Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 6. Megkezdődött az országos nőkonferenciai Békedelegációkat fogadott a magyar küldöttség A nemzetközi közvéle­mény egyre nagyobb érdek­lődést tanúsít a Bécsben fo­lyó haderőcsökkentési tár­gyalások iránt. Az elmúlt napokban két békeküldöttség kereste fel az osztrák fővá­rost azzal a céllal, hogy ta­lálkozzék a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zet kölcsönös csökkentéséről kezdeményezett tárgyaláso­kon résztvevő több nyugati és keleti delegációval. Az európai biztonság és együtt­működés nemzetközi bizott-A libanoni kormány tájé­koztatta az ENSZ főtitkárát, hogy küldöttsége részt kíván venni a Genfben felújítandó közel-keleti békekonferen­cián, — közölték diplomáciai források. Bejrúti jelentések szerint a libanoni vezetés azt fontol-A spanyol kormány hiva­talosan elismerte a dolgozók sztrájkjogát. Az esti órákban tartott ülésen a Miniszterta­nács rendeletet fogadott el, amely kimondja, hogy a dol­gozóknak „jogában áll meg­szüntetni a munkát” és Az Agerpress román hír­­ügynökség tegnap hajnalban 3 óra 45 perckor elnöki ren­deletet közölt: 1977. március 4-én este Ro­mániában földrengés volt, amely emberáldozatokat kö­vetelt és súlyos anyagi káro­kat okozott. Nicolae Ceausescu, Romá­nia elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka szükségállapo­tot rendelt el az ország egész területére. A rendelet értelmében mozgósították a pártmunká­sokat, az állami intézmények dolgozóit, a tömeg- és társa­dalmi szervezetek aktivistá­it, katonai egységeket, a bel­ügyminisztériumi dolgozókat és a polgári védelmi alaku­latokat, hogy minden rendel-Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke, és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke táviratban fejezte ki együttérzését és részvétét A péntek esti romániai földrengést nemcsak a ma­gyar szeizmológiai műszerek észlelték, jelzések érkeztek békéscsabai, budapesti la­kosoktól is. A lakók jelzésé­re a tűzoltóság, a rendőrség és a fővárosi tanács szakem­berei azonnal a helyszínre siettek. Óvatosságból az eme­leti lakásokból lejöttek a la­kók a földszintre, s a gyer­mekeket pedig a közeli Her­mina eszpresszó-étteremben helyezték el. A tűzoltóság szakemberei átvizsgálták az Pénteken este 8.33 órakor Szolnok megyében is észlel­ték a földmozgást. Mozogtak a lakásokban a csillárok a függő tárgyak, sok helyen el­mozdultak a kisebb bútorok. Szolnokon, a Jubileumi téren lévő huszonhárom emeletes és a Jólét ABC áruház mel­letti MÁV épületből sokan az utcára mentek. Karcagon a ságának, valamint a nyugat­német Béke Unió tartomá­nyi csoportjainak küldöttsé­ge tegnap fejezte be infor­mációs jellegű megbeszélé­seit. Mindkét csoport tájé­koztatást kapott a tárgya­lásokon résztvevő magyar küldöttségtől is. A békede­legációkat Fodor Zoltán nagykövet, a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zet kölcsönös csökkentésé­ről folyó tárgyalásokon részt­vevő magyar küldöttség ve­zetője tájékoztatta. gatja, hogy ENSZ-békefenn­­tartó erők állomásoztatását kéri országa déli területén, amely hetek óta súlyos ösz­­szetűzések színhelye a pa­lesztinok és a baloldal, vala­mint az izraeli katonai támo­gatást élvező keresztény jobboldal között. „sztrájkbizottságokat” hoz­hatnak létre, „amennyiben így kívánják”. A rendelet ugyanakkor arra kötelezi őket, hogy jóelőre jelentsék be a tervezett munkabeszün­tetést. kezésükre álló anyagi eszköz­zel és emberi erővel nyújtsa­nak segítséget a földrengés sújtotta lakosságnak, a válla­latoknak, üzemeknek és tár­sadalmi szervezeteknek. A mentési és helyreállítási munkálatok azonnal meg­kezdődtek, a lakosság ellátá­sáról szervezetten gondos­kodnak. A TASZSZ és-az ADN hír­­ügynökség jelentései szerint a földrengés elsősorban Ro­mánia dél-keleti területeit — beleértve Bukarestet — súj­totta. Az emberáldozatokról és anyagi veszteségekről egyelőre nem érkeztek ada­tok. Bukarettel megszakadtak a távközlési kapcsolatok. Földrengést észleltek Török­országban, Jugoszláviában és Bulgáriában is. Nicolae Ceausescunak, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kárának, a Román Szocialis­ta Köztársaság elnökének, valamint Manea Manescu­­nak, a román kormány első miniszterének a romániai földrengéssel kapcsolatban. épületet, megnézték azokat a vakolatrepedéseket, amelyek a ház felépítése után kelet­keztek, amikor, mint minden új épület néhány centiméte­res süllyedéssel tömöríti az altalajt, s végül megállapo­dik. A vizsgálatokból kitűnt, hogy az épület kilengése a tartószerkezetekben semmifé­le változást, kárt nem oko­zott, különben is a vasbeton­vázas szerkezet még nagyobb mozgást is károsodás nélkül elviselt volna. Így a lakók is­mét visszatérhettek ottho­nukba. toronyház legfelső emeletein lakók a rendőrségnek jelen­tették, hogy mozog az épület. Sérülések, károk sehol sem keletkeztek. A Magyar Tudományos Akadéma szeizmográfiai in­tézete az egész ország terüle­tén észlelte a földmozgást és mérések szerint Szolnok me­gyében volt a legerősebb. (Folytatás az 1. oldalról) részvételük a közigazgatás­ban is. Köztudomású, hogy igen nagy a nők aránya a szelle­mi munkakörökben, az ér­telmiségi pályákon. Ma már a 35 éven aluli férfiak és nők általános- és középfokú végzettsége azo­nos; egyetemi és főiskolai végzettsége pedig gyorsan közeledik egymáshoz. Bizo­nyos irányzatok a közokta­tásban azonban kevéssé vál­toztak. A gimnáziumokban még mindig több mint 60 százalék a lányok aránya, a szakmunkás-iskolákban vi­szont csak 29 százalék. Az egyetemek, főiskolák nappali és levelező hallga­tóinak csaknem fele lány. Ezzel elégedettek lehetünk. De az egyes karok és szakok közötti megoszlás nem egész­séges. A tanítóképzőkben csaknem kizárólag lányok vannak, a tanárképzők hall­gatóinak 3/4 része nő. Ezzel szemben a műszaki egyete­mek diákjainak csak 18 szá­zalékát adják. A fizikai munkakörökben lassan nö­vekszik a szakképzett nők aránya, holott ma már több népgazdasági ágban hiány van szakképzett munkások­ban. Az iskola pályairányítása gyakran gépies, inkább a ré­gi női szakmákat mint az új technikai követelményeket tartja szem előtt. Kérjük a pártszervezete­ket, szakszervezeteket és a KISZ-szervezeteket, hogy meggyőző munkával hatá­rozott fellépéssel segítsék le­küzdeni az úgynevezett férfi­szakmát szerzett lányokkal szemben tapasztalható fenn­tartást. Nőtt az anyák társadalmi megbecsülése A SZOT és a TÓT figyel­mébe ajánlotta, hogy tovább­ra is kezdeményezzék és fo­lyamatosan szervezzék a dol-BORBÉLY SÁNDOR Elöljáróban tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának üdvözletét és személy szerint Kádár János szívélyes jókí­vánságait. — A Magyar Nők Országos Tanácsának konferenciája belpolitikai életünk fontos eseménye. Az Országos Ta­nács nélkülözhetetlen társa­dalmi hivatást teljesít, ami­kor felelősségteljes szerepet vállal a párt politikájának terjesztésében, végrehajtásá­ban, az élet új jelenségeinek feltárásában, s napirenden tartja a nők alapvető társa­dalmi kérdéseit, javaslatokat dolgoz ki a párt és az állam vezető szervei számára, ál­lást foglal fontos kül- és bel­politikai kérdésekben, nem­zetközi fórumokon méltóan képviseli a magyar nőtársa­dalmat. — Az embert és a társa­dalmat formáló országépítés, amelynek során valóra vált­juk elveinket, az elmúlt esz­tendőkben sem volt, s ma sem mentes ellentmondások­tól, gondoktól. Mindannyiunk közös erőfeszítéseivel, felelős hozzájárulásával haladunk előre a nők társadalmi el­ismerésében. Ezáltal nemcsak a nők helyzete lesz jobb, megbecsülése nagyobb, ha­nem javul, tökéletesedik ma­ga a társadalom is. A nők a szocialista munkaversenyben Borbély Sándor elismerés­sel szólt arról, hogy a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa eredményesen végzi munká­ját, cselekvőén járul hozzá a párt XI. kongresszusán meg­alkotott program megvalósí­tásához. Olyan időszakban ülésezik a konferencia, amikor pár­tunk XI. kongresszusán elfo­gadott, s ma már méltán gozó nők szakmai-politikai képzését, továbbképzését. Indítványozta a konferen­ciának: javasolja a Munka­ügyi Minisztériumnak, vizs­gálja felül az egyes foglal­kozásokat abból a szem­pontból, hogy a műszaki­technikai fejlődés milyen új lehetőségeket nyit meg a nők előtt. A vizsgálat alapján dolgozza ki a szükséges in­tézkedések tervét, és jelölje meg a közelebbi, távolabbi feladatokat. Hangsúlyozta: a jövőben következetesebben kellene érvényesíteni a kormány 1013-as határozatában fog­laltakat, hogy az állami vál­lalatoknak és szövetkezetek­nek adományozott kitüntető címek odaítélésekor azt is értékeljék: mit tettek saját erőforrásaik felhasználásá­val és belső szervezési intéz­kedésekkel a dolgozó nők munkafeltételeinek, szociális helyzetének és életkörülmé­nyeinek javításáért. Az eltelt években sikerült csökkenteni a férfiak és a nők fizetése közötti indoko­latlan aránytalanságokat. Azonban több helyen ma is megsértik az egyenlő mun­káért egyenlő bért elvét, például, amikor nem hason­lítják össze a konkrét egyé­ni teljesítményeket. Az eltelt időszakban nőtt az anyák társadalmi megbe­csülése, fejlődött és kibővült a szociálpolitikai és egész­ségügyi intézményrendszer, a munkahelyek egyre több se­gítséget adnak dolgozóiknak anyai hivatásuk, ellátásához. Az MNOT elnöke a bölcső­dék, az óvodák és a gyermek­­gondozási segély összehangolt fejlesztésére kérte a kor­mányt. A Magyar Nők Országos Tanácsának munkájáról szól­va kiemelte: az 1971-es nő­konferencia javaslatára vizs­gálatot folytattak a nők csa­ládon belüli helyzetének és szerepének alakulásáról, a Magyar Tudományos Akadé­mia szociológiai kutató in­tézetével együtt. A magyar családok élete igen sokszínű. Tartalmát, kapcsolatait, szo­kásait tekintve gyakorta még nemzetinek tekintett prog­ram valóraváltásán dolgo­zunk'. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban ar­ról szólt, hogy a társadalmi haladásért végzett tevékeny­ségen belül kiemelt jelentő­ségű a gazdasági építő- és termelőmunka. Életünknek egyetlen olyan területe sincs, amely ne függne a gazdasági eredményektől. Népgazdaságunk szilárd, alapvetően a terveknek meg­felelően fejlődik. A mérleg pozitív. Jó okunk van rá, hogy az ismert nehézségek ellenére is bizakodással dol­gozzunk. Az utóbbi néhány évben a világgazdasági kö­rülmények számunkra több vonatkozásban kedvezőtlenül alakultak. A szocialista terv­­gazdálkodásnak és a szocia­lista országok együttműködé­sének köszönhetjük, hogy gazdaságunk nagyobb meg­rázkódtatás nélkül viseli el a tőkés piac okozta teherpró­­bát. — Tervünk szerint ebben az évben a nemzeti jövedel­met 6—6,5 százalékkal, az ipari termelést 6 százalékkal, a mézőgazdasági termelést 7 —8 százalékkal növeljük. Feladataink nagyok és feszí­konzervatív hagyományokat őriz, de egyre több család életében lelhetők fel a szo­cialista vonások. A családon belüli szerepek új felfogása a fiatalok köré­ben egyre jobban érvényesül. Sok fiatal nő került be a po­litikai mozgalomba, növeke­dett a nők aránya a párt, a tanács, a társadalmi szerve­zetek vezető testületéiben. A Magyar Nők Országos Tanácsa élt az elmúlt öt esz­tendőben véleményező és ja­vaslattevő jogkörével. A szo­cialista fejlődést tükröző és ösztönző családjogi törvény módosításához például 41 konkrét javaslatot tettek, s ezek maradéktalanul beke­rültek a törvénybe és a vég­rehajtási rendeletbe. Befejezésül hangoztatta: a Magyar Nők Országos Taná­csa betölti új funkcióját. A beszámolási időszakban telje­sítette a párt határozataiból rá háruló feladatokat és a nőkonferencia megbízatásait. Elkötelezetten cselekedni — Az újonnan megválasz­tandó nőtanács előtt nagy feladatok állnak. Szocialista fejlődésünk törvényszerűsége, hogy minduntalan többre vállalkozunk, magasabbra törünk. E fejlődés törvény­­szerűsége az is, hogy felne­veli a mindig többre képes embert, aki felnő a felada­tokhoz és megbirkózik velük. Ezért tudunk mi is nekiru­gaszkodni a munkaerkölcs és a teljesítmény mércéjét ma­gasabbra állító népgazdasági tervnek, és elkötelezetten cselekedni a XI. kongresszus határozatainak valóra válá­sáért. A beszámolót követően az elnöklő Keserű Jánosné is­mertette a konferencia mun­karendjét, bemutatta a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak újjáalakításában közre­működő jelölőbizottságot, majd megkezdődött a vita. A vitában részt vett és fel­szólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. tettek. Megoldásukhoz első­rangúan fontos a munka szervezettségének, fegyelmé­nek, minőségének jelentős ja­vítása. — E fórumról is üdvözöl­jük, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó meg­ünneplésére a dolgozó nők országszerte tömegesen vál­lalnak részt a csepeliek ál­tal kezdeményezett szocialis­ta munkaversenyben. Ezzel is bizonyítják a Szovjetunió iránt érzett őszinte tisztele­tüket, szocialista hazafiságu­­kat, internacionalista meg­győződésüket. — A gazdasági és kulturá­lis építésről szólva hangsú­lyoznunk kell a nők szere­pét. A nők részvétele a tár­sadalmilag szervezett mun­kában az egyenjogúság alap­kérdése. Az eddigiekhez asonló gondossággal — Az elért haladást nagy­ra értékelve és a jó tapasz­talatokat felhasználva szól­nunk kell arra is, hogy még sok a tennivalónk. Jelentő­sen javítanunk kell a pálya­­orientációt ahhoz, hogy a nők teljesebben élhessenek a tár­sadalmunkban meglevő új foglalkozási lehetőségekkel, A nők közéleti tevékenysé­gének fejlődését elemezve fi­gyelmeztetett arra: — Még mindig van talaja annak a káros szemléletnek, amely a nő vezetésre való alkalmasságát az anyai hi­vatásra hivatkozva teszi kér­désessé. Azért kell ezzel szembén határozottan fellép­ni, mert a segítésnek a jó­szándéka mögé bújva, lénye­gében a haladást fékezi. — További feladataink vannak a nők élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ban is. Következetesen foly­tatjuk azt a családtámogató politikát, amelyben kiemel­ten szerepel a gyermekekről való sokrétű gondoskodás, a szolgáltatások fejlesztése és az időskorúak ellátása — mondotta. — Céljaink tiszták, világo­sak, vonzóak. Az 1970-ben megfogalmazott, a X. és a XI. pártkongresszuson meg­erősített feladatok valóra váltásában jelentősen előre­haladtunk. Azt is jobban látjuk viszont, hogy gond­jaink megoldása nagyobb anyagi ráfordítást igényel, amelynek feltételeit csak fe­szített munkával tudjuk megteremteni. \ — A haladás fontos össze­tevőjének tekintjük, hogy a párt, a kormány és a társa­dalmi szervezetek vezető tes­tületéi, valamint a helyi szer­vek továbbra is az eddigihez hasonló gondossággal, felelős­séggel foglalkozzanak a nők társadalmi helyzetének javí­tásával. — Eredményeink záloga volt — és lesz a jövőben is —, hogy az irányításért a pártszervezetek, a kommu­nisták a felelősek, és felelős­ségük tudatában jó tervek alapján továbbra is élen jár­nak nőpolitikánk megvalósí­tásában. — A fejlett szocialista tár­sadalom, s ezen belül a nők teljes egyenjogúsága egész társadalmunk műve lesz. Olyan társadalomé, amelyben a nők és a férfiak magas eszmeiséggel, igaz emberség­gel vállalják a rájuk háruló nemes feladatokat, az alkotó­munkát és az új nemzedék nevelését — fejezte be beszé­dét Borbély Sándor. Folytatódott a vita A Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség üdvözletét Fanny Edelmann, az NDN főtitkára tolmácsolta Tatjana M. Frunze, a szov­jet nőbizottság alelnöke a szovjet testvérszervezef és Valentyina Tyereskova elnök személyes üdvözletét tolmá­csolta. Duschek Lajosné, a SZOT titkára kiemelte: a szakszer­vezetek sajátos eszközeikkel járulnak hozzá a női egyen­jogúság maradéktalan ér­vényre juttatásához. Különö­sen nagy figyelmet fordíta­nak a kettős hivatást teljesí­tő egymillió dolgozó anya terheinek enyhítésére. Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafas Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára kifej­tette: a választott testületek­ben 34 százalék a nők ará­nya, mintegy 2000 nőbizott­ság tevékenykedik és részt kértek maguknak az 5000 népfront-munkabizottság fel­adataiból is. Többszáz nő­klub működik a lakóterüle­teken és 600—700-ra tehető a szakkörök száma. A vitában felszólalt ezen­kívül Bakonyi Tiborné, haj­dúböszörményi agrárménök; Balogh Béláné, a Szakszerve­zetek Vas megyei Tanácsa nőbizottságának elnöke; Benke Antalné győri szövő­nő; Czender József né, az Egyesült Izzó művezetője; Fehér Judit, a Tisza Cipő­gyár művezetője; Glöckner Jánosné, a Tolna megyei Mórágy általános iskolájá­nak igazgatóhelyettese; Ka­­kucsi Gabriella, a dabasi „Fehér akác” Termelőszövet­kezet elnöke; Makovinszky­­né, dr. Mecséry Ilona kecs­keméti orvos; Nemcsics Fe­­rencné, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat zalaegerszegi gyárának üzem­vezetője; Soós Gyula, a Ba­­kony-Művek vezérigazgatója és Tresnyák Éva, a nagy­­bánhegyesi Zalka Máté Ter­melőszövetkezet tagja. Vasárnap a konferencia a beszámoló feletti vitával foly­tatja munkáját. * * * Este a konferencia részt­vevői a nemzetközi nőnap tiszteletére a Vasas székház­ban ünnepségen vettek részt. Dr. Trautmann Rezső, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, a Hazafias Népfront buda­pesti bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, s méltatta a nemzetközi nő­nap jelentőségét. Az ünnepi esten felszólaltak az európai szocialista országok testvér­szervezeteinek képviselői. Libanon részt kíván venni a genfi konferencián Spanyolország Sztrájkjog a dolgozóknak Áldozatokat követelt a földrengés Romániában Súlyos anyagi károk Szükségállapotot rendeltek el Magyar párt- és állami vezetők részvéttávirata Hazai jelentés Szolnokon és Karcagon is Céljaink tiszták, világosak, vonzóak

Next

/
Oldalképek
Tartalom