél millió forint társadalmi munkával segítettek, amj 2 millióval több a tervezettnél. Ebből több mint 6 millió forint értékű a Hűtőgépgyár munkáskollektívájának nevéhez fűződik. Az idén a járdák-felújítá- sához-építéséhez, a földutak karbantartásához, a csapadékelvezető árkok létesítéséhez és gondozásáHoz több mint 6 millió forint értékű felajánlást várnak. A József Attila téri park építéséhez a KISZ-fiatalok és az úttörők segítségét kérik, mintegy másfél millió forint értékben. A gazdasági szervek", a munkahelyi kollektívák segítsége kell ahhoz, hogy a volt színháztermet tornateremmé alakítsák át. Az idén kerül sor a Szélmalom "úti szeméttelep áthelyezésére, amelynek a helyén sportpálya épül. Idei feladat a rövidesen átadásra kerülő Touring Szálló környékének parkosítása is, társadalmi munka segítségével. Bővítik az 1-es számú szociális otthont: a Tiszamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat jászberényi építésvezetőségének szocialista brigádjai vállalták az új épület alapozási munkáit. A városi tanács bízik abban, hogy az 1977. évre betervezett 12,5 millió forint értékű társadalmi munkát az idén 5s túlteljesítik. Kisújszállás lakói tavaly 12 millió 137 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az összegből 1 millió 198 ezer forint a nagyobb beruházások megvalósítását szolgálta. Az idén a városi tanács 10 millió forint értékű társadalmi munkára számít. Elsősorban a járda és a vízvezeték-hálózat építésében, az utcák, terek tisztántartásában, a parkosításban. A KISZ-szervezetek vállalták, hogy valamennyi KISZ-tag 20 óra társadalmi munkát végez. Védnökséget vállalnak a Tisza II Tsz-ben 40 ezer facsemete elültetésére. Évek óta hagyományként él a szocialista brigádok és a gyermekintézmények közötti jó kapcsolat. A brigádok az idén is vállalták a patronált intézetben adódó javítások, karbantartások elvégzését. Gyümölcsöző kapcsolat brigádok és iskolák között A karcagi lakosok is sok hasznos munkát végeztek el tavaly városukban, melyek értéke 14 millió 370 ezer forint volt. A városi tanács középtávú terve szerint minden évben 12 millió forint értékű társadalmi munkára számít, így az idén is. A Hazafias Népfront és a Vöröskereszt aktíváinak közreműködésével elsősorban a közterületek rendbentartását, a parkosítást, a fásítást várják a lakosságtól. Továbbra is kiemelt helyen áll a gyermekintézmények fejlesztése. Ennek érdekében a tanács a lakosság összefogására is számít. Az idén tovább bővülnek a szocialista brigádok valamint az iskolák, az óvodák, és az úttörőcsapatok kapcsolatai. A szocialista brigádok a patronálás keretében társadalmi munkával segítik a gyermekintézményeket.
