Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-12 / 60. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 12. Munkára nevelés 0 testnevelésórákon nagyon kevés idő juttornázásra a kis újdonsült iskolásokkal, a hatévesekkel. Lassan megy a vetkőzés, öltözés. Akik óvodások voltak, no meg a több gyermekes családokból iskolába kerülők hamar elkészülnek, de az a 8—10 „egyke”, akit otthon etettek, öltöztettek. vetkőztettek, kiszolgáltak, nagyon lassan készül el. Nem tudják a cipőjüket kifűzni, befűzni, csokorra kötni. Fordítva bújnak bele a tornatrikóba, még olyan is akad, aki a bal tornacipőt húzza a jobb lábára, amiért ki is nevetik ügyesebb társai. Segítsek nekik? Nem tehetem. Ugyanazt a hibát követném el, mint a szülők, akik ahelyett, hogy önállóságra nevelték volna őket, öltöztették, mert úgy gyorsabban ment. Egymásnak segítenek? Az ügyesebbek az ügyetlenebbeknek? Gyorsabban elkészülnének, de ez sem lenne célravezető, mert a kis kiszolgáláshoz szokottak továbbra is csak a lábukat nyújtanák a cipő feladásához és várnák a segítséget. Türelmesnek kell lennem és sok-sok dicsérettel, biztatással serkenteni az önállótlanokat a gyors önkiszolgálásra mindaddig, amíg elérik ügyesebb, otthon — nagyon helyesen! — munkára nevelt társaikat. Az önállóságra nevelés nem választható el a munkára neveléstől. Mindkettőnek már kétéves korban el kell kezdődnie. A játék — előkészület a munkára. Ahogyan a gyermek játék közben viselkedik, úgy fog viselkedni a munkában is, ha felnő. Amikor arra neveljük, hogy felelős játékai épségéért, játszóhelye, kuckója rendjéért és tisztaságáért, tulajdonképpen megkezdtük a munkára, a kötelességteljesítésre, az önállóságra nevelést. Amint nő, fejlődik a gyermek, egyre nehezebb munkamegbízatásokat adhatunk neki és — bár ezek észrevétlenül nőnek ki a játékos munkából — később válaszszűk külön a játéktól. Adjunk apróbb feladatokat, megbízatásokat, amelyek teljesítését következetesen ellenőrizzük, értékeljük. Hogyan vehet részt a három-hatéves gyermek a család munkájában? Milyen kötelességeket bízhatunk rá? Segíthet édesanyjának a takarításnál, ő készítheti elő a takarítószereket, ő rakhatja vissza a takarítás után a helyére. Ö igazíthatja helyre a szőnyegrojtokat és ennek rendszerességéért folyamatosan, napközben is felelős lehet. Ö öntözze meg a virágokat, segítsen az asztal megtérítésénél, leszedésénél. Később segítsen a főzésnél: borsót, babot fejteni, burgonyát hámozni, befőzésnél gyümölcsöt szemezni, tésztasütésnél a kiszaggatott tésztát sütőlapra helyezni, tetejét tojással megkenni, habot verni, tésztát keverni. Bízzuk meg takarékossági felelősi tisztséggel: ügyeljen arra, hogy a lakásban ne égjen sehol hiába a villany, ne szóljon a rádió, ha senki sem hallgatja, jól el legyenek zárva a vízcsapok. Tartsa rendben az újságokat, folyóiratokat. Legyen az ő kötelessége, hogy meghatározott helyre egymásra tegye rendesen, összehajtogatva. Kertes házban, különösen vidéken, segítsen a konyhákért gyomlálásánál. Legyen két-három négyzetméteres külön kis területe, amit ő gondoz, ahova ő ültet konyhakerti növényt vagy virágot, amelynek fejlődését figyelemmel kísérheti. A vetés, gondozás, Öntözés, „terménybetakarítás” is legyen az ő feladata. Ezek csak kiragadott példák. A család életkörülményeinek megfelelően természetesen más feladatokat is adhatunk. Több gyermekes családban ügyesen eloszthatjuk a „tisztségeket” és helyes szervezéssel az egészséges versenyszellemet is felébreszthetjük. munkára nevelt gyermekeknek a feladatok elvégzése közben ügyesedik a kezük, nem jelent problémát a kabát begombolása, a cippzár fel- és lehúzása, a cipő ki- és befűzése. Ök azok, akik a testnevelésórákon öt perc alatt vetkőznek és öltöznek és nehezen állják meg, hogy ne segítsenek egy-egy ügyetlenül bajlódó kis társukon. Különösen segítőkészek a több gyermekes családok nagyobb gyermekei, akik a kistestvérke mellett a „kismama” szerepét töltötték be otthon. Dr. Gergely Károlyné Színek az öltözködésben Öltözködésnél nem csak a ruha vagy öltözék formáját vesszük figyelembe, hanem azt is, hogy amit magunkra veszünk, az színben is harmonikus legyen. Vannak úgynevezett divatos színek. 1977 tavaszi—nyári divatjának színei a kék tónusok. Ezek mellett szerepelnek még a semleges színek (gyöngyfehér, szépiabarna, árvalányhaj), az élénk színek (citromsárga, sárgásnarancs, óarany, veronai zöld, pipacs, világos kármin), valamint a kiegészítő színek (világos rózsaszín, erdei ciklámen.) A kék árnyalatai: világos türkiz, azúrkák, nefelejcs, világos ultramarin. - Ezek a színcsoportok, amelyeket az Intercolor Nemzetközi Színbizottság elfogadott, iránymutatók. Ez a színskála olyan előrejelzés, amit a legtöbben nem hagyunk figyelmen kívül, mivel a divatos színek hamar tért hódítanak. A legtöbb nő persze tudja, illetve keresi, melyek azok a színek, amelyek jól állnak neki. Vannak, akiknek szinte minden szín jól áll. Sokaknál azonban lényeges a saját színskála kialakítása. A színek kiválasztásánál fontos tényező a hajszín, az alkat és a kor is. (Ámbár ez utóbbi már kissé túlhaladott szemlélet: nem igaz, hogy csak a fiataloknak áll jól a világos, idősebbeknek csak a sötét szín való.) A divatos, az új mindig sokba kerül. Ezért ajánlatos a meglevő ruhatárat újabb divat szerint kiegészíteni. Az új darabok színben és formában illeszkedjenek a már meglevő öltözékekhez. Mindenkinek természetes vágya, hogy ne csak divatos, hanem egyéni is legyen. Ezt a többféle variációban hordható, jól kihasználható ruhadarabokkal érhetjük el. Példaként hozhatjuk a vonalcsíkos szoknya, tunika összeállítást. Nadrággal, blúzzal, vagy pulóverrel többféle variációban, több alkalomra viselhetjük. A szoknya és tunika azonos anyagból — szépiabarna alapon fehér vonalcsíkos gyapjúszövet — nyers színű kötött garbóval (1), vagy ugyanez a tunika óarany színű nadrággal és blúzzal (2), valamint a szoknya pulóverrel és ingblúzzal (3). vigyázzon rá, mint a szeme világára — mondják, ha azt akarják, hogy valamit különleges becsben tartson az ember. És igazuk van! A szem olyan kincs,, amit nem pótolhat a világ semmiféle gazdagsága. A látás biztonságot kölcsönöz az embereknek. Nélküle az örök éjszakában tapogat, mert hiszen elveszítette a világ fényét, színét, messzeségét, de még közelségét is. Ezért állítják egyesek, hogy a vakok között is az a szerencsésebb, aki sohasem látott. Talán egy nyelv sem érzékelteti olyan értelmesen és találóan a vakságot, mint a magyar, amikor azt mondja: világtalan. Ebbe a világtalanná váló alkonyatba akar világosságot vinni a csökkent egészségét reparáló ember, amikor feltalálja a szemüveget, a régiek nyelvén a pápaszemet. Ez a furcsa név onnét származik, hogy Raffaello Santi, a nagy piktor X. Leo pápát úgy festette le, hogy a bal kezében nyeles szemüveget tartott, amelynek az üvegén át nyilván jobban látta a betűket. Akkor az effajta eszköz még igen drága volt, és csak a gazdagok tudták megvásárolni. Ezért a szemüveg tekintélyt, előkelőséget, hameg a pápa szeme talmat jelentett. Talán az irigységgel magyarázható, hogy a középkor orvosai és a kereszténység is iparkodtak a szemüveg elterjedését megakadályozni. És azt mondták, az ördögtől származó új és bűnös szerkezet. Pedig nem volt új. Már a második évezred elején írásban is szó esik az üvegből készült különleges gömbszeletről és használatáról, sőt egyes szerzők azt állítják, hogy Nero császár valamilyen zöld smaragdon át nézte a cirkuszi játékot. Pedig nem is volt rövidlátó, csak játszadozott vele. Ezzel már itt is vagyunk a szemüvegviselés három egymástól erősen különböző okánál: az első a látásromlás, a második a szem védelme, a harmadik a furcsa — néha valóban ostobának nevezhető — divat. A szem teljesítőképességét az esztendők erősen befolyásolják. Helytálló a megállapítás: „egyszer mindenki pápaszemre szorul. Előbb vagy utóbb!” Valóban, a rövidlátó szeme, furcsa, de megjavul. 3L - „„f rt Magyarázat: a szemlencse alkalmazkodó képessége idővel csökken, és a rövidlátást enyhíti, tehát a rövidlátó fiatalkorában, a jól látó öregségében szorul szemüvegre. Szemüveg kell annak is, akinek a látószervét valamilyen veszély fenyegeti. Maró füst, gáz, por, pattanó szikra, éles forgács, fröccsenő csepp, káros sugárzás, vagy a szokatlan erősségű elektromos ív fénye. Ezért kifejező az a felhívás, az a rajz, amikor a védőszemüveget nem használó könnyelmű ember előtt megsuhogtatják a vakságot jelentő fehér botot. ... És aki nem szorul szemüvegre, s mégis hordja? A divat megszállottja, aki árnyékban — sőt még a preszszó hangulatos homályában is — szemüveget visel, mert jól áll neki, mert új divatú, szögletes ablakot vagy tenyérnyi üveget kapott, és mert tüntet azzal, hogy amit ő visel, az sókba kerül. A szemüveg gyógyászati segédeszköz. Pótolja a látóképesség csökkenését és védelmezi épségét a szemnek. Ezen belül divatozhat. De aki csak divatozik, akinek nem kell, de hordja a szemüveget, úgy jár, mint a mesebeli gazdag, aki divatos kalapot vásárolt, de nem volt feje, amire ráilleszthette volna. (Buga doktor) Kankalinok Közvetítések az országgyűlésről Tavasz Magyarországon Kankalin=primula. Neve a latin primulus szóból származik, ami hozzávetőlegesen koratavaszt jelent. Több mint 500 faja ismert. Részben hegyvidéken, részben mezőkön fordul elő. Színben, — formában, s virágzási időben egyaránt nagy változatosságot mutat. Európában, Közép- és Nyugat-Ázsiában honos. Amerikában is előfordul néhány. A magashegységi fajok nálunk nem alkalmasak kerti ültetésre. Hazánkban is vannak őshonos fajok. A tavaszi kankalin (Primula veris) a legismertebb. A virágait 20—25 cm-es száron hozza, sokszor 20—25-öt is. Az egyes virágok féloldalra hajlók, csüngök. Sárga vagy narancssárga színűek. A szártalan kankalin (P. acaulis) levei kis párnát képeznek és egy virágszáron egy sárga színű virágot hoznak. Nedves talajú erdőszélekben, patakparton fordulnak elő. Sokkal ritkábban a cifra (P. auricula) és a sugár kankalin. Ez utóbbinak sok értékes kerti fajtája van. A kankalinokat magvetéssel szaporítjuk. A magot ládába vetjük és árnyékos helyre állítjuk. Az ősz folyamán öntözzük, az első fagyok után lombbal takarjuk. Kora tavasszal fólia alá teszszük, ahol gyorsan csírázik. Amennyiben nincs fóliánk, napra is tehetjük a ládát. A kis növényeket ládába vagy félárnyékba tűzdeljük. Naponta öntözzük. A növények őszre megerősödnek és végleges helyükre ültethetők. A kankalinokat virágzás után, tőosztással is szaporíthatjuk. Ha kiásunk egy növényt, látjuk, hogy több levélrozettából. áll. Ezek mindegyike önálló gyökérzettel rendelkezik. Az idősebb szártalan és sugár kankalin (P. elatior) fajtákat annyi részre szedjük szét, ahány levélrozettából áll. Félámyékos helyre ültetjük, naponta öntözzük és árnyékolóval védjük a naptól. Őszre megerősödnek és végleges helyükre ültethetők. A kert árnyékos, félárnyékos helyére ültessük. A kankalinok szín- és alakgazdaságuknál fogva értékes kerti évelők. Fodor Béla II rádió és tévé jövő heti műsorából ajánljuk Hétfőn a Kossuth rádióban 15 óra 10 perckor korabeli dokumentumokból és Petőfi Sándor írásaiból összeállítás hangzik el az 1848-as forradalomról. 10 óra 25 perckor sajtókonferenciát sugároznak, amely a gyümölcs és a zöldségtermesztés gondjaival foglalkozik. Az adás riportere Rapcsányi László lesz. Kedden a Kossuth rádióban 16 óra 05 perckor Márciusi szél címmel sugározzák a Petőfi Sándor verseiből, Petőfi és Arany János levelezéseiből, valamint Ady Endre és Illyés Gyula tanulmányaiból készült összeállítást sok neves színész és történész részvételével. 20 óra 05 perckor a tervgazdálkodás 30 évére pillant viszsza Tarnói Gizella és Gálik Mihály műsora. A televízióban 20 órakor színes magyar kalandfilm a Csínom Palkó kerül a képernyőre. A kuruckorban játszódó fordulatos esemény történelmi napokat idéz. Szerdán a Kossuth rádióban 17 óra 07 perctől a Mindenki zeneiskolája keretében sugároznak hangversenyt, Bartók és" Kodály műveiből. 19 óra 15 perckor jelentkezik a Gondolat, a rádió irodalmi lapja. A Petőfi adón 20 óra 05 perctől hallhatjuk Sándor Iván: A futár című regényének rádióváltozatát Siklós Olga rendezésében. A televízióban 20 órakor Karácsony Benő: Különös mátkaság című tévé játéka kerül a képernyőre. A darab egy csúnya lánynak a szerellemről szóló, kitalált meséje nyomán kelt botrányt mondja el. Csütörtökön a Kossuth rádióban 18 óra 30 perckor kezdődik az Esti Magazin, amelyben az országgyűlés napi eseményeiről hallhatunk összefoglaló tudósítást. A televízióban 21 óra 25 perckor jelentkezik a Művészeti Magazin legújabb adása. Pénteken a Kossuth rádióban 12 óra 20 perckor Mezőtúrról jelentkezik a Ki nyer ma zenei műsor. 19 óra 15 perctől Szegedről közvetítenek irodalmi estet, 30 éves a Tiszatáj címmel. A Petőfi adón 19 óra 49 perckor zenés portrét sugároznak Bessenyei Ferencről Cservenka Judit műsorvezetésével. Szombaton a Kossuth rádióban 14 óra 25 perctől sugározzák a Falurádió műsorát, amely ezúttal a pénzügyi szabályozók szerepét és a termelési hatékonyságot vizsgálja meg a mezőgazdaságban. A Petőfi adón 14 óra 45 perctől Együtt-egymásért címmel óbudai, csepeli és második kerületi iskolások, valamint üzemi fiatalok vetélkedőjét hallhatjuk. A televízióban 18 óra 30 perctől Holtan is élek címmel Sárközi György emlékezetére sugároznak összeállítást. Vasárnap a Kossuth rádióbánt 17 óra 10 perckor kezdődik a Remekírók — remekművek sorozat adása. Eötvös József: A karthausi című regényének rádióváltozatát Varga Géza rendezte. A televízióban 20 óra 05 perckor Pécsről közvetítenek díszelőadást. Tavasz Magyarországon címmel március 21 tiszteletére,
