Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 38. szám., 1977. február 15. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Életünk tükre A Statisztikai Hivatal közzétette jelentését népgazdasá­gunk, s benne mindnyájunk életének múlt esztendejéről. A jelentés személyes — családi — boldogulásunk, az orszá­gos körülmények, sőt a nemzetközi gazdasági helyzet hig­gadt, tárgyilagos mérlegelését, a kölcsönhatások józan tudo­másulvételét tükrözi, következésképpen, ha nem is feltétlen elégedettséget, de kiegyensúlyozottságot és szolid bizakodást. Kezdjük mindjárt az életkörülményekkel. A kereset át­lagosan öt és fél százalékkal nőtt, az áremelkedések együttes hatása elérte az öt százalékot. Ilyen módon az egy keresőre jutó fél százalékos reálbér-, illetve — a juttatásokat is magában foglaló — egyszázalékos reálbérjövedelem-növeke- dés szerény mértékű, gyakorlatilag pedig alig érzékelhető. Sőt, megfigyelések szerint az ilyen csekély életszínvonal­emelkedés — éppen a hosszú évek óta megszokott javuláshoz mérten — sokak számára roszabbodásnak is tűnhet. Tény, hogy a jelzett növekedés a tervezettnél is mérsékeltebb. Ám sok körülmény is rosszabbul alakult, mint számítottuk. Az időjárás emlékezetes szélsőségei a mezőgazdasági termést károsították. És mint ismeretes, nem kedveztek nekünk a világgazdaságban már hosszabb idő óta mutatkozó gazdasági bajok, nehézségek sem. Hogy mindezek ellenére a népgazdaság jó irányban fej­lődött, és életünk folyása a nehézségek közepette — átla­gosan tekintve — nem rosszabbodott, szocialista gazdaságunk nagy fokú tűrőképességének és a sok eredményes emberi erőfeszítésnek köszönhető. Külkereskedelmi mérlegünk hiá­nya ugyanis jóval kisebb volt az előző évinél, és a belföldi felhasználás is kisebb ütemben nőtt, mint a nemzeti jöve­delem. Jó irányzat ez. Javult, korszerűbb lett a termelés szer­kezete is — kiragadott példát említve — jóval több alumí­niumgyártmányt, számítástechnikát, szalámit állítunk elő, mint akár egy évvel korábban, míg más, kedvezőtlennek mu­tatkozó cikkek gyártása, így a teherautóé, a motorkerék­páré csökkent, vagy meg is szűnt teljesen. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy míg a növény- termesztésben nagy veszteségeket szenvedett az ország, és az állattartásban sem sikerült még teljesen legyőznünk a nehézségeket, a hektáronkénti búza-átlagtermés minden ed­digit felülmúlt Bárcsak a kukorica, vagy különösen a zöld­ségtermesztésben is így fölfelé, aztán a csúcsok felé halad­nánk! Hiszen milyen kellemesen kézzelfoghatóak némely­kor a közvetlen következmények is. Miközben a nyári érésű gyümölcsökből általában kevesebb, almából több termett az 1975. évinél. íme, kifelé megyünk a télből, és még mindig akad bőven olcsó, élvezhető alma. Életünk folyamatát, életérzéseinket persze sokkal bonyo­lultabb tényezők alakítják. Ezt a jelentést forgatva is, lehet a tovább csökkenő csecsemőhalandóságnak, a kórházi ágyak ismét növekedésnek indult számának, a még nagyobb mér­tékben igénybe vett gyermekgondozási segélynek, vagy a nyugdíjasok további létszám-gyarapodásának több másnál nagyobb fontosságot tulajdonítani. El lehet tűnődni a keres­kedelem szerint igen lanyha ruházati forgalmon, de azon is, hogy nem kevesebb, mint negyedmillió új hűtőszekrény, ugyanannyi televízió, sok-sok milliárd forint értékű bútor és több mint 80 ezer gépkocsi kelt el a múlt évben. Jelen­tősen nőtt a takarékbetét-állomány és csaknem 94 ezer lakás épült, ebből több mint 61 ezer magánerőből — ez utóbbi hét és fél ezerrel több az előirányzottnál! Nem szeszélyből kapcsoltuk össze a takarékbetéteket és az építkezést. Mert ha csak némileg is könnyebbek lenné­nek az építkezési feltételek, az anyagbeszerzés, még inkább a kivitelezők „megszerzése” — a jelentés sem mondhat kiemelkedően jót az építőipari vállalatok, különösen a szö­vetkezetek Teljesítményéről — akkor bizonyára kevesebbet tartalékoltak volna az emberek. Mert a megközelítően száz­ezer új lakás igen tekintélyes hozzájárulás a valóban nagy­szabású lakásépítési programhoz, de akinek még nem jutott megfelelő lakás, annak továbbra is ez az első számú gondja. Ilyen módon a jelentés ebben is, sok egyébben is kimondva- kimondatlanul utal a teendőkre. Púja Frigyes Lengyelországba utazott Megkezdődtek a tárgyalások Púja Frigyes külügymi­niszter — Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter meg­hívására — tegnap hivatalos, baráti látogatásra a Len­gyel Népköztársaságba uta­zott. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminisztériu- mi államtitkár és a Külügy­minisztérium több vezető munkatársa búcsúztatta. Je­len volt a búcsúztatásnál Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Tegnap délelőtt, a hivata­los látogatásra Varsóba ér­kezett magyar külügyminisz­tert a repülőtéren Emil Woj­taszek lengyel külügyminisz­ter fogadta. Érkezését követően külügy­miniszterünk megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, fogadta a díszszázad tisztel­(Folytatás a 2. oldalon) A kecskeméti Konzervgyár tiszakürti gyárában a „holt sze­zont" is kihasználják. Befőttes üvegek záróelemeit gyártják, februában összesen 1 millió darabot. MG Fehérneműk exportra Egy évvel ezelőtt a túrke- vei Háziipari Szövetkezetben még úgy gondolták, hogy jövedelmük jelentősen — harmadrészével — csökkenni fog. Ez azonban nem követ­kezett be. Sőt 7,3 százalék­kal több nyereséget „gazdál­kodtak ki”, mint 1975-ben. Nem véletlenül zárták az előzőnél eredményesebben a tavalyi évet. Nemcsak ter­melési értéküket növelték 6.8 százalékkal, hanem a jö­vedelmezőbb „profil” kiala­kításával is a nyereség nö­velését segítették. Más nép- művészeti és háziipari szö­vetkezetek termékeit is áru­sító boltot nyitottak Túrke- vén. Termelési értékük 40 százalékát az új gyártmá­nyok adták. Régen csak tö­rülközőket, konyhai textíliá­kat készítettek. Mostanra vi­szont zsúr garnitúrákkal, fe­hérneműkkel és faliszőnye­gekkel bővült a választék. Fennállásának 25. évét te­hát sikeresen zárta a túrke- vei szövetkezet. Az idén sem tétlenkednek. Űj, hímzett áruk gyártását kezdik el, mo­dern varrógépeket vásárol­nak, amelyeken már finom — külföldön is keresett — fehérneműket készíthetnek. Jövedelmük növelését ebben az évben az export megdup­lázásától várják. I beruházási vállalat célja Tartani az átadási határidőket, javítani a minőséget A Szolnok megyei Tanács Beruházási Vállalatánál át­szervezéssel kezdődött áz ötödik ötéves tervidőszak. A vállalat azoknak a beruhá­zások „bonyolítója” amelyek többnyire életszínvonalunk­kal kapcsolatosak. Például: lakások Szolnokon, Török- szentmiklóson, szolgáltatóhá­zak Jászberényben, Szolno­kon, diákotthon, kórház Kar­cagon, iskolák, óvodák, étter­mek, ÁBC- áruházak a me­gye számos községében, vá­rosában. A jó előkészítés fél siker Átszervezéssel kezdődött az 1976-os esztendő, s ennek eredményeként kibővült és a vállalat munkájában meg­határozó szerepet kapott a vállalkozási osztály. Ennek feladata a beruházások elő­készítése. Már pedig közis­mert: a hazai építkezések egyik „betegsége” a rossz előkészítés. Sok gondjuk, ba­juk volt emiatt a vállalat dolgozóinak is a negyedik ötéves terv idején. Javítani VÖRÖS CSILLAG ÉRDEMREND A TATABANYAI MUNKÁSŐROKNEK Vasárnap Tatabányán, az új sportcsarnokban tartott ünnepi egységgyűlésen átad­ták az Elnöki Tanács által adományozott Vörös Csillag Érdemrendet a tatabányai Tóth Bucsoki István munkás­őr zászlóaljnak. Az ünnepsé­gen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se is. Mokánszki János, a mun­kásőrség Komárom megyei parancsnoka méltatta az egy­ség kétévtizedes munkáját. Az ünnepi beszéd után Ha­vasi Ferenc átadta a zászló­aljnak a Vörös Csillag Ér­demrendet, amelyet Halász István zászlóaljparancsnok vett át. CIMEA-TANACSKOZAS BUDAPESTEN Vasárnap háromnapos nemzetközi tanácskozás kez­dődött a DÍVSZ székházá­ban: Budapesten tartja kibő­vített elnökségi ülését a Gyermek- és Serdülőkori Mozgalmak Nemzetközi Bi­zottsága (CIMEA). A tanács­kozáson a világ haladó gyer­mek- és úttörőszervezeteit 21 ország küldöttsége képviseli. Alain Lhommenek, a Fran­cia Úttörő Szövetség képvi­selőjének elnöki megnyitó szavai után Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára a vendéglátó gyermekszervezet nevében köszöntötte a részt­vevőket. A továbbiakban Al- földy Tádé, a CIMEA főtit­kára beszámolt a DÍVSZ gyermekszervezetének elmúlt évi tevékenységéről. A főtit­kári beszámoló foglalkozott 1979-cel is: ezt az évet az ENSZ a gyermekek évévé nyilvánította. LEVONULÓBAN AZ ÁRHULLÁM Az Országos Vízügyi Hiva­taltól kapott tájékoztatás sze­rint a Duna szigetközi szaka­szán, a Tárnán, a Zagyván, a Sajón, a Taktán és a Fe­kete-Körösön levonulóban van az árhullám. Az Ipoly, a Bodrog, a Tisza, a Fehér­es a Hármas-Körös még las­san árad. Jónéhány mellék­folyó több szakaszán a levo­nuló áradásnak megfelelően már mérsékelhették az ár- vízvédelmi készültséget. AZ OTP MÉRLEGÉN: 1976 Tegnap délután összevont megyei munkaértekezleten — a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ színház­termében — az OTP 1976. évi tevékenységéről, eredmé­nyeiről adtak számot a me­gyei vezetők a szolnoki dol­gozóknak és a vidéki fiókok képviselőinek. A tanácskozá­son részt vett Andor Tibor, az Országos Takarékpénztár pártbizottságának titkára is. A beszámolót követő hoz­zászólásokban többnyire az ügyfélszolgálat javítására vo­natkozó javaslatok hangzot­tak el. Ezután a szocialista brigádok munkájának érté­kelése alapján a kitüntető cím, valamint A vállalat ki­váló dolgozója kitüntetés odaítéléséről döntött a taka­rékpénztári kollektíva. MEGNYITOTTÁK A JÁTÉKFILMEK SZEMLÉJÉT Budapest felszabadulásá­nak 32. évfordulóján, vasár­nap este a Vörös Csillag Filmszínházban, Szabó Ist­ván „Budapesti mesék” cí­mű filmjének ősbemutatójá­val megkezdődött a IX. ma­gyar játékfilmszemle ese­ménysorozata. A megnyitó ünnepségen Fábri Zoltán Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségé­nek elnöke mondott beszé­det. EGY MONDATBAN — Szurdi István, az ÓIT elnöke vezetésével delegáció utazott Athénbe, az Országos Idegenforgalmi Tanács és a görög idegenforgalmi hivatal közötti egyezmény megköté­se céljából. — Tegnap elutazott a szo­cialista országok tudományos akadémiái vezetőinek érte­kezletére Szentágothai János, a Magyar Tudományos Aka­démia megbízott elnöke, Márta Ferenc, az MTA fő­titkára és Láng István főtit­kárhelyettes. akartak ezen, így határozták el erre a lépésre magukat. S hogy a változás hozott-e eredményt? Mint Bakos Gá­bor főmérnök elmondta: igen. A vállalat 106 százalék­ra teljesítette tervét. Több tapasztalt nagy tudá­sú szakember került az osz­tályra, a létszám itt megdup­lázódott, ugyanakkor a válla­lat dolgozóinak száma alig nőtt. Márcsak azért sem nö­vekedhetett, mert beruházási szakembert találni nem könnyű dolog a megyében és máshol sem. Ilyeneket ugyanis iskolákban — főis­kolákon, egyetemeken — nem képeznek. Érteniük kell az építészethez, valamennyi­re a közgazdasághoz a jog- gyakorlathoz is. Aki a válla­lathoz kerül, az csak két-há- rom esztendő elteltével lesz, „teljes értékű” beruházó szakember. Nem kis gondja ez a szolnoki s ugyanígy más beruházási vállalatoknak sem. Speciális tanfolyamo­kon oktatják a dolgozókat, ahol átképzést, ügyiratkeze­lést, számlázást, és jogi is­mereteket tanulnak. Persze egy építkezésnél hiábavaló a bonyolítók igyekvése, ha a partnerekkel rossz a kapcsolat. A Szolnok megyei Tanács Beruházási Vállalata negyven „céggel” dolgozik együtt a különböző beruházásoknál. S ha ők nem így gondolkodnának — ha nem lenne jó az együttműkö­dés az OTP, a MÉSZÖV az ÁÉV és még sorolhatnánk, s a vállalat között — akkor 1976-ban az átadott létesít­mények száma kevesebb. így sem sikerült sok építkezésen a határidőt betartani. Késik Jászberényben, valamint Tö- rökszentmiklóson a vízmű és a víztorony átadása, nem ha­lad a munka a jászberényi és a tiszaföldvári óvoda épí­tésénél. Igaz nem mindig a beruházókon múlik a késés. A kivitelezők gyakran át­csoportosítják szakemberei­ket az ipari beruházások épí­téséhez, mert gazdaságosabb egy helyen — ami gyakran nem is annyira munkaigé­nyes mint egy iskola, vagy ÁBC áruház — az erőket koncentrálni. Gyakran nem érkeznek meg időben a terv­dokumentációk sem. Szolno­kon a megyei tanács Tervező Irodája foglalkozik az emlí­tett létesítmények tervezésé­vel. Kapacitásából az igények kis hányadát tudja csak ki­elégíteni. A beruházási válla­lat épp ezért kénytelen más megyén kívüli tervezőkhöz. fordulni. Ezek a terveket nem mindig a kért határ­időkre szállítják. A minőségben nincs engedmény A vállalat terveiben a ta­valyihoz képest tizenhat-ti­zenhét százalékkal nagyobb tervszámokat találunk. Elő­reláthatólag közreműködé­sükkel 750—800 millió forint értékű létesítményt építenek. Ezek között szerepel 1000— 1100 -lakás átadása — né- hányszáz ezek közül a szol­noki Széchenyi lakótelepen készül el, — de helyet kap a tervekben 8—10 településen óvoda, bölcsödé és iskola épí­tése is. Mentőállomás beru­házását is vállalták Szolno­kon, Kunszentmártonban, és Törökszentmiklóson, vízto­rony, ÁBC-áruház és kórhá­zi pavilon épül a megye vá­rosaiban, községeiben segít­ségükkel. Legfőbb céljuk: hogy az átadott létesítmények minő­sége a lehető legjobb legyen. Sokat tehetnek ezért műszaki ellenőreik, akik a vállalko­zási osztály dolgozóihoz ha­sonlóan tanfolyamokon vesz­nek részt. Fontos, hogy uni­verzális, sokoldalúan képzett szakemberek legyenek, mert a vállalat létszáma 1977-ben azonos — hetvenhárom — a tavalyival. A feladatok vi­szont nem csökkennek. H. J. Felújítja munkáját a leszerelési bizottság (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom