Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

I Meg kezdődött o szocialista brigád vezetők országos tanácskozása (Folytatás a 2. oldalról) Az év indításának megfe­lelően alakult a dolgozók ke­resete is. Az első negyedév­ben az ipari munkások mun­kabéralapja 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek dolgozóinak — a ta­gok és alkalmazottak — jö­vedelme 5 százalékkal emel­kedett, a kiskereskedelmi for­galom pedig 6,7 százalékkal nőtt. Mindezt öszegezve elmond­hatjuk, hogy az idei népgaz­dasági terv végrehajtása jói indult. Jelszavunk, hogy a folytatás még jobb legyen! Mert az 1977. évi tervet tel­jesítenünk kell. Harcolnunk kell az idei jó eredménye­kért, mert valójában ezen múlik az V- ötéves terv sor­sa is. A tavalyi esztendő és az idei első negyedév tapaszta­latai alapján a Központi Bi­zottság megállapította, hogy terveink reálisak, megfelelő irányokat jelöltünk meg, gazdaságpolitikai és társada­lompolitikai céljainkat nem kell megváltoztatnunk. A munka frontján azonban mindent meg kell tennünk, hogy e célokat elérjük, te­hát a termelést növeljük, és az életszínvonalat emelni tudjuk. A reálbér és a reáljövede­lem növelését célzó terveink A nemzetközi gazdasági viszonyok számunkra ked­vezőtlen változása, a termé­szeti csapások és más körül­mények gazdasági tevékeny­ségünk nagy teherpróbáját, szigorú vizsgáját is jelentet­ték. A munka termelékeny­ségében a felszabadulás óta elért fejlődés — saját ko­rábbi helyzetünkhöz viszo­nyítva — számottevő. De nem kielégítő és megfelelő, ha a jelenlegi nemzetközi gazdasá­gi körülmények között aka­runk előre haladni és boldo­gulni. A párt programnyilat­kozatában megfogalmazott távlati céljaink és terveink magasröptűek, bátrak és szé­pek, ugyanakkor reálisak és megvalósíthatók, ha tenniva­lóinkat nagyon komolyan vesszük. Biztonsággal indul­hatunk ki abból, hogy a ma­gyar népgazdaságnak szilár­dak az alapjai, fejlesztésének tervei reálisak. Mindent meg kell azonban tennünk, hogy saját erőinket még teljeseb­ben mozgósítsuk, és a szo­cialista országok gazdasági együttműködésében rejlő le­hetőségeket jobban kihasz­náljuk­Távlati terveink azért reá­lisak, mert az alapvető és döntő tényezőnek már birto­kában vagyunk. A hatalom a dolgozó nép kezében van. Rendelkezünk a dolgozó mil­liók egyetértő támogatásával, szocialista nemzeti egység alakult ki országunkban. A termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak. Ezek az alapvető tényezők teszik ter­veinket reálissá, szocialista céljainkat elérhetővé. Figyelembe kell azonban venni országunk egyéb adott­ságait is, amelyeken nem tu­Rövid és hosszú távú nép- gazdasági terveink megvaló­sítása nagy követelményeket állít az irányítás és a veze­tés elé is- A jelenlegi hely­zet, mostani feladataink ma­gasabb színvonalú vezetést követelnek meg az állami, a gazdasági és a műszaki veze­téstől, valamint az üzemek pártszervezeteitől, a szakszer­vezetektől, a KlSZ-szerveze- tektől és más társadalmi szer­veinktől. Űj, magasabb kö­vetelmények állnak a Köz­ponti Bizottság és a kor­mányszervek előtt is. A jobb hozzáértés, a na­gyobb szaktudás minden dol­gozóval szemben követel­mény. Ennek megszerzésében a szociálist« brigádok nagy mértékben segíthetnek. A jó tervek, a megfelelő vezetés, a színvonalas üzem- szervezés és a szaktudás mel­lett rendszerünk egyik nagy erőforrása a szocialista öntu­dat erősítése. Nagyon fontos szerepet töl­tenek be a szocialista brigá­dok a nevelésben, általános műveltségük emelésében. Fontos, hogy az egyes bri­is magasabbak a tavalyinál. Ennek kapcsán azonban ar­ról is szólni kell, hogy ná­lunk nem merev a fogyasz­tási cikkek árszínvonala. Közgazdasági és egyéb meg­gondolások alapján a mi ár­rendszerünkben, a fogyasztá­si cikkek között is vannak rögzített, limitált és szabad­áras termékek. Ügy véljük, hogy a mi viszonyaink ezt az árpolitikát kívánják meg. Amikor a reáljövedelem, a reálbér növeléséről beszé­lünk, figyelembe vesszük a fogyasztási cikkek árának idei tervezett 3,8—4 százalé­kos emelkedését. Ezzel is számolva kell elérnünk a 3,5 —4 százalékos reáljövede­lem-növekedést. A fogyasztói árszínvonal idei emelkedésének nehezebb felén valójában már túlju­tottunk. Az árszínvonal ki­számításánál kötelességszerű- en számításba vettük a ta­valyi húsáremelés idei kiha­tását is. Voltak központi áremelések január elején is, majd emelkedett a bor ára. Ezeket az emberek tudomá­sul vették. Szeretném meg­mondani, hogy erre az évre fontos fogyasztási cikkeknél további központi áremelés nincs a tervben. Reméljük, nem is kerülünk olyan kény­szerhelyzetbe. hogy ilyesmi­vel foglalkoznunk kellene. dunk változtatni. Ilyen példá­ul, hogy kevés a nyersanya­gunk és az energiaforrásunk. Van viszont kvalifikált, ma­gas szaktudású munkásosztá­lyunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk. Ez a szakmai műveltség, szellemi kapacitás is az or­szág adottságaihoz tartozik. Nem vagyunk olyan gaz­dagok, hogy szükségtelen, rosszul hasnosítható, a nem­zetközi piacon el nem adha­tó, drága termékeket gyárt­sunk. Meg kell javítanunk a termékszerkezetet, s meg kell tanulnunk az üzem- és mun­kaszervezést, hogy a rendel­kezésünkre álló termelőbe­rendezéseket hatékonyabban ki tudjuk használni. Ez a fel­tétele annak is, hogy a mun­kaerőt és a munkaidőt is jobban hasznosítsuk. A veze­tés és a dolgozók közös aka­rata kell tehát ahhoz, hogy növelni tudjuk a munka ter­melékenységét. Tanuljunk mindennek eredményeként meg maximálisan kihasznál­ni minden lehetőséget, min­den munkahelyen. Ha meg­tanuljuk, akkor messze ma­gunk mögött hagyjuk a ka­pitalistákat a versenyben, a gazdasági tevékenységben. Mi, a teljesítmény szerinti, szocialista bérezés elvének hívei vagyunk. Minél több területen teljesítménybére­zést kell bevezetni. Ahol le­hetőség van rá, ott normát kell alkalmazni. A teljesít­ményt mérni kell, mert ha elmulasztjuk, akkor nem al­kalmazhatjuk reálisan a tel­jesítmény szerinti bérezést sem. És a normákat karban is kell tartani, mindig hoz­zá kell igazítani a rendelke­zésre álló új technikához. gádtagok önkéntes erőfeszí­téssel is képezzék magúkat. Még fontosabb az a szerep, amit a munkába bekerülő fiatalok nevelésében vállal­nak és betöltenek. E mozgalom már nem csu­pán tömegeket fog át, ha­nem — ki merem jelenteni — valóságos népmozgalom­má vált. Ahogy itt is szó esett róla, a dolgozóknak mintegy fele ma már szocia­lista brigádtag. Jelenleg szinte minden ál­lami és szövetkezeti munka- területen dolgoznak szocia­lista brigádok: összesen több mint 1 millió 800 000-en ré­szesei a szocialista brigád­versenymozgalomnak. A szo­cialista címet egyszer vagy többször elnyert brigádok száma 111 000. A szocialista címért összesen 157 000 mun­kabrigád verseng. Mindez nagyszerű, nagyon jó, hogy így van. Nőjön ez az arány minél tovább! Nem kell félni attól, hogy túl sokan leszünk Növekszik a szocialista bri­gádok társadalmi, közéleti szerepe is. Az üzemek éle­tének rendkívül fontos ese­■ji.'i'’tri’«!o®s v*v ményei a szocialista brigád­vezetők tanácskozásai, ame­lyek a jövőben a szocialista demokrácia intézményes szer­vei lesznek. Azt hiszem, egyetlen józan eszű, becsüle­tes üzemvezetőt, gyárigazga­tót, főmérnököt sem kell agi­tálni arra, hogy együtt dol­gozzon a szocialista brigád­dal, hiszen feladataik meg­oldásában a legnagyobb se­gítséget és támaszt a szocia­lista brigádmozgalom jelenti. A szocialista brgiádmozga- lomnak a múltja is, jelene is szép, és óriási jövő áll előt­te. Jövő formáját persze sen­ki sem tudja megmondani. De végső célja az, hogy a szocialista brigádok jelszava — „Szocialista módon élni, dolgozni és tanulni” — álta­lános, össznépi jelszóvá és gyakorlattá váljék. Arra kér­jük a szocialista brigádmoz­galom vezetőit és tagjait, Emlékezhetnek rá: a kong­resszus határozatai között ol­vasható egy szerény, rövid mondat arról, hogy jelenleg Magyarország az iparilag, a gazdaságilag fejlett országok középmezőnyéhez tartozik. Nagy győzelem ez, hiszen az alsó mezőnybe tartoztunk. De az a célunk, hogy hazánk — a szocialista társadalmat épít­ve, annak lehetőségeit ki­használva — közeli, belátha­tó időn belül az iparilag fej­lett országok sorába zárkóz­zék fel. Ezt a célt is el kell érnünk. Ez megköveteli — miként a Központi Bizottság ülésén is szóba került —, hogy az eddiginél jobban szervezzük munkánkat- Fokozottabban szocialista céljaink, a nép szolgálatába kell állítanunk a tudományos kutatást is. A szocializmus és a tudomány szövetségesek, maga a szo­cialista rendszer is tudomá­nyos elmélet gyakorlati meg­valósítása. A szocializmus a tudományos fejlődés • útjából eltávolítja a kapitalista tár­sadalom állította gátakat, s lehetővé^ teszi, hogy a tudo­mány mindinkább váljék ter­melőerővé. Úgy vélem, a műszaki színvonal emelése, a termékszerkezet javítása, a tudományos kutatómunkánál kezdődik. A szocialista brigádmozga­lom és maguk a szocialista brigádok mind nagyobb po­litikai, erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek. A nemzetközi kommunista mozgalom sikeres küzdelmei is hozzájárultak a világhely­zet kedvező alakulásához. Portugáliában összeomlott a több évtizedes fasiszta rend­rendszer, Görögországban megbukott a katonai junta, Spanyolországban a fasizmus felszámolásával a Spanyol Kommunista Párt — 38 év után — visszanyerte legali­tását és szabadságát. Továb­bi sikereket kívánunk ezek­nek a testvérpártoknak, Por­tugália, Spanyolország, Gö­rögország demokratikus erőinek és népeinek. Kíván­juk, hogy boldoguljanak és jussanak előbbre a fejlődés útján! A nemzetközi helyzet álta­lános jellemzőihez hozzá tartozik az is, hogy az im­perialisták megsokallták a haladó erők sikereit, külön­féle ellenakciódat hajtanak végre, sőt még a hideghábo­rús kürtöket is megfújták. Ismeretes például, hogy az emberi jogok „védelme” cí­mén kampányokat szervez­nek a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország ellen. Pedig világos: ha összeha­sonlítjuk, miképpen bizto­sítják az emberi jogokat a Szovjetunióban, a szocialis­ta országokban, illetve az Egyesült Államokban és más vezető kapitalista országok­ban, akkor a szocialista or­szágok javára billen a mér­leg. Minden szocialista ország­ban, nálunk is messzeme­nően jobban biztosítottak és megoldottak az alapvető em­beri jogok — köztük az élet­hez, a munkához, a műve­lődéshez való jog, az egyéni­ség szabad fejlődésének le­hetőségei, az egészségről való gondoskodás, az üdüléshez való jog — mint akár a ve­hogy segítsenek ebben a tö­rekvésünkben, mert szocialis­ta jövendőnk nagyon fontos feltétele, hogy ez valóra vál­jon. Nehéz örökséget kaptunk 32 évvel ezelőtt, amikor or­szágunk felszabadult és a szabaddá vált nép harcolva és dolgozva építeni kezdte saját hazáját, az új társa­dalmat. A magyar munkás- osztály, dolgozó népünk fél­feudális, még kapitalista ér­telemben is elmaradott or­szágot örökölt az előző ural­kodó osztályoktól. Népünk azonban e harminckét év alatt óriási történelmi hát­rányt hozott be, s talán száz­éves lemaradást is bepótolt. De azért vagyunk kommu­nisták, azért a szocialista társadalmi rend hívei, a nép érdekeinek szószólói, gondo­zói és felelősei, hogy ne ér­jük be az elért eredménnyel! Ennek a jövőben még in­kább így kell lennie. Meg­ragadom az alkalmat, hogy gratuláljak a szocialista munka új hőseinek, a kitün­tetésben részesült szocialista brigádvezetőknek és tagok­nak, szocialista brigádoknak. Szívből jó egészséget, továb­bi sikereket kívánunk mind- annyioknak. Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szól­va rámutatott a szocializ­musért, a társadalmi hala­dásért, a békéért vívott harc eredményeire. A legfonto­sabb eredmények közé tarto­zik a helsinki európai biz­tonsági értekezlet létrejötte. Itt kell említeni a népek an- tiimperiaíista harcainak si­kereit. amelyek közül ki­emelkedik a vietnami nép szabadságharcának győzel­me; e siker eredményeként ma az 50 milliós vietnami nép egyesült országban, egy hazában él, és a szocialista társadalmat építi. Világtör­ténelmi jelentőségű győzel­me ez a vietnami nép sok évtizedes szabadságküzdel­mének. A nemzetközi hely­zet kedvező irányú válto­zását példázza az is, hogy az angolai nép — a haladó erők nemzetközi szolidaritásától is támogatva — sikerre vit­te szabadságharcát; hogy az imperialisták nem tudták el­venni e nép szabadságát, amely több mint négy évszá­zados portugál gyarmati igát rázott le magáról, és megin­dult a saját útján. zető kapitalista országok­ban is. Az imperialista ellenakciók sorába tartozik, hogy görcsö­sen ragaszkodnak a még meglevő gyarmati uralom maradványaihoz. Jelenleg is rendkívüli erőfeszítéseket tesznek, hogy Dél-Afrikában és a kontinens más országai­ban fenntartsák a fajüldöző, diszkriminációs rendszert. Legutóbb Zairében — ahol egy tartományi lázadás rob­bant ki a Mobutu-rendszer ellen — történt külső impe- . rialista beavatkozás. Az im- ' perialistákat egyáltalán nem e népek jogai izgatják, ha­nem az ott található termé­szeti kincsek, például a réz és az urán. Ezért próbálják továbbra is fenntartani ot­tani kizsákmányoló, neoko- lonialista rendszerüket. A szocialista országok már megfelelően kifejezésre jut­tatták Zairével kapcsolatos álláspontjukat. Ebben is tük­röződik az a következetes elvünk, hogy minden nép külső beavatkozástól mente­sen, saját maga határozza meg, hogyan él, a fejlődés milyen útját kívánja járni­Mi az imperialista próbál­kozások ellenére is tovább megyünk az eddigi úton, mert mély meggyőződésünk, hogy az igazság mellettünk áll, a világ a helyes irányba indult el, és a helyes úton fog tovább haladni. A Szov- juetunióval, valamennyi szo­cialista országgal, minden haladó erővel összefogva küzdünk tovább a békéért, az enyhülésért, amely első és elemi igényünk és követe­lésünk. Készek vagyunk az együttműködésre a kapita­lista országok józan gondol­kodású politikusaival is! A közelmúltban a figyelem központjába kerültek a szov­jet-amerikai tárgyalások a stratégiai fegyverek ügyé­ben. A Szovjetunió világos álláspontját — amelyet saj­tóértekezletén A. Gromiko elvtárs részletesen kifejtett, s a' magyar közvélemény is megismert — messzemenően támogatjuk. Mély meggyőző­désünk, hogy a Szovjetunió helyes álláspontot képvisel, amikor egyrészt határozottan visszautasítja a belügyeibe való beavatkozást, másrészt ugyanilyen határozottsággal kész a tárgyalásra, a megál­lapodásra a stratégiai fegy­verzet kérdésében. Üdvözöl­jük ezt a politikát, s kíván­juk, hogy sikerre vezessen. A Szovjetuniónak ezen a tárgyaláson képviselt állás­pontja megfelel a Magyar Népköztársaság által vallott nézeteknek is. Mi is régen valljuk — és ehhez követ­kezetesen ragaszkodunk —, hogy egyetlen államnak sincs joga a Magyar Népköztársa­ság belügyeibe beavatkozni. Mindenkinek meg kell érte­nie — hogy most már olyan világot élünk, amikor még a legerősebb kapitalista or­szág sem avatkozhat be a legkisebb szocialista ország élétébe sem. Ugyanakkor tel­jes mértékben készek va­gyunk a békés egymás mel­let élés realizálására bármely kapitalista országgal. Reális álláspontot képviselünk, és aktív politikát folytatunk a kapitalista országok — pél­dául Finnország, Ausztria, Olaszország, az NSZK — irá­nyában. Normalizált viszo­nyokra, s ha lehetséges, köl­Nemrégiben napvilágot lá­tott a nyugati sajtóban olyan elmefuttatás, hogy mostaná­ban a szocialista országokban bizonytalanság mutatkozik a jövőt illetően. Ami bennün­ket illet: a magyar nép nem él bizonytalanságban, ellen­kezőleg : bizakodva nézünk a jövőbe. Igaz, utunkon néha szirtek között is kell halad­nia a hajónak, néha záto- nyos helyeken is át kell la­víroznunk, de a hajónk mo­torja egyenletesen működik, a kormányszerkezet jó, tart­juk az irányt és haladunk előre. önbizalmunkat és maga- biztosságunkat növeli, a szo­cializmus minden igaz hívét lelkesíti, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom győzelmének 60. eszten­dejében élünk. Szép és nagy évforduló ez az egész hala­dó emberiség számára. Ami­kor 1917-ben a bolsevik párt vezetésével — élén száza­dunk lánglelkű nagy embe­rével, Leninnel — a cári Oroszország munkásosztálya, népei fölkeltek, hogy leráz­zák a kapitalista igát és sza­badságban, békében éljenek, új lapot nyitottak országuk történetében és az emberiség életében is. Ennek szellemé­ben határozott úgy Központi Bizottságunk, hogy az évfor­dulóról méltóképpen meg fogunk emlékezni. És itt fel­idézhetjük azt is — jogos nemzeti büszkeséggel —, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eszméire 60 évvel ezelőtt a magyar munkások, parasztok, értel­miségiek azonnal és jól rea­gáltak: a cári Oroszország ­Büszkék vagyunk rá, hogy a csepeli dolgozók szocialis­ta munkaversenyt kezdemé­nyeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének 60. évfordulója tiszteletére. Büszkék arra, hogy kezdeményezésük tö­megmozgalommá vált, s nemzetközi méltatásra ta­lált. Bizonyos, hogy megvan a kellő elhatározottság ahhoz: amit e szocialista munka ver­seny jegyében vállaltunk, azt a Szovjetunió iránti tisz­teletből és saját jól felfogott érdekünkben, népünk javára maradéktalanul teljesítjük A Központi Bizottság, leg­utóbbi ülésén úgy határozott, hogy e munkaverseny meg­felelő értékelésére, erkölcsi elismerésére jubileumi zász­lót és oklevelet alapít, ame­lyet a legméltóbbak kapnak majd meg. Népünk eddig is a párt XI. kongresszusán kitűzött célokért dolgozott, s ha eb­ben a szellemben tevékeny­kedünk továbbra is, akkor csönös előnyökkel járó gaz­dasági kapcsolatokra törek­szünk az Egyesült Államok­kal is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a helsinki ajánlások együttes kezelésének hívei vagyunk. A magunk részé­ről az ajánlások teljes mér­tékű realizálására törekszünk, de azt tartjuk, hogy ugyanez kötelező mindenki számára, aki aláírta ezeket az ajánlá­sokat. Ebben a szellemben készülünk a belgrádi tanács­kozásra is, amelytől azt vár­juk, hogy a helsinkivel meg­kezdődött, nagyon fontos tör­ténelmi folyamatot viszi to­vább, mert ez a feladata és a rendeltetése. Álláspontunk szerint a politikai enyhülést a gazdasági kapcsolatok bőví­tésének kell kiegészítenie, és katonai enyhülésnek követ­nie. Ennek szellemében fog­lalkozunk minden nemzetkö­zi kérdéssel, mert őszinte hí­vei vagyunk a népek jó kap­csolatainak és barátságának, függetlenül az eltérő társa­dalmi rendszerektől. Szocialista építőmunkánk fontos nemzetközi feltétele, hogy a magyar nép ott van az emberi haladás élvonalá­ban, nagy és erős szövetsé­gesei vannak: a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Intenzív és állandó munkát végzünk a varsói szerződés, a KGST keretében. A szo­cialista világrendszerhez tar­tozunk, a haladó emberekkel — bármilyen a színük és a nyelvük — megértjük egy­mást. ba hadifogolyként került magyarok csaknem százezres tömegben léptek be az ak­kor alakuló Vörös Hadsereg soraiba, a Vörös Partizán osztagokba, és harcoltak fegyverrel a forradalom győ­zelméért. Nemzeti történelmünk büszkeségei közé tartozik, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom példáját elsőként követve, 1919. már­cius 21-én kikiáltották a pro­letárdiktatúrát, a Magyar Tanácsköztársaságot. A 60. évfordulóról meg­emlékezve szólni kell arról is, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fiai 1944—45-ben, a nagy honvé­dő háborúban vérüket ontva, fegyverrel szabadították fel a magyar népet, elűzték a hit- ler-fasiszta megszállókat, s megnyitották a magyar nép előtt a szabadság útját. Csak tisztelettel szólhatunk arról is, hogy 32 éve, amióta mun­káshatalom megszületett, a szocialista társadalom építése megkezdődött, hűséges, igaz testvérként magunk mellett tudhatjuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szül­te Szovjetuniót, a kommu­nizmust építő testvéri népet. A történelmi múlt emlékeit felidézve mondhatjuk: ma­gyar—szovjet barátság kiáll­ta az idők próbáját és szün­telenül erősödik. És ha sa­ját népünknek jót kívánunk, internacionalistaként csak azt mondhatjuk: erősödjék még tovább, és legyen a szó igazi értelmében megbontha­tatlan és örök ez a barát­ság. terveinket valóra váltjuk- Ebben a munkában számí­tunk munkásosztályunkra, szövetkezeti parasztságunkra, a népünk mellé állt magyar értelmiségre, ifjúságunkra, a szocializmus minden magyar hívére. S természetesen szá­mít a párt a szocialista bri­gádmozgalom vezetőire, tag­jaira, minden résztvevőjére- a szocialista építés nagysze­rű hadseregére. A Központi Bizottság ne­vében még egyszer szívből minden jót kívánok a tanács­kozás résztvevőinek. Ered­ményesen, sikerrel végezzék el munkájukat, s vigyék el a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét, jókívánságait a magyar szocialista brigád­mozgalom minden résztvevő­jének. a dolgozó népnek, amely ezt a mozgalmat szül­te, támogatta és nagyra nö­velte. * * * A szocialista brigádvezetők tanácskozása ma folytatja munkáját.-.V1 - iCV-ViO.' .riüj-Y Szocialista nemzeti egység Újabb, magasabb követelmények Az alapvető emberi jogok kérdése A szocializmus és a tudomány Bizalommal nézünk a jövőbe Terveinket valóra váltjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom