Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-16 / 88. szám

1977. április 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A törökszentmiklósi úttörőházban mindig nagy a „forgalom”. Nem csoda, hiszen televízió és a legkülönbözőbb játékok áll­nak rendelkezésre a kellemes időtöltéshez. M. G. Pedagógusok hangversenye Szolnokon Hétfőn este hét órakor a szolnoki városi tanács dísz­termében „Tanári hangver­senyt” rendez a Bartók Bé­la zeneiskola. A műsorban Hacsaturján, Kodály, Hum­mel, Chopin, Liszt és Schu­bert művei szerepelnek. lUIMtXISTfl ELMELETI KISENCIKLOPÉDIA Lényeg és jelenség Minden tudomány fölösle­ges volna — írta Marx —, ha a dolgok megjelenési for­mája és lényege közvetlenül egybeesnék. A tudomány fel­adata — vallotta —, hogy „a felszín pusztán látszólagos mozgását a belső, valóságos mozgásra vezesse vissza”. A marxizmus—leninizmus a lényeget a valóság mé­lyebben fekvő, belső és vi­szonylag állandó meghatáro­zottságaként fogja fel. A je­lenséget a valóság külszíni és változékony formájaként — megnyilvánulásaként — értelmezi. Hozzunk egy példát hét­köznapjainkból. Jól ismert, hogy az utóbbi években ha­zánkban faluhelyt csaknem futótűzszerűen elterjedtek a „fényes esküvők”. Az arra tévedő idegen megütközik az anyagi javak és egyéb rá­fordítások első pillantásra érthetetlen, indokolatlan té­kozlásán. Aztán megérkezik az újságíró, és gyakorta ő is foglya marad a felszínnek, a jelenségnek, fejcsóválva tu­dósít arról, hogy hazánkban is megjelent a pazarló fo­gyasztás, a tehetősség fitog- tatása. Értetlenségét fejezi ki afölött, hogy a házasságkö­tés szocialista módját-lehe- tőségeit a falulakók nem ve­szik igénybe. Ám olvasunk olyan tudósításokat-beszámo- lókat is, amelyek megpróbál­nak mélyebbre hatolni: a lé­nyeget tettenémi. Ezek be­mutatják, hogy a tehetősség fitogtatása csöppet sem új­keletű jelenség, hanem a falu-típusú emberi közössé­gek életében történetileg ki­alakult, a házasságkötés szo­kásrendjével összefüggő el­járás. Csak éppen az illető embereknek most — a szo­cializmusban — nyílt módja „hencegni”. Amit az adott közösségen belül nem lehet megkerülni: a közösség, az emberi csoport erősebb az egyes embernél, az nem ké­pes magát beidegződései alól kivonni. Sőt találkozunk olyan tudósításokkal is, ame­lyek kiderítik — s talán va­lahol itt a lényeg, a mélyeb­ben fekvő magyarázó kö­rülmény —, hogy a fényűző lakodalmat finanszírozó szülők úgy érzik: ha ők már nem, legalább gyerme­keik házasodjanak össze fel­tűnően gondtalan körülmé­nyek között, mert ezzel ők — a szülők — legalább gyer­mekeik útján elégtételt vesz­nek a múlton. Revansot vesz­nek saját egykori zsellérsor­sukért, napszámos-kiszolgál­tatottságukért. A jelenségből tehát még igen gyakran nem látszik a lényeg. Ám a marxista filo­zófia felfogása szerint a je­lenség mindig lényegi: a lé­nyeg megnyilvánulása. A kettő között nincs szakadék, inkább átmenetek. A jelen­ség felől bízvást elindulha­tunk a lényeg irányába. Ha nem így volna, a valóság nem lenne megismerhető. Ha a jelenség ellentmond a lényegnek, akkor beszé­lünk a látszatról. A látszat kifejezetten eltakarja, ese­tenként meghamisítja a lé­nyeget. A tőkés termelési mód egyik legnagyobb lát­szatának feltárása és lelep­lezése volt Marx „A tőke” című munkájának egyik fő eredménye. Marx ugyanis bemutatta, hogy amikor a tőkés megvásárolja a mun­kaerőt — amikor kifizeti a munkást —, egyenértékek cseréje játszódik le. Az egyik fél, a munkás pénzt kap, a másik fél, a tőkés árut — a munkaerő-árut —, és ennek értéke pontosan egyenlő az érte fizetett pénz­zel. A munkaerőt olyan pénz­beli egyenértékre cserélik, amely lehetővé teszi, hogy a munkás megvásárolja mind­azt, ami szükségletei kielé­gítéséhez és ezzel élete rege­nerálásához szükséges. Ám — mondja Marx — hogy ez a csere egyenlő csere volna, csak látszat, amely eltakar­ja saját „legbenső lényegét”. Mit? Azt, hogy a tőkés cse­rében megkapta az idegen munkaerő feletti rendelkezés jogát. Afölött a munkaerő fölött rendelkezhet, amely saját értékénél nagyobb ér­ték — az értéktöbblet — for­rása. Ezt az értéktöbbletet vi­szont már a kutya sem fi­zeti meg a munkásnak: ez a kizsákmányolás titka, amit a felszín eltakar, sőt érzékel- hetetlenné tesz. Ezért állí­tották a marxizmus—leniniz­mus klasszikusai, hogy "a je­lenségből tovább kell lép­nünk a lényeg felé — a látszatokat viszont le kell rombolnunk. P. Zs. Előadások Kiállítások Találkozók Művelődési napok a tiszafüredi járásban Járási művelődési napokat tartanak április 18—21-ig Tiszafüreden, illetve Kunma­darason. A rendezvénysoro­zatot Mándi Sándor, az MSZMP járási bizottságának első titkára nyitja meg hét­főn délelőtt a füredi film­színházban. Ezt követően előadások hangzanak el a közművelődés, az oktatás időszerű feladatairól, majd a járási művelődési központ­ban Szikra Zoltán rajzsza­kos pedagógus munkáiból nyílik kiállítás. Kedden délelőtt a járási székhelyen az úttörőmozga­lomról tart előadást Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára. Délután pedig nyugdíjas pedagógu­sok találkozójára kerül sor a művelődési központban. Április 20-án Tiszafüreden az óvodai nevelés, s az is­kolaelőkészítő tanfolyamok módszereiről, tapasztalatairól szóló előadásokkal folytató­dik a négynapos rendezvény- sorozat. Kunmadarason ugyanezen a napon a tan­órán és iskolán kívüli ne­velésről, az általános iskolai új tantervekről hangzanak el előadások. A művelődési házban Fe­hér István fafaragásaiból, festményeiből nyílik kiállí­tás, a Petőfi Termelőszövet­kezet . tanácstermében pedig fiatal művelődésügyi dolgo­zók találkozójára kerül sor. Április 21-én a kunmada- rasi művelődési házban kanyvkiállításon mutatja (be a Móra Kiadó a gyermek- és ifjúsági irodalom legújabb termékeit, majd a közokta­tási és közművelődési intéz­mények együttműködésének kérdéseiről tart előadást Vé­szi János, a Népművelési In­tézet osztályvezetője. Bővülő jogsegélyszolgálat Mezőtúron A mezőtúri tanács és a vá­rosi ügyvédi munkaközösség tegnap együttműködési meg- álapodást kötött abból a cél­ból, hogy a jogi tanácsadás és felvilágosítás még haté­konyabb legyen. Az együtt­működési megállapodás szel­lemében a szociális körülmé­nyeik miatt nehéz helyzet­ben élőknek mindkét szerv kiemelt segítséget nyújt. izárólag moziban járok külföldre. Ol­csóbb, mint az IBUSZ-utazás, és a filmek elvezetnek a világ legkülönbözőbb tájaira. Nincs bőröndcipelés, izgalom a vámvizsgálatnál, rettegés a kellemetlen úti­társaktól, nem kell idegen ízekkel kísérleteznem, ehetet. len ételeket ennem. Egek! Hányszor körül jártam már a világot a filmszínházak né­zőterén! Első utamra, pöt­tömnyi koromban, a Szövet­ség mozgóból landoltam: Ru­dolf Valentinával, „A sejk fiával” vágtattam együtt a végtelen Szaharában. Az elő­adás végén csak úgy köpköd­tem a számba került forró sivatagi homokot. A Rottenbiller utcai Ode- onban láttam először Chaplin filmet, aki vizűm, útlevél nélkül magával vitt Ameri­kába. Számtalan bohókás ka­landot éltem át a hatalmas New York-i felhőkarcolók tövében. Hű harcostársa vol­tam a kíméletlen habostorta csatákban. Nem csoda, ha es­te kimerültén, fáradtan ros- kadtam le odahaza. A Baross téri Capitol mozi­ból utaztam a távoli Ganges vidékére. Az „Árvíz Indiá­ban” című filmben Tyrone Power és Myrna Loy voltak az idegenvezetőim. Tikkad- tan, félájultan tapostam a kiszikkadt indiai földet, és Több mint négy esztende­je, hogy Nemzeti Parkká nyilvánították a Hortobágyot. A négy évvel ezelőtt meg­kezdett szervezett, tudomá­nyos alaposságú természet- védő munkának máris je­lentős eredményei vannak. A Hortobágy számos ter­mészettudományos, néprajzi, történelmi, régészeti kincse közül az egyedülálló jelző talán a leginkább a madár­világot illeti meg. Éppen ezért örülnek a Hortobágy szerelmesei, hogy a védetté nyilvánító határozat óta az elcsöndesült mocsarak, ta­vak, rétek, puszták vidékén ismét megjelentek olyan ma- 'dárfajok, amelyeknek je­lenlétét évtizedek óta nem észlelték a kutatók. A ma­darak pihenő-, fészkelő he­lyei pedig évről évre népe­sebbek. A tervszerű ' tenyésztés eredményeként ismét talál­hatók a Hortobágyon olyan háziállatok, amelyek koráb­ban csak itt voltak honosak. A ménes, a rackanyáj és a szürkegulya mellett most már bivalyok és mangalica­sertések is vannak, sőt több pásztor használ ismét őrzés­re pulit és komondort. A háziállatok újrahonosí- tása nem lényegtelen dolog. Az eredeti puszta életéhez ezek az állatok ugyanúgy hozzátartoztak, mint a racka vagy a szürkemarha. Újbóli megjelenésük a pusztán két­ségkívül gazdagodást jelent. Madárfigyelők, vendégházak A kutatómunkához, csak­úgy, mint a kirándulók fo­gadásához létesítményekre van szükség. Szállásra, meg­figyelő és lesőhélyekre. A Nemzeti Park területén a közelmúltban megvalósított beruházások a kutatókat és a turistákat egyaránt segítik. Nagyivánban a falu szélén két szép nádfödeles ház épült. Az egyik természet- védelmi őrház, a másik ven­dégház. Madármegfigyelésre, fotózásra alkalmas magas megfigyelő ugyancsak kettő készült el: egy a kutatók­nak, egy a kirándulóknak. Tiszafüreden befejeződött — tavaly nyáron már tábornak is adott otthont — a Ke­mény-kastély teljes átépítése. A hortobágyi csárdával át- ellenben nagyon szép kör amikor tajtékozva zúdult fe­lém az őrjöngő ár, elkiáltot­tam magam a moziban: — Először a gyerekek és az asszonyok meneküljenek! Kimerültén indultam haza Indiából is a távoli Dem­binszky utcába. A Damjanich moziban ismerkedtem meg a fehéren szikrázó, csodálatos MOZI . . .... -.V. , ' alpesi tájakkal. Az égszínkék szemű, markáns arcélű Luis Trenkerrel együtt síeltünk hegynek fel, völgynek le. A szellőzetlen moziban a legkü­lönbözőbb fanyar illatok ter­jengtek, de én teli tüdővel szívtam magamba a kristály- tiszta alpesi levegőt. Az István úti Rex mozgó­ban érkeztem meg Párizsba. Hangulatos kis bisztróban it­tam a vörösbort, Jean Gabin- nel. Veszélyes helyzetbe ke­rültem a züllött apacstanyá­kon. Hasított szoknyájú lá­nyok hívogattak kacér mo­sollyal a homályos, macska­köves külvárosi utcákban. S én megindultam az egyik ko­romfekete hajú szépség után. Már bent voltunk az ócska kis garniszálló kopott szobá­jában, mikor jött a jegysze­dő néni és a fülemnél fogva kivezetett álmaim Párizsából, mert ezt a franciaországi uta­Idegenforgalom és természet­védelem - Tervek a megvalósulás útján alakú, nádfödeles „színt” épí­tettek. Ebben az épületben nyílik meg május 1-én a Hortobágy történetét bemu­tató állandó kiállítás, ame­lyet két diaflex vetítő — ki­tűnő hangosítással — egészít ki. Ez a kiállítás tulajdon­képpen régi hiányt pótol, hi­szen a Pásztormúzeum anya­ga csak a századforduló pusz­tai életét mutatja be. A kör­szín galériáján — a tervek szerint — időszaki kiállítá­sokat rendeznek — elsősor­ban a Hortobágyon és kör­nyékén élő nép- és képző­művészek alkotásaiból. Fogadóház épül A korábbi terveknek meg­felelően Tiszafüred határá­ban, a Patkós-csárdával át- ellenben, a hajdani sóút mentén, néhány hete meg­kezdődött a" Nemzeti Park nyugati „fogadókapujának” építése. A „kapu” két épület­ből áll majd. A terveket a Szolnok megyei Tanács Ter­vező Vállalata készítette — a megrendelők szerint kitűnő tervek. Az egyik épületben kap majd helyet az érkező vendégeket tájékoztató iro­da, míg a másik épületben ismeretterjesztő előadásokat, vetítéseket tartanak. A ki­vitelezés — az előközműve- sítéssel — már megkezdődött, a teljes befejezést a jövő év végére vállalta a tiszafüredi Vegyesipari Szövetkezet. Az új létesítmények összes költ­sége meghaladja az 5 millió forintot. A „fogadókapu” várható forgalma kétségkívül jó le­hetőségeket kínál a vendég­látóiparnak. Ám idáig nem akadt olyan kereskedelmi, vendéglátóipari szerv, amely önálló beruházással étterem létesítésére vállalkozna a Patkós-kanyar közelében. Fontos célja a Nemzeti Park igazgatóságának, hogy minél többen, minél alapo­sabban megismerjék a Hor­tobágyot, s minél több em­bert nyerjenek meg a termé­zást csak tizenhat éven felü­lieknek engedélyezték. Kószáltam Afrikában, a „Kék csillag” keménykötésű hőseivel. Pattanásig feszülő tüdővel fújtam a trombitát, mert én voltam az utolsó élő ember a sivatagi erődben. Az ötvenes években Druzs- nyikovval, a nők kedvencé­vel barangoltam a gyönyörű orosz nyírfa erdőben, Pavel Kadocsnyikovval bejártam egész Moszkvát, miközben ártalmatlanná tettünk egy el­lenséges ügynököt. Távol-keleti kirándulásom során elvetődtem Japánba. Törékeny szépségű gésával ittam egy tokiói lebújban a rizspálinkát, majd — mivel nem lehettünk egymásé — szamuráj módon harakirit követtem el színesben, szé­lesvásznon. Negyven forintot kért a jegyüzér ezért a tá­vol-keleti utazásért, de meg­érte. ilyen kicsi a világ! Elfér egy moziban, öt földrészen tett utazásaim után most már csak egy hely­re vágyódom. Sokat meséltek nekem Óbuda szépségeiről, romantikájáról. Szerencsére — amint hallom — Óbudán folynak az új magyar film külső felvételei. A premieren ott leszek. Galambos Szilveszter szetvédelem ügyének. Mind­erre jól bevált eszköz a tá­borozások, kirándulások szer­vezése. Idén nyáron egyik­ben sem lesz hiány. Első ízben rendez a Nem­zeti Park igazgatósága nem­zetközi természetvédelmi és ornitológiái tábort június 21. és 28. között. A tábor köz­pontja a tiszafüredi Kemény­kastély és kertje lesz, s in­nen indul majd nap-nap után a 300 résztvevő, hogy megismerkedjék a Horto- bággyal és a Tisza II. árte­rével. Természetesen végez­nek állattani megfigyelése­ket, madárgyűrűzést stb. is. A kishortobágyi-csárda kö­zelében levő Vókonya-pusz- tán a természetvédelem ifjú „szorgosai” találkoznak a nyáron. Meteorológiai, bo­tanikai, régészeti, ornitoló­giái munkát végeznek. Az Ybl Miklós építészeti főiskola hallgatóinak részvé­telével Tiszacsegén rendez­nek hosszabb ideig tartó tá­bort. A diákok feladata lesz Tiszacsege népi építészeté­nek „föltérképezése”. Kerékpártúrák A hortobágyi iskola ter­mei is a táborozok szállásul szolgálnak majd a nyáron: általános iskolások tanyáz­nak ott. Több kiránduláson járják be a környék neve­zetességéit. Májustól szervezett kere­tek közt kerékpártúrákat bo­nyolítanak le, amelyekre bárki jelentkezhet.’ A túra hossza 15 kliométeres útvo­nalán a Kishortobágytól— Mátáig látható csaknem min­den, ami a Hortobágyra jel­lemző. A kerékpárokat — igen olcsón — az induló he­lyen lehet majd bérelni. * * * Védett és nyitott legyen egyszerre a Hortobágy — ez volt a célja annak idején a Nemzeti Parkká nyilvánító határozatnak. Az eddig megvalósított ter­vek, a Nemzeti Park terü­letén folyó munka alapján észlelhető: ezt a célt tartják szem előtt azok, akik irá­nyítják, szervezik ai termé­szeti értékek védelmét és az idegenforgalmat. Szabó János Jászberényi főiskolások sikere A tavaszi szünetben ren­dezték meg a XIII. Országos Tudományos Diákköri Kon­ferenciát, amelyen harminc- nyolc felsőoktatási intézmény hallgatói vettek részt. A neves szakemberekből álló bíráló bizottság a jászberényi Taní­tóképző Főiskola hallgatói­nak pályamunkáiból tizenhe­tet fogadott el. A pedagógia, pszichológia, és közművelődés szekción a Szegedi Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolán tíz jász­berényi pályázó védte meg si­keresen dolgozatát. Horváth Edit az alsótagozatos mate­matika taításról szóló pályá­zatával elnyerte a Bolyai Já­nos Matematikai Társaság különdíját, Kovácsné Zipszer Katalin pedig az első osztá­lyosok nyelvhasználatáról írt tanulmányával az Oktatási Minisztérium különdíját. Nagy Judit ugyancsak a hat­évesek nyelvhasználatát elemző munkájáért megkapta a jászberényi városi tanács díját. A főiskola hallgatói ered­ményesen szerepeltek az áp­rilis 12-én, 13-án Budapesten tartott „Szép magyar be­széd” versenyen is. A színvo­nalas küzdelemben Tolnai Mária Kazinczy-érmet kapott­/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom