Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-26 / 72. szám

IX

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1977. március 26.

Amit az étkezésről tudni kell

„Azért eszünk, hogy éljünk, s nem azért élünk, hogy együnk.” — Cicerónak ez az intelme az evés, ivás gyönyörűségeit mindenek fölé helyező rómaiaknak szólt, de mondása máig aktuális. Hiszen még korunkban is szokás, hogy ünnepnapokon, főleg esküvőkön, születésnapokon. gyásztorokon alaposan teletömjük a gyomrunkat.

A v embernek enni kell hogy éljen. A táplálékkal olyan anyagokat juttatunk szervezetünkbe, amelyek az elhasznált szövetek újjáépítésére szolgálnak, energiát biztosítanak testünk hőmérsékletének fenntartásához, bonyolult életfolyamatainkhoz munkánk végzéséhez.

Mit tartalmazzon táplálékunk?

Napi táplálékunkat úgy kell összeállítani, hogy bizonyos mennyiségeket mindig tartalmazzon az alább soroltakból :

1. Víz. 2. Ásványi anyagok*

(sók, mész, vas, foszfor stb.), amelyeket a szervezet részint az ételekben, de részint tisztán is megkap (pl. a konyhasó). 3. Vitaminok. Kémiai anyagok, amelyek növényekben (gyümölcsben), a húsban, a tejben és ennek termékeiben találhatók. 4. Szénhidrátok. Összetett szerves vegyületek, melyek szénből, oxigénből és hidrogénből állnak. Főképpen a cukorban és a növényekben fordulnak elő (gabonafélék és belőlük készült termékek — kenyér, péksütemény, sütemény, tészta; rizs burgonya, gyümölcs). 5. Zsírok. Lehetnek állati eredetű (zsír, vaj, csukamájolaj) vagy növényi eredetűek (növényi olajok). 6. Fehérjék. (Húsban, halban, tejben, tojásban, sajtban és némely növényi termékben.)

Ha megismerjük az egyes élelmiszerek tápanyagértékét, könnyen össze tudjuk

állítani a megfelelő étrendet.

Először is tudnunk kell, hogy mennyi a napi szükséglet, mert más dolog a szervezet tényleges igénye és más az ember étvágya. Az étvágy rendszerint jóval nagyobb, mint amennyire a szervezetnek valóban szüksége van.

Az étkezési szokások ismerete nem segít a kérdés megoldásában, csak tudományos alapon lehet az ételeket helyesen összeállítani.

A megevett étel minden grammja a szövetekben oxidálódik, eközben bizonyos mennyiségű hőenergia szabadul fel, amit mérni is lehet. Mértékegysége a kalória (calor — latin szó, jelentése: meleg, hő).

Megállapították, hogy 1 gramm fehérje a szervezetben 3,1 kalóriát ad, ugyanannyit, mint 1 gramm szénhidrát., míg 1 gramm zsír 9,3 kalóriát tartalmaz; (természetesen ezek a számítások az ételek alkotórészeire tisztán vonatkoznak, tehát például 1 gramm hús semmiképpen sem azonos értékű 1 gramm fehérjével).

II kalória nem minden

Ahhoz, hogy az ember éljen és dolgozzon, s közben le se fogyjon, meg se hízzon, naponta megfelelő mennyiségű kalóriára van szüksége. Pl. annak az embernek, aki nyugodt, otthoni életet él, körülbelül 2100 kalória az igénye: aki irodában dolgozik, vagyis ülőfoglalkozása van, annak 2500 kalóriára van szüksége. A fizikai munkásnak 3500, a különösen neház testi munkát végzőnek 4000, esetleg 6000 kalória a napi szükséglete. Ezek az adatok a közepes korú emberekre érvényesek. Minél idősebb valaki, annál kisebb a kalóriaigénye, mert jelentősen csökken az anyagcseréje és a lassacskán fogyó

szöveteknek sincs szükségük olyan sok energiára. A 70 éven felüli férfiaknak 1500 —1800 kalória elegendő naponta.

A jó szakácsnak az a feladata, hogy az étrend összeállításakor gondoljon arra, hogy akiknek főz, azok pontosan annyi tápértékét kapjanak, amennyi a kalóriaszükségletüknek éppen megfelel. A számítást semmiképpen nem lehet egyszerűsíteni, hogy például csak a kalóriákat számoljuk, anélkül, hogy az egyes alkatrészek közötti megfelelő arányra figyelnénk. A kalória menynyisége nem minden, mert az emberi szervezet például fehérje nélkül nem élhet

meg, és egy teljesen hústalan étrend hamar súlyos zavarokra vezethet a szervezetben (éhezési-ödéma). Könynyebb zsírok nélkül megélni, mert a szervezet zsírt maga is tud termelni, például szénhidrátokból (köztudomású, hogy olyanok, akik sok édességet, fehér kenyeret és más süteményt esznek, milyen hamar meghíznak). Mégis a zsírok is nagyon szükségesek, ízbeli tulajodnságaik és magas kalóriatartalmuk miatt. Ám ha sok kalóriát akarunk adni anélkül, hogy a gyomrot túlságosan megterhelnénk (például nehéz munkát végző bányász vagy kohómunkás számára), — akkor mindenekelőtt szénhidrátokat veszünk igénybe.

A zsírok elősegítik a fiatal szervezet növekedését, az A- és D-vitamin (vaj, csukamájolaj) kiváló hordozói, s épp ezért gyermekek és fiatalok számára pótolhatatlanok. De az állati zsírok, közöttük a vaj is, idősebb ember számára nem ajánlhatók.

Ma már eléggé köztudott, hogy a 40. életév után a zsírfogyasztást lassanként csökkenteni kell, mert ebben a korban káros hatása lehet a vérerekre, a szívizomra, és elősegítheti az érelmeszesedést, a szívizom elfajulását.

Nélkülözhetetlen

szénhidrátok

A nélkülözhetetlen zsírokat — persze megfelelő adagolásban — kizárólag növény- vagy halolajak formájában lehet fogyasztani. Ezeknek kalóriatartalma épp oly magas, mint az állati zsíroké, de nem emelik a vér koleszterintartalmát és nem - segítik elő az érelmeszesedést.

Fontosak a szénhidrátok, éspedig azért, mert a gyomor- és bélnedvek könnyen megemésztik őket, vagyis könnyen beépülnek a szervezetbe. Amellett a szénhidrátok szolgáltatják a bélsár képződéséhez nélkülözhetetlen anyagokat is. Szénhidrát, és főképp főzelék és gyümölcs nélkül könnyen áll be krónikus székrekedés, amit főleg idősebb korban mindenképpen el kell kerülni. A vitaminoknak és az ásványi anyagoknak nincs kalóriaértékük, de mégis nélkülözhetetlenek. Nélkülük a szervezet só-víz-háztartásának súlyos zavarai állhatnak elő.

Családi illemtan

A jó modor, az udvariasság csak akkor válik igazán az ember természetes viselkedésformájává, ha már otthon, a családban így nevelkedett. A szülőktől látott jó példa formálja a gyermek egyéniségét; így van ez az udvariassággal is. Nemcsak „házon kívül”, hanem a családi életben is vannak olyan szabályok, amelyeket illik betartani egymás iránti szeretetből, tiszteletből. Néhány ezek közül:

... Reggel köszönni illik. Kívánjanak kedvesen jó reggelt a családtagok, még akkor is, ha történetesen roszszat álmodtak, vagy „bal lábbal keltek fel”. Ugyanígy este is illik jó éjt kívánni.

... Mielőtt a fürdőszobábá belépünk — kopogtassunk, még akkor is, ha „csak” a gyerek van bent.

... A család valamennyi tagja használja az ilyen egyszerű szavakat, mint „köszönöm”, „szívesen”, „kérem”, „légy szíves”.

... A háziasszonynak nem illik a közös ételbe főzőkanállal belekóstolni. Külön kanállal igen.

... Nem illik az asztalnál evés közben újságot olvasni! ... A gyereket étkezés közben vagy közvetlenül alvás előtt nem illik szidni. Egészségügyi okokból.

... A gyereknek adott szót is illik megtartani.

... Nem illik a gyerek előtt valakiről elmarasztalóan nyilatkozni, akinek a szemébe elbűvölően szépeket mondtunk — talán éppen azelőtt egy órával.

... A tanulás komoly munka, nem illik a gyereket tanulás kőiben zavarni azzal, hogy „szaladj ide”, „fuss oda”. Azzal a felkiáltással, hogy úgvis „csak” tanul.

... Nem illik egész vasárnap hálóingre felvett pongyolában járni. A férjnek sem illik pizsamában, borotválatlanul, ápolatlanul lenni egész vasárnap, hiszen „csak” a felesége látja. Az egymás iránti szeretet és tisztelet otthon is kötelez a kulturált megjelenésre.

... Illik a házastársaknak egymás ügyes-bajos dolgait türelmesen meghallgatni és egymást tanáccsal ellátni.

... Illik tudni mindenkinek a névnapját, születésnapját, emlékezetes évfordulókat és pár kedves szóval, kis ajándékkal megemlékezni róluft. Ilyen alkalmakkor kedves családi légkörben, barátságos beszélgetéssel eltölteni néhány órát.

... A szülőknek sem illik közbevágni, ha a gyerek elmondja élményeit — „majd később vagy holnap mondd el”.

Szoknya-blúz összhang. Sok gondot okoz, hogy milyen szoknyához milyen blúzt viseljünk. Ezen kívánnak segíteni rajzos ötleteink.

1. Népművészeti hímzéssel díszített, vékony kötött pamut blúzhoz színben harmonizáló, csípőben gumírozott szoknya illik.

2. „Paraszt”-blúzszabású egyszínű szegős bő blúzt a derékon szorosan viseljük. A mintás szoknya csípőig szűkre szabott, onnan mérsékelten húzott.

3. Oroszos stílusú ingblúzhoz, széles plissé szoknya, vagy lapos hólos szoknya stílusos, de! — mindig csípőig levarrva.

4. Melegebb napokra szolid

Aktuális

divathírek

póló-ruha, minden korosztálynak és testalkatra. A karöltő bőség a kényelmes mozgást biztosítja, ehhez igazodik az ujjbőség is.

5. Kánikula ruha — a legdivatosabb vékony vállpánt megoldással, könnyű, vékony gyűrődésmentes pamut karakterű jerseyből

6. A szélesebb vállpánt megoldás eltünteti a fehérnemű vállpántját. A szoknyarész-bőséget, féloldalasán apró berakások adják.

7. Kockás szoknya, elöl végig gombolva és közben rakva, de csípőig letűzve.

8. Kötényruha, de igen modern formában. A váll és karöltő kényelmes, bő. Derékban bújtatott övvel oldalról benyúló szép rajzolatú nagy zsebbel. Alatta selyemgarbót, vagy különböző blúzokat viseljünk, de sohasem vastag acryl pulóvert.

9. Szoknya, ami 2—2 lapos lépésbőségig bevarrt hóllal bővül, azonos anyagú megkötős övvel. Díszes mintázású ejtett vállú mellény. Sima pulóver, vagy ingblúz való hozzá.

A csecsemő testi fejlődése

A csecsemő testrészei a gyakorlástól erősödnek. A hasra és visszafordulás gyakorlása a medence izomzatút fejleszti leginkább, a hasonfekve játszó és kúszó csecsemőnek a hátizomzata erősödik, a felállást gyakorlónak pedig a comb-, has- és derékizomzata fejlődik a legtöbbet. A járás tanulása közben egyenesedik ki a lábszár, és alakul ki a lábboltozat. Mindez azonban csak akkor történik így, ha a csecsemő saját kezdeményezésére, magától jut el ezekhez a mozgásformákhoz. A magától felülni nem tudó, de felültetett csecsemő hátgerince és hátizomzata nem bírja még el a megterhelést és nem erősödik: görbén vagy mereven fog ülni. Ha felállítják, mielőtt 'még magától felállna, ha kézen fogva járatják, ügyetlenül, esetlenül fog állni, járni. Az ilyenfajta „segítség” „tani* tás” megfosztja a csecsemőt attól, hogy tanulmányozza az egyes mozdulatok elvégzésének részleteit, de megfosztja az önálló kezdeményezés, önálló teljesítmény örömétől is.

A csecsemő mozgás- és értelmi fejlődésének fontos feltétele, hogy megfelelő és elegendő helye legyen, mégpedig mindig valamivel több, mint amennyit ki tud használni. Ruházata olyan legyen, hogy könnyen mozogjon, forduljon, nyújtózzon benne. Legyenek körülötte olyan játékszerek, amelyek változatos tevékenységre ösztönzik, amelyeket segítség nélkül birtokba tud venni, és amelyekkel önállóan tud játszani, tevékenykedni.

Az egészséges csecsemőnek nincs szüksége arra, hogy a felnőttek mutassák meg, mivel hogyan kell játszani. önálló tevékenysége során ügyesedik a legtöbbet és így szerzi a legfontosabb tapasztalatokat is. így

ismeri fel, hogy mi van közel és mi van távol, mi kicsi és mi nagy, mi nehéz, és mi könnyű, mi kemény és mi puha, mi mozgatható, mivel lehet kopogni, mit hogyan lehet forgatni, ütögetni. Nem tudja még a színek nevét, de pontosan megkülönbözteti egymástól a különböző színű holmikat, játékokat. Rájön, hogy egyes tárgyakat, egymásra, másokat egymásba lehet rakni.

Mindezt és a szinte felsorolhatatlanul sok hasonló és bonyolultabb tevékenységet azonban csak akkor szerzi meg, ha alkalma és főleg, ha kedve van a tevékenységhez. Csak a nyugodt, jókedvű, az érzelmi biztonság légkörében élő csecsemő fordul érdeklődéssel a külvilág felé. Derűs biztonságérzetének alapja az az állandó meghitt és folyamatos kapcsolat, amely a közvetlen környezetében élőkhöz, elsősorban anyjához fűzi. Tudományos tapasztalatok bizonyítják, hogy ennek a meleg kapcsolatoknak nagy a jelentősége abban, hogy a gyermekből testileg-lelkileg egészséges felnőtt váljon. De a tudomány eredményeinek ismerete nélkül is tapasztalhatja mindenki, hogy milyen korán felderül a csecsemő arca anyja hangjára, arcának láttára, kezének érintésére. Élénken reagál minden mozdulatára, egyre messzebb követi tekintetével, felhívja magára figyelmét, „válaszol” neki és „megszólítja”, játszik vele. Elvárja tőle, hogy vele együtt örüljön sikereinek és segítsen rajta, vigasztalja még, ha „baj”-ba kerül. Ennek a kapcsolatnak az állandósága, folyamatossága teszi lehetővé, hogy a kicsi olyan biztonságban érezze magát, olyan érzelmi állapotban legyen, hogy érdekelje a világ és törekedjen megismerésére.

Dr. Fáik Judit

Eljött a tavasz A Ki mit tud? döntője

A rádió és a tévé jövő heti műsorából ajánljuk

Hétfőn a Kossuth rádióban 17 óra 07 perckor arról hallhatunk, hogy van-e szerepe a hagyománynak a fiatal magyar lírában.

A Petőfi adón 19 óra 15 perckor Változó világkép címmel vitatkozik a hallgatókkal Hermann István és Rancshburg Jenő.

Kedden a Kossuth rádióban 19 óra 30 perckor a Mindenki zeneiskolája adásában Beethoven, Csajkovszkij, Chopin és más zeneszerzők műveiből hallhatunk részleteket. 20 óra 23 perckor a vendéglátásról kezdődik gazdasági minifórum," amelyet Kondor Katalin vezet. 21 óra 30 perckor arra keres választ a tudományos magazin, hogy lesz-e „vízválság”. Az összeállítás az ENSZ vízügyi világkongresszusának anyagát ismerteti.

A televízióban 20.00 órakor Szőnyi Sándor: Holnap is élünk című tévéjátékát vetítik. 21 óra 30 perckor Szóhoz jutottunk címmel ifjúsági parlamentekről hallhatunk összefoglaló véleményeket.

Szerdán a Kossuth rádióban 16 óra 34 perckor a környező világról ad képet a KGST híradóban Tarnói Gizella.

A televízióban a csehszlovák televízió estjét tartják és ennek keretében sugározzák 20 óra 05 perctől Jiri Uubac: Késői nyár című tévé játékát.

Csütörtökön a Kossuth rádióban 19 óra 15 perckor Csehov két jelenetét hallhatjuk. Először A vőlegény meg a papácska, majd a Jutalomjáték után című jelenetet.

Pénteken a Kossuth Rádióban 19 óra 15 perctől sugározzák Turgenyev: Apák és fiúk című regényének rádióváltozatát.

A televízióban 18 óra 30 perctől Lipcse 1977 címmel a nagy vásárvárosról láthatunk riport-összeállítást. 20 óra 25 perctől vetítik az Azok a csodálatos férfiak című amerikai filmet.

Szombaton a Kossuth rádióban 18 óra 45 perctől a rádiószínház keretében Dobozy Imre: Eljött a tavasz című színművét sugározzák a főbb szerepekben Latinovits Zoltánnal, Szemes Marival és Mensáros Lászlóval.

A Petőfi adón 12 óra 59 perckor a Zsebpénz ürügyén megtudhatjuk milyen a felnőtt világ’ diákszemmel.

A televízióban 18 óra 10 perckor és 20.00 órakor kezdődik a Ki mit tud? döntője.

Vasárnap a Kossuth rádióban 8 óra 55 perctől hallhatjuk Galgóczi Erzsébet: Úszó jégtáblák című novellája alapján Mátyás István műsorát. 10 óra 03 perckor Ajtamanov regényét a Tavaszi darvakat hallhatjuk, amelyet az író saját fiának ajánlott és benne egy 1943 kora tavaszán történt eseményt mond el.

A televízióban 18 óra 45 perckor dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára mond ünnepi köszöntőt felszabadulásunk ünnepére. 20 óra 05 perckor az Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban című szovjet— olasz. filmet vetítik. A humorban gazdag, fordulatos film igazi kikapcsolódást, szórakozást ígér a nézőknek. 21 óra 50 perckor Szupegirjov: Szülj nekem három fiút című monodrámáját láthatjuk a Győri Kisfaludy Színház előadásában felvételről.