Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-02 / 51. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 2. A jászberényi GELKA jászszentandrási szervizében hetente mintegy 50 televíziót és Huszonöt-harminc háztartási gépet javítanak meg. Képünkön Kákái László műszerész egy táskarádión keresi a hibát. M. G. Állami föld nem eladó A földtulajdon és a földhasználat időszerű kérdéseiről örömteli találkozás Ügy gondolom, helyesen cslekedtem, amikor az alábbi kis történetet a Néplap nyilvánosságán keresztül megyénk lakosságának tudomására hozom. A történet egyik szereplője én vagyok (a mezőtúri kórházban dolgozom), főszereplője pedig Papp Sándor, a városi tanács telefonkezelő portása. Február 19-én úgy indultam el hazulról, hogy elmegyek az ABC-áruházba, a városi tanácshoz és az OTP- be, ahol a nagyobb összegű, bemutatóra szóló betétkönyvembe újabb, jelentős összeget helyezek el. Figyelmetlenségem következtében a mintegy 37 ezer forint értéket tartalmazó kis bőrtáskát elvesztettem. Néhány, számomra izgalmas óra elteltével ezt az értéket személyesen kaptam vissza Papp Sándortól. A tanács főbejáratánál találta meg a táskát. A benne levő személyi igazolvány és korábbi, személyes ismeretségünk alapján ennek az örömteli találkozásnak a lebonyolítása már nem okozott nehézséget. Kérem tegyék lehetővé, hogy ezúton is köszönetem fejezzem ki a becsületes megtalálónak. Erdős Tibomé Mezőtúr Az élő zene varázsa A mi kis falunk úttörői szívesen énekelnek, szeretik a zenét, de még sohasem voltak igazi hangversenyen. A „Művészet vándordíján” úttörőmozgalom keretében az 5. és 6. osztályos rajok — néhány szülő kíséretében — egy szombat délben „elvándoroltak" a kisújszállási zeneiskolába, megismerkedni az élő zenével. A zeneiskola igazgatónője és tanári kara megmutatta az ízlésesen berendezett zeneszobákat, beszéltek az iskola életéről. Közben már gyülekeztek a vendégek a művelődési ház nagytermében. Dr. Lázár Szabolcsné kellő hangulatot teremtett a Beethoven- és Kodály-évforduló méltatásával. Majd Rengei Miklós karvezető hívó szavára bemutatkoztak a hangszerek — akárcsak Muzsikus Péternek Zeneországban. Felcsendültek a szebbnél szebb dallamok a szimfonikus zenekar gyermekzenészeinek hangszerein. A tiszaderzsi gyerekek fáradtságról és rossz időről megfeledkezve adták át magukat a szép élménynek. A jó hangulatra a koronát Sípos Antal vezetésével a fúvós zenekar tette fel. Az Űttörőhivogató hangjánál és a Tenkes-induló ismerős dallamánál tetőzött a lelkesedés, és a pajtások ütemes tapssal kérték az ismétlést. „Szebb volt, mint a tévében" — sóhajtották hazafelé a vonaton. Beviz László úttörővezető Tiszaderzs A váróterem nyitva van Györkesz István homoki olvasónk panaszos levelét február 9-én közöltük „Bezárt váróterem” címmel Nos, amint az Lovász Lázár vasútigazgató (MÁV Igazgatóság, Szeged) válaszából kitűnt, a homoki várótermet egy hónap óta az ott menetjegyet árusító dolgozó hozzájárulásuk nélkül, 18 órától 4 óra 30 percig biztonsági okból zárta be(?!). A levél megjelenése után azonnal intézkedtek, azóta a váróterem állandóan nyitva van. Az állomásépület felújítása egyébként — amely elsődlegesen a váróterem bővítésére irányult — befejeződött. Sajnos, ez nem jelenti azt, hogy most már minden rendben van. A padokat körülbelül március közepe táján szerelik fel. Olvasónk írt arról, hogy padok helyett téglarakósokra lehet ülni. Hiányolta azt is, hogy a vízcsapot leszerelték. Valóban. S ennek meglehetősen szomorú oka van. A csapot többször ellopták, megrongálták, nyitva hagyták... emiatt néhányszor „úszott” az állomás egy része. . Nyomógombos vagy kézi szelepes közkifolyó szolgálja majd az utasokat. Majd ... mert nem lehet kapni, a MÁV szakemberei teremtik elő. Talán az első félév végére felszerelik. Döbbenetes! Tulajdonképpen van pad, de egyedi gyártású, padozathoz és falhoz csavarozható kell... A csap is megvolt, de nyomógombosra, vagy kéziszelepesre van szükség ... Mennyi felesleges munkát, fejtörést okoz (okozhat!) sokaknak néhány, hitvány, felelőtlen ember. Azzal is, ha ellopja a csapot, azzal is, ha nem zárja el. Utóbbit jó tréfának, netán szellemességnek szánja. A köz vagyonára pedig magunknak is jobban, úgy kell vigyáznunk, mint a sajátunkra! A biléta mellett szavazok... Febráur 20-án, vasárnap, kevéssel dél előtt — ahogy az télen lenni szokott — a fedett uszoda miniatűr öltözőjében egymás hegyén-hátán tolongtak az emberek. Ezúttal a tervezés hibáit egyebek is tetézték. Törzsvendég vagyok a Damjanich uszodában. Tapasztalatból tudom, hogy néha bilétát, máskor fejben megjegyzendő számot „kapunk”, ennek ellenében adják ki fürdés után a ruháinkat. Ezen a napon is sokan álltak az emeletre vezető „liftzsinór” előtt, hogy megkapják ruháikat. De ez nem volt olyan egyszerű, mint ahogyan gondoltuk. A bűvös szám bemondása után ugyanis felülről keresztkérdések következtek. Milyen színű a kabát? Mi van rajta? 3 A kérelem elbírálása során az első fokúépí■ tésügyi hatóságnak akár a benyújtott okmányok alapján, akár helyszíni szemlén meg kell arról győződnie, hogy — az építtető csatolt-e minden szükséges mellékletet és azok helyesek-e? • — a szóban forgó terület alkalmas-e építkezésre? — be lehet-e majd kötni az épületet a szükséges közlekedési, közmű-, energiahálózatba? — a műszaki terv készítője jogosult-e tervezésre? — a tervezett építkezés megfelel-e a szabályoknak? Amennyiben az első fokú építésügyi hatóság hibát vesz észre, a kérelmezőt nyolc napon belül — határidő kitűzésével <— hiánypótlásra szólítja fel. • Az első fokú építésügyi hatóságnak harminc napon belül, típus- vagy tipizált terv változtatás nélküli alkalmazása esetén tizenöt napon belül döntenie kell: vagy engedélyezi az építést, vagy megtagadja az engedély kiadását. A határozatot írásban kell közölni: — az építtetővel és — ha nem azonos az építtetővel — az ingatlan tulajdonosával, kezelőjével, tartós földhasználójával; — az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal; — a. tervezővel; — azokkal, akiknek azépístb. A kérdésözön — ha lehetséges — fokozta az amúgy is meglevő zsúfoltságot, sőt, mivel egyesek ruháit „vonakodva” adták vissza, az emberek kedélyállapotán sem javított. Nekem is — másokkal együtt — erélyesen kellett fellépnem. Legjobb tehát, ha a vendégek mindig bilétát kapnak. Egy kis fémdarabkát mindenki elbír, s nincs felesleges vita, gyanúsítgatás. Bódi István Szolnok Orményesi gondok örményesnek — gondolom nem túlzók — élet- és balesetveszélyes bekötőútja van. A napokban szerencsésen csúszott az árokba egy autóbusz, de ha 200 méterrel odébb történik az eset, nem biztos, hogy szerencsés balesetről beszélhettünk volna ... Érdemes megnézni az utat szakembereknek. S nerfi csak megnézni! Baj van nálunk a telefonnal is. Ha valaki éjjel anynyira beteg lesz, hogy mentőt kell hívni, előbb nyilván fel kell keresni az orvost. Utána a tanács azon dolgozóját, akinél a tanácsháza kulcsa van. Az orvos elmegy a tanácsházához, telefonon mentőt kérni. Csak arra volna szükség, hogy az orvosi rendelőben levő telefont éjjeli szolgálatra is bekössék, így elmaradhatna az éjszakai séta, amire sem a betegnek, sem a hozzátartozónak, sem az orvosnak nincs szüksége. Imre Sándor örményes Siomorú valóság A február 8-i lapban megjelent „Telefon ... című glossza írója fogadást ajánl: tési munka a jogos érdekeit közvetlenül érinti; — községek esetében, amennyiben az engedély megadása nem tartozott a hatáskörébe, a községi szakigazgatási szervvel. Az első fokú építési hatóság, amennyiben megtagadja az engedélyt, a helyszínrajz és a műszaki tervek egy-egy példányát visszatartja, azok további példányait az építtetőnek, amennyiben az illető kéri, visszaadja. Hogyan lehet fellebbezni? A fellebbezést a másodfokú hatósághoz kell benyújtani. Mit jelent az építési engedély és meddig érvényes? Az építési engedély az építésügyi hatósági előírások tekintetében, sőt az engedélyezési határozatban foglalt szakhatósági előírások tekintetében szakhatósági engedély is. Ám, ha más jogszabályok különleges hatósági engedélyek beszerzését teszik kötelezővé, akkor azokat még be kell szerezni. A jogerős építési engedély két év múlva érvényét veszti, kivéve, ha megkezdték és folyamatosan végzik az építést. Az első fokú építésügyi hatóságnak joga van rövidebb időt is megszabni. Joga van arra is, amennyiben ezt az építtető kéri, hogy az engedélyt egy-egy évre meghosszabbítsa. Szigorú előírás, hogy csak jogerős építési engedély alapján lehet építeni és csak az ha este 10 óra után átmegy valaki a szolnoki Zagyvaparti lakótelepen, akkor két ember biztosan várakozik a környék egyetlen nyilvános telefonfülkéje előtt. A fogadást kétségtelenül megnyerte volna. Szomorú, hogy az épülő, szépülő lakótelep több ezer lakójára mindössze egyetlen nyilvános telefonállomás jut. Érthetetlen, hogy nem történik intézkedés, a lakók már többször kérték ... Talán célszerű volna, ha a lakótelep minden tízemeletes házának lépcsőházában — a tűzjelző telefonkészülékkel együtt — egy nyilvános automata készüléket is felszerelnének. A távközlési üzem így sok „vonalat” takarítana meg. A lakók meg nem boszszankodnának annyit. S még valami. A lakótelep egyes társasházaiban évek óta nincsenek elhelyezve az egyébként kötelezően előírt tűzjelző telefonok sem. Ordas János Szolnok * * * Ordas János írt a telefonigénylőkről is. Azt tartja, az igénylők egy része egyfajta státuszszimbólumot, dísztárgyat lát a csillogó készülékben ... Előfordulhat, bár nem fenyegei az ilyen igénylőket túlságosan nagy „veszély”, hogy hamarosan megkapják a hőn áhított telefont. Itt 'utalunk január 26-i lapunkra. Ebben, Szerdai kérdésünkre (Mikorra várható a telefonhálózat fejlesztése) Riegler László, a megyei postahivatal vezetője válaszolt. — A jelenlegi telefonközpontban nincs szabad számkapacitás, így a hálózatbővítés sem oldja meg a problémákat. A megyeszékhelyen előreláthatólag 1983-ban lesz üzemképes az új crosbárközpont. Akkor szűnhetnek meg efféle gondjaink ... engedély érvényességi ideje alatt, továbbá saját felelősségre és veszélyre, valamint a birtokos birtokának megfosztása vagy birtoklásának zavarása nélkül. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, a jogutódlást (vétel, örökség stb.) azonban köteles az első fokú építésügyi hatóságnál bejelenteni. A jogutód az építési engedélyt csak akkor hasznosíthatja, ha a bejelentéskor igazolja, hogy tulajdonszerzési jogosultsága van. Az érdekeltek kötelesek eltűrni a jogos építkezést és amenynyiben ezt akadályozzák, az építésügyi hatóság az építtető kérelmére őket pénzbírsággal tűrésre kötelezi. Mit kell tenni a bejelentés alapján elvégezhető építkezések esetén? Kötelező bejelenteni az első fokú építésügyi hatóságnál vagy a községi tanácsnál az építési szándékot. A bejelentéshez csatolni kell a következőket: — a helyszínről készített vázlatot, feltüntetve az elkészítendő építmény távolságait a telekhatártól, a már meglevő építményektől; — műemléki jellegű eseteknél a műemléki hatóság . hozzájárulását. Az első fokú építésügyi hatóság határozatot hoz: tudomásul vette a bejelentést, vagy megtagadja a bejelentés tudomásul vételét. A földtulajdon és a földhasználat kérdéseiről, az idevonatkozó új szabályozásról 1977. január 1-én életbe lépett rendeletek, rendelkezések célja az állami és a szövetkezeti földtulajdon erősítése, a nagyüzemileg nem hasznosítható földek megművelésének elősegítése, továbbá az 1967. évi földtörvény összehangolása a hatályba lépése óta megjelent más (ingatlannyilvántartási, hasznosítási, földrendezési, földfelajánlási jogszabályokkal. Az állami , földtulajdon erősítését szolgálja, hogy a termelőszövetkezeti használatban lévő állami föld 1977. január 1-től nem kerülhet szövetkezeti tulajdonba. A jövőben a termelőszövetkezeti használatban lévő belterületi földet is csak az állam javára lehet megváltani, s a belterületi föld a jövőben csak az állam tulajdonába ajánlható fel. A szövetkezeti földtulajdon védelme érdekében a téesz a tulajdonában lévő földjét a jövőben csak szocialista szervezet részére ruházhatja át. Egyidejűleg hatályát vesztette az a rendelkezés, amelynek alapján a téesz használatában, de kívülállók tulajdonában levő belterületi és zártkerti földet mentesíteni lehet a kötelező megváltás alól. Hasonló meggondolásból a szövetkezeti földhasználat zavartalansága érdekében tiltják meg az új jogszabályok a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok tulajdonában levő, de a szakszövetkezet érdekeltségébe tartozó, nem személyi tulajdonú földek elidegenítését. A jogszabályok arra kötelezik a téeszeket, hogy valamennyi földjüket megműveljék. Ez a kötelezettség a nagyüzemileg nem hasznosítható földjeikre is vonatkozik. Ezért, ha a téesz a tulajdonában levő földjét sem nagyüzemileg, sem háztáji vagy illetményföldként, sem tagjai vagy alkalmazottai részére való tartós használatba adással nem tudja hasznosítani, azt térítés nélkül állami tulajdonba kell venni, és hasznosítás végett tanácsi kezelésbe kell átadni. Az önkéntes földcserékről, a földrendezésekről és a földfelajánlásról szóló 1976. évi törvényerejű rendelet és végrehajtási, utasítása lehetővé teszi, hogy a mező- és erdőgazdasági üzemek és más gazdálkodó szervezetek földjeit az érdekeltek megegyezése alapján kicseréljék; ha a földcserében nem tudnak megegyezni, de a széttagolt földek összevonása népgazdasági érdekből indokolt, akkor a földrendezést hatósági közreműködéssel is végre lehet hajtani. 1977. január 1-től az állami és a szövetkezeti földek állampolgárok részére való eladásának megtiltásával egyidőben a tartós földhasználat bevezetésével lehetővé teszik a nagyüzemi művelésre nem alkalmas földek hasznosítását. Ez a rendelkezés elősegíti, hogy a tanácsok a zártkerti és zártkertté kijelölhető külterületi, más módon nem hasznosítható állami földeket magánszemélyek, szakcsoportok, üzemi és egyéb közösségek használatába adják tartósan, legalább 50 évre. A téesz a háztáji és illetményföldön kívül is engedhet át tagjainak és alkalmazottainak nagyüzemileg nem hasznosítható földet tartós használatra. Az utóbbi időben mind több érdeklődő fordul a különböző szervekhez olyan kéréssel, hogy hol, mikor és miként lehet állami földet tartós használatba kapni. A hivatal vezetője ezzej kapcsolatban felhívta a figyelmet: a jogszabályokban a földek tartós használatba adásának az az alapvető célja tükröződik, hogy a földek művelése megoldódjék, és megteremtődjön a termelési biztonság. A használatba adott földeket rendeltetésüknek megfelelően, mezőgazdasági, .Kertészeti termeléssel kell hasznosítani, és nem lehet lakó- vagy üdülőteleknek tekinteni. Ezért az a csak időlegesen mezőgazdasági, kertészeti műveléssel hasznosítható belterületi földeket továbbra is csak rövidebb időre lehet használatba adni. A tartós használatba adható külterületi állami földeket a helyi tanácsok jelölik ki, és az ezzel kapcsolatos összes tájékoztatásban ők illetékesek, Társadalmi érdek, hogy minden földet rendeltetésszerűen hasznosítsanak, ezt juttatják kifejezésre a földvédelmi jogszabályok rendelkezései, amelyek kötelezően előírják a földek megművelését, és az ezt elmulasztókkal szemben szankciók alkalmazását teszik lehetővé. A MÉM a parlagterületek művelésbe vonására már tavaly egész sor intézkedést tett, ennek nyomán 1976. második félévében a fölhasználok művelésbe vonták az addig kihasználatlan területeik jelentős részét. De további erőfeszítésekre van szükség. Ezért a jövőben még szigorúbban megkövetelik a rendelkezés végrehajtását és következetesen eljárnak a föld művelését elmarasztalókkal szemben. Az érintett üzemekben segítséget adnak a földhasznosítási tervek készítéséhez is. Hogyan kezdjünk az építkezéshez? A kérelem elbírálása, az építési bejelentés
