Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

1977. április 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 100 millióba kerül SKÁLA TISZAVIDÉK Épül megyénk legnagyobb áruháza — Már toborozzák a személyzetet J Képünkön az áruház külső része egyelőre úgy, ahogy a tervező megálmodta Skála Tiszavidék. Ez lesz a neve annak a közös szövetkezeti általános áruháznak, amely Szolnok központjában, az Ady Endre úton, az Autóbuszállomással szemben épül. Tervezett költsége mintegy 100 millió forint. A LAKÓTERV tervei alap­ján, a Beruházási Vállalat bonyolításában a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat építi, a nyitását két év múlva ter­vezik. A megyei pártbizottság cselekvési programjának megfelelően, a növekvő élet- színvonallal lépést tartva, a lakosság jobb ellátása érde­kében korszerűsíteni és nö­velni kell a megye üzlethá­lózatát- Szolnok felsőfokú központ, közlekedési csomó­pont. Ipara fejlődik, s. fog­lalkoztatottak és a lakosság száma állandóan növekszik. Az elképzelések szerint 1980- ra a bejárókkal együtt több mint százezer ember keres­kedelmi igényeit kell kielé­gíteni. A meglevő kiskeres­kedelmi hálózat erre nem képes, hiszen a pár évvel ezelőtt készült statisztiká­ból kiderül, hogy Szolnok az ~ ezer lakosra jutó bolti alap­terület mutatói szerint a 19 megyeszékhely közül a 17. helyen áll, s ez a helyzet azótat sem sokat javult. A szanált üzleteket csak pó­tolták, korszerűsítették, alapterületben alig van nö­vekedés. Elsősorban ruháza­ti és vegyesiparcikk szak­mákban nagy a lemaradás. Ezek indokolják a Skála Tiszavidék építését. Az új nagy áruház építé­sére a megye tizenöt áfészé- nek választmánya 33 millió forintot szavazott meg a kölcsönös fejlesztési alapból. A SZÖVOSZ 30 millió fo­rint támogatást adott, a többi bankhitel. A Tiszavi­dék Szövetkezeti Közös Vál­lalatot bízták meg a szer­vezéssel. A kétszintes áru­ház összterülete 4500 négy­zetméter lesz, amelyből 2700 négyzetméter az eladótér, a többi raktározási és egyéb célokat szolgál. A technoló­giai berendezések gyártásá­ban és szerelésében közre­működik a Hűtőgépgyár és a Karcagi Ipari Szövetke­zet is­A Skála Tiszavidék áru­ház igazgatója Soós Lőrinc már toborozza a száznyolc­van főnyi eladói gárdát. Többségük érettségizet fia­talokból kerül ki, a jelent­kezők képzése megkezdő­dött. Az áruház osztályain zárt, szabadpályás önkiszol­gálás, önkiválasztó és ha­gyományos értékesítés lesz. Tizenhét féle szolgáltatást terveznek, melyek között ta­lálható gyermeksarok, ru­hajavítás, OTP hitelintézés, függönyvarrás, szőnyegsze- gés, monogramozás, óraja­vítás is. Az épülő áruház azért kapta a Skála nevet, mert csatlakozott a Buda­pesten hasonló néven épült országos szövetkezeti közös vállalkozáshoz. Így lehető­ség nyílik többek között ar­ra is, hogy az ipartól ren­delt egyedi gyártmányok­ból közvetlen ez az áruház is kapjon. Itt is rendezhet­nek NDK, cseh, lengyel, ro­mán kereskedelmi heteket. Élénk forgalmat várnak: már 1979 félévben 110 mil- loió forintot terveznek. (pi) és felvilágosítás Vöröskereszt szervezet az üzemben — Az a munka aminek ér­telmét látja, amiben örömét leli az ember és tudja, hogy használ vele, az nem lehet nehéz. Ilyen a vöröskereszt aktivista munkája, értelmes, hasznos és igen fontos tevé­kenység. Ezért aki csinálja eszébe sem jut, hogy ez ál­dozatvállalás. Udvari Pálné, az Aprító­gépgyár üzemi Vöröskereszt Szervezet titkára válaszol így a kérdésre: hogyan bir­kózik meg felelősségteljes munkája mellett a Vöröske­reszt titkár — ugyancsak fe­lelősségteljes — teendőivel? Az Aprítógépgyárban 1958. óta dolgozik, a pamutiparból „cseppent át” a vasas szak­mába. A gondnokság vezetői kinevezésével szinte egyidő- ben választották meg az üzemi Vöröskereszt szervezet titkárává, azóta tevékeny­kedik megszakítás nélkül a szervezet élén. És, hogy mire vagyunk leg­inkább büszkék? A mi mun­kánk nem látványos, mégis nagyon szép... és emberi. Nagyobb rendezvényeinken sem az ünneplés, inkább a számvetés a fő feladat. A 20 éyvel ezelőtti Aprítógép­gyárban a még csak szerve­ződő Vöröskereszt ma több mint 400 tagot számoló üze­mi szervezet. A mi tevé­kenységünkhöz kötődnek a nyugdíjas, a kismama talál­kozók, az anyák napja, a gyermekek napja, a véradó napok szervezése. Szerényen — a kollektíva, a Vöröskereszt szervezet munkáját mindenben támo­gató vállalat, a szakszerve­zeti bizottság eredményének könyvelve el — szól arról, hogy az öntöde üzembe he­lyezése előtt önkéntes első­segélynyújtó tanfolyamot szerveztek, ahol 45 „elsőse­gélynyújtó” kapott bizonyít­ványt. — Hogy mire vagyunk büszkék? Ez a megfogalma­zás a Vöröskeresztnél isme­retlen. Munkánkban a leg­célravezetőbb módszer az emberi szó, a meggyőzés, a felvilágosítás... és a sze­rénység. Ha mégis válaszol­nom kell a kérdésre, hogy személy szerint én mire va­gyok leginkább büszke? Ar­ra, hogy 20 év alatt nagy­szerű kollektíva kovácsoló- dott össze, hogy lelkes akti­vistákkal álló Vöröskereszt szervezete van az Aprító­gépgyárnak, hogy nyugdíjba vonulásom előtt n6m egészen egy esztendővel azzal a meg­győződéssel végzem munká­mat, hogy van — a fiatalok és az idősebbek között nem is egy'— aki átveheti tőlem a stafétabotot. I. A. KISZ küldöttgyűlések Az országban az elsők kö­zött alakult meg a szolnoki Járműjavító üzemben a KISZ szervezet. Azóta ered­ményekben gazdag 20 év telt el. A megtett útról és az el­múlt mozgalmi év eredmé­nyeiről adtak számot tegnap a Járműjavító művelődési közporitjában megtartott ve­zetőségválasztó és beszámoló küldöttértekezleten, Valameny. nyiük munkáját dicsérik azok az elismerések és ki­tüntetések, amelyeket az 1976—77-es mozgalmi évben kaptak. Többek között a KISZ KB Kiváló KISZ szer­vezet zászlajának birtokosai. A küldöttgyűlésen tizenhat fiatal kért szót. A hasznos tapasztalatok átadása mellett a vitát a kritika is jellemez­te. Végül a vezetőség meg­választására került sor, melynek élére ismét Polónyi László került. Tegnap délelőtt Szolnokon, a KISZOV székházban tar­tották a Szolnok városi ipa­ri szövetkezetek KISZ kül­döttülését. Megválasztották az új KISZ bizottságot és annak titkárát. Tájrendező mérnökök Először avattak szombaton tájrendező és környezetvé­delmi szakmérnököket a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. Az egyetem er­dőmérnöki karán két éve alakult meg az önálló új tanszék. A már végzett ok­leveles mérnök hallgatók — akik között építészek, terve­ző, agrármérnökök voltak — kétéves speciális képzést kaptak az egyetemen levele­ző formában. Miután az ér­deklődés nagy, ősszel bein­dítják a harmadik évfolya­mot is. Miért késik a táppénz? Akták jönnek, akták mennek... Levelek. * táppénzt reklamáló, ké­sésére panaszkodó levelek. Indulatosak: „Mit gondolnak miből élek? ...” „Azt a né­hány forintot egy hónap alatt nem tudják kiszámolni?” Ud­varias hangnemben írtak: „Kérem nézzenek utána, másfél hónapja hiába várom a táppénzem ...” „Értesítse­nek, ha hiányosan töltötték ki munkahelyemen az igény­lőlapot és emiatt késik a pénzem.” Az elmúlt két hónapban napról napra több panaszos levelet küldtek a Megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatósághoz, az üzemi SZTK kifizető helyekre, a vállalati vezetőkhöz és egyáltalán mindenkihez és mindenhova, akiktől és ahonnan gyors se­gítséget reméltek azok, akik­nek a családi kasszából na­gyon hiányzott a betegségük idejére járó, fizetést pótló táppénz. Valamennyien, kik tollat fogtak, úgy vélték, hogy a táppénzes adminiszt­ráció láncolatában tévedés­ből, gondatlanságból, félreér­tésből csak az ő, éppen az ő igénylőlapjuk tűnt el szőrén szálán. Keressék hát meg azt az egy lapot és fizessenek már! Pedig egyetlen táppénz­igénylő lap sem tűnt el. Na­gyon is szem előtt és számon tartják azoknak a táppénzes papírjait, akiknek még nem tudtak fizetni. Rendelet. Igen- egysze:------------------ ruen arról v an szó, hogy a január 1-én életbelépett táppénzrendelet­nek (amelynek sok egyéb vo­natkozásáról már nem egy­szer írtunk) úgy tűnik a gya­korlatban — a kezdet kezde­tén legalábbis — megannyi adminisztrációs buktatója van. Első hallásra pedig egy­szerűen kivitelezhetőnek hi­hető a rendelkezés, amely szerint a táppénzek kifizeté­sének alapja a biztosítottak elmúlt évi átlagjövedelme. (Mindazok, akik 1977. január 1-e után váltak egy időre be­tegségük miatt keresőképte­lenné, az 1976-ban ledolgo­zott munkanapjaik és kere­setük szerint részesülnek táp­pénzben.) Most ne firtassuk, mi indokolta az új rendelet születését. Ez van, ezt kell végrehajtani. Egy biztos, azt még a szakemberek sem gon­dolták, hogy a munkahelyü­ket gyakran változtató embe­rek súlyos zavart, (méghozzá nem is kicsit) okozhatnak a táppénzes ügyintézés évtize­dek alatt kialakult admi­nisztrációs rendszerében. — Megpróbáltunk felké­szülni, előre kalkuláltunk, számítottunk a többletmun­kára, tudtuk, hogy a megye 138 ezer biztosítottjának hoz­závetőleg 19—12 százaléka nem képes egy évet egy he­lyen végigdolgozni. A táp­pénzt intéző osztály kapott egy új munkaerőt. Nem elég. Februárban kiderült, hogy a hozzánk tartozó betegek 50 százaléka enyhén szólva nem tartozik a munkahelyi törzs­gárdákhoz, — mondta dr. Vajda Jenőné, a Társadalom- biztosítási Igazgatóság igaz­gatója. — És ez csak egy mo­zaik az összképből, mert a biztosítottak 17 százalékának intézik a táppénzét az igaz­gatóságon. A többség társa­dalombiztosítási ügyeivel az üzemi kifizetőhelyek foglal­koznak. Statisztika. Januárban---------------------- a kereső­k éptelenné válók 21 százalé­kának kellett az előző mun­kahelyeire a pótigazoló la­pot visszaküldeni. Február­ban már 37, márciusban 45, áDrilis első felében pedig 79 százalékának nem a táppén­zes utalványt, hanem a mun­kahelyükre címzett adatpót­lási lapot postázták az igaz­gatóságon. Következmény: az eddigi négy-öt nap helyett legkevesebb három hét (ha minden gördülékenyen megy és a munkahelyek azonnal válaszolnak) mire a táppén­zeseknek fizetni tudnak. — Az elmúlt hónapokban két dolgozót kértünk más osztályról, most újabb nyolc jött segíteni. Az ügyintézőink túlóráznak, reggel hatkor már az íróasztalok mellett ülnek, hovatovább lassan már az egész igazgatóság táppénzt fog számolni. Még­is nagyon lassan csappan a hátralékunk. A március 20-a körül érkezett igénylőlapok feldolgozásánál tartunk. Nem rajtunk múlik, hogy késik a táppénz kifizetése, — fűzte hozzá Mihályi Endréné a be­tegségi ellátási osztály veze­tője. Hát kin, vagy kiken mú­lik? Hol akadnak el a táp­pénzes papírok? Vagy rende­letben van a hiba? Mi néhány napon belül el­küldjük a pótigazolási lapot minden munkahelyre, ahol a beteg tavaly dolgozott. De hiába a vastagbetűs felszó­lítás : Soronkívül intézendő! — néha hetekig kell várni a válaszra. De legalább már ekkor pontos adatokat kap­nánk. Nagyon gyakran rosz- szul számolják a fizetett na­pokat és kezdődik újból a le­velezési kálvária. Mindössze 18-an dolgozunk az osztá­lyon, amelyhez a táppénz, a terheságyi, anyasági, temeté­si segély, az utazási költség, a gyógyászati segédeszközök intézése tartozik. Márciusban 7340 volt a hozzánk címzett leveleknek a száma és több mint 3 ezer érdeklődő fordult meg személyesen az osztá­lyunkon. Ebből 5300 volt a táppénzzel kapcsolatos levél és a tájékoztatást kérő. Ez van most. Hosszadalmas levelezés előzi meg a táppén­zek kifizetését. A kilátások sem biztatóbbak? — Talán néhány hónap múlva könnyebb lesz. Ugyan­is akinek egyszer már az el­múlt évi keresete alapján ki­számították az egy napra eső táppénzét, annak ez már egész évre érvényes. Nem kell újból ezt az adminisztrá­ciós kálváriát végigcsinálni. Ebben az esztendőben min­den dolgozó mill-lapjára pon­tosan feltüntetik a jövedel­mét s azokat, akik vándorol­nak, munkahelyről munka­helyre követi ez a lap. El­méletileg tehát jövő évtől nincs levelezés. Csak a mill- lapot kell elővenni. Adminisztráció. Ef£-e ezeknek a lapocskáknak a kikötése — amelyet a mun­kakönyvével együtt a dolgo­zó minden munkahelyére magával visz — plusz terhet, újabb adminisztrációt jelent. Különösen olyan üzemekben ahol az átlagosnál sokkal na­gyobb a fluktuáció, mint pél­dául az állami építőipari vál­lalatnál. — Vállalatunknál 3800— 900-an dolgoznak és 50 száza­lékuk „mozog” évente. Tud­ja mit jelent ez? Ha azok, akik tőlünk tavaly elmentek, megbetegszenek, az SZTK- sok tőlünk kérnek pótigazo­lást. Ha azok válnak kereső- képtelenné, akik helyettük jöttek, akkor mi levelezünk a régi munkahelyükkel. Rá­adásul az SZTK-sok a kezdet kezdetén azt sem tudták hogy kell csinálni. A rendelet élet­belépése előtt egy héttel kap­tunk tájékoztatást. Fel sem tudtunk készülni. Előre gyár­tott nyomtatványok nincse­nek, ahány vállalat, annyi kérdőív, egyik lehetetlenebb mint a másik. Kisegítő mun­kaerőt nem kaptunk a több­letadminisztráció elvégzésé­hez. Ráadásul az SZTK cso­port dolgozóinak zöme kis­gyermekes anya. Bármelyik pillanatban váratlanul kies­het a munkából. Pótolni? Ki­vel? Erről ennyit. És most jöjjön velem, — mondta Nagy Tiborné, a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Válla­lat bérosztályának vezetője. Nézze végig. Háiiy ember ke­zén megy keresztül az akta, mire a Társadalombiztosítási Igazgatóság, és az üzemi kifi­zetőhelyek adatkérésére vá­laszolni tudunk. Irattár. A polcok zsú­---------------- folva azoknak a m unkásoknak tasakjaival, akik az elmúlt öt évben a vállalatnál dolgoztak vagy jelenleg is ott vannak már két éve. — Előbb a több ezer tasak közül kell kikeresni azt az egyet amelyre szükségük van. Aztán hozzá a bérkartont, összehasonlítani, nehogy ki­maradjon a nyereség, a juta­lom. Aztán az év 314 (nálunk a változatosság kedvéért most 313-at számolunk) mun­kanapjából levonni a vasár­napokat, az igazolt távoliét és betegség miatt kiesett munkanapokat. Az SZTK- sok keresik a tasakot, a bér­elszámolók számolnak, aztán az ellenőrök kontrollálnak, de ha adóssága volt az ille­tőnek, még egy újabb ügyin­téző kezén is átmegy az ak­ta. A felelősség is miénk. Ha tévedünk, többet számolunk, az fizet aki hibázott, öt nap mire kész a válasz. Ha hoz­zánk is ennyi idő alatt fut­nának be a kért adatok, bol­dogok lennénk. Az Utasellá­tó Vállalattól már nem tu­dom hányszor kértünk pót­igazolást. Választ nem kap­tunk. De fizetnünk kellett. Az illető dolgozónak az egyik tavalyi munkahelyéről kapott adatok alapján meg is tet­tük. Ha mégis megérkezik majd az Utasellátó válasza, korrigálnunk kell és mindent élőiről újra kell számolni. Reklamálnak? Jogo--------------------------- san. D e mit tehetünk? Túlóráz­zunk? Így is azt tesszük, hogy a havi három bérfize­tési nap határidejét tartani tudjuk. Egyben bízunk, talán az év második felében egy­szerűbb lesz, csökken az ad- minisztráoió. Nálunk is és más munkahelyeken is egy­re több olyan dolgozó lesz, akinek egyszer már kiszá­molták a napi táppénzét. De most teljes a káosz. Minde­nütt. Azért nem egészen. Kétség­telen az építőipari vállalat­nál a sajátos munkaerő hely­zete miatt több gonddal és felduzzadt adminisztrációval jár az új rendelet végrehaj­tása, és úgy vélik, ezen egye­lőre nem is tudnak változ­tatni. Van ahol megpróbálták és sikerrel. A Tiszamenti Ve­gyiművekben például. A nye­reségrészesedés fizetését meg­előzően — amikor úgy is ki kellett számolni minden dol­gozójuk tavalyi keresetét, a bérosztály egy hét alatt túlórában (célprémium fejé­ben) pontos kimutatást ké­szített az elmúlt évi jövedel­mekről, a ledolgozott mun­kanapokról és kiszámolták az egy napra eső táppénzt. Egy pillanat alatt kész a válasz, ha az SZTK-sok adatokat kérnek. Az esetek zömében gördülékenyen, gyorsan inté­zik a táppénzes ügyeket. Csak akkor van , némi meg­torpanás, ha ők kénytelenek pótigazolást kérni más mun­kahelyekről ... Kovács Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom