Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-09 / 57. szám
1977. március 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hírt vasárnap hallottuk, meglepő volt és szokatlan: a nézők makacs és erősödő óhajának engedve a Televízió ismét programjára tűzi Egri János műsorát, a Játék a betűkkel-t. Szokatlan bejelentés, mondhatni „történelmi”. Ilyen nem fordult elő a televíziózás utóbbi éveiben. Az tudniillik, hogy a televízió nyilvánosan is közzétette, hogy nem kisebb fórum, mint maga a Televízió elnöke döntött így, felülbírálva a játékot előállító, majd beszüntető szerkesztőség régebbi határozatát. Kell a közönségnek, hát legyen! Lám nem mindegy, hogy mi nézők mit szeretnénk, mire volna vágyódásunk. Ügy hiszem sokan örömmel fogadják e népszerű döntést. De hogy magunkról beszéljek, hányszor, de hányszor szóvá tétetett már e lap hasábjain a gondolatilag igényes, színvonalas programok késő esti sugárzásának problémája. (A múlt héten az íratlan költészet című sorozat egyik része parancsoltatott az este tíz utáni órába). Bizony boldog lennék, ha egyszer azt is bejelentenék a képernyőn: elfogadjuk a nézők ilyenféle kívánságát, s az eredetileg éjszakai órákra tervezett műsort időben előbbre hozzuk. Még az se lenne baj, ha ez nem elnöki döntés útján születnék meg. Haszontalanok Szokatlan vállalkozásnak lehettünk tanúi szerda este: nemcsak a művet láthattuk, a szerzők feltárták az alapul szolgáló élmény forrásait is. A társadalomnak olyan területére vetettek fényt, amelynek belső ellentmondásaiból nőtt ki, született meg a Haszontalanok című tévéjáték. Egy modern bérház lakóit faggatták ki elöljáróban arról, hogy milyen emberi kapcsolatok léteznek ugyanazon az emeleten, egyazon házban lakók között, szomszédok között, hogy modern környezet és a közösségi magatartás mennyiben vannak befolyással egymásra, hogy születhetnek-e új érintkezési formák ebben a miliőben, vagy esetleg még azok is elsorvadnak, amelyek életerősek voltak hagyományos környezetben. A tanulmány tanulságaiból azután megépítették — forgatókönyvet írta Kapás Dezső, a játékot rendezte Várkonyi Gábor — egy öreg házaspár furcsa, kissé groteszkbe hajló játékát. A riportokban előzetesen felvillantott társadalmi jelenségekből kiindulva arra törekedtek, hogy megfogalmazzák a törvényszerűen általánost, s hogy szemünkbe mondják az igazságot, amelynek jeleit más-más formában, másmás erővel nap mint nap bármelyikünk tapasztalhatja: korunkban, még szocialista társadalmi viszonyok közepette is, a közösségi társadalom megteremtésének igényei mellett nagy a veszélye az emberi elszigetelődésnek, az emberi elmagányosodásnak. A szerzők nem vállalkoztak arra, hogy az okokat is megvizsgálják, ez gyengíti mondandójuk súlyát, de Páger Antal és Dayka Margit kitűnő játékkal meggyőzővé tették a két öreg lakóházi kalandjainak tartalmát: sírás és nevetés nemes keverékét — tragikomikum — produkálva. Dokumentumfilm és tévéjáték egy füst alatt, egymást feltételezve ugyanarról a gondolatról. Egy ízig-vérig friss, mai problémáról, bár gyökerei messzire nyúlnak a múltba, a kispolgári gondolkodásmód kialakulásáig, ez a maiság a vállalkozás fő értéke. Sajnálatos, hogy az egyegy epizódból épített játékban olykor eltűnik a drámaiság, a részletek önmagukban válnak érdekessé, a dráma íve nem feszül a végső pontig, a befejezésig. II Rosenbergházaspár Számos mű, színpadi és egyéb, született az évszázad talán leggyalázatosabb peréről. A film is, amelyet most mutatott be a Magyar Televízió, valójában egy dráma átalakítása a képernyőre. Alain Decaux eredetileg is tényekre épülő művéből lett a film, tovább erősítve a fiimi lehetőségek birtokában a tényszerűséget. Világsikerű filmet láthattunk, előzőleg szinte bejárta Európa minden országát, nem is tudom, hogy hozzánk is miért nem jutott előbb, akár már évekkel ezelőtt is? Több szempontból is remekmű a négyrészes francia tévéfilm. Mindenekelőtt, mert mint egész: egységes, teljes és befejezett. Felesleges részletek, kitérők, még kicsik sem, távolítanak el a dráma fő vonulatától, ugyanakkor rendkívül gazdag — tényszerűségével egyetemben — finom megfigyelésekben, az emberi természet rajzolatában. És nemcsak Julius és Ethel, a két „vádlott” jellemét festi sok színnel, hanem a másik oldal, a vádlók ábrázolása is rendkívül árnyalt és összetett. Hozzáteszem, mindez kivételes színészi megvalósításban. A kiugró színészi teljesítmények közül is kiemelkedik Marie-José Nat lenyűgöző játéka, aki a szereppel való tökéletes azonosulásig jutott el. Ethel alakjában a szilárd eszmei meggyőződés, a megejtő aszszonyi tisztaság, a gyengéd női érzelmek gazdagsága ritkán tapasztalható erővel nyert kifejezést. Az igazságtalanság súlya elsősorban Ethel drámájában vált emberileg átélhetővé a néző számára is. Mert maga a per érdekes lehetett volna önmagában — társadalmat leleplező dokumentum, — de a Stellio Lorenzi rendezte filmben a perbeli történések emberi tartalmakkal dúsítattak fel, s így vált Rosenbergék felemelő tragédiája igazán megtisztító erejű drámává, ök meghaltak, mi életben maradtunk — ez az utolsó mondat, amely elhangzik a filmben; az ügyész konstatálja így a kivégzés utáni pillanat lelkiismereti súlyát. Kimondva egyben az utókor felelősségének gondolatát is: Ethel és Julius emléke vádol ma is. V. M. Sárospataki diáknapok A KISZ Borsod megyei bizottsága, Sárospatak város tanácsa és más intézmények közös rendezésében az idén kilencedik alkalommal tartják meg a sárospataki diáknapokat. A rendezvényre, Borsod, Szabolcs, valamint Hajdú megyéből, Miskolc és Debrecen megyei városokból és Budapest két kerületéből mintegy 1400 fiatalt várnak. Az április 29. és május 2. között lezajló ifjúsági fesztiválon a gimnáziumok, szakmunkásképző intézetek és szakközépiskolás fiatalok kilenc művészeti ágban mutatják be felkészültségüket. Brigádok vetélkedője Befejeződött Karcagon a város szocialista brigádjainak többfordulós vetélkedője. A benevezett húsz szocialista brigád politikai, gazdasági, irodalmi, művészeti és helytörténeti témakörökben mérte össze tudását. Hétfőn este fél héttől az ifjúsági klubban megrendezett döntőn a legjobb kilenc brigád vett részt. Első helyezést a Május 1. Termelőszövetkezet Béke szocialista brigádja ért el, második a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szocialista brigádja lett, harmadik helyre a Május 1. Termelőszövetkezet Bihari János szocialista brigádja kerüit. „Magyar pantheon” A nagycenki Széchenyi István emlékmúzeum 125 rézmetszettel gyarapodott. 1825— 27 között a Pozsonyban élt német származású rézmetsző Ferdinand Lütgendorf „Magyar pantheon” címmel 125 arckép-metszetet készített a magyar országgyűlés követeiről és a főrendekről. Ezt a gyűjteményt kötetbe kötve ajándékozta a múzeumnak Csenár János, nagycenki nyugdíjas. Május 5—10 között Miskolci filmfesztivál Most ismét csak mozihíradók, animációs, dokumentum — népszerű-tudományos ismeretterjesztő filmek, valamint a Balázs Béla Stúdióban készült dokumentációs nagy alkotások szerepelnek a műsoron. A hagyományos seregszemlére ebben az öt kategóriában összesen 136 filmmel jelentkeztek az alkotók. A szolnoki Kassai úti Isko la Szabó Ferenc raja Éneklő rajok Első lett a Hamupipőke Tegnap délelőtt tartották meg Szolnokon, a Komarov-teremben az „Éneklő rajok” megyei bemutatóját. A bemutatót városi és járási versenyek előzték meg, mintegy 30 ezer gyerek vett részt a „dalversenyeken”. A megyei bemutatóra 12 raj jutott el, s közülük legeredményesebbnek a jászberényi Gyetvai általános iskola Hamupipőke kisdobos raja bizonyult, ök jutottak az áprilisban Szentesen megrendezendő országos döntőbe. Az első helyezett raj A martfűi Rákóczi Ferenc úttörőcsapat 7. osztályának „versenyzői” Zalaegerszegen Fazekas tájház Előadások az előadói beszédről Kisújszálláson a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda, a József Attila művelődési ház és a TIT városi szervezete az „Élő szó ereje” címmel márciusban öt előadásból álló sorozatot indít. Az érdeklődők az előadói beszéd kialakulásával, formáival, szerkezetével és stílusával valamint a korszerű alkalmi szónoki beszéddel ismerkednek. A zalai népi fazekaskultúra ápolására, valamint a dunántúli fazekasmesterség remekeinek állandó bemutatására fazekas tájházat létesítenek Zalaegerszegen. A kiállító teremből, alkotói műhelyből, valamint lakásból álló tájház a város képzőművészeti alkotóházainak sorát gyarapítja. Az alkotóházban a Zala megyei Tófej községben működő kerámia- és cserépgyárban dolgozó népi iparművészt, Czugh Dezsőt, a népművészet mesterét hívják meg lakónak és alkotónak. A várhatóan idegenforgalmi vonzóerőt jelentő létesítmény a jövő évben készül el. Kriskovics Antal táncjátékát próbálja a Tisza táncegyüttes A föld tikkadt. A száj cserepes. A szemék könyörgőek. A korsó üres. A fohász kétszólamú: „Áztasd meg, Dodole, esőisten, áztasd meg a mi szép földjeinket, adj esőt, Dodole... Huszonegy lány, asszony fohászkodik a termést adó esőért. Könyörgés a tánc formanyelvén a termékenységért. Kriskovics Antal Esővárók című tánckompozícióját próbálja a Tisza táncegyüttes női kara. A Magyarországi Nemzetiségek Központi Művészegyüttesének művészeti vezetője, koreográfusa vendégként dolgozik a szolnoki táncosokkal. A „szakmában” legendák keringenek szuggesztív egyéniségéről, ellenállhatatlanságáról, vitalitásáról. A tánckar az esőért könyörög, Kriskovics a mozdulat kifejező erejéért. — Lányok, a szemetek is beszéljen, a szemek, ezek a világra néző csodálatos ablakok .. . — Megáll... megáll az egész ... Nem jó! Így, nézzétek, így! A nehéz testi munkánál is fárasztóbb, amit Kriskovics csinál. Két végén ég a gyertyája — mondják rá. „Ez az, lányocskák, ez azl” A próba szünetében jópajtásként dicséri a lányokat. — Meglátjátok, minden rendben lesz, a fesztiválig szépen „beérnek” a mozdulatok. A krónikáshoz fordul: — Szeretek a tiszás lányokkal dolgozni. Szerények, ügyesek, szorgalmasak. Hiszek abban, hogy a Drávamenti, horvát motívumokat megelevenítő táncjátékkal sikerük lesz. Ügy legyen! A májusi szolnoki néptánc-fesztiválon a Tiszának rangjához, nevéhez méltóan kell szerepelnie. Nyílt titok: az utóbbi másfél évben „nem jött ki a lépés” a tavalyi zalai fesztivál mélypont volt. Van ez így néha, szokták mondani! De ha előre nézünk, biztató a kép. Ha a lány kar megtudja valósítani Kriskovics Antal elképzeléseit — hisszük, hogy igen — akkor nagydíjas együtteshez méltóan szerepelhet. A másik versenyszámot, Sipos IVimály — Tímár Sándor Nagyecsedi táncok című művét még nem láttuk, de arról is sok jót hallottunk. A táncosok felállnak, a tekintetek a végtelenbe néznek, a karok követik a szem és a száj fohászát: „Áztasd meg, Dodole, esőisten, áztasd meg a mi szép földjeinket.” Kriskovics közéjük táncol: — Így, lányocskák, így, most már örülhettek, éltető esőt kaptok ... Tiszai Lajos — Fotó: Sárközi — fl Big beattől a Hamletig Űj helyén a filmes szemléltetőeszköz-tár o A megyei film- és szemléltetőeszköz-tárat 196^-ben hozták létre Szolnokon.' Feladata a közoktatási és közművelődési intézmények ellátása ismeretterjesztő filmekkel. Alakulásakor mindössze négyszáz, 16 milliméteres filmet számlált. Jelenleg több mint négyezer történelmi, pedagógiai, művészeti és egyéb szakfilm közül kölcsönözhetnek az iskolák, művelődési intézmények. A filmtár hosszú évekig nem tudta ellátni maradéktalanul feladatát, mivel nem találtak megfelelő helyiséget az elhelyezésére, s az értékes tekercsek hol ide, hol oda vándoroltak. Idén január elsejétől a film- és szemléltetőeszköztárat a megyei tanács Pedagógus "Továbbképző Intézete gondozza. Az iskolák, művelődési intézmények havonként közel ezer filmet kölcsönöznek az intézettől. A tekercsek között megtalálhatók a legkülönfélébb témájú filmek a Hamlettól a II. világháború történetéig, fiataloknak szóló zenei ismeretterjesztő filmek a komoly zenétől a beat-zenéig. A kölcsönzés főként az általános iskolák körében vált népszerűvé. Az intézet további terveiben fontos helyet foglal el a tár fejlesztése. Ebben az évben mintegy 80 ezer forintot költenek új filmek vásárlására. A továbbiakban azonban nemcsak filmek, hanem diasorozatok, hanglemezek, magnószalagok kölcsönzésére is lesz lehetőség.
