Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

1977. február 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új MHSZ-klubok és szakosztályok Nöuekszík a szövetség vonzereje Az MHSZ klubok köz­gyűléssorozata a közel­múltban ért véget. A két utolsó rendezvényt - az ipari és mezőgazdasági területeken működő klu- 'boki egységét Isiimből!-' zálva - a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben és a duna­újvárosi Vasműben tartot­ták. Ezek a közgyűlések azért is figyelemreméltók, mert a helyzetelemzés mellett a szövetség to­vábbi munkájára is meg­határozóak. Erről beszél­gettünk Vass Lajos alezre­dessel, az MHSZ megyei vezetőségének titkárával. — A közgyűlések időszaká­ban pezsgőbbé vált a szövet­ség élete, s a korábbinál job­ban éreztette hatását a kí­vülállókra. Nem véletlen, hogy azokban a hetekben kétezerrel nőtt a klubtagok száma, s hárommal a klubo­ké. Az MHSZ tömegbefolyá­sát, a politikai, társadalmi és gazdasági vezetők által való megbecsülését híven kifejezi az is, hogy a közgyűléseken tíz és félezer meghívott vett részt — mondotta a megyei titkár. — S mennyiben vonatkoz­nak az előbbiek a nőkre? — A közgyűléseken két­szer annyi nő vett részt, mint amennyi a női klubta­gok száma. Ez arra vall, hogy érdeklődnek az MHSZ élete iránt, s ezért a szerve­ző tevékenység eredményes lehet köztük. — A felsőbb vezetés irány­elvei és közgyűlések tapasz­talai alapján milyen felada­tok adódnak az idén? — Munkánk jellegéből adó­dóan feladatkörünk meglehe­tősen sokrétű. Igen nagy fi­gyelmet kívánunk fordítani a vezetői munka javítására. Azt a vezetői magatartást akar­juk általánossá tenni, ame­lyik következetesen szem előtt tartja az alapvető po­litikai és szakmai követel­ményeket, a döntések meg­hozatalakor figyelembe veszi a függetlenített és a társa­dalmi munkatársak javasla­tait. Magától érthető emellett a párt- és KlSZ-szervezetek- kel, valamint a hadsereg ala­kulataival való jó kapcsolat. Nélkülözhetetlen a rendsze­res szakmai és politikai to­vábbképzés is. — A szövetség politikai ne­velő, agitációs és propagan­da munkája mire irányul az idén? — Továbbra is az a fel­adatunk, hogy elősegítsük az állampolgárok — elsősorban az ifjúság — hazafiag hon­védelmi és internacionalista nevelését, tudatosítsuk a ka­tonai szolgálat ellátásának és a fizikai állóképesség fon­tosságát. A sportolók szak­mai és fizikai ' felkészítése mellett nagyobb figyel­met fordítunk erkölcsi­politikai nevelésükre. El kívánjuk érni, hogy a klubtagok és az aktivisták szövetségünk tagjához méltó­an vegyenek részt az ötéves terv célkitűzéseinek elérésé­ben. — A klubok feladatai mennyiben változnak? — Alapvető célkitűzéseik maradnak, de munkájuk job­ban alakul az élet követel­ményeihez. Példaként emlí­tem, hogy a magán gépjár­művezetőképzést kell terjesz­tenünk, a személygépkocsi, motorkerékpár, segédmotor­kerékpár vezetésen túl a te­hergépkocsi és nehéz pótko­csis járműkategóriákra is. Az elméleti oktatás minőségi színvonalának emelése cél­jából zártláncú tv-rendszert építünk. A kihelyezett tanfo­lyamokon és kirendeltsége­ken is fokozzuk az audiovi­zuális eszközök és berende­zések alkalmazását. A taglét­szám növelése mellett a töb­bi klubnál is nagy gondot fordítunk az anyagi-techni­kai feltételek biztosítására. — Alakítanak-e új klubo­kat? — Természetesen. Tiszafü­reden és Kunszentmártonban például a modellezőképzés érdekében alakítunk klubot. A Tiszafüreden, Kunhegye­sen és máshol életrehívandó új szakosztályok pedig a rádiótechnikai-képzést segí­tik elő. — Milyen rendezvények segítik elő megyénkben a szövetség életének megisme­rését? — Hosszan tártana felso­rolásuk, ezért csak példakép­pen említek néhányat: Hon­védelmi napot szervezünk Szolnokon. Ugyanitt tartjuk az Összetett Honvédelmi Verseny megyei döntőjét és a területi ejtőernyős ver­senyt. Különböző versenye­ket megyénk más városaiban is rendezünk — többek kö­zött — műrepülő modellezőt Mezőtúron. Ezzel is szeret­nénk a szövetség hatókörét minél jobban kiszélesíteni. S. B. Változatok, Támogatás kérdőjelekkel a szolgáltat ás korszerűsítésére A Szolnok megyei Fod­rász Szövetkezet az utóbbi négy évben az üzletek 70 százalékát korszerűsítette. Űj felszerelést vásárolt, szol­gáltatóházba költöztek vagy költöznek a közeljövőben. Az új egységekhez öltöző és fürdő is tartozik. A változá­soknak örültek a vendégek és az üzletekben dolgozók is. Csak a szövetkezet „bánta” a fejlődést. A korszerűsítés következtében ugyanis a korábbinál hatszorta, hét- szerte nagyobb költséggel ér­te el ugyanazt az árbevételt. Az új felszerelések ugyanis az elavultaknál drágábbak; a most 'bevezetett víz a több villany is pénzbe kerül. S ekkor még nem is beszél­tünk arról, hogy mennyibe van a felújítás. Zsúfolt műhelyek Az „új” vállalása a költ­ségnövekedés ellenére is kényszer. Roskadozó épüle­teket, ahol az öreg üzletek helyet kaptak, lebontják, vagy ha nem, hát más okok „költöztetnek”. Furcsa módon igazán ki­fizetődőén szinte csak az el­avult, zsúfolt műhelyekben dolgoznak. A szolnoki Ság- vári körúton levő üzletben harmincán nyírnak, daueroz- nak. Kilencvenöt négyzetmé­teren. Az öltöző két négy­zetméter. A korszerű fodrá­szatokban öt-hat embernek is száz négyzetméter jut. Természetes, hogy keveseb­ben nem hozhatnak akkora „forgalmat”, mint harmin­cán. A világítás, fűtés vi­szont ugyanannyiba kerül, mint a Ságvári körúton. Sőt a modern szociális helyisé­gekkel emelkedik is az új bolt „rezsije”. Az üzlethálózat korszerű­södése nyomán tehát a költ­ségek jelentősen emelkednek. Ugyanebbe az irányba hat a szakma „elnőiesedése” is. A fodrásznők a gyermekneve­lési gondok miatt — termé­szetesen — lényegesen töb­bet vannak távol munkahe­lyüktől. A gyakori hiányzá­sok miatt az olyan üzletek­ben, ahol régen négy férfi dolgozott, mot hat nőt kell alkalmazni. Tovább is részletezhetnénk a költségnövekedés okait. Beszélhetnénk például az energia- és az alapanyagok árának emelkedéséről. Nem tesszük, hiszen ezt a körül­ményt ma már mindenki is­meri, és nemcsak a szolnoki Fodrász Szövetkezet gond­jait szaporítja. Inkább egy összefoglaló adat segítségé­vel próbáljuk érzékeltetni az elmúlt évek változásainak hatását. A szövetkezet ár­bevételének 10,5 százaléká­ból lett 1973-ban nyereség. Az ármódosítások eredmé­nyeként az arány 1975-re 12,4 százalékra nőtt. Tavaly vi- • szont a nyereség az árbevé­tel egy százalékánál is ke­vesebb lett. A kedvezőtlen helyzet el­lenére a szövetkezet vezetői bizakodnak. Jelentősen ja­víthatják a jövedelmezősé­get — mondják —, ha szak­mai továbbképzéssel elérik, hogy dolgozóik a legdivato­sabb frizurákat is elkészít­sék. Nő a nyereség akkor is, ha a falvakban kozmetikai szalonokat nyitnak. (Igény van rá!) De „központi” se­gítségre is számítanak, amely legalább részben ellensúlyoz­ná a korszerű fodrászatok fenntartási költségeinek nö­vekedését. Magas költségek Farkas Sándornak, a me­gyei tanács ipari osztálya helyettes vezetőjének véle­ménye szerint is valóban magasabbak az új üzletek költségei. De — ő erre he­lyezné a hangsúlyt — a költségnövekedés ellensú­lyozható a jövedelmező szol­gáltatások számának növe­lésével : — Ha jó munkájukkal a fodrászok megnyerik ven­dégeiket, akkor több sza­badáras — magasabb nyere­séget biztosító — munkát végezhetnek. (A divatos fri­zurák több nyereséget hoz­nak.) Ha jobb üzletpolitikát folytatnának, akkor például árusítanának kozmetikai cik­keket ... A szövetkezetnek is tennie kell valamit a nyere­ségkiesés pótlására. És ha va­lóban nem rajtuk — az or­szág összes szövetkezetére gondolok — múlik a gyenge jövedelmezőség, központi in­tézkedés, a rögzített árak emelése ismét biztosítani fog­ja a megfelelő nyereségszin­tet ... Különben az 1976. év ennél a szövetkezetnél azért hozott csak ennyi nyeresé­get, mert sok üzletet kellett felújítaniuk a költségek ter­hére. Ez viszont nem min­den évben van így. flz érdekeltség — Hozzátenném még — folytatta Farkas Sándor —, hogy a kijelölt szolgáltató szövetkezeteknek, másoknál kevesebbet kell a költségve­tésbe befizetniük. Ezért már jobban támogatni őket alig­ha lehet... Molnár Jánost, a Szolnok megyei KISZÖV elnökét is megkérdeztük. Ő a követke­zőket mondta: — Tényleg sok múlik a szövetkezetek gazdálkodásán, s természetesen maguk is ja­víthatják a jövedelmezőségü­ket. Véleményem szerint azonban ilyen úton a nyere­ség csak egy-két százalékkal nőhet, és ennyivel több nye­reség sem teszi érdekeltté a fodrászokat a szolgáltatások fejlesztésében ... Hogy sok támogatást kapnak? Ez igaz. De ezeket a támogatási for­mákat 1969-ben, az akkori helyzetnek megfelelően, ha­tározták meg. Ma már nem segítik a szolgáltatásfejlesz­tést ... V. Szász József Határidőre készült el a dunaújvárosi hullámpapír-üzem Néhány héten belül üzem­be helyezik a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár teljes ver­tikumát. Hiszen az 1976-ban átadott két üzem (papírgyár, félcellulóz-üzem) a gyorsítá­si programban megfogalma­zott határidőre megvalósult. Így minden remény megvan arra, hogy a hullámdoboz- üzemet az I. negyedévben át­adják. Ha visszalapozunk a beru­házás krónikájába, láthatjuk, hogy a könnyűipar legna- gvobb beruházása milyen ne­hézségek árán valósult meg. Sok tényező akadályozta a műszaki tervezést, amely tíz intézetben folyt; a kivitele­zésen tíz építőipari vállalat dolgozott, az 5 külföldi cégen kívül 13 vállalat szállított gépeket. A hibás tervek alap­ján megépített egyik csar­nokban bontani is kellett, és bizonyos külföldi gépek késve érkeztek az építkezés színhelyére. De azt is tudták az érdekeltek, hogy már a. tervezési időszakban érvé­nyes árakon is minden hó­nap megtakarítás 2 millió dollárt hoz a Dunaújvárosi Papírgyár beruházása eseté­ben. Ha ezt az összeget a je­lenlegi árakon számolnánk, úgy még érzékletesebbé vál­na, hogy mit jelent minden hét, minden hónap, amivel hamarabb elkészülhet a du­naújvárosi beruházás. Megvalósul tehát a terve­zett kapacitás: évente 50 ezer tonna lombosfából készül fél­cellulóz, amely 100 ezer ton­na hullámpapír termelését teszi lehetővé. Ebből több mint 50 ezer tonnát a hely­színen dolgoznak fel karton­dobozzá. A gyorsítást körülbelül 36 millió forint, különböző cé­lokat szolgáló pénzügyi ke­ret segítette, a már engedé­lyezett beruházási költsége­ken felül. A hullámvertikum esetében is a kivitelezési munkák gyorsítását segítő gépbeszerzés volt a legna­gyobb tétel, de jelentős az úgynevezett sürgősségi felár is. 1976-ban például 4,7 mil­lió forintot kellett kifizetni ezen a címen, mert a szüksé­ges kábeleket rövid határidő­re csak tőkés országokban sikerült beszerezni. A jutal­mazásra, a premizálásra szol­gáló keret 5 millió forint volt, amelyből 1976 végéig mindössze másfél millió fo­rint kifizetését engedélyez­ték. Az Állami Fejlesztési Bank megfogalmazása szerint az eredetileg tervezettnél ko­rábban lépett be, de többlet- termelést nem eredménye­zett a hullámpapír-üzem. A 100 ezer tonnás kapacitás a tervezettnél egy hónappal korábban valósult meg, ám ez nem eredményezte a fel­tételezett 6 ezer tonna hul­lámpapír többlet termelését, mert későn indult a próba­üzemelés. Annak rövid idő­tartama és a külföldi anyag­előkészítő berendezés gyártá­si hibái következtében 1976- ban a tervezett 70 ezer ton­nával szemben csak 25—30 ezer tonna hullámparpírt termeltek. A gyorsítási prog­ramban előírt határidő be­tartása tehát csak formális sikernek tekinthető, való­ságos gazdasági eredményt nem hozott. A gyorsítási in­tézkedések, a megkülönböz­tetett erőfeszítések is csak a határidő betartását tették le­hetővé a félcellulóz-üzem esetében. Itt is csak úgy, hogy a próbaüzemelést lerö­vidítették. Sajnos, mindez azt jelentette, hogy az 1976-ra 1,2 millió dollárra tervezett export-bevétel — az említett üzemelési problémák miatt — nem valósult meg. Az egész hullámvertikum gyorsításának legnagyobb eredményét már eredetileg is a több mint 50 ezer tonnás kartondoboz-gyártó kapaci­tás korábbi belépésétől re­mélték. Főképp ez adta az indítékot a sok-sok gonddal járó beruházás menetközben történő átszervezéséhez, át­tervezéséhez. A fenti képünkön látható hullámvertikum első egysége naponta 340 tonna, 4,2 méter széles csomagoló-alapanyag- ként felhasznált papírt állít elő. Breitner Miklós II Jo áruellátás követelményei aktívaértekezletet tartottak a Belkereskedelmi Minisztériumban Tiszafüred Eredményes a költségvetési üzem Eredményes esztendeje volt 1976 a tiszafüredi tanács költségvetési üzemének. A tervezett 11 millió forint ér­tékű munka elvégzése he­lyett csaknem 15 millió fo­rintra teljesítették a tervet az üzem dolgozói. Az idei terv meghaladja a 16 millió forintot. Ebből az építőipari ágazatra 12 millió forint értékű munka elvég­zése vár. Az építők befejezik a Kiss Pál Múzeum felújítá­sát, és előreláthatólag ápri­lisban megkezdik az új autó­busz-pályaudvar építését, amelynek jelenleg a mély­építési munkálatai folynak. A tervek szerint a költségve­tési üzem újítja fel az abád- szalóki és a tiszaszöllősi ál­talános iskola épületét is, néhány szakember pedig részt vesz a tiszaszentimrei községi vízmű kivitelezésé­ben. A kertészeti részleg terve 1,9 millió forint. Az idei fel­adat — többek között — a tiszafüredi református temp­lom szép nagy kertjének közparkká alakítása. A minisztériumnak köte­lessége az életszínvonal-poli­tika szerves részeként az áruellátás és a vásárlási kö­rülmények állandó javítása az áruforgalom megfelelő * szervezésével, kellő irányí­tással, a vállalatok ösztönzé­sével és ellenőrzésével — hangsúlyozta dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisz­ter hétfőn a minisztérium aktivaértekezletén. A miniszter elmondta, hogy a megfelelő árualap megte­remtéséhez az ágazat minden területén vannak még tenni­valók. Változatlan gond pél­dául mind mennyiségben és választékban, mind minőség­ben a cipőellátás. A számí­tott igények kielégítéséhez még körülbelül félmillió' fér­fiing beszerzéséről kell gon­doskodni, és rendezni kell a mérettáblázat ügyét, hiszen az ezzel kapcsolatos várako­zásoknak sem az ipar, sem a kereskedelem nem tudott megfelelni. Jóllehet a kemé­nyebb tél ellenére is megol­dódott a tüzelőellátás, a kellő biztonsághoz azonban a kö­vetkező idényre nagyobb készletekre lesz szükség. A minisztériumnak más terüle­teken is gondoskodnia kell a készletek finanszírozásáról, egyes vállalatoknál ugyanig súlyos problémákat okoznak, nem egyszer az ellátást is za­varják a készletezéssel járó terhek. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az áruellátási hi­bák egyik oka az igények pontosabb ismeretének, a kellő előrejelzéseknek a hiá­nya. A minisztérium vezeté­sének jobban kell figyelnie például az ipar gazdaságos termékszerkezetre törekvésé­nek hatására, előrelátóbban, időben kell gondoskodnia kieső termékek pótlásáról. Esetleg jogi szabályozással is intézkedni kell arról, hogy az alapvető ellátást szolgáló cikkek gyártását előzetes be­jelentés nélkül ne lehessen megszüntetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom