Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-29 / 74. szám
Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 74. sz., 1977. március 29. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mindig, mindenre igen? „A vezetés a világ legnehezebb mestersége” — állítják sokan a különböző szintű irányítói posztokon állók körében. Meg kell felelni — mondják — a felettesek elképzeléseinek és a beosztottak normáinak egyaránt. A vezetői poszt minduntalan két „tűz” közé kerül, s a vezetők munkáját állandóan minősítik, tehát mindig, minden döntésben, rendelkezésben bizonyítani kell a rátermettséget, a hozzáértést, az elhivatottságot. A vezetők — a brigádvezetőktől a miniszterekig — valóban mindig „szem előtt vannak”, őket minduntalan a „színre” szólítják. Ez olyan természetes, mint az, hogy övék a felelősség a rájuk bízott ügyekért, hogy adott körben intézkedési, utasítási joguk van, s minősíthetik mások munkáját. Ráadásul annak ejviselése, hogy a közéleti reflektorok fénysugarában dolgozik, éppen a legfontosabb vezetői képességek egyike, az alkalmasság egyik fokmérője. A vezető bizonyos fokig megszűri a külvilág hatásait, hogy a vállalaton belül mindig szervezetten, rendben mehessen a munka. A vezető ugyanakkor egyeztető is, hogy részlege mindig szervesen kapcsolódhassék a külvilághoz, a közvetlen környezethez, hiszen annak ellenére, attól függetlenül egyetlen kollektíva sem boldogulhat. E funkciók ellátásáért, mindig és mindenütt saját közössége érdekében természetszerűen — „ütköznie” kell a vezetőnek: kifelé úgyszintén, mint befelé — amikor a külvilág kérdéseit, igényeit, hatásait közvetíti belülről. A társadalmi munkamegosztás valamennyi lépcsőjén ez a vezetési tevékenység egyik lényeges jellemzője. Az utóbbi években általában egyre több és — sok helyzetben hevesebb is az efajta „ütközés” az irányítói posztokon. Elsősorban azért, mert egyre bővül a társadalmi munkamegosztás, tehát egyre többféle igényhez, érdekhez, feladathoz kell igazodnia minden kollektívának. Egy-egy részleg tevékenységét egyre sokoldalúbban kell egyeztetni a külvilággal. (Ez egyaránt vonatkozik egy vállalatra, s a vállalat egységeire, műhelyeire is.) Másrészt — örvendetes társadalmi folyamatként — rendkívül nagyot haladt előre a közéleti és az üzemi demokrácia. Az emberek egyre szélesebb körben és egyre mélyebbre hatóan részesei akarnak lenni saját állampolgári és munkavállalói sorsuk alakításának. Az emberek javasolnak, vitatkoznak, megkérdeznek sok mindent, ami azelőtt esetleg kevésbé érdekelte őket és rákérdeznek dolgokra, amelyeket esetleg nem könnyű megmagyarázni. Van olyan munkahelyi vezető, aki ezt a konfliktust — az „ütközések” szaporodását —*■ azzal akarja kivédeni, hogy egyre többször mond igent. Azért teszi ezt, hogy elkerülje az egyeztetést a természetszerűen létező érdekek, folyamatok, programok között. Az ilyesfajta gyakorlat kialakulása mögött olykor a demokratizmus félreértése is meghúzódik. Azért hélyesel folyton — javaslatra, kérésre, mindenre — nehogy elterjedjen, hogy nem tűri a portáján a mások „okosságát”. Ez végeredményben a demokratikus vezetési stílus „hitelrontása”. E gyakorlat nyomán ugyanis csakúgy nem kerekedik eszmecsere, vita, vizsgálódás, a szembenálló javaslatokhoz 'ugyanúgy nem születnek újabb érvek, számítások, mintha a főnök, mindent, ami nem tőle indul el egy határozott nemmel fékezne le. Nem születnek alternatívák, s így nincs biztosíték, "hogy valóban a pillanatnyilag választható legjobb megoldást találják-e meg. Ráadásul, ahol a főnök mindig igent mond, ott végül a többiek sem vitatkoznak majd: mindenki túlzottan tisztelni kezdi a másik véleményét, javaslatát, s furcsálnák. ha valaki megbírálna egy előterjesztést, vagy tervezetet. Korunkban pedig, a fejlődés mai szintjén, egyre inkább fékezheti a haladást, rendes munkát, az olyan vezetési gyakorlat, amely vagy túl sok igennel, vagy túl sok nemmel elsorvasztja a közösség bölcsességét, gyengíti a szakemberek felelősségét, a többség érdekeltségét. A vezetés határozatlansága visszafogja a többetakarás lendületét, az alkotókedvet — amit mindig a közösségi párbeszéd, vita és a nyílt eszmecsere tehet legeredményesebbé. Gr. F. HÜTŐBÚTOROK KÜLFÖLDI SZABADALOMMAL Hűtőgépgyári tapasztalatok a ,tudományos-technikai eredmények gyors és hatékony felhasználásáról TISZAZUGI TAVASZ Vasárnapi riport a határból 3. oldal Lengyel kereskedelmi küldöttség érkezett hazánkba Tegnap lengyel kereskedelmi küldöttség élén hazánkba érkezett Tadeusz Pyka, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Ott volt Stefan Jedrychowski, Lengyelország magyarországi nagykövete. Délelőtt a Parlamentben dr. Szekér Gyula tárgyalást folytatott Tadeusz Pykával. A megbeszélésen részt vett dr. Sághy Vilmos és Adam Kowalik belkereskedelmi miniszter is. A tárgyaláson megállapították, hogy évről évre örvendetesen bővül a magyar—lengyel választékcsere. Az idei, országonként 14,5 millió rubel értékű szállítás csaknem háromszorosa az 1976. évi választékcserének. A miniszterelnök-helyettesek lehetőséget látnak a két ország közötti forgalom további szélesítésére, arra, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem 1980-ban országonként 25 millió rubel értékű fogyasztási cikkel gazdagítsa a belföldi áruellátását. Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége tegnap ülést tartott. A testület a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának előkészületeivel foglalkozott, megvitatta az 1977. évi SZOT-díjakról készült előterjesztést, jóváhagyólag elfogadta a szakszervezetek és a SZOT 1976. évi gazdálkodásáról előterjesztett jelentést és megtárgyalta a múlt esztendő munkavédelmi helyzetének alakulásáról készült összefoglalót. Kádár János és Lázár György fogadta Kulikov marsallt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó V. G. Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, és A. I. Gribkov hadseregtábornokot, fegyveres erők az egyesített törzsfőnökét. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Csémi Károly altábornagy, honvédelmi államtitkár, Oláh István altábornagy, miniszterhelyettes, valamint J. A. Naumenko vezérezredes, a főparancsnok magyarországi képviselője. Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes tegnap hazánk és a többi szocialista ország gazdasági együttműködéséről tájékoztatta az újságírókat. Kiemelte, hogy külkereskedelmi forgalmunk döntő forrása egyre inkább a szakosítás és a kooperáció. Eddig mintegy 90 sokoldalú és 160 kétoldalú szakosítási és kooperációs egyezmény kidolgozásában és megvalósításában vettünk részt, s jelenleg 150 hasonló megállapodást készítünk elő. Tavaly 71 szakosítási és kooperációs megállapodást írtunk alá, vagy hosszabbítottunk meg. így exportunknak 22, importunknak 11 százaléka szakosított vagy kooperációs termék. ELUTAZOTT A SZOVJETUNIÓ GYÓGYSZERIPARI MINISZTERE Március 22—27 között hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodott Afanaszij Melnyieseniko, a Szovjetunió gyógyszeripart minisztere, aki tárgyalt dr. Simon Pál nehézipart miniszterrel. A szovjet miniszter meglátogatta a Kőbányai Gyógyszerárugyárat, a Chinoin gyógyszervegyészeti termékek gyárát, a Medicor Műveket és az Egyesült Izzót. Találkozott dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszterrel, valamint Rabi Béla kohó- és gépipari miniszterhelyettessel. Fogadta Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese. A. Melnyicsenko vasárnap elutazott Budapestről. KGST-TANÁCSKOZÁS A KGST Gépipari Állandó Bizottságának pneumatika és hidraulikai munkacsoportja 6 napon át Egerben tanácskozik. Részt vesz a tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió delegátusa. A KGST tanácskozás tegnap délelőtt plenáris üléssel kezdődött Egerben a Technika Házában. A napirenden a szakosítási program egyeztetése, a szállítás összehangolá. sa, valamint a kutatásban való együttműködést távlati programjának kidolgozása szerepel. A tanácskozás szombaton fejeződik be. HNF-ULÉS Tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottsága. Az ülésen beszámoló hangzott el az ötödik ötéves terv időarányos végrehajtásának tapasztalatairól, melyet Szabó Sándor, a megyei tanács vb. tervosztályának helyettes vezetője tartott. A vitában hatan szólaltak fel. EMLÉKÉREM ÉLETMENTŐNEK A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által alapított Életmentő Emlékérmet adott át tegnap délután Szolnokon dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke Kalmár Antalnak, a TAURUS Gumiipari Vállalat szegedi gyárának művezetőjének, aki ez év februárjában megmentette egy idős ember életét. Hősies magatartásáért — a Tiszából mentette ki a fuldoklót — kapta a kitüntetést és a velejáró 3 ezer forint pénzjutalmat. KLUB-TALÁLKOZÓ A megye több mint száz ifjúsági klub vezetőjét tanácskozásra hívta össze a KISZ megyei bziottsága és a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ. A tegnapelőtt Szolnokon lezajlott egynapos találkozón előadás hangzott el a klubmunka időszerű kérdéseiről s az „Értünk éltek s élnek” pályázat eddigi eredményei-, ről. A pályázatot — amelynek célja: a munkásmozgalom eseményeinek, kiemelkedő helyi alakjainak, a munkáshagyományok és a munkáséletmód jelenségeinek megismertetésével elősegíteni a klubok politikai, világnézeti nevelő munkáját — tavaly április 4-én hirdették meg. A hat fordulóból álló pályázat félidejéhez érkezett, s az eddigi tapasztalatok alapján az ötvenhárom benevezett klub kiválóan megoldotta a feladatokat. Az előadást követően, délután módszertani bemutatóikkal, szekció-foglalkozásokkal ért véget a klubvezetők tapasztalatcseréje. EGY MONDATBAN — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Schwott Lajos karikatúristának 70. születésnapja alkalmából, több évtizedes alkotótevékenysége elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. — Az osztrák tartományi ifjúsági referatúrák vezetőiből álló delegáció, amely az Állami Ifjúsági Bizottság meghívására tartózkodott hazánkban, vasánap hazautazott. A termelési együttműködésre alapozva külkereskedelmi forgalmunk 1976-ban tervszerűen és kiegyensúlyozottan fejlődött tovább. Az év folyamán összesen mintegy 6 milliárd rubel értékű árut cseréltünk, ezen belül kivitelünk 13,7, .behozatalunk 8,4 százalékkal volt magasabb, mint 1975-ben. Az 1977-re aláírt árucsereforgalmi jegyzőkönyvek szerint forgalmunk 12,9 százalékkal emelkedik az idén, ezen belül a kivitel 14, a behozatal 11,8 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly, de magasabb az eredetileg tervezett szintnél is. Kedvező az is, hogy a fogyasztási cikkek importja 14 százalékkal növekszik. Árucserénkben a szakosított termékek kölcsönös szállítása az idén mintegy 44 százalékkal bővül. Kiemelkedően legfontosabb partnerünk továbbra is a Szovjetunió, amellyel várhatóan 3,6 milliárd rubeles forgalmat bonyolítunk le az idén, 10 százalékkal nagyobbat az elmúlt évinél. Az árucsere összetétele változatlanul igen kedvező. Exportunkban tovább nő a beruházási javak részaránya. A gépek és gépipari berendezések az idén a Szovjetunióba szánt kivitel 45 százalékát alkotják. A Szovjetunióból származó behozatalunknak egynegyede szénhidrogén és villamosáram. A Barátság kőolajvezetéken az idén 7,4 millió tonna kőolaj érkezik, több mint 1976-ban. A Szovjetunióból érkező komplett gyárberendezések segítik a magyar ipar szerkezetének korszerűsítését. Lehetőség nyílik arra is, hogy nagyértékű közlekedési és hírközlő eszközöket vásároljunk a Szovjetunióból. Húsz metró motorkocsi, 50 trolibusz, több mint 5000 tehergépkocsi várható szovjet vállalatoktól. Továbbá vásárolunk 21 000 szovjet háztartási varrógépet, 1,4 millió rybel értékű fényképezőgépet, 300 ezer rubel értékben rádióelemeket, 33 ezer személygépkocsit, tranzisztoros rádiókat, órákat stb. Magyar és szovjet vállalatok eddig 33 szakosítási egyezményt kötöttek, s várható, hogy ez a tekintélyes szám rövidesen tovább emelkedik. A magyar—NDK árucsereforgalmi jegyzőkönyv a forgalom kiegyenlített növelését teszi lehetővé. Árucserénk meghaladja majd az 1,1 milliárd rubelt, ezen belül csaknem 800 millió rubelért szállítunk egymásnak gépeket és berendezéseket. Csehszlovákiával 7 százalékkal bővítjük áruforgalmunkat. A magyar—lengyel megállapodás rendkívül erőteljes, 26 százalékos növekedéssel számol. Továbbra is gyors a magyar—román forgalom bővülésének üteme. A megállapodás értelmében forgalmunk 28 százalékkal lesz magasabb, paint tavaly. Magyarország és Bulgária a külkereskedelmi egyensúly további megszilárdítására törekszik, s az áruforgalom előreláthatóan mintegy 26 százalékkal emelkedik. Jugoszláviával szintén élénkül a forgalmunk. az import és az export arányosan bővülő összege várhatóan eléri majd a 410 millió dollárt. A szocialista országokkal aláírt idei árucsereforgalmi jegyzőkönyvek jó alapot és megfelelő kereteket biztosítanak a külkereskedelmi terv, s egyben a kölcsönös kötelezettségek teljesítéséhez is. A miniszterhelyettes rámutatott, hogy az érvényben lévő szabályozórendszer megfelelően működik, annak lényeges módosítását év közben sem tervezik. Szovjet-amerikai tárgyalások Moszkvában (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Tovább fejlődik hazánk és a többi szocialista ország gazdasági együttműködése Sajtótájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban
