Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-22 / 93. szám
Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért! Szőlőtelepítés, erdőfelújítás » Építkezések 34 millió forintért Jó ütemben halad az öt évre szóló fejlesztési program megvalósítása a jász- szentandrási Haladás Tsz- ben. A termelőszövetkezet erre az évre 34 millió forintos beruházást tervezett, ebből 24 millió forint értéket saját erőből valósít meg. A tervidőszak legjelentősebb fejlesztése a 153 hektárnyi szőlőrekonstrukció és a 126 hektárnyi szőlőtelepítés. Ezzel a gazdaság egész szőlőtermőterületén lehetővé válik az univerzális gépek alkalmazása, a sorközi gépi művelés, az intenzív tápanyagellátás, a vegyszeres gyomirtás. A jelentős fejlesztés — a tervezett rekonstrukció és telepítés — 50 százaléka ebben az évben valósul meg, mintegy 15 millió forintos költséggel. Teljes befejezését a jövő év végére tervezik, újabb 15 millió forint ráfordítással. Több. mint 8 millió forint értékű meliorációs munka is szerepel az idei fejlesztési tervben. Belvízrendezésre 2 ezer hektáron, talajjavításra pedig mintegy 300 hektáron kerül sor. Az erdőfelújítási terv: 350 ezer forint költséggel kivágják a kiöregedett fákat és újakat telepítenek. Építkezésre 10 millió forintot költ ebben az évben a termelőszövetkezet. Szociális létesítmények — öltözők, mosdók, étkezde, — építésével javítanak- a 2-es számú állattenyésztő-telepen dolgozók szociális helyzetén. Az idén kerül sor a telep térburkolására, a belső üzemi utak építésére is. Eredményes negyedév Új üzemcsarnok épül A gondos piackutatás tapasztalatainak figyelembevételével készítette, el idei termelési tervét a jászberényi Cipőipari Vállalat. Éves tervében 116 millió forint értékben 490 ezer pár poliure- tán telitalpú női szandál gyártása szerepel. Fennállása óta az idén először exportra is termelt a jászberényi vállalat. Az NDK 60 ezer párat rendelt a divatos szandálokból. A szandálok iránt növekedett a kereslet. A megrendeléseket a vállalat jelenlegi adottságaival már nem tudja teljesíteni, ezért, bővítik az üzemet. A tereprendezés elkészült, így április végén elkezdődik a 13 millió forintos beruházás, egy 340 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok építése. A korszerű tűzödei és aljamegmunkáló gépekkel felszerelt új üzemcsarnok várhatóan az év végére lesz kész. Oklizéstöl a gépláncig A szolnoki rendező- és a személypályaudvar építését, a különböző szakaszok felújítását jórészt a Betonépítő Vállalat végezte. Dolgozóit most is megtalálni a pálya- fenntartási főnökség vonalán. Egyik brigádjukkal a szajo- li felüljárónál találkoztunk. — öklizünk, — mutatott a vágányokra Takács Ferenc. Tábori konyhához hasonló katlanban hevített vasakat vertek a talpfába. — ökli kengyeleket rakunk fel, hogy hosszában ne mozduljon a sín. Alig néhány perces kihagyással szerelvények zúgtak el mellettünk. Az emberek megszokták, utánuk se néztek. — Baleset? — Hogy jó órában mondjon! ... Az óvatosság beideg- ződött az emberekbe. Régóta együtt dolgozunk.- Nincs olyan, aki legalább öt évet ne húzott volna le velünk együtt. Takács Ferenc elgondolkodott egy kicsit, s aztán hozzáfűzte: — Ritkán jön hozzánk valaki, s nem is nagyon marad meg. — Miért? — A fiatalok ma már többnyire azt nézik, hol lehet könnyebben, s . többet keresni. A pályamunkásoknál a kereset még csak megvan, túlórákkal esetenként 4—5 ezerre is rúg, — de azt is nézni kell, hogy milyen áron. 0k mindig ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Takács Ferenc brigádja szabolcsiakból áll. Vásáros- naményből, Gulácsról, Sza- bolcsbákáról jönnek, s visz- szautaznak minden héten. — Ezért kezdünk hétfőn csak délben, s pénteken délben fejezzük be a munkát. Hétközben a látási viszonyok szabályozzák a munkaidőt. Ahogy hosszabbodik a nap, úgy tolódik a műszak vége. — Ez mit jelent? — Azt, hogy nem minden hónanban azonosak a követelmények. Márciusban például 165 órát kell ledolgozni, míg a nyári hónapkobna kétszázhúszat. Munkakörülményeik az utóbbi években vajmi keveset változtak. Szociális körülményeik viszont jobbak lettek. Fürdővel, televízióval ellátott szállásukon a közétkeztetés is megoldott. A bri- gadéros elgédetten újságolta: — Két évvel ezelőtt any- nyira jutottunk, hogy számunkra. hazautazáskor külön kocsit csatolnak a Pestről jövő vonathoz. Persze, az igazi haladást nem ez jelenti, hanem a pá- lvamunkások erejét kímélő, részben helyettesítő gépláncok alkalmazása. A MÁV 1970-ben kezdte meg, és in-' tenzíven folytatja a pálya- fenntartási munkák gépesítését. A már működő gépláncok több ezer pályamunkást helyettesítenek. Fenntartásukat és kezelésüket a jászkiséri MÁV Építőgépjavító Üzem végzi. Persze a felújító-karbantartó gépláncok sem teszik teljesen feleslegessé az emberi munkaerőt. Mivel csak előkészített szakaszokon dolgoznak, érkezésük előtt el kell végezni a szükséges talpfa és síncseréket, meghúzni a csavarokat, eligazítani az ágyazatot. Mindezek mellett kilométerenként körülbelül 100 tonna kő szükséges a géplánc megfelelő munkájához. Az emberi munkaerő biztosítása, célszerű csoportosítása tehát mindenféle szempontból létkérdés a pályafenntartásánál. Elsősorban ezért vették tervbe a pályamesteri szakaszok átszervezését. Kettő összevonásából lesz egy új, amit kellően felszerelnek kisgépekkel. Az újak korszerű telephellyel rendelkeznek. A szolnoki pályafenntartási főnökség a dolgozók munkába szállítása érdekében a tehergépkocsik mellett beszerzett egy autóbuszt, s várja már a másodikat is. Korszerű szociális épületeket, munkaruhát biztosít munkásai számára, s átlag három forint órabérpótlékot. A korábbi időszakhoz képest óriási előrelépés ez, — de mégsem elegendő, ha a viszonyítási alap nem a múlt, hanem a dolgozóknak kedvező körülményeket biztosító ipari környezet. KÖVETKEZIK: Fafűtéses mozdonyok óta Simon Béla Lenin forradalmi öröksége ma is elevenen él Propagandista tanácskozás Szolnokon „Ma hagyományainkhoz híven ismét együtt emlékezünk a születési évforduló alkalmából a nagy forradalmárra, nagy tanítónkra, Leninre. Ebben az esztendőben a lenini forradalmi eszmére való emlékezésnek különös jelentőséget ad az, hogy ebben az évben ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját.” E szavakkal nyitotta meg tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei pártszékház nagytermében rendezett propagandista tanácskozást dr. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője. A tanácskozáson „Propagandamunkánk és Lenin” címmel Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást. „Lenin forradalmi öröksége ma is elevenen él, segítőtársunk mindennapi munkánkban, iránytű a fejlett szocialista társadalom építésében,” — mondta többek között előadása bevezetőjében, majd azt hangsúlyozta, hogy Lenin személyétől nem lehet elválasztani az embernek szóló tiszteletet és azt az objektív történelmi tényt, hogy az általa vezetett és irányított szocialista forradalom eredményeként 1917-ben megtört a tőkés kizsákmányolás egyeduralma a világon és új történet kezdődött az emberiség életében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáján hatalmas erővé nőtt a nemzetközi kommunista mozgalom, kialakult és megerősödött a szocialista világ- rendszer. Az eltelt hat évtized bizonyította Lenin örökségének erejét. A nemzetközi proletariátus osztályharcának történelmi tapasztalatai, a fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus építése során a tudomány gyors fejlődése és a szocialista kultúra felvirágzása igazolják Lenin tanításának helyességét és ügye halhatatlanságát. A továbbiakban méltatta Lenint mint politikust, a XX. század legjelentősebb történeti alakját, kinek nagysága éppen abban volt, hogy tevékenységében egyesíteni tudta a forradalmi elméletet a forradalmi gyakorlattal. Kiemelte: a lenini tanítás időszerűsége ma számunkra, propagandisták számára éppen abban áll, hogy megértsük korunk sajátos, új vonásait. A szocializmus építésének új korszakába érkeztünk és nem késlekedhetünk az új célok kitűzésében és azok megvalósítására való mozgósításban sem. Bátran kell szembenézni pártunk XI. kongresszusán megszabott feladatokkal és széles körben hirdetni, hogy gazdasági és politikai célkitűzéseink éppen a bekövetkezett változásokat veszik figyelembe, a leninizmus alapvető elvei szerint. Szólt arról is, hogy az élet- feltételek javításában elért eredményekkel növekszik a szocialista gondolkodásmód, a marxista eszmeiség szerepe. Pártunk Központi Bizottságának 1976. október 26-i határozata az előttünk álló feladatokat figyelembe véve rögzítette a pártpropaganda soron lévő tennivalóit. „Célunk, hogy a XI. kongresz- szus követelményeinek színvonalára emeljük párttagságunk ideológiai felkészültségét.” Hangsúlyozta azt is, hogy milyen jellemvonásokkal kell rendelkeznie egy propagandistának. Ezek közül a legfontosabbak: hogy rendszeresen, szívósan, álha- tatosan végezze munkáját, értsen ahhoz, hogy a politikai sikerélményt nyújtson az embereknek, mert ez lelkesít a további aktív munkára. Előadása befejező részében kifejtette: elengedhetetlen, hogy Lenin születésének 107 évfordulóján ne szóljunk arról, hogy a hagyatéka a mi számunkra nem kizárólag eszmei örökséget jelent. Él, fejlődik, erősödik és virul Lenin legnagyobb öröksége, a hatalmas Szovjetunió. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom gazdag lehetőséget ad arra, hogy a lenini örökség propagandánkban még hatékonyabban mozgósítson céljaink megvalósítására. Az előadást felszólalások követték: Szigeti László, a szervezett politikai képzés, továbbképzés fontosságáról, Pápai Mihályné és dr. Bozó József a propagandista felelősségéről, Major Tibor, a KB 1976. október 26. határozatának végrehajtására a jászberényi járásban tett intézkedésekről, Szalontainé Pádár Mária a KISZ-ben, Sándor József a szakszervezetekben folyó politikai oktatás jelentőségéről beszélt. A tanácskozáson kiváló propagandista munkájukért: Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést Nánási Mihály karcagi vezető propagandista, középiskolai szakfelügyelő; a Szocialista Kultúráért kitüntetést Vadászi Já- nosné, a tiszaburai Lenin Tsz párttitkára kapta meg. Oklevélben részesült 20 éves propagandista munkájáért: Zagyi János (Karcag), Gyebnár György (Szolnok); öhlbaum István (Törökszent- miklós), Novák Sándor (Szolnok). Dobos István (Jászberény), Kiss László (Szolnok), 15 éves propaganda munkájáért Kiss Lajosné a tiszafüredi és Rózsa Imre a szolnoki járási vezető propagandista; 10 éves munkájáért Nagy László túrkevei vezető propagandista. A megyében ugyanezen a napon ötszázötvenen vették át ugyanezeket az okleveleket. A kitüntetéseket és okleveleket Majoros Károly adta át. A tanácskozás az Interna- cionálé hangjaival ért véget. V. V. Figyelmeztető példák Tiszamenti határszemle Unos-untalanul használt jelző az időjárást kísérő kedvezőtlen kifejezés. A tapasztalat azt bizonyltja, hogy az idei tavast se kényeztette el a mezőgazdasági üzemeket. A váltakozó lehűtéssel kísért esők nemcsak, lassították, sőt megállították a talajművelést, a vetést, néhány helyen pedig egyéb gondokat is okoztak. A kellemetlen helyzetbe került gazdaságok közé tartozik például a tiszaroffi Aranykalász Tsz, ahol az üzem területének több mint egyharmadát, mintegy 1200— 1300 hektárt ár-, bel- és fakadóvíz borít. Az őszi kalászosok csaknem 450 hektáron pusztultak ki, és hiába éri el a megmaradt állomány 60—70 százaléka a jó minősítést, az üzem a tervezett átlaghozamra már nem számíthat. A napraforgó és a kukorica vetése is a további száraz időjárásra vár, ugyanis még a víz levonulása után is legalább két hétére van szükség, hogy ezekre a földekre rá tudjanak menni a gépek. A szivattyúk egyelőre nem sokat segítenek, hiszen a Tisza magas vízállása miatt ugyanannyi szivárog vissza a földekre, amennyit a berendezések eltávolítanak. Az abádszalóki Lenin Tsz- től távolabb van a Tisza, itt viszont az épülő kiskörei víztároló, illetve a most még ártérnek számító terület okoz gondokat. A mezőgazdasági szakemberek véleményével ellentétben a vízügyi mérnökök arra esküsznek, hogy ehhez a vízlépcsőnek semmi köze — a vita eldöntése nem a mi dolgunk — egy viszont bizonyos: a legutóbbi határszemle Abádszalókon 1200 hektárt talált fakadó- és belvíz alatt. A felmérések szerint ebből mintegy 550 hektár a búza, 110 hektár a repce és 40 hektár a lucerna. A tiszaburai Lenin Tszt nagyjából megkímélte a víz: az 1150 hektár búzából csak 50 hektár olyan, ahol már szinte semmi sem terem, és mintegy 50—60 hektáron kell hozamcsökkenéssel számolni. A többi területen olyan szép a növény, hogy. a szakemberek véleménye szerint, a tervezett átlagtermés még így is meglesz. Természetesen nagy része van ebben annak hogy 800 hektáron, vagyis azokon a földeken, amelyekre rá tudtak menni, már befejezték a vegyszerezést és a fejtrágyázást is. A 300 hektár repce és az 550 hektár lucerna 10— 10 százaléka pusztult el a belvíz miatt, és ez utóbbi növényt egy kissé a hideg is megsanyargatta. A tavaszi árpa viszont már kikelt, és a kukorica vetését előkészítő talajmunkákhoz is hozzáláttak. B. Á. V A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja A jászkisériek egyik géplánca a vonatok között
