Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-29 / 99. szám

1977. április 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ma Kezdődik Átadták az idei Országos SZOT-díjakat diáknapok Egerben Tegnap délelőtt a SZOT székházában ünnepélyesen kiosztották az 1977. évi SZOT-díjakat. Az ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Orbán László, az Országos Közmű­velődési Tanácsé elnöke és Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke. Üdvözlő beszédében Viriz- lay Gyula, a SZOT titkára utalt arra, hogy ezúttal har­madszor adják át a SZOT- díjakat, amelyekkel azokat köszöntik, akik kiemelkedtek a szocialista kultúrát teremtő és terjesztő, embert formáló munkásságukkal. Az évente adományozott SZOT-díj a szakszervezeti mozgalom elis­merése, azoknak szól, akik­nek tevékenysége szoros szá- . lakkal kapcsolódik a dolgo­zó emberek életéhez, akik­nek munkássága hathatósan segíti a munkásművelődés ügyét — mondotta a SZOT- titkára egyebek között. Ezután Gáspár Sándor átadta a SZOT-díjakat. SZOT-díjat kapott Bogina Elemér, a Közalkalmazottak Központi Szimfonikus Zene­karának karnagya, Demján Éva előadóművész, Bordás György magánénekes, az Ál­lami Operaház tagja, dr. Czeiczel Endre, az orvostudo­mányok kandidátusa, Csong­rádi Mária, az Állami Dé­ryné Színház rendezője, Do­rogi Zsigmond, a magyar rá­dió irodalmi osztályának ve­zetője, Féner Tamás fotómű­vész, dr. Fukász György egye­temi tanár, Gobbi Hilda szín- művésznő, a Nemzeti Színház tagja, Karácsonyi Jánosné központi ' könyvtárigazgató, Kováts György megyei mű­velődési központ igazgató, Madaras József színművész, a Nemzeti Színház tagja, Matuz Józsefné, a televízió- híradó vezetője, Mesterházi Lajos .író, Mikus Sándor szobrászművész, Orsovszky István, a zalai táncegyüttes művészeti vezetője, Vámosi János és Zárai Márta tánc- dalénekesek, Veress József filmkritikus, esztéta, s posz­tumusz díjat kapott Radnai György operaénekes, az Ál­lami Operaház közelmúltban elhunyt tagja. Négy megye — Nógrád, Pest, Szolnok, Heves — és Budapest középfokú iskolái tanulóinak résztvételével ma megkezdődik Egerben az Országos Diáknapok programja. A nyitóünnepségre este a Dobó téren kerül sor: a di­áktanács átveszi a város kulcsát. Ezt követően a fia­talok fáklyákkal vonulnak fel, megkoszorúzzák Gárdo­nyi Géza sírját. A diáknapok rendezvény- sorozata holnap a megyék és a főváros műsorainak bemutatásával folytatódik. Megyénket mintegy két­százötven középiskolás ta­nuló az eddigi versenyek aranyokleveles csoportjai, szólistái képviselik. Ugyan­csak holnap kerül sor az „Éneklő Ifjúság” mozgálom harmadik fordulójába jutott kórusok hangversenyére az egri színházban. Megyénkből a jászberényi Erősáramú Szakközépiskola, s a szolno­ki Verseghy Ferenc Gimná­zium kórusa lép pódiumra. Május 1-én a fiatalok részt vesznek a délelőtti felvonu­láson, majd délután a város terein újra bemutatják mű­soraikat. Munkásmozgalmunk történetének állandó kiállítása Jubileumi tárlatunk KOSZTA JÓZSEF: HAZATÉRŐ KÉT NŐ Az alföldi festészet törté­netének egyik legnagyobb, magányos művésze. Nem volt a szolnoki művész­telep tagja, de a század első éveitől kezdődően Szentesre költözéséig több ízben dolgozott a telepen, illetve Szolnok környékén. SZÜLE PÉTER: SZOLNOKI TISZA A szolnoki művész­telep „neveltje”, - később törzstag fes­tőművésze. Drámai hangú tájaival, jel- lemsűritő portréival - írta be nevét művé­szetünk történetébe. 1928-ig kötődik te­vékenysége a szol­noki közösséghez. Képünket dinami­kus, hangulatgaz­dag szolnoki tájai közül választottuk. Lassan már megszokottá és természetessé válik, hogy legnagyobb és legjelentősebb kulturális centrumunkban, a Budavári Palota múzeumok- kal-közgyűjteményekkel fo­lyamatosan benépesülő épü­letkomplexumában mindig történik valami említésre ér­demes, vagy akár világraszó­ló esemény. Sorrendben a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria beköltözésére, állan­dó és időszaki kiállításaikra, valamint a nevezetes gótikus szoborleletre gondolunk, amelyet televízióból, újság­ból, szakpublikációkból or­szág-világ megismert, és amely éppen a Munkásmoz­galmi Múzeum tőszomszédsá­gában bukkant százados kényszerrejtekhelyéből elő. Mintegy jelképezve a törté­nelem kontrasztjait és folya­matosságát. A Munkásmozgalmi Mú­zeum viszontagságos hányó­dások után vette birtokába jelenlegi vári épületét. A Jó­zsef Nádor téri, majd a Szentháromság téri bájos kis paloták ugyan szemet gyö- nyörködtetők voltak, de mú­zeumi tudományos gyűjtő, vagy közművelő-kiállító munkára teljességgel alkal­matlanok. A múzeum sze­mélyzete és gyűjteménye a Részlet a kiállításból nagysikerű 1969-ben jubileu­mi tanácsköztársasági kiállí­tással — amelyet vendégként a Budapesti Történeti Múze­um termeiben rendezett — bizonyította be végképp az önálló intézményi lét jogát és a saját megfelelő épület el- odázhatatlanságát. A mostani, végleges otthon hagyományos külseje - nem­csak a belső terek alkalmaz­kodó és mégis modern építé­szeti bravúrját takarja, ha­nem a raktárak és dolgozó- szobák tucatjai mellett im­már a magyar munkásmoz­galom történetének teljessé­gét felölelő állandó kiállítást is. Az annak idején jelentős szakmai és látogatói elisme­rést szerzett első rész (A ma­gyar munkásmozgalom törté­nete a Tanácsköztársaság le­veréséig) után, végre április elején megnyílt a napjainkig terjedő további korszakokat bemutató második és harma­dik is. Az új kiállítás rendezői az előző korszak bemutatásának tapasztalatait is hasznosítva végeztek eredményes mun­kát. Sikerrel kerülték el az újkori történeti kiállítások buktatóit és nem fulladtak a papírok, az okmányok és fényképek tengerébe. Tárgy- és enteriőr központú minden terem, majd minden vitrin. Vagyis a kiállítás nemcsak tanít, nemcsak informál, ha­nem látványnak is kellemes. De további eredményeket is felmutatott ez a most megnyílt kiállítás. Olyan kor, a két világháború közötti időszak történetében segít el­igazodni, az arányokat és a fontossági sorrendet egyaránt betartva, amikor a munkás- mozgalom reformista és for­radalmi, legális és illegális, hazai és emigráns stb. szár­nyakra oszlott. A korszak nagy részében legalább két munkáspárt működött, nem számítva az erős és befolyásos szakszervezeteket. A kiállítás muzeológus és grafikus ter­vezői mindezt reálisan, a köztörténetbe ágyazva mu­tatják be. A felszabadulás utáni fej­lődésünk érzékeltetésével sem marad adós a Munkás- mozgalmi Múzeum. A törté­nelmi távlat és a megfelelő múzeumi anyag hiánya ugyan a legközelebbi múlt ábrázolását nem könnyíti meg, azonban különösen a népi demokratikus korszak első évtizedéről ad sokat és sokunknak még emlékeiben élőt a kiállítás. Úgy véljük, a magyar munkásmozgalom történetének teljessé vált ál­landó kiállítása méltó siker­re számíthat a látogatók kö­rében. D. M. Májusban Tudományos ás kulturális hánap Jászberényben Jászberényben a tudomá­nyos és kulturális hónap ren­dezőbizottsága és a Székely Mihály-emlékbizottság ebben az évben is színes program- mai rendezi meg a tudomá­nyos műszaki és kulturális hónapot. A Gépipari Tudományos Egyesület rendezésében mű­szaki előadásokat tartanak május 3—27. között. A 18 előadásból álló rendezvény­sorozatban olyan, közérdek­lődésre számottartó Témák szerepelnek, mint: hűtőgépek zaj- és rezgésvizsgálatának tapasztalatai, licencvásárlás vagy saját konstrukció, a háztartási hűtőszekrény- gyártás további fejlesztési le­hetőségei Magyarországon. A Magyar Közgazdasági Társaság helyi csoportja „Életszínvonal politikánk és a szocialista életmód” című előadásával, a Magyar Peda­gógiai Társaság a „Jászsági pedagógiai napok” rendezésé­vel vesz részt a májusi prog­ramban. A Vöröskereszt vá­rosi szervezete- a család és az iskola kapcsolatáról fart előadást. A Székely Mihály zenei na­pok eseménysorozata május 7-én a fiatal operaénekesek hangversenyével kezdődik. Gazdag zenei élményeket ígér a kórusművészet kedve* lőinek a Tanítóképző Főisko­la női karának és kamarakó­rusának. az aranykoszorús is­kolai kórusoknak és a jászsá­gi úttörőkórusoknak a hang­versenye. Sor kerül a zenei napok hagyományos rendezvényeire, a szövetkezeti kórusok minő­sítő hangversenyére. Ennek a rendezvénynek Jászapáti ad otthont. A megyei ének-zene •tagozatos iskolák találkozó­ját, a zeneiskolák kamarakó­rusainak hangversenyét Jász­berényben rendezik meg. A májusi program, egyik legkiemelkedőbb rendezvé­nye lesz a munkáskórusok baráti találkozója és hang­versenye. A találkozón több mint 300 énekkari taggal 5 kórus vesz részt, köztük olyan neves együttesek, mint a csepeli Munkás Otthon 70 éves vegyeskara. vagy a Ganz-MÁVAG férfikara. A vezénylés költészete Kobayashi Ken-lchiro Szolnokon Az ötvenes évek elején üstökösként feltűnt karmester-csodagye­rek Roberto Benzi óta keve­sen dicsekedhetnek hazánk­ban olyan széles körű nép­szerűséggel, mint a távolke­leti földrészről jött Kobayas­hi Ken-lchiro. A párhuzam nem a véletlen műve, hiszen hírnév dolgában mindketten sokat köszönhetnek a film­technikának: Benzit két ra­gyogó játékfilmje, Kobayashi művészetét pedig a televízió képernyője ismertette meg a nézők, illetve hallgatók je­lentős részével. Japán ven­dégünk szerdai koncertjét városunkban olyan fokozott várakozás előzte meg, hogy a Szigligeti Színház befogadó képessége kevésnek bizo­nyult. A zenekari hangverseny első műsorszámaként Men­delssohn: e-moll Hegedűver­senyét szólaltatta meg Kiss Ándrás hegedűművész. A koncert egyike a legnépsze­rűbb versenyműveknek, meg­kapó dallamossága, a szóló- hangszer virtuóz kezelése, gazdag hangulati változatos­sága kedveltté teszi a publi­kum, nélkülözhetetlen reper­toár-darabbá minden vala­mirevaló hegedűművész szá­mára. Kiss András mély ér­zésvilágából fakadó, leszűrt, külsőségektől mentes roman­tikával adta elő a művet, melegfényű piánói, ízléses agógikai megoldásai magá- valragadóak voltak. Hallot­tuk már technikailag virtuó- zabb csillogással, mesterhe­gedű zengőbb hangerejével is e koncertet, a mostani elő­adás nemes lírájával vált emlékezetessé. A századforduló táján élt neves osztrák karmester és komponista (néhány éven át a budapesti Operaház veze­tője) Gustav Mahler zenekari dal-ciklusát aránylag fiata­lon, alig huszonnégy éves korában írta. A példakép va­lószínűen Schubert, „A szép molnárlány", illetve a „Téli utazás” csalódott vándorához hasonlóan Mahler vándorle­gény alakja is a megtört sze­relemtől megkínozva vándo­rol cél és illúziók nélkül to­va, a kitaszítottságba. Dal­lamvilága is — Schuberthez hasonlóan —- a német nép­dalhoz közelít, de a nagy példakép daliami tehetsége nélkül. A dalciklust — szolnoki ősbemutatóként — Csajbók Terézia énekelte. Hangja nem kifejezetten szép, de át­éléssel, drámai megjelenítő erővel igyekezett Mahler hangulatváltásait, valamint a német szöveget tolmácsol­ni. Nem rajta múlt, hogy a mű nem tett maradandó be­nyomást a hallgatóságra. A Budapesti MÁV Szimfo­nikus zenekar befejezésül Beethoven nyolcadik, F-dur Szimfóniáját adta elő. A szó­lószámok kíséretét — néhány nehézkesen alkalmazkodó fú­vós kivételével — jól ellátó együttes, Kobayashi Ken- lchiro vezényletével, ezúttal ragyogóan szólózott, a szim­fónia rezignációval vegyes humorát, finom évödéseit, a finálé fergeteges lendületét fegyelmezett kontrollal, igé­nyes mesterségbeli tudással érzékeltették, a szólamok ki­egyensúlyozottsága tökéletes volt, ekkora tuttikat pedig talán még soha nem produ­kált a zenekar. Kobayashi megfelelt a várakozásnak. Ahogy a tv képernyőjéről megismertük: rendkívül ér­zékeny. minden zenei törté­nésre élénken reagáló mű­vész. az aprólékos értelme­zéstől a szuggesztív tuttikig élmény figyelni karmesteri technikáját Ama kevesek közé tartozik, akik szinte költői szépséggel képesek ér­zékeltetni a zene vibrációját, hullámzását, a frázisok lehe­letnyi tagolását, vizuális ta­lajt teremtve a mű maradék­talan megszólaltatásához, s az értő befogadáshoz. Aka­ratlanul is Clouzot zseniális Karajan-filmsorozata jutott eszünkbe, amikor a teremtő érzés és a kivitelező techni­ka ilyen szép összhangjában gyönyörködhettünk. A siker nem maradt el: a közönség hosszantartó vastapssal ün­nepelte a japán vendégmű­vészt, s csak bravúros ráadás után engedte le a pódiumról. Nagy Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom