Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-19 / 66. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évi. 66. sz., 1977. március 19. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött a téglagyártás Több lesz mint tavaly Kevés a kis méretű tégla Téglahiány van Szolnok megyében. A Helyzet nem szokatlan, hiszen minden év első hónapjaiban kevésnek bizonyul az el­adásra kínált tégla. Főleg a hagyományos kis méretű téglából keresnek lényegesen többet, a TÜZÉP-telepeken kapható mennyiségnél. Mikorra várható a termelés és a kereslet közötti feszültség enyhülése? Erre a kérdésre kértünk választ a mező­túri Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. Jó törvény született Vitatkozó ország vagyunk. Gondolkodó társadalmunk természetes jelensége, hogy amint két-három ember ösz­­szehajol egy presszó vagy egy baráti vendéglátó ház aszta­la fölött, hamarosan szóba kerülnek a közügyek, és ki­ki természete szerint, vehe­mensebben, vagy higgadtab­ban, de kifejti véleményét, olykor-olykor alaposan meg­mondja a magáét. Ebben nincs semmi különös: a köz­ügyek vitatása egy szocialis­ta úton haladó társadalom természetes, normális jelen­sége. Az emberi szólássza­badságot, a véleményalkotást és annak kinyilatkoztatását a törvények törvénye, szocia­lista alkotmányunk bizto­sítja. Ennek a, társadalmi szo­kásjognak legújabb alkotása­ként született meg az ország­­gyűlés március 17-i üléssza­kán a véleménynyilvánítás új' garanciája, a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény. Ez a törvény erősíti a kriti­kai szellemet, minden bi­zonnyal növeli a közvéle­mény észrevételező és ellen­őrző kedvét és felelősségét a közjó érdekében. Eddig a közérdekű bejelen­tések, javaslatok és panaszok intézésének módját az állam­­igazgatási eljárásról szóló törvény szabályozta, amely feladatából eredően, minde­nekelőtt és úgyszólván kizá­rólagosan az állami hatósá­gokkal kapcsolatos észrevé­telek kezelésére adott utasí­tást. Az új törvény általá­nosan szabályoz, tehát köré­be vonja a vállalati, üzemi élet, a szolgáltatás nagy tar­tományát is, kivéve a társa­dalmi szerveket, amelyek sa­ját életükre vonatkozóan ön­maguk hoznak belső szabá­lyokat. Ily módon a törvény egységesen szabályozza az eljárási kérdéseket is, erősít­ve ezzel például a fogyasztói érdekvédelmet, a vásárlók jogait. A törvény nagyobb fontos­ságot ad a közérdekű beje­lentéseknek és javaslatok­nak. Egyrészt arra biztatja az állampolgárokat, hogy te­gyék maguk is szóvá a tör­vénybe ütköző dolgokat, de a hibákra is hívják fel a fi­gyelmet, mert ezek kijavítá­sa, orvoslása közösségi érdek. Mindezeken túl javasoljanak is, ha az élet, az építés terü­letén olyan hasznos cél meg­valósítását látják fontosnak, amely a közösséget szolgálja. A törvény tehát ösztönöz a megszólalásra, biztosítva a bejelentés, a javaslattétel jogát, másrészt kötelezi az illetékeseket az észrevételek, a közérdekű ötletek haszno­sítására. Ez utóbbi tekintet- ' ben nagy szigorral parancsol a törvény, mert szellemisége arra int: a megvalósítás, a cselekvés a legfontosabb. Az állampolgári panaszok inté­zésének szigorúbb rendszere is azt tartja szem előtt, hogy az egyéni sérelmek miatt el­hangzó panaszok igen sok esetben tartalmaznak közér­dekű, közhasznú fontos meg­állapításokat. A törvény intézményesen védi a bejelentők, panaszte­vők, észrevételezők sérthetett lenségét, egyedül a rágalma­zás elé emel korlátot. Jó törvény, okos törvény született. Bár mérhető hatást csak hosszabb idő múltán fejt ki, már most állíthatjuk, teljesebbé teszi a szocialista demokráciát. S. I. A mezőtúri vállalathoz tar­tozó 23 gyár többségében az év elejére elfogyott az elmúlt ősszel formázott szárított tég­la. Nem volt mit kiégetni. A hagyományos szárítóval nem rendelkező üzemekben — és a vállalatnak csak négy kor­szerű gyára van — az év első heteiben megállt a termelés. A holtszezonban végezték el az égetőkemencék és a gépek javítását. Ma már dolgoznak a tégla­gyárak. A korai tavasz, a karbantartás gyors befejezése megengedte, hogy március 21 helyett korábban kezdjenek termelni. Azt jelenti ez, hogy fokozatosan egyre több cse­rép és tégla kerül a piacra. A második negyedév elejétől SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT A SZOVJETUNIÓBA Gáspár Sándornak, az MSZMP PB tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel szakszervezeti küldöttség utazott tegnap a Szovjetunió­ba. A küldöttség részt vesz a szovjet szakszervezetek 16. kongresszusán. A küldöttsé­get a Keleti pályaudvaron Herczeg Károly, a SZOT fő­titkárhelyettese, és Földvári Aladár, a SZOT elnöke bú­csúztatták. Az elutazásnál Je­len volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. ÜLÉST TARTOTT A SZOLNOKI VÁROSI TANÁCS V. B. A városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén a testület tagjai megvitatták az idei beruházások előkészí­tettségéről szóló jelentést, amely tartalmazta a város idei lakásépítési programját, a vízgazdálkodási és közmű­­létesítmények, a művelődési, egészségügyi és egyéb taná­csi érdekeltségű, valamint közös beruházásban megva­lósuló intézmények, üzletek december 31-ig a 23 gyár annyit termel, amennyivel az építők szükségletei kielégít­hetők. Akik Szolnok megyé­ben téglát és cserepet akarnak vásárolni egész évben hozzá­juthatnak majd a keresett építőanyagokhoz. A TÜZÉP Vállalat által kért mennyisé­get ugyanis a mezőtúriak ké­pesek megtermelni. A keres­kedelemmel kötött szerződé­sük szerint 1977-ben 68 mil­lió téglát adnák el a megyé­ben, 6 millióval többet, mint tavaly. Ha a tervezett mennyiség valóban piacra kerül, akkor az építkezők nem fognak bosszankodni. Legfeljebb azon, hogy nem olyan mére­tű téglát kapnak, amilyet építésének ütemezését. A pénzügyi osztály vezetője be­számolt a költségvetési szer­veknél az önállóan gazdálko­dó intézményeknél, s a vá­roskörnyéki községeknél vég­zett gazdasági és pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól. Végezetül előterjesztéseket vitatott meg és fogadott el a végrehajtó bizottság. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPELTÉK Tiszafüreden tegnap ün­nepséget tartottak a Tanács­­köztársaság parkban, ame­lyen az 1919-es proletárállam megalakulására emlékeztek. Az ünnepségen Tiszafüred lakóinak nevében a párt, a KISZ, a népfront, a tanácsi és a gazdasági szervek kép­viselői megkoszorúzták az emlékművet. Ugyancsak tegnap a kö­zelgő évforduló alkalmából került sor az új KISZ-tagok ünnepélyes fogadalomtételé­re is. szeretnének. Kis méretű tég­lából ugyanis az idén sem lesz elegendő. E téglafajta csak a szerződésben rögzített darabszám 30 százalékát te­szi ki. Nem gyártanak belőle többet, mivel ez a téglaipar egyik laggazdaságtalanabb terméke. A keresettnél keve­sebb kis tégla azonban egyet­len ház felépülését sem aka­dályozza meg. Számos falazá­­si munkánál felhasználhatók ugyanis a téglaipar más, ele­gendő mennyiségben gyártott termékei is. A megye néhány körzeté­ben a többinél kevesebb kis méretű téglát lehet majd kapni. Az ellátás területi aránytalanságai várhatóan csak 1978 végén szüntethetők meg. Két év múlva ugyanis jelentősen korszerűsítik a tégla rakodását. Csomagolva, olcsóbban juttatják el a fo­gyasztókhoz. A csomagolt téglát már a gyáraktól távo­labb eső területekre is elvi­hetik, mert a vagonba rakás olcsóbban elvégezhető és a Volán vállalja a szállítását. SZARVASMARHA -TENYÉSZTÉSI ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS Országos szarvasmarha-te­nyésztési tanácskozást tartot­tak tegnap Debrecenben. Dr. Ács Antalnak, a debreceni Agrártudományi Egyetem rektorának megnyitója után Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­­helyettes tartott előadást a szarvasmarha-tenyésztés idő­szerű kérdéseiről. MAGYAR-FINN GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK A kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről Magyarország és Finnország között 1974-ben kötött meg­állapodás keretében március 15—18. között tartotta meg Budapesten második ülését a magyar—finn vegyesbizott­ság. A vegyesbizottság igen pozitívan értékelte, hogy a magyar—finn kereskedelmi forgalom az elmúlt évben több mint 18 százalékkal nö­A törökszentmiklósi GELKA-kirendeltségben hetente átlagosan száz televíziót javítanak. Ké­pünkön Túri András tévéműszerész munka közben. M. G. A Tisza Cipőgyár kunszentmártoni gyárában 250 ezer pár tor­nacipőt gyártanak líbiai megrendelésre. Képünkön: Méri Lajos meós .munka közben. Felavattak a szegedi távbeszélő központot Szegeden tegnap felavat­ták az új távbeszélő közpon­tot. Az ünnepségen részt vett Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Csaknem félmilliárd forin­tos beruházással épült fel az új postaközpont. A mintegy 80 000 légköbméteres, csak­nem 30 méter magas épület­tömb egyik, hétszintes része igazgatási célokra készült, a másik, hatszintes szárnyban pedig a modern műszaki be­rendezés kapott - helyet. Az ünnepségen Horn De­zső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a posta vezérigazgatója „Kiváló Dol­gozó” kitüntetést, miniszteri dicséretet nyújtott át a nagy beruházás megvalósításában kiválóan közreműködött dol­gozóknak. * * * Apró Antal délután Sze­geden, a Csongrád megyei tanácsháza nagytermében aktívaértekezleten tájékoz­tatta a megye párt- és gaz­dasági vezetőit az időszerű gazdaságpolitikai kérdések­ről. Községi közös tanácsok a megyében Az elmúlt esztendő végén jó néhány egymás szomszéd­ságában levő község tanácsa határozta el, kéri a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsától, hogy a szomszéd községgel közös tanácsot alakíthasson. A községek kérelmére a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak, amely az 5/1977. számú határozatában vekedett az előző évhez ké­pest. A vegyesbizottsági ülés jegyzőkönyvét tegnap írta alá a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban Rácz Péter osztályvezető és Pauli Opas nagykövet, a finn Külügy­minisztérium igazgatóhelyet­tese. ÜLÉST TARTOTT AZ ORSZÁGOS IDEGENFORGALMI TANÁCS Tegnap a Parlamentben tartotta első ülését a Minisz­tertanács által a közelmúlt­ban kinevezett kormánybi­zottság: az Országos Idegen­­forgalmi Tanács. Az ülést Szurdi István, az ÓIT elnöke vezette. Az ülés napirendjén szere­pelt az idegenforgalom hosz­­szútávú, 1990-ig szóló fejlesz­tési koncepciójának előkészí­tése. EGY MONDATBAN — Az Ady-centenárium újabb rendezvénye a Mű­csarnokban tegnap megnyílt emlékkiállítás, amely Székely Aladárnak, a századelő mű­vészi krónikásának, Ady kor­társának a nagy költőről ké­szített fényképeit mutatja be. Szolnok megyeben a követ­kező helyeken rendelte el a községi közös tanács szerve­zését: Abádszalók nagyköz­ségi székhellyel közös taná­csot hozzon létre Abádszalók Tiszaderzzsel; Alattyán köz­ségi Közös Tanács néven és székhellyel pedig Alattyán és Jásztelek; Jászár okszállás és Jászágó, Jászár okszállás székhellyel; Jászfény szaru, Jászfelsőszentgyörgy és Pusz­tamonostor, Jászfényszaru székhellyel; Csépa, Tiszasas és Tiszaug közös Községi Ta­nácsának Csépa legyen a székhely-községe; Kőtelek, Nagykörű és Tiszasüly köz­ségek közös tanácsának pe­dig Kőtelek; Kunszentmárton és Szelevény községek közös tanácsának székhelye Kun­szentmárton legyen; Mester­szállás és Mezőhék közös ta­nácsának székhelye Mester­­szállás; örményes és Kun­csorba közös tanácsának székhelye örményes; Tisza­­jenőé és Vezsenyé Tiszajenő; Tiszafüred nagyközségi Kö­zös Tanács néven és szék­hellyel alkosson közös taná­csot Tiszafüred és Tiszasző­­lős; Tiszaroff és Tiszagyenda közös tanácsának székhelye Tiszaroff, Tószegé és Tisza­­várkonyé pedig Tószeg. 1975 óta alkot közös köz­ségi tanácsot Tiszaörs és Ti­­szaigar. Ezúttal a tiszaörsi Községi Közös Tanácshoz a nagyiváni tanács is csatla­kozzon. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága március 15-i ülésén, élve a tanácstörvény­ben ráruházott joggal el­rendelte, hogy Szolnok me­gyében a közös tanácsok ala­kuló üléseit március 21-től 26-ig tartsák meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom