Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

1977. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) érdekűnek szánt bejelentést vagy javaslatot annak tartal­ma szerint kell megvalósíta­ni. Az érdemi intézkedés az adott ügy vizsgálatának ered­ményétől, továbbá anyagi le­hetőségeinktől is függ. Erre vonatkozik egyébként az a rendelkezés, amely előírja: a javaslattevőt tájékoztatni kell arról is, hogy javaslata mi­lyen okból nem, vagy mikor valósítható meg. A törvényjavaslat megkü­lönböztetett figyelmet fordít a becsületes bejelentők vé­delmére, mert csökkenő mér­tékben ugyan, de ma is elő­fordul a bejelentőkkel szem­beni — legtöbb esetben bur­kolt — fellépés. Mindenfajta megtorlással szemben hatá­rozottan fel kell lépnünk. — A törvényhez elenged­hetetlen a jó végrehajtás, a hatóságok, az ügyintézők és az állampolgárok részéről egyaránt. Ennek jó feltételei adottak, de csakis közös erő­feszítésekkel érhetünk célhoz — hangsúlyozta beszéde vé­gén dr. Korom Mihály. Dr. Antalffy György egye­temi tanár (Csongrád megye), a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság nagy felelősséggel elemezte a tervezet vala­mennyi fejezetét. A testület csupán egy — szövegpontosí­­tó — módosítást indítványo­zott. (Azt, hogy a közérdekű bejelentést, javaslatot tevő védelméről szóló paragrafu­sokat tartalmazó rész címé­ben szerepeljen a „javaslat­­tevő” után az „érdekelt” szó is) A társadalmi vitára bo­csátott törvénytervezetről egyébként előzetesen mintegy 2500-an mondtak véleményt. A bizottság egyöntetű véle­ménye volt, hogy a törvény­­javaslat szélesíti a szocialista demokratizmust, gyarapítja az állampolgári jogokat, ezért azt elfogadásra aján­lotta. selte, hogy az azonos tartal­mú ismételt panaszokat nem kell újra és újra kivizsgálni. Bizonyos — tette hozzá —, hogy az új törvénykönyv fo­kozza a becsületes állampol­gárok közéleti aktivitását. Dr. Juhász Tibor, a Bács-Kis­­kun m. Ügyvédi Kamara el­nöke a panaszok lelkiismere­tes kivizsgálására és intézé­sére hívta föl a figyelmet. Nemcsak alkotmányos, ha­nem emberi kötelessége is minden ügyintézőnek, hogy a beadványok, panaszok mö­gött lássa az embert. Simon Emöné munkásnő (Somogy m.) kiemelte: az új jogszabály egységesen intéz­kedik az állampolgárok beje­lentéseinek javaslatainak és panaszainak intézéséről. Eddig ugyanis számos jó ja­vaslat sikkadt el azért, mert a sok címzett között elve­szett” a beadvány. A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. Nyugtázta, hogy a vitában is kifejezésre jutott az egyet­értés a törvényjavaslattal, az hogy a jogszabály jól illeszke­dik jogrendszerünkbe, erősí­ti a szocialista demokráciát. Hangsúlyozta a miniszter: fontos, hogy az ügyintézőket ne i formalizmus vezesse az akták, a papírok mögött min­dig az embert nézzék. Az országgyűlés a közér­dekű bejelentésekről javasla­tokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot általános­ságban és — a jogi, Igazgatá­si és Igazságügyi Bizottság által előterjesztett módosító javaslattal — részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Beszámoló az Elnöki Tanács tevékenységéről Ezt követően Cseterki La­jos az Elnöki Tanács titkára számolt be az Elnöki Tanács elmérlt másfél évben végzett tevékenységéről. Elmondta: a testület harminc olyan tör­vényerejű rendeletet alko­tott, amely hazánk és más országok között létrejött nemzetközi szerződéseket hirdetett ki, s 29 olyan tör­vényerejű rendeletet, amely belpolitikai feladatainkat, társadalmi viszonyaink fej­lesztését, gazdasági munkánk javítását, kulturális életünk fejlődését szolgálja. Az Elnöki Tanács alkot­mányos felügyeletével nyo­mon követi a tanácsok mun­káját. A beszámolási idő­szakban az Elnöki Tanács újabb 75 közös tanács alapí­tásáról, csaknem 100 közsé­gi tanács területének indo­kolt átalakításáról, valamint 27 község várossal, illetve más községgel történő köz­­igazgatási egyesítéséről ha­tározott. Az országos telepü­léshálózat-fejlesztést figye­lembe véve, egységes vá­roshálózat kialakítására tö­rekedve, az Elnöki Tanács április 1-i hatállyal várossá nyilvánította Bonyhádot, Du­nakeszit, Marcalit és Siklóst. Városaink száma így 87-re emelkedett. Az Elnöki Tanács az el­múlt másfél év alatt számos — a szocialista világ orszá­gaival, a fejlődő világ álla­maival, a fejlett tőkés or­szágokkal kötött — szerző­dést és egyezményt hagyott jóvá. Nyolc országgal hagyta jóvá a diplomáciai kapcsola­tok felvételét nagyköveti szinten. (Közülük hat újon­nan felszabadult ország.) Je­lenleg hazánk 118 országgal tart diplomáciai kapcsolatot. Ilyen kiterjedt kapcsolattal a magyar állam fennállása óta még nem rendelkezett. Az országgyűlés Cseterki Lajos beszámolóját jóváha­gyólag tudomásul vette. Ezután Baráth Endre (Pest megye) a váci járási pártbizottság első titkára a közlekedés és postaügyi mi­niszterhez interpellált a Bör­zsöny hegység térségében ho­gyan lehetne javítani a tv vételi lehetőségeket. Kérdé­sére dr. Ábrahám Kálmán államtitkár válaszolt. Az országgyűlés tavaszi ülésszaka Apró Antal zár­szavával ért véget. Dr. Papp Lajos államtitkár beszéde Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke örvende­tes tényként nyugtázta, hogy a tanácsokhoz tavaly csak­nem 7000, a népi ellenőrzési bizottságokhoz több mint 5000 közérdekű bejelentés ér­kezett. Többségük a külön­böző vállalatok, intézmények, gazdasági szervek tevékeny­ségét bírálta, vagy mulasz­tásra hívta fel a figyelmet. Kisebb részük egyes szemé­lyek helytelennek vélt maga­tartását kifogásolta. A beje­lentések zöme megalapozott volt, hozzájárult a hibák, a visszaélések megszüntetésé­hez. Mindez azt mutatja, hogy az állampolgárok egyre inkább saját ügyüknek tekin­tik az állami és gazdasági szervek munkájának segíté­sét, figyelemmel kísérik a társadalmi tulajdonnal való ésszerű gazdálkodást. Nem hagyják szó nélkül, ha kárt okozó nemtörődömséget ta­pasztalnak. A közügyekben eljáró állampolgárokra az ál­lami, tanácsi, társadalmi és gazdasági szerveknek mindig figyelni: véleményüket és ja­vaslataikat pedig hasznosí­tani kell. Az érintett szervek e kötelezettségüknek lényegé­ben már eddig is eleget tet­tek, de a bejelentések és a B törvényjavaslat vitája Gázsity Milutinné tanárnő (Baranya m.) hangoztatta az irányító szerveknek erélyesen fel kell lépniük a felügyele­tük alá tartozó olyan intéz­ményekkel szemben, amelyek indokolatlanul elzárkóznak a közérdekű javaslatok megva­lósítása elől. Már csak azért is, mert az állampolgár köz­életi aktivitását meghatáro­zóan befolyásolja hogy in­dítványaival miként foglal­koznak. Dr. Mátay Pál, Fejér megye főügyésze rámutatott, ha a törvényt minden szinten kö­vetkezetesen szubjektivizmus nélkül hajtják végre, jobb megalapozottabb döntések születhetnek, hatékonyabbá válik a munka. Ha a határo­zatok kedvezőtlen döntéseket tartalmaznak is, megalapo­zott indoklás esetén az ál­lampolgárok bizalommal el­fogadják. özv. Gáspár Istvánná hegesztő (Szabolcs-Szatmár m.) felhívta a figyelmet: bi­zonyára lesznek akik a köz­élet fórumain a maguk elő­nyére igyekeznek „hasznosí­tani” az új jogszabályt. Az ilyen ügyeskedőikkel szemben a törvény szigorával kell fel­lépni. Klaukó Mátyás, a' Békés megyei tanács elnöke alá­húzza a közérdekű javasla­tok és jogos bejelentések szá­mának emelkedésében a la­kosság közéleti aktivitása nyilvánul meg. Ez jelentősen hozzájárul a tanácsok és a lakosok kapcsolatának fej­lesztéséhez. A tanácsoknak is érdeke tehát, hogy kiemel­ten foglalkozzanak minden közérdekű bejelentéssel. Darvast István (Budapest) javaslatok intézésében fogya­tékosságok is előfordultak. A törvényjavaslat amellett, hogy korszerűsíti a közérde­kű bejelentések és panaszok elintézésének szabályait, ki­terjeszti a rendelkezések ha­tályát az állami szerveken kívül a vállalatokra, üzemek­re és szövetkezetekre is. Ez azért jelentős, mért a mun­kahelyi demokrácia egyre erőteljesebb kibontakozásá­nak eredményeképpen mind több közérdekű bejelentés és javaslat hangzik el a mun­kahelyi fórumokon is. Az állampolgárok számára a jö­vőben még több lehetőségét kell biztosítani, hogy lakó- és munkahelyükön egyaránt elmondhassák véleményüket. — Társadaloinpolitikai je­lentőségű feladat: minden vezető a maga munkaterüle­tén olyan szemléletet és gya­korlatot alakítson ki, hogy mindenki komolyan vegye a közérdekű jelzéseket, még akkor is, ha bírálnak, mert a közösséget szolgálják. A törvény minden bizonnyal kedvező hatással lesz a köz­életi aktivitásra, az állami, a társadalmi szervek és* a lakosság, továbbá az üzemek, intézmények, szövetkezetek és dolgozói kapcsolatának erősödésére — hangsúlyozta dr. Papp Lajos. a Magyar Hírlap főszerkesz­tője kiemelte, az új jogsza­bály maga is egyik garan­ciája az emberi jogok bizto­sításának. Megjegyezte, hogy mindenütt fel kell lépni a szubjektivizmus és a hata­lommal való visszaélés ellen, a tárgyilagos, a közügyet a nép, az egyes állampolgárok érdekeit egyaránt szem előtt tartó ügyintézésért. Kovács Istvánná munkás­ellátási felelős (Pest m.) el­mondta: örvendetes tapaszta­lat, hogy a közérdekű javas­latokkal élők nagy része egy­ben társadalmi munkát is felajánl. A gödöllői járásban például a IV. ötéves tervek időszakában 73 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Ez is in­dokolja, hogy fokozott figyel­met fordítsanak mindenütt az ilyen jellegű bejelentések­re. Szávó Béla: (Budapest) a XIV. kér. tanács elnöke is azt hangsúlyozta, hogy a gyakor­latban is különbséget kell tenni a jogtalanul panaszko­dó egyéni érdekeit hajszoló, illetve a jogos hiányosságo­kat megalapozottan felvető, panasztevő között. Dr. Németh Pál (Borsod m), a megyei ts:z-ek területi szövetségének titkára fölve­tette: célszerű lenne a rosszhi­szemű bejelentések vizsgála­tának eredményét alkalman­­kén a szélesebb nyilvánosság elé tárni. így csökkenne az ok nélkül följelentéseket gyártók száma, az ügyinté­zőknek pedig több idejük ' maradna a valóban jogos pa­naszok kivizsgálására. * Koczmann Ferencné ápoló­nő (Győr—Sopron m.) helye­Hetenként ötezer kislibát keltetnek májhizlalás céljára a zagyvarékasi Béke Tsz keltetőüzemé­ben. A közős gazdaság 18 ezres törzslúd-áliományából biztositják a tenyésztojást - képünkön azt válogatják az LK-1020-as keltetőgép tálcáira az asszonyok (T.F., Szót kért az ifjúsági parlamenten „...a viszonzás az: maradunk...” „Ma már sért bennünket, ha azt mondja valaki egy szakmunkástanulóra: inas Ne mondja! Nincs joga ezt mondani!” Jakab Sándor itt egy kis lélegzetet vett, aztán folytatta. Pontról pontra ele­mezte .a hiányosságokat. Megtapsolták a hozzászólá­sát. Volt, aki a bajúsza alatt mosolygott: „No, most aztán jól odapörkölt...” Mások sziszegtek: „Azért mégse kel­lene ...” De az biztos, min­denki azt gondolta fontos problémákról beszélt az ifjú­sági parlamenten a szolnoki ÉPSZER Vállalat festő-má­­zoló szakmunkástanulója. — Kis gyerek voltam, ami­kor ezt a szakmát kiválasz­tottam. Most a szakmunkás­­képző intézetben harmadéves tanuló vagyok. Ügy érzem, amit lehetett meg is tanul­tam. — Éppen erről beszélt a parlamenten. Mit tudnak és mit nem tudnak megtanulni? — Tapétázásra nincs lehe­tőség. Ma már ez is a szak­mához tartozik. Nagyon ke­vés tapétázási munkát igé­nyelnek a vállalattól, nem volt alkalmunk ellesni a fo­gásokat. Erről szóltam én a tanácskozáson. Azóta aztán akadt egy kevés munka a Ganz Vili szolnoki gyárában. Oda is rendeltek bennünket, hasznos volt, csak rövid ideig tartott. — Milyen a kapcsolatuk a művezetőkkel? — A mostani főnökről csak jókat tudok mondani, a ré­gebbiről már nem ez a vé­leményem, s a csoportban a többieknek sem. Nem kell nekünk azt kimondani, hogy inas, elég éreztetni. Ide menj, oda menj, ezt hozd, azt hozd ... Szóval ilyen volt a régi. Szavunk sem lehetett, nem hogy véleményt mond­tunk volna. A jelenlegi mű­vezetőnk megmutat mindent, segítőkész. Valamelyik nap éppen a faerezést tanítgatta, hogy kell csinálni. Nincs kiabálás és meghallgat ben­nünket. — Mettől meddig dolgoz­nak és milyen fizetségért? — A hét első négy napján reggel 7-től délután fél né­gyig tart a munkaidő. Pén­teken, szombaton tanulunk. A fizetség? Két éve a végzős szakmunkástanulók teljesít­ménybért kaptak. A tava­lyiak már nem. A parlamen­ten kértük, — ahogy más vállalatnál szokás — itt is így fizessék a bérünket. A februári fél havi fizetést már így kaptuk. Én személy sze­rint 721 forintot. Ebből az­tán kifizethettük a szakszer­vezetnek az adósságunkat. Mert, hogy sok-sok hónapig nem kérték tőlünk tavaly a bélyegek árát sem. A parla­menten felvetettük tagok vagyunk, miért nem kapunk utazási, kedvezményt? A bé­lyegek árát kifizettük, de a kérdésre még nem érkezett válasz. — Hol öltöznek, hol tisztál­kodnak? — Régen egy lavórban mo­sakodtunk nyolcán. Pár hó­napja megváltozott a hely­zet, kettőben tisztálkodhatunk. Nem a legideálisabb. A kő­műveseknek jut öltöző a fel­vonulási épületben — bár ők sem zuhany alatt mosakod­nak, ezt a változó munka­helyek miatt nem is kíván­hatjuk. De mi már oda sem férünk be. — Szóba került az előbb a tanulók és a főnökök kap­csolata. Hogyan alakul ez a tanulók és a munkások kö­zött? — Ott is van, aki inasnak mondja az embert, s küldi az emeletről a földszintre szerszámért, de a többség rendes. Az az igazság, mi sem vagyunk angyalok, gyak­ran visszaszól közülünk va­laki, hogy ezt, vagy azt nem csinálja, pedig a munka meg­kívánná. Nem is sokat talál­kozunk egymással. Most pél­dául mi a harmadik szinten dolgozunk, ők a másodikon. De, hogy jó a kapcsolatunk, azt bizonyítja az is, éppen ezen a héten tartunk majd egy beszélgetést a szocialista bri­gádok tagjaival. Megkértük őket, mondják el hogyan él­nek, mit csinálnak. Vállalták — hét végén találkozunk. — Júliusban megkapják a szakmunkás-bizonyítványt. Itt maradhatnak az ÉPSZER- nél, vagy más munkahelyet kereshetnek... — Én azt hiszem nem ál­lok odébb. És többen va­gyunk ilyenek. A vállalat sokat tett értünk, néhány pa­naszunkat máris orvosolták. Megbecsülnek bennünket, s a viszonzás az; maradunk. H. J. Jó a gabonaállomány a gazdaságokban MÉM-tanácskozás Szolnokon (Tudósítónktól.) A mezőgazdaság időszerű tennivalóiról, a tavaszi mun­kák helyzetéről tanácskoztak tegnap Szolnokon a MÉM Mezőgazdasági Főosztályá­nak rendezésében a megyei tanácsok mezőgazdasági osz­tályvezetői és a szakfelügye­leti csoportok irányítói. Az értekezleten elmondották, hogy országosan az őszi ve­tések jól teleltek a mezőgaz­daság eddigi történetének legjobb gabonaállományával rendelkeznek az üzemek. A fejtrágyázást időben meg­kezdték és tervszerűen vé­gezték, ami tovább növelte a jó termés esélyeit. Felhívták a figyelmet a vegyszeres gyomirtás elvégzésének fon­tosságára, a következő he­tekben, hónapokban legalább 1—1,1 millió hektárnyi ga­bonát kell részesíteni „ké­miai” kapálásban. A termés­hozamot még csak fokozhat­ja ha egy-két alkalommal el­végzik a növény levéltrágyá­zását. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy a télutói belvizek az ország gabona­vetésének mintegy 3 száza­lékát pusztították ki. Ezek­nek a területeknek a hasz­nosításáról gondoskodni kell, célszerű, ha a kalászosok helyére kukoricát vetnek a gazdaságok. A tavaszi munkák egyéb időszerű tennivalói mellett kiemelten hangsúlyozták az öntözésre való jó felkészülés fontosságát. Erre annál in­kább szükség van, mert a bőséges téli csapadék még nem garancia a vegetációs idő optimális vízellátására. A hozamok növelésére, a kettős termelésre ki kell használni minden öntözési lehetőséget. Szükségszerű, hogy az öntözőgépeket — más gépekkel együtt — mindenütt megfelelő időre javítsák ki. Javasolták, hogy a rendelkezésre álló hibrid­vetőmagokat lehetőleg az öntözhető területekre vessék. A takarmányfélék., a cukor­répa, a burgonya és más nö­vényi kultúrák mellett az idén 45 ezer hektár zöldség­félét is öntözni kell, 10 ezer hektárral nagyobb területet mint korábban. ’ A tanácsko­zás résztvevői ebéd után a kőtelki Ady Termelőszövet­kezetben tettek látogatást és tanulmányozták a gazdaság munkáját. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom