Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-12 / 36. szám
Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 36. sz., 1977. február 12. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Miért nem gyártjuk? A címben szereplő kérdés — Miért nem gyártjuk? — gyakorta felbukkan. Az üzemben, amikor éveken át gyártott terméktől kell búcsúznia a munkásnak, vagy amikor a műszaki áruházban azzal fogadják a vevőt, hogy a keresett alkatrész importáru és pillanatnyilag nincs raktáron. A kérdés mögött — bárhol hangzik is el — nyilvánvalóan egyfajta meggyőződés húzódik. Az tudniillik, hogy a szóbanforgó alkatrészt, szerszámot, gépet igenis tudnánk gyártani. Ebből következően elkerülhetnénk a külpiaci beszerzés ilyen vagy olyan nehézségeiből adódó hiányt, vagy a gyártás leállításával járó következményeket, az új termék bevezetéséhez szükséges többletmunkát, vagy a más feladatra történő felkészülés bizonyos buktatóit. Kétségtelen „a gyártsuk tovább”, vagy „mi is gyártsuk” felvetések mellett lehet érveket felsorakoztatni. Főként azt, hogy a gazdaságban felhalmozott szellemi és anyagi energia objektíve valóban lehetővé tenné sok, egyébként importált termék — alkatrész, gép, berendezés — gyártását. A lehetőség emlegetése kétségkívül hatásos érv, valójában azonban vajmi kevés alapot ad az eligazító válaszhoz. A gyártsuk, vagy ne gyártsuk, illetve a mit gyártsunk kérdésére végül is csak sokoldalú vizsgálódás eredménye alapján, a hatékonyság mércéjével mérve lehet megnyugtató, cselekvés alapját szolgáló választ adni. Azt kell gyártanunk, amit a leggazdaságosabban, a legversenyképesebben tudunk produkálni. S ha a kérdést erről az oldalról közelítjük meg, nyilvánvalóvá válik, hogy a mindent gyártás — az egyre sokrétűbbé, differenciáltabbá váló hazai szükségletek, hazai termelésből való teljes fedezésének szorgalmazása — sokkal inkább fékezője, mint lendítője a gazdaság fejlődésének. A mindent gyártás egyenlő anyagi és szellemi energiánk, kapacitásunk szétforgácsolásával, fékezője a nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök kihasználásának. Az erők koncentrálása viszont — a gyártás, a fejlesztés tekintetében egyaránt — önmagában is a termelés gazdaságosabbá, s ezzel párhuzamosan versenyképesebbé tételét szolgálja. A szocialista országok között kialakult, a KGST keretében fejlődő integráció egyik fő forrása a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kihasználásának. Az elfogadott szakosodási megállapodások lehetővé tették, hogy az egyes tagállamok a kedvező feltételek mellett gyártott termékeikből fokozzák, a kevésbé gazdaságosan előállítottakból pedig csökkentsék, megszüntessék a termelést. Az export fokozásával a kis belső piaccal rendelkező országok is nagy gyártási szériákat, s ezzel még gazdaságosabb termelést érhetnek el. A KGST tagországai között létrejött szakosítás és szakosodás pozitív eredményeit egész sor konkrét példa igazolja. A KGST gépipari bizottsága és a KGST-tagállamok évekkel ezelőtt ajánlásokat dolgoztak ki például a gördülőcsapágyak termelésére, exportjára, importjára. Ennek megvalósítása lehetővé tette, hogy a KGST-tagállamokban csökkent a gördülőcsapágyak gyártásában a párhuzamosság. A szakosodás alapján például hazánk egyes típusokból leállította, más, gazdaságosan gyártott típusokból pedig erőteljesen bővítette a termelést. Az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikai koncepció — a korábbi gyakorlat folytatásaként — a szelektív fejlesztés mellett foglalt állást. Erőforrásaink a jövőben is csak korlátozott mértékben bővülnek. Fokozottan szükség van tehát arra, hogy eszközeinket a leghatékonyabban használjuk fel. Azokra a termelési ágakra, gyártmányokra kell koncentrálnunk anyagi és szellemi erőforrásainkat, amelyek a leggazdaságosabbak és elősegítik az exportképes termékek körének bővítését. Az említett elvek érvényesítése óhatatlanul magával hozza, hogy egyes ágazatokban lassabban, másutt dinamikusabban nő a termelés, s azt is, hogy több — mindenekelőtt a gazdaságtalan, vagy kevésbé gazdaságos — termék gyártása megszűnik. Helyenként ez a váltás konfliktusokkal jár, gondokat is okoz. Az új termék új munkafogásokat igényel, a rutin helyett koncentrált figyelmet. Ám sok-sok példa bizonyítja, hogy a többletráfordítás megtérül, a kevesebbel többre jutunk. K. Ó. Csepelen és Miskolcon Vörös Csillag Érdemrend ünnepélyes átadása a munkásőr zászlóaljnak k Tegnap a csepeli sport- csarnokban rendezett ünnepi egységgyűlésen adták át a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Vörös Csillag Érdemrendet a Csepel Vas- és Fémművek munkásőr zászlóaljának. Az ünnepséget Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára nyitotta meg. Ezt. követően Kelemen Győző munkásőrség budapesti parancsnoka tartott ünnepi beszédet, s ismertette a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának határozatát a kitüntetésről, majd Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese tűzte a csapatzászlóra a magas kitüntetést. Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese és Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára az egység 62 alapító tagjának adta át a húszéves szolgálati érdemérmet, 4 munkásőrnek „a Haza Szolgálatáért” Érdemérem arany, ezüst, illetve bronz fokozatát. A kitüntetések átadása után a munkásod elöltek népes csoport- jánok eskütétele és jelképes fegyverátvétele következett. Az eskütétel után Borbándi János köszöntötte a csepeli munkásőröket, és a Csepel Vas- és Fémművek munkáskollektíváját. Tegnap Miskolcon, a városi sportcsarnokban tartott ünnepi egységgyűlésen adták át az Elnöki Tanács által adományozott Vörös Csillag Érdemrendet a miskolci Oprendek Sándor Munkásőr Zászlóaljnak. Az ünnepségen részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, Nagy György, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese, dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke. "v / A Kertészeti Egyetem tangazdaságában már a negyedik télen alkalmazzák sikeresen a talajvízzel fűtött kettősfalú fóliasátort. A 10 méter mélységből felszivattyúzott és két fólialemez közé juttatott víz, még mínusz 20 fokos külső hőmérséklet eseién is megvédi a fagytól a növényeket. A tangazdaság a 4000 négyzetméternyi növényházból márciusra több mint 40 ezer fej salátát szállít a kereskedelemnek Ossz chili tök Szolnok megyi Tanöcsöt A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény 30 paragrafus (1) bekezdése alapján Szolnok megye Tanácsának ülését 1977. február 18-án (pénteken) délelőtt 9 órára összehívta. A tanácsülés helye: a szolnoki Városi . Tanács tanácsterme. A tanácsülés napirendjére kerül: Szolnok megye Tanácsa 1977—1980. évekre szóló programjának megállapítása; Szolnok megye 1977. évre szóló összevont és központi költségvetése, valamint fejlesztési terve megállapításáról szóló jelentés; a megye egészségügyi és szociális ellátása 1977—1990. évi távlati fejlesztési koncepciójának meghatározása. Szolidaritási nyilatkozat A Chilei Dolgozók Egységes Szakszervezeti Központja megalakulásának 24. évfordulóján az Országos Béketanács elnöksége — csatlakozva a Szakszervezeti Világszövetség felhívásához — őszinte együttérzéséről és töretlen szolidaritásáról biztosítja a fasiszta junta uralma alatt szenvedő chilei népet. A chilei fasiszta junta a nép növekvő ellenállására, a nemzetközi szolidaritás, a világ közvéleményének követelésére kénytelen volt börtöneit kinyitni Luis Cor- valán és vele együtt több igaz chilei hazafi előtt. Az Országos Béketanács elnöksége követeli a chilei hazafiak azonnali szabadon bocsátását, a demokratikus szabadságjogok helyreállítását. Cselekvő egyetértés, jé tervek Zárszámadás a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben Négy részközgyűlésen adott számot tagságának az 1976- os esztendő eredményeiről és az idei célokról a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet vezetősége. A több mint 10 ezer hektáros gazdaság ugyanis négy község határát mondhatja magáénak. A rákócziújfalui lli-as és a mezőhéki ll-es kerületben csütörtökön, a mezőhéki l-es és a mesterszállási IV-es kerületben pedig tegnap tartották a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést. A héki I-es számú kerületiek tanácskozásán ott volt Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára is. Külföldi delegációt is köszöntöttek. A szövetkezetnek tizenkétéves kapcsolata van a csehszlovákiai Udvard JRD mezőgazda- sági termelőszövetkezetével. Josef Suman vezetésével baráti küldöttség érkezett a zárszámadásra. GYŐRI IMRE LÁTOGATÁSA ÚJPESTEN Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap Budapest IV. kerületébe látogatott el. Részt vett a látogatáson Kurucz István, az MSZMP budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetője. A vendéget, a kerületi pártbizottság székházában, Somogyi Imre első titkár fogadta és tájékoztatta a városrész iparának helyzetéről, a kerület fejlődéséről, a pártszervek munkájáról, a párttagság ideológiai, politikai tevékenységéről. Győri Imre ezt követően a kerület több építkezését tekintette meg, majd az Egyesült Izzóba látogatott el. A Központi Bizottság titkára a gyárlátogatás után a vállalat mozgalmi aktivistáival, gazdasági vezetőkkel, szocialista brigádvezetőkkel találkozott és tájér koztatót tartott a pártmunka időszerű feladatairól, belpolitikai és nemzetközi kérdésekről. AZ MSZMP ALFÖLDI OLAJIPARI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Tegnap délután ülést tartott az MSZMP Alföldi Olajipari Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Várkonyi Péter, a Központi Bizottság tagja, államtitkár és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. Az ülés napirendjén összefoglaló jelentés szerepelt a KB 1975. október 23-i — a párttagsági könyvek cseréjére vonatkozó — határozatának végrehajtásáról. A pártbizottság tagjai megvitatták az idei munkaprogramot, s jelentést hallgattak meg a végrehajtó bizottság két párt- bizottsági ülés közötti munkájáról. VÁLASZTÉKCSERE IMPORTBÓL Az idén a kereskedelem mintegy 30 milliárd forint értékű fogyasztási cikket importál a szocialista országokból. Ebből 4.5 milliárd forint értékű áru a belkereskedelem — az állami és a szövetkezeti kereskedelem és a kishatármenti forgalom — választékcseréje útján kerül a hazai üzletekbe. Ez a választékcsere jól kiegészíti a külkereskedelmi importot, így részben a hazái termelés hiányát pótolja, részben az üzletek választékát bővíti különféle textíliákkal, korszerű műszaki cikkekkel és élelmiszerekkel. A választékcserében egyre több azonos rendeltetésű terméket szállítanak egymásnak. Csehszlovákiából, Lengyelország, ból, az NDK-ból és Romániából 2,5 millió pár lábbeli érkezik, s hasonló minőségű magyar cipőket vásárolhatnak majd a cserében részt vevő országok üzleteiben. ADY-EMLÉKMÚZEUM A fővárosban tegnap ünnepélyesen megnyitották az Ady-emlékmúzeumot. A Veres Pálné utca 4—6. számú ház I. emeleti lakásában a költő 100. évfordulója alkalmából emlékmúzeummá avatták Ady első és utolsó főbérleti lakását. A megnyitón dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár mondott beszédet. SZÁZEZERNÉL TÖBB ÚJ INFLUENZÁS Az elmúlt napokban országszerte tovább emelkedett az influenza megbetegedések száma. Az Országos Közegészségügyi Intézet összesített adatai szerint az elmúlt héten — tehát január 31. és február 6. között — százezernél többen betegedtek meg. A betegeknek több mint a fele 14 éven aluli. A vizsgálatok a korábbihoz hasonlóan ismételten arról tanúskodnak, hogy az idei megbetegedéseket az influenza B-törzs okozza. EGY MONDATBAN — Pécsett a tanács és öt vállalat — tervezők, beruházók, aknamélyítők, metrósok, földmérők és talajvizsgálók együttműködési szerződést kötöttek a mecsekalji városban . természeti csapásnak számító pincegondok megoldására, a pincemunkák ösz- szehangolt, tervszerű végzésére. , Mihály András elnök így kezdte beszámolóját: — Az 1976-os az utóbbi évtizedek legmostohább időjárású éve volt. A mi vidékünkön még az országos átlagnál is súlyosabb volt az aszály. Bár emiatt sokat küszködtünk, mégsem sajnálkozhat rajtunk senki: szövetkezetünk intenzív gazdálkodással, a károk gyors pótlásával nem zárt rossz esztendőt. Gazdaságunk vagyona 430 millió forint, az 1975-ös 295 millió forint halmozott termelési értékkel szemben 1976-ban 346 milliót értünk el. Változatlan áron viszonyítva is az 1976-os termelést, az előzőhöz képest mintegy 5 százalékos növekedést értünk el. A beszámolóból megtudtuk, ez csak úgy lehetett, hogy idejében rájöttek: érdemes lucernamagfogásra vállalkozni. Aztán a fűszer- paprika kézi szedését is növelték, ami egymagában 9 millió forintos árbevételt jelentett. Építettek 200 férőhelyes istállót a húshasznú szarvasmarha-tenyésztéshez, a 2000—2000 férőhelyes törzslúd és törzskacsa telepet is. Így tulajdonképpen pótolták más terményekkel, illetve az állattenyésztés fokozásával az aszály okozta terméskieséseket. A jövőt is segített alaposan tervezni a tavalyi sok tanulságos esztendő. Megvették a paprikaszárítót, s mivel exportra préselt lucernalisztet szállítanak, a présgépet már szerelik is. A termelőszövetkezet szakemberei és vezetői alaposan megfontolták az idei terveket. A brigádgyűléseken, különböző fórumokon a tagság javaslataival is gazdagították. Külön kidolgozták a fejlesztési, beruházási programot. Eszerint a nagyberuházásokat koncentrálják, s azok a gazdaság egymással találkozó útjainak központjában, Mezőhéken épülnek föl. A szövetkezet közgyűlése tudomásul vette az elnöki bejelentést. A részletesen kimunkált, írásos idei terv szerint 10,5 százalékos termelésnövekedést terveztek 1977- re. A részközgyűlés résztvevői ezután meghallgatták az ellenőrző-, a nő- és a döntő- bizottság beszámolóját 1976- os tevékenységükről. A vitában szót kért Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is. Tolmácsolta a megyei, s a kunszentmártoni járási párt- bizottság elismerését a szövetkezet dolgos tagságának, jókívánságait az idei esztendőre. Felszólalásában többek között kiemelte: — A mezőgazdaságban a munka egyik legfontosabb tényezője a föld. Nyilvánvaló, hogy ez a tényező változatlan, tehát csak gondosabb és körültekintőbb megmunkálása, a helyi adottságok és lehetőségek kihasználása, a tartalékok hasznosítása segíthet. Szolnok megyében ehhez hozzájárul a Tisza II. vízlépcső léte. 83 ezer hektár földön öntözhetnek a megyében. Mezőhék és környéke ebből — éppen a nagykunsági és a jászsági csatorna révén — már 7 ezer hektár öntözhető területen gazdálkodhat. Ezért is érdemes ezen a vidéken már tájkörzetekben gondolkodni, s ösz- szefogva több gazdaságnak szakszerűen és korszerűen eltervezni és eldönteni: minek kell a víz, melyek azok a növényi kultúrák, amelyek a legjobban meghálálják a munkát, a ráfordítást. S. J.
