Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-23 / 69. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 23. A kilátás romlásáért árengedményt kaptak Lapunk március 16-i szá­mában El akarnak zárni a napfénytől címmel a dr. Csanádi Gy. krt. 6—8—10. lépcsőház lakóinak panaszát közöltük. Azt írták, lakásaik elé üzletsort akarnak építe­ni. Levelükre a következőket válaszolta a Szolnok megyei Tanács V. B. műszaki osz­tálya : „A dr. Csanádi György krt. 6—8—10. sz. épület nyu­gati homlokzata elé AUTÓ­­KER-szaküzlet kerül egy emelet magasságra. Ezzel a lakóház első emeleti hat la­kásából (8 fél szoba és 6 konyha) nyugati irányban a kilátás megszűnik. Az épület minden lakásának nappali szobája keleti fekvésű, ezen felül a nyugati oldalon biz­tosított az Országos Építés­ügyi ' Szabályzat előírásai szerinti benapozás mennyisé­ge, a tervezett építkezéssel érintett bat lakásban is. A beruházás megvalósítása a lakások természetes szellőz­tetését és megvilágítását nem befolyásolja. A lakóépületet tavaly vet­ték birtokukba a tulajdono­saik. Az OTP Szolnok me­gyei Igazgatóságán a szerző­dés megkötésekor az érin­tettek a következő szerző­dés-kiegészítő nyilatkozatot írták alá: „Kijelentjük, hogy a felépítésre kerülő épület lakásunkból való ki­látás esztétikailag csökken­tő hatását jelen adásvételi szerződés megkötésekor is­merjük és ezen a jogcímen az OTP-vei,, bűnt eladóval szemben a jövőben semmi­féle igényt nem érvényesí­tünk. Ilyen címen az OTP a vevőknek 10 ezer forint la­kásonkénti árengedményt adott.” Véleményünk sze­rint az OTP Szolnok megyei Igazgatósága, valamint a be­ruházás szervezésében, bo­nyolításában részt vevők gondosan jártak el, és az érintett lakástulajdonosok érdeksérelmet nem szen­vedtek.” A tiszta Szolnokért A Tisztasági őrjárat Szol­nokon című írásuk indított arra, hogy ezúton hívjam fel a figyelmet a Tisza Antal út végén és a Hajnal utca köz­ben határolt részre. Az épí­tőipari munkások ugyanis itt felejtették a fabódé WC-t, ahol sajnos a gyerekek ját­szanak, s olykor a „szerel­mes párok” búvóhelyéül szolgál. Olyan nagy ezen a részen a piszok, a szemét, hogy tartunk a fertőzéstől. Jó lenne, ha tiszta, ren­dezett területre engedhet­nénk gyermekeinket játszani, s ehhez kérjük az illetékesek segítségét. Bihari Lajosné Szolnok A vadásztársaság ajándéka A kunszentmártoni Zalka Máté Vadásztársaság költ­ségvetésében már több évé szerepel az olyan kiadási ro­vat, mint a szociális intéz­mények építéséhez való anyagi hozzájárulás, óvodák segítése stb. Az erre szánt összeg megállapítása, a se­gítségre szoruló intézmény kiválasztása mindig a köz­gyűlés feladata. Ebben az évben a csépai általános iskolára esett a választás. Ennek az iskolá­nak még nem volt televízió­ja, ami segítené az oktatók és a" tanulók munkáját. Így született a döntés, hogy az iskolát tv-vásárlással segíti a vadásztársaság, amit már­cius 16-án, bensőséges ün­nepségen adott át Hajas Jó­zsef, az intézőbizottság el­nöke. A pedagógusok őszinte köszönettel, a gyerekek pe­dig - kedves műsorral viszo­nozták az ajándékot. Czakó János Kunszentmárton Kóborkutyák Lakóterületünkön, a Bocs­kai utcában elszaporodtak a kóborkutyák, ami nagyon nyugtalanít bennünket. Akad az utcában olyan ku­tyatulajdonos, aki éjjel-nap­pal szabad ki-bejárást biz­tosít a kutyáknak a nyitott kapuval. Ezek a kutyák éj­szakánként ide csalogatják másfelől is á kóborkutyákat, így aztán előfordul, hogy besötétedéskor, éjszakánként 5—6 kutya támadja meg az úton járókat. Kérjük, akire tartozik, in­tézkedjen az ügyben, hogy ne kelljen felnőttnek, gye­reknek egyaránt rettegni a kutyáktól. F. J. Szolnok Talált pénz Ötszáz forintot találtam Szolnokon, március 17-én. Szeretném, ha a tulajdono­sához jutna vissza. Ezért, aki elhagyta, jelentkezzen az elvesztés helyén. Jelölje meg, mikor, milyen körül­mények között hagyta el a pénzt. Ez a feltétel kizárja annak a lehetőségét, hogy bárki illetéktelenül hozzá­juthasson. K. F.-né Szolnok A bérházak nyugtalanítói A Néplap március 12-i számában olvastam a lakó­telepi „ezermesterekről” szó­ló cikket. Sajnos, mi is, a Zagyva-parti sétány 4. sz. ház lakói ezektől szenve­dünk. Ugyanis nagyteljesít­ményű villanyhegesztőt, esz­tergagépet, barkácsmotoro­­kat használnak, mellyel nemcsak pihenésünket, nyu­galmunkat zavarják, hanem túlterhelik a villanyhálózatot is. Gyakran előfordul, hogy emiatt nem tudunk tévét nézni vagy rádiót hallgatni. Zagyva-parti sétány 4. sz. ház lakói Támogatóst kérünk Tavaly alakítottuk meg községünkben a húsgalamb­tenyésztők szakcsoportját. A Szolnok és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesí­tési Szövetkezet ígérte, tá­mogat bennünket. A szak-A dolgozónak járó része­sedést a kollektív szerző­désben meghatározott sza­bályok szerint a munkabé­rére és a vállalatnál mun­kaviszonyban töltött idejére tekintettel kell megállapíta­ni. Az így megállapított összegen felül a dolgozó ki­emelkedő munkájára és pél­damutató magatartására te­kintettel az egység vezetője a részére biztosított keret­ből kiegészítést is adhat. Munkabérként a tárgyév folyamán a bérköltség ter­hére kifizetett összegeket kell figyelembe venni. A vállalatnál eltöltött időként kell figyelembe venni az át­helyezett dolgozónak az elő­ző vállalatnál munkavi­szonyban töltött idejét is. Az év közben más vállalat­hoz áthelyezett dolgozó ré­szére az év végi részesedés a két vállalattól időarányo­san jár. Ilyen esetben te­hát két vállalattól is kap­hat év végi részesedést a dolgozó. A kollektív szerződés elő­írása szerint az egészségre ártalmas és a nehéz fizikai munkában eltöltött időt. valamint a törzsgárda sza­bályzat szerint törzsgúrdatag­­kiént elismert éveket foko­zottabb mértékben kell fi­gyelembe venni. csoport-tagoktól 1976-ban a húsgalamb kilóját 90 fo­rintért vették út. Áz idén ezt az összeget csak az kap­hatja meg, aki szerződést köt az Áfész-szel. Egyébként tagra való tekintet nélkül 83 forint a húsgalamb szabad felvásárlási ára. Ha pedig az Áfész szabad árat fizet a tagnak, amiből levonják a szakcsoport-alap díjat, ki­zárja, mind a tag, mind a szakcsoport támogatását. Több tagunk kezdő a te­nyésztésben, gyenge állo­mánnyal rendelkezik, ezért nem mer szerződést kötni. Nem értjük, miért vonják meg tőlünk a kedvezményt, inkább segíteni kellene a te­nyésztőket, s ösztönzi mind a szövetkezetbe, mind a szak­csoportba való belépésre. A szakcsoport vezetősége nevében Bajnóczki István és Takács István Felülvizsgálják a vízdíjakat Sokalljuk a vízdíjat cím­mel március 16-i lapunkban — az ügyben érkezett pana­szok közül — Török Mihály­­né martfűi és Taczman András jászberényi olvasóink levelét közöltük. Panaszuk­ra válaszolt a Szolnok me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója. Mészá­ros Pál. Leveléből idézünk: „Az átalánydíjas fogyasz­tók díjtételeinek módosítá­sára, újólagos felmérésre azért volt szükség, mert a korábban megállapítottak­nál lényegesen nagyobb fo­gyasztások történtek. Egyes esetekben a fogyasztók a termelt víznek a 40 százalé­kát sem térítették meg. Fő­leg a nyári hónapokban a házi bekötésen keresztül kertöntözéssel és állattartás­sal összefüggő nagy mennyi­ségű vizet használtak fel. A vízművek csak a háztartási vízfogyasztások kielégítésére méretezett, így igen súlyos ivóvízellátási zavarok kelet­keztek. Szolnok megyében különö­sen súlyos helyzet adódott, mert a mérő nélküli vízbe­kötések aránya kedvezőtle-Azoknak a dolgozóknak, akik a munkából átmeneti­leg távol vannak (pl. táp­pénzen. szülési szabadságon, gyermekgondozási szabad­ságon levők) az év végi ré­szesedésre* való jogosultsá­gát és a részesedés számí­tásának alapját is a kollek­tív szerződés állapítja meg. Például a Nagykunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság kollektív szerződése ak­ként rendelkezik, hogy a teljes részesedés illeti meg a gyermekgondozási segé­lyen levő nőt, a részesedés alapján a segély folyósítá­sát megelőző munkában töl­tött időszak utáni keresete. A kollektív szerződés ha­tározza meg, hogy azok a dolgozók, akik nem álltak egész évben a vállalatnál munkaviszonyban jogosul­­tak-e és milyen feltételek mellett, illetőleg milyen arányban részesedésre. A vállalat a vele munka­­viszonyban nem álló, de rendszeresen nála dolgozó­nak (pl. szakmunkástanuló, szakoktató, üzemi orvosok, üzemi lapok szerkesztői stb.) a kollektív szerződés­ben meghatározott szabá­lyok szerint év végi része­sedést adhat. Ez esetben azonban a részesedés kifi­nebb, mint az ország más megyéiben. Jogosan felve­tődhet a kérdés, hogy egy­­egy adott település esetében (község, város) a megemelt átalánydíjas kivetések, a mérővel ellátott fogyasztá­sokkal együttesen, nem na­gyobb vízmennyiségek díjel­számolását adják, mint amit a települést ellátó vízmű megtermelni képes. Az ár­hatósági rendelkezés kötelez­te vállalatunkat, hogy ilyen eset nem engedhető meg, és ha a díjkivetés során a víz­mű kapacitásánál nagyobb kiszámlázandó vízmennyisé­gek adódnak, úgy az adott településre egy korrekciós szorzót kell alkalmazni, ami olyan mértékre csökkenti a vízfogyasztást, hogy illeték­telen árbevételt nem tesz le­hetővé. Átalánydíjas pótszámlák­nál előfordulhatott hiba, mely egy-egy adott települé­sen belül aránytalanságokat eredményezett. Ilyen esetben indokoltnak tartjuk magunk részéről is az eset megvizs­gálását. Részletfizetési ked­vezményt adunk, amennyi­ben ezt a fogyasztó kéri. Sokan kérik, hogy bekötését mérővel lássuk el. Sajnos, a vízmérő felszerelésében kor­látozott a lehetőségeink van­nak.” Tegyük szebbé környezetünket! Javaslattal fordultam köz­ségünk KISZ-szervezetéhez környezetünk szebbé tétele érdekében. Jó lenne, ha a fiatalok szervezésével, össze­fogásával fásítanánk, virá­gokat ültetnénk, tereket, parkokat hoznánk létre. Eh­hez ajánlottam fel jázmin­bokor-, fagyait-, aranyeső- és orgonatöveket, összesen százhetvenet. Szeretném, ha minél előbb szebbé, rendezettebbé ten­nénk községünket saját ma­gunk örömére, s a közelgő évfordulók, ünnepek tiszte­letére. Gaál Mihály Zagyvarékas zetése előtt ki kell kérni a dolgozót főállásban foglal­koztató szerv hozzájárulá­sát. A dolgozó év végi ré­szesedését fegyelmi felelős­ség keretén kívül csökken­teni vagy megvonni nem szabad. Erre csak fegyelmi eljárás során vagy fegyelmi eljárás mellőzésével kisza­bott büntetés útján kerül­het sor. Megrovás vagy szi­gorú megrovás fegyelmi büntetéssel azonban nyere­ségrészesedés csökkentést elrendelni nem lehet. Az év végi részesedést a javító-nevelő munka tar­talma alatt végzett munka alapján is ki kell fizetni. Nem vonatkozik ez a ré­szesedés jutalomszerű ki­egészítésére, minthogy a ré­szesedésnek ez a része már nem tekinthető bérjellegű­­nek. A javító-nevelő mun­ka idejére év végi részese­dés csak akkor nem fizet­hető ki, ha a kollektív szer­ződésben erre kifejezetten tiltó rendelkezés van. A vállalatoknál működő párt­ós tömegszervezetek függet­lenített tisztségviselőit az év végi részesedésnek a dol­gozók munkabérére és a vállalatnál munkaviszony­ban töltött idejére tekintet­tel járó része ugyanúgy megilleti. mintha a válla­latnál munkaviszonyban áll­nának. A nyereségrészesedéssel kapcsolatos viták elbírálása a munkaügyi döntbizottsá­­gok hatáskörére tartozik. Dr. Cs. I. A nyereségrészesedésről P. M.-né kunhegyesi olvasónk 1976. február 26-tól szülési majd gyermekgondozási szabadságon volt. Kérdése: az elmúlt évi munkája alapján mennyi időre kap nyereségrészesedést? M. L. jászberényi olvasónk 1976-ban áthelyezéssel került je­lenlegi munkahelyére. Kérdése: melyik vállalattól kap nyere­ségrészesedést? Apáról fiúra szállt a mesterség fl fonal szálai ügyes ember kezéből eresztessenek A mester és a kötél így szól az intelem a kö­télgyártás mesterségéről a régi szakkönyvben. Mivel­hogy — folytatódik az írás — a fonál úgy készül, hogy a kendert, kézből eresztve összesodorják, különösen ügyelni kell arra, hogy a kender egyes szálai egyenle­tesen sodortassanak 'össze. Hóbor János nagykanizsai kötélgyártó mester ügyes­ségéről személyesen is meggyőződhet bárki, aki 28 fonatos dupla istrángot, os­tort, netán harangkötelet kí­ván vásárolni. Hogy kinek van szüksége manapság effé­le árura? Kötőféket természetesen nagyüzemben is gyártanak. Igen ám, de csak egy mé­retben. Márpedig más mé­ret kell a csikónak, más a lónak, megint más a tehén­nek. A kötélgyártó mester a hagyományos módon, három méretben készíti ma is ter­mékeit, így azután a környe­ző tsz-ekből bőven érkezik a megrendelés. A 40 ágból fonott harangkötél is elko­pik egyszer, ilyenkor megje­lenik az egyházi ember és újat rendel. Ha pedig a te­metkezéseknél használt sír­­baeresztő kötél szálai meg­töredeznek, a tanácstól jön­nek újai rendelni. S beállít­hatna-e valamelyik gyár mű­helyébe a pásztor ilyen ké­réssel: neki ostor kell, de jó sudaras végű, mert csak az durrog jól? Ilyen egyéni igénnyel csak saját műhe­lyében dolgozó mesterembert lehet felkeresni. Egy szó, mint száz, Hóbor Jánosnak akad munkája bő­ven. Hajnali szürkülettől es­tig le sem kerül fejéről a kaípag. melyet a kenderből szálló fehér bolyhok úgy be­borítanak, mintha sűrű hó­esésből toppant volna a mű­helybe. Az egyik sarokban bálák­ban áll a kender. Kezébe fog egy köteget, gyengéden végégsimítja, meglengeti, mintha csak puha női haj­fonatot rázna szét, azután villámgyors mozdulattal kampóvégre sodor egy kis darabkát. Többszöri megfigyeléssel is csak annyit sikerül elles­ni a kötélkészítés tudomá­nyából, hogy lassan hátrál a kampó véget forgató kerék elől. miközben a kötényéből két újjával húzza-adagolja a puha kenderszálakat. Mire a műhely végére ér — kész a kötél. A végét kézzel ösz­­szefogja, bogot köt rá, s a csülkölőnek nevezett — szi­­lajtehén fajtának a szarvá­ból készült — szerszámmal bolyhasra lazítja, így „csi­nos” a kötél. A kész kötelet azután, ren­deltetése szerint. 4—8—28— 40 szálból is, néhány kampó és egyszerű kéziszerszám se­gítségével fonja-hurkolja össze. Ilyen egyszerűnek tűnik a több évtizedes mozdulatok­kal begyakorolt művelet. Hogy milyen mérleg segítsé­gével adagolja kötényéből 20 dekánként a kendert, ami­ből például egy kötőfék-szár készül? Ez már a mesterség láthatatlan, ám annál becse­sebb fortélya. Tény, hogy minden egyes kész kötélda­rabnak, — kisebbnek-na­­gyobbnak, aszerint, hogy mi­nek készül — meghatározott súlya van. És egy jó mester nem téved az adagolásnál, egy dekát sem. Hóbor János édesapjától örökölte — vagy inkább sze­rette el? — mesterségét. Kis­­legény korától ott állt a mű­helyben, ámulta a pontos, kiszámított mozdulatok nyo­mán született szépet. Mert minden elkészült munkada­rab szép! Fénye van és il­lata, és a sodrott szálak egy­másutánja finom mívű ék­szerhez hasonló .*.. 1957 óta önállóan dolgozik. Felnőtt lánya nem folytatja a csa­ládi hagyományt, de — ta­lán majd a vő, vagy az uno­ka? Sok ideje nincs a jövőn töprengeni. Időre sz.ól a meg­rendelés. dolgozni kell, újabb köteget vesz kézbe, gyengéden végigsimítja, meg­lengeti, mintha csak puha női hajfonatot rázna szét. .. László Ilona

Next

/
Oldalképek
Tartalom