Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-03 / 79. szám
1977. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 TORONY- ÉPÍTŐK A Komádi 11-es fúráspontra érkezett egy berendezés. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem dolgozói jó időjárási és útviszonyok mellett három-négy nap alatt szerelik le, szállítják át, és az új fúrásponton fel is szerelik a. fúróberendezést. Huzamosabb esőzés esetén és a műúttól távol már bonyolultabb ez a munka. Ezen a tavaszon is megtörtént, hogy tizenhét napot vett igénybe. Olyan nagy volt a sár; hogy a szállítókocsik elé két lánctalpas traktort kellett állítani, s még úgy is nehezen boldogultak. A szerelők a torony felállításakor minden percet igyekeznek kihasználni, hiszen rajtuk múlik, mikor kezdődhet egy-egy fúráspont mélyítése. Felelősségteljes munkájuk néhány epizódját örökítik meg képeink. Á világpiac mérlegén A korszerű termékszerkezet és a hatékonyság követelményének érvényesítése a megye iparában Az iparfejlesztés fontos elve a termelési szerkezet- átalakítása, versenyképes termékek biztosítása és a gazdaságos termékek gyártásának fokozása. Ennek alapján került sor pl. a Hűtőgépgyárban a korszerű abszorpciós rendszerű hűtőszekrény-termékcsalád kialakítására és a könnyűfém radiátorok gyártására. A Tiszamenti Vegyiművek a szuperfoszfát üzem* bővítésével párhuzamosan megkezdte az alumíniumkohászat céljaira szolgáló kriolit termelését. Kialakította, korszerűsítette a közkedvelt TOMI mosószereket. A minden piacon értékesíthető termékek növeléséhez a Tisza Cipőgyár „ADIDAS” sportszergyártmányai is hozzájárultak. A BVM szolnoki üzemének gyártósorain kifejlesztették a többcélú felhasználásra alkalmas vázszerkezeti elemek gyártását. Kialakították a nagy fesztávolságú csarnokszerkezeteket. A gyár évente mintegy 100 ezer négyzetméter termelő- és egyéb csarnoktér növeléséhez járul hozzá. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál bekövetkezett profilváltozás jól szolgálta a mezőgazdaság igényeinek kielégítését, a „Sirokkó” sze- mestermény-szárítók a tőkés importgépekkel szemben jól megállták a versenyt. Számos önáló gépkonstrukcióval is segítették gazdaságaink fejlődését. Megyénk iparát gazdagították azok az üzemek is, amelyek telepítésére 1971—1975. között került sor A Hűtőgépgyár Jászárökszálláson megkezdte az amerikai Tyler licenc alapján kidolgozott hűtőpultok és üzleti berendezések gyártását. Az Alumí- niumárugyár tiszafüredi üzemében gyártott alumíniumedények eljutottak a határainkon túlra, elsősorban a fejlődő országokba. A Magyar Hajó- és Darugyár üzemének gyártmányai — portáldaruk — a füredi munkáskezek alkotását fémjelzik a világ számos hajókikötőjében. Gépipari, híradó- és elektronikai résztermékek, kooperációs termékek gyártására is sor került. Előállításukra rendezte be telepített gyáregységét a Szerszámgépipari Művek és a Híradótechnikai Vállalat Karcagon, a Gépipari Alkatrészgyártó Vállalat és a KONTAKTA Mezőtúron, a BIIG Kunhegyesen. Üj nyomdával gazdagodtunk. Korszerű technológiája biztosítja többek között a Néplap színvonalasabb megjelenését is. A „Pannónia” Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat korszerű gyáregységet telepített Kunszentmárton- ba. A Körös-vidék szorgos munkáskezeit dicsérik a minden piacon értékesíthető szőrmebundák, amelyek tízezrével hagyják el a gyár kapuit. A helyes döntés feltételei A hatékonyság növelésének számottevő tartalékai rejlenek a termékszerkezet korszerűsítésében. Tennivalóink most arra irányulnak, hogy ezt a tartalékot feltárjuk és hasznosítsuk. Az elmúlt években két körülmény miatt is előtérbe került a. szerkezetátalakítás követelménye. Az egyik ok a világgazdaságban végbement változás. Szocialista államunk biztosította, hogy a kedvezőtlen változások hatását minél kevésbé érezzék meg a vállalatok. Gazdaságunk azonban nem függetlenítheti magát a világpiactól, a nehezedő értékesítési feltételektől- A másik tényező az extenzív fejlődés feltételeinek szűkülése és az állóeszköz-igényesség fokozódása. Tény, hogy alig számíthatunk az iparban többlet-munkaerőre. Az is köztudott, hogy ma a műszaki-technikai, a termelékenységi követelmények emelkedése mellett több beruházásra van szükség. Mindezeket figyelembe véve egyértelmű a következtetés: nem mindegy, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt és a drága gépeket milyen termék előállítására hasznosítjuk. A termékszerkezet átalakítása minden vállalattal, szövetkezettel szemben követelmény. A változtatás felelősségteljes, megalapozott döntést kíván, amelyet számos körülmény, bonyolult összefüggés befolyásol. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a hosszabb távra előretekintő vállalatok a belföldi ár- és nyereségérdekeltség figyelembevétele mellett, a külpiaci termékek és árak összehasonlításával, a műszaki-gazdasági változások, a népgazdasági tervekben megfogalmazott célok figyelem- bevételével helyesen tudnak dönteni. Az exportképesség fokozásáért A gazdasági építőmunka feladatait pártunk XI. kongresszusa meghatározta. Ennek alapján az ötödik ötéves népgazdasági terv kifejezésre juttatja a hatékonyság javítását, a korszerű termék- szerkezet kialakítását. A megyei pártbizottság cselekvési programja is jól tükrözi ezt a követelményt. Vállalataink középtávú tervei pedig biztosítékot nyújtanak arra, hogy a megye 1980-ig tervezett ipari fejlődésében a kívánatos folyamat végbemenjen. Szerkezetváltozást idéznek elő az új telepítések. Természetesen nem számolunk az előző tervidőszakra jellemző nagyarányú ipartelepítéssel. Ennek alapfeltétele — a szabad munkaerő — már nem áll rendelkezésre. Csak a korszerű, nagy hatékonyságú üzemek létesítése kaphat „zöld utat”. A meglevő üzemek fejlesztései fogják elsődlegesen meghatározni a termelésszerkezet változását. A megye gazdaságának jelenlegi szerkezete, a hagyományokkal bíró iparágak',' a népgazdasági célkitűzések elsődlegesen az élelmiszeripar, valamint a vegyipar, a gépipar, az építőanyagipar és a könnyűipar egyes alágazatai- nak fejlesztését indokolják. A céloknak megfelelően kezdődött meg Martfű térségében a Növény olajgyár építése. Üzembe lépése 1980. Naponta 100 tonna napraforgómagot dolgoz majd fel. A Tejipari Vállalat Szolnokon 150 ezer literre növeli a napi tejfeldolgozó kapacitását az 1982-re elkészülő új üzemében. Az egyéb fejlesztésekkel együtt jelentősen emelkedni fog a megye iparában az élelmiszer-feldolgozás aránya. A Hűtőgépgyár folytatja termékszerkezetének változtatását. Az abszorpciós rendszerű hűtőszekrény-család gyártását növelik. A másik intenzíven fejlesztett termékcsoport a nagy hőcserélő-gyártmányok. A termékeket gáz- és olaj-távvezetékekbe építik be. Jól értékesíthetők mind a szocialista, mind a tőkés piacokon. A Tiszamenti Vegyiművek megkezdte a nátriumtripoli- foszfát üzem építését. 1979- ben készül el a 30 ezer tonna évi kapacitású üzem, ami lehetővé teszi a korszerű, szintetikus alapanyagú mosószerek arányának további növelését. A Papírgyárban folyó rekonstrukciós bővítés —• amely 1983-ban fejeződik be — a termékszerkezetben is jelentős változást hoz. A jelenlegi évi 5 ezer tonna író-nyomó papírtermelést tízszeresére növelik. Ebből 15 ezer tonna lesz a mázolt papír, amit Magyarországon eddig nem gyártottak. Űj építőanyaggal gazdagodtunk. A BVM szolnoki gyárában licenc alapján évi 140 ezer négyzetméter „Span- Deck” nagyfesztávú födém- és falpanel készül a tervidőszak végén. A Tégla- és Cserépipari Vállalat Mezőtúron vázkerámia-gyárat létesít, 1979-től évi 92 ezer tonna könnyű födémelemet készít. Az elmúlt években a mezőgazdaság dinamikus fejlődését nem követte kellően a mezőgépgyártás. A trösztön belül végrehajtott összevonásokkal kialakított nagy- vállalat, a Szolnoki MEZŐGÉP termékszerkezet racionalizálási céljai jól szolgálják fejlődő mezőgazdaságunkat. Nagy teljesítményű mobil önjáró tömegtakarmány- betakarító géprendszereket fejlesztenek ki. Űj telepítésként valósul meg 1979-re Karcagon a Phylaxia gyára. Évi 3 ezer 300 vagon állati táp- és gyógyszer kerül ki az4 üzemből. A vállalatok, ipari szövetkezetek többsége folytatja a korszerűsítést. A Vasipari Vállalatnál elkezdik a személygépkocsi-indító akkumulátorok gyártását. A BUBIV jászberényi egysége három új gyermekszoba garnitúrával jelenik meg a piacon. A Tisza Cipőgyár sport- és szabadidő-cipői máris közkedveltek. Távlati érdekek, pillanatnyi előnyök Az egyre gyarapodó jó példák mellett esetenként találkozunk elavult termékekkel. Ismerünk olyan vállálatot, szövetkezetei, amelyekben a kényelmesség, az előretekintés hiánya miatt nem változtatnak a termékszerkezeten. Vagy éppen ellenkezőleg: a „pillanatnyi” gazdasági előnyök miatt nem a kívánatos irányú a változás. Olyan termékek gyártását szüntetik meg, amelyekre szükség van, és azok esetleg csak importból pótolhatók. Ezek a jelenségek azonban nem lehetnek hosszú életűek. A gazdasági követelmények, szükség esetén az irányító szervek közbelépése rá fogja kényszeríteni e termelőket is magatartásuk, szemléletük felülvizsgálatára, annak felismerésére, hogy a termékszerkezet állandó korszerűsítése, a hatékonyság növelése folyamatos feladata a kis szövetkezetnek és a milliárdokat termelő nagy- vállalatnak egyaránt. Barta László a megyei tanács általános elnökhelyettese A torony felállításához elhelyezik a drótköteleket A szerelés kezdete élői kikötik a berendezést Sikerült a művelet Fotó: T. Katona László Blaskovics János csoportvezető
