Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-06 / 31. szám
1977. február 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jászberény—Tiszaszentimre - Szolnok ÉLÉNK SZELLEMŰ ESZMECSERÉK A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKEN Az embereken mülik A taggyűlésen bejelentették : a termelőszövetkezet tagjai is csatlakoztak a csepeli szocialista brigádok munkaverseny felhívásához, és az idén, tavalyi 135 milliós termelési értéküket kilenc százalékkal akarják növelni. Érthető, hogy ezen az estén a hozzászólók nagyon sokat beszéltek arról, hogyan lehet a tervet teljesíteni. Mint a megyében több hét lyütt, a héten tartotta összevont beszámoló taggyűlését a jászberényi Kossuth Tsz üzemi pártvezetősége is. Az 1976-ban végzett munkáról, az 1977 évre vonatkozó feladatokról szóló beszámolót Ipacs Pál, az üzemi pártvezetőség titkára terjesztette a megjelentek elé. Hangsúlyozta: elsődleges feladatuk Volt a XI. kongresszus határozatainak folyamatos végrehajtása. Vezető, szervező, irányító és ellenőrző tevékenységüket — az alapszervezetekkel közösen — ennek alapján végezték. Arról is számot adott, hogy mind az üzemi pártvezetőség, mint az alapszervezetek, mind pedig a gazdaságvezetés javuló irányító-ellenőrző munkája révén sikeres évet hagytak maguk mögött. Hosszan sorolhatók a példák a kommunistáknak a párttagsági könyvek cseréje előtti beszélgetéseken elhangzott véleményeitől, a pártmegbízatások sikeres teljesítésén át egészen az ugyancsak a héten megtartott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésig, amelyet a jól végzett munka örömével, jó hangulatban tartottak meg. A termelésben a két főágazat közül 1976-ban az állattenyésztés ért el jobb eredményeket. A növénytermesztés a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudta teljesíteni tervét. Nem fogható minden az időjárásra, ismerték el, voltak olyan hibák is, amelyek az emberek miatt következtek. Ezek után érthető, miért hangzott el a vitában, hogy az üzemi pártvezetőség, az alapszervezetek vezetőségei ezután is rendszeresen számoltassák be munkájukról az illetékes termelésirányítókat. Legyen még hatékonyabb a pártellenőrzés, érezze mindenki a szövetkezetben, hogy személy szerint is felelős a tervek teljesítéséért. Ehhez viszont az szükséges többek között, hogy a szövetkezetben javuljon az információs tevékenység. Időben és kellő alapossággal ismerjék meg az emberek soron következő feladataikat, erre épp oly szükség van, mint arra, hogy a szövetkezet vezetői is tudjanak a párttagok és a pártonkívülí- ek véleményéről, javaslatairól. Ehhez nagyszerű módszer a pártcsoportok munkájának még eredményesebbé, rendszeresebbé tétele. A termelőszövetkezet kommunistái az idei esztendőre szóló feladataik között ezért fogalmazták meg: fokozni kell a párttagság aktivitását, erősíteni a pártmunka mozgalmi jellegét, el kell érni, hogy valamennyi pártcsoport rendszeresen, havonta megtartsa értekezletét, hatékonyabbá tenni a pártvezetőség ellenőrző tevékenységét. Teljesíteni kell az 1977. évi tervet, és ennek érdekében még jobban ki kell használni a szocialista brigádmozgalomban, a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségeket. V. V. lile csak tolmácsként A tiszaszentimrei Aranykalász Tsz három pártalapszer- vezetének tagjai csütörtökön este tanácskoztak a gazdaság székházában. Megbeszélésükön részt vett Szalai István, a járási pártbizottság titkára is. Az üzemi pártvezetőség beszámolóját Nagyfejed János párttitkár tartotta. Ez az értekezlet azért is figyelemre méltó, mert a tsz korábbi elnökének leváltását, a tagság egységének megbomlását követő év tapasztalatát összegezve mutatott rá a legfontosabb teendőkre. A taggyűlés egyetértett abban, hogy az üzemi pártvezetőség tavalyi munkája egyértelműen pozitívnak tekinthető. Ennek eredményeként jó a gazdasági vezetők és a pártvezetőség együttműködése, ami kedvezően hat ki a szövetkezet egész életére. Hatásaként szilárdult például a munkafegyelem. A taggyűlés résztvevői hangsúlyozták, hogy további eredményeket csak nagyon következetes munkával, egységes és céltudatos törekvéssel lehet elérni. Az e témakörbe vágó tennivalókat sokoldalúan, részletesen tárgyalta a taggyűlés — megkülönböztetett gondot fordítva a középvezetők, az ifjú szakemberek munkájára. Mind a beszámoló, mind a felszólalók megállapítása szerint ebben van a legnagyobb tartalék a párttagok példa- mutatása, agitációs munkája mellett. Nem véletlen tehát, hogy sokan hangsúlyozták: a középvezetők, a fiatal szakemberek ne csak tolmácsként továbbítsák a szövetkezet irányítóinak állásfoglalásait, hanem saját, cselekvő egyetértésüknek is tanújelét adva buzdítsák a tsz-tagokat az időszerű tennivalók elvégzésére. Ehhez a munkához viszont már le kell küzdeni azt a szemléletet, hogy „én szakember vagyok, politizáljanak mások”. Helyesen mutattak rá a párttagok arra, hogy ma már nem sokat ér a szövetkezetekben az a szakember, aki elzárkózik a közéleti szerepléstől, hiszen olyan időket élünk, amikor — például az iparszerű termelési rendszerekhez való csatlakozás esetében — a tsz-tagok — egyetértését is meg kell nyerni, megismertetni velük egy-egy feladat értelmét. Ha a szakmai vezetés és a közéleti tevékenység nem párosul, akkor egyértelmű a a következtetés: a tsz-ben levő szellemi kapacitást nem tudják kellően kihasználni. A tanácskozáson az említetteken túl részletesen foglalkoztak az alapszervezetek életével, kiemelt feladatként szabva a pártépítés és a pártcsoportok munkájának javítását. Kolozsvári László tsz-elnöknek a gazdasági eredményekről szóló tájékoztatója után befejezésül az üzemi pártvezetőség kiegészítésére került sor. S. B. Fontos az őszinte sző Csütörtökön délután tartotta összevont beszámoló taggyűlését a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemi pártvezetősége. Nagy Miklós titkár elmondta, hogy nehéz gazdasági körülmények között kezdték az ötödik ötéves tervidőszakot, ennek ellenére 1976-ban tíz százalékkal több értéket adtak a megyének, mint tavalyelőtt. A vállalat a lakosság érdeklődésének reflektorfényében dolgozik, hiszen a vízszolgáltatás mindennapos életünk velejárója. A megyei tanács határozata alapján 1980-ig dinamikusan növelni kell a víztermelést, javítani a minőséget, a fürdők szolgáltatását is. Az üzemi pártvezetőség tavaly cselekvési programjával segítette az elképzelések megvalósítását. A két alapszervezet munkája jelentősen javult, pedig változott a vezetés összetétele, sőt az üzemi pártvezetőség sokáig hiányos létszámmal dolgozott. Kedvező eredményt hozott a pártépítés, a felvett tagok között döntő többségében fizikai dolgozók szerepeltek. A tavalyi tagkönyvcsere a politikai munkában éreztette kedvező hatását, jó hangulatú, vitatkozó szellemű, eredményes taggyűléseket tartottak. Az üzemi pártvezetőség jogosan bírált kádermunkáján már az elmúlt hónapokban javítottak, a gyakorlatba is átültetve az elvet: nem a kinevezésnél és a leváltásnál kezdődik a személyzeti munka. Változtatni kell azonban még az alapszervezetek vezetőségeinek munkastílusán, a munkamegosztás erősítésével. Legalábbis olyan eredményes tevékenységet várnak, mint amilyet a tavalyi év hozott a mozgalmi szervekkel, mindenekelőtt a szakszervezeti bizottsággal élő kapcsolatban. A beszámoló kitért a nőpolitikái célok végrehajtására, a KISZ-szervezet munkájára és a pártvezető- ség fegyelmi jogkörének gyakorlására is. A hozzászólásokban többen is hangsúlyozták, hogy a beszámoló őszinte, az eredményeket elismerő, ám mégis önkritikus hangja megnyugtató a tagoknak. A sikerek közül kiemelték, hogy a kommunisták sokat tettek a vízellátás biztosításáért, a különösen nehéz aszályos nyárban. A további fejlődéshez azonban elengedhetetlen a munkafegyelem javítása. Sokan még mindig azt hiszik, hogy a munkaidő a gyárkapun való belépéssel kezdődik, s nem pedig a gépek indításával. A párttagoknak személyes példamutatással kell segíteni a mun- kifegyelem megszilárdítását. A beszámolót elfogadták, majd második napirendi pontként az 1977. évi cselekvési programot, a terveket ismertették. A pártvezetőség első félévi munkatervének ismertetése után a vállalat kommunistái felhívásukkal csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyhez. A taggyűlés befejezésül elfogadta az %1977. évi terveket, a párttagokra háruló feladatok teljesítését. M. A. Több tej, hús, zöldség Tegnap tartotta zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését a tószegi Petőfi Termelő- szövetkezet. Az eseményen megjelent dr. Hegedűs Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnöke. A közgyűlés résztvevőit Székely József, a gazdaság elnökhelyettese köszöntötte, majd: dr. Kardos Sándoréi nők értékelte az elmúlt esztendők munkáját. Elmondta, hogy az 1976-os év az üzem életében az átlagosnál nagyobb jelentőségű volt, hi7 szén két árvízsújtotta esztendő után következett, egyben az ötödik ötéves terv kezdetét jelentette. A termelést 1975 őszén sikerült jól megalapozni, de a tavalyi gazdálkodást az aszály mellett az árvízveszély is nehezítette. Ennek ellenére sikeres esztendőt tudhat maga mögött a Petőfi Tsz. A növénytermesztés értékelésekor az elnök szavaiból kitűnt, hogy a búza és a napraforgó termésátlaga meghaladta az 1975-ös esztendő hozamait, viszont több kultúra eredménye elmaradt a várakozástól. Különösen rosszul érintette a gazdaságot, hogy a kukorica tavaly csaknem 20 mázsával adott kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Ebben egyebek közt annak is része volt, hogy a gazdaság e növényt nem tudta öntözni. A tervkészítés idején az állattenyésztés számára legfonZárszámadás Tószegen tosabb feladatként a tejtermelés fokozását, az állategészségügyi helyzet további javítását, a szarvasmarha, a sertés és a juhállomány létszámának dinamikus növelését jelölték meg. Az ebben az ágazatban dolgozók becsületes munkáját dicséri, hogy az eredetileg is feszített árbevételi célkitűzést több mint 13 százalékkal sikerült túlszárnyalni. A számosáll- lat-létszám 28 százalékos emelkedésén belül növekedett a szarvasmarha és a tehénlétszám is — bár ez utóbbi csak szerény mértékben. A tehenészet tejtermelése 12 százalékkal haladta meg az 1975-ös esztendő eredményét. Az állattenyésztés árbetelének csaknem 60 százalékát a húscsibe adta, de a juhászatban és a sertéstenyésztésben dolgozók sem kevéssel járultak hozzá az ágazat végső eredményéhez. — Az elmondottaknak köszönhető — fejezte be 1976 értékelését az elnök —, hogy végeredményben javultak a tagok élet- és munkakörülményei. Az idei esztendő terveiről szólva dr. Kardos Sándor elmondta, hogy 1977-ben 8—9 százalékkal tervezik növelni a termelést, ehhez kell igazodnia mind a növénytermesztésnek, mind pedig az állattenyésztésnek. A beszámoló után a résztvevők meghallgatták az ellenőrző bizottság jelentését, majd a hozzászólások következtek. Elsőként Fehér Vencel brigádvezető beszélt a szarvasmarha-tenyésztés lehetőségeiről. Megemlítette, hogy az állatok igen jó takarmánnyal indultak a télnek, s ez a tejtermelésen már most látszik. Munkatársaik nevében is ígéretet tett arra, hogy az idén ugyancsak mindent megtesznek azért, hogy a tejhozam tovább növekedjék. Borsos Sándorné szavait szintén jó érzés volt hallani, hiszen a kertészetben dolgozó asszony arra hívta fel társai és a tagság figyelmét, hogy többet kell tenniük a megyeszékhely valamint a környék jobb, olcsóbb zöldségellátásáért. Dr. Hegedűs Lajos a megyei, valamint a városi párt- és tanácsi szervek nevében üdvözölte a közgyűlést, s mondott köszönetét a gazdaság dolgozóinak elmúlt évi munkájukért. Az idei tennivalókról szólva egyebek közt a szarvasmarha-létszám növekedés és az olajos növények, valamint a zöldség vetésterület-emelés fontosságát hangsúlyozta. B. A. Ili ífnnr Ha bedobja a pénzt... Amikor meghúzza a kart... A fogásléc ... A kés pedig levágja a jegyet Ul IldSc 1. jegyautomata buszokra A Volán telefonszámát tárcsáztam. Nem nagyon bíztam a beszélgetés létrejöttében, hiszen a vonal másik végére kívánt emberről csak annyit tudtam, hogy feltalált egy jegyárusító automatát. Mégis kísérleteztem. A masináról ugyanis annyit hallhattunk már, hogy elképzelhetőnek tartottam: a telefonközpontos is ismeri az újítót. Jól „valószínűsítettem”: amikor kiejtettem, hogy „automata", rögtön tudták, melyik melléket kell kapcsolniuk. o Amikor a műszerészműhelybe beléptem, leállt a munka. A helyiség szűknek bizonyult ötünk számára Alig tudtam az ajtótól az embereket kerülgetve a jegykiadó gép megépítőjéhez odajutni. Máskor több hely van itt. Most azonban a két műszerész mellé másik két munkást adtak segítségül. Minél gyorsabban el kell készíteni az automata első hat példányát. Réczkay Józsefet az egyik félig kész jegyárusító nézegetése — hogy mi mást is csinált, az nem látszott — közben zavartam meg. A bemutatkozás után rögtön magyarázni kezdte: — Ha bedobja a pénzt... Amikor meghúzza a kart... A fogasléc... A kés pedig levágja a jegyet. Valóban csak ennyi maradt meg a lelkiismeretes magyarázat után. „Jobb lesz, ha a feltalálóról próbálok valamit megtudni” — gondoltam. — Hogyan jutott eszébe, hogy megszerkessze ezt a gépet? — előztük meg a még részletesebb műszaki leírást. — Talán akkor kezdtem el komolyan foglalkozni a jegyautomata megépítésének gondolatával, amikor Pécsett megláttam egy Szovjetunióból vásárolt hasonló gépet ... Ilyet én is tudnék csinálni, mondtam magamban. Tudtam, hogy a Tröszt nem tud elég szovjet gépet vásárolni. Talán az enyém is elkel — hát nekiláttam a spekulálásnak. — Mivel kezdődött a munka? Tervezett, rajzolt? — Á, dehogy. Egyetlen rajzot sem készítettem ... Először arra jöttem rá, hogy valamiként az érmék súlyát kellene felhasználni a viteldíjnak megfelelő összeg kiválasztására. Elkészítettem egy „mérleget”, amelyet egy darab kétforintos, vagy kettő darab egyforintos éppen lenyom... — A szovjet gép is hasonló elven működik? — Nem tudom. Belülről nem láttam — válaszol röviden Réczkay József, és már folytatja is a maga készítette szerkezet megépítésének történetét. — A mérleghez már „csak” a jegykiadó mechanizmust kellett megszerkeszteni. Persze olyat, ami csak akkor ad jegyet, ha a mérleg serpenyőjébe a megfelelő összeget dobták be ... Több változatot készítettem, amelyik nem működött, azt eldobtam. Amikor láttam, hogy működni fog a gépem, szóltam az igazgatónak, hogy mire készülök. Ö biztatott: folytassam a munkát. o Májustól szeptemberig tartott, amíg az ötletből működő szerkezet lett. A feltaláló a munkaidő üres óráit töltötte újítása megvalósításával. Nem a kötelező feladatok elvégzésére szolgáló időből csípett le perceket. Hiszen , ,karbantartók akkor dolgoznak jól, ha minél kevesebb munkát kapnak” — mondja. Persze otthonra is jutott a tervezgetésből. Az első példányon mindent egyedül csinált. Másra már nem használható hulladékvasakból reszelte, esztergályoz- ta az emelők, csuklók részeit. Ha valamit „készen” vett meg, azért ő utazott fel Pestre. Pénzét azonban nem kellett költenie. A vállalat — miután Réczkay szólt, hogy min dolgozik — költségeit megtérítette. Végül elkészült az első jegykiadó automata. Néhány hete már egy buszra is felszerelték. Sajnos, elromlott. Azaz jól működött, csak a x tervezettnél keskenyebb és vékonyabb papírból készült jegyeket összegyűrte. Most az új jegyhez igazítják a gépet. A javítás után ismét elkezdik „nyúzni”. Ha a szerkezet valóban beválik — erre minden remény adott — akkor jelentős summa üti Réczkay József markát. De erről nem szívesen beszél. Semmi „konkrétat” nem tud még a pénzről. Azt sem mondja el: mennyit vár; hány forintnál érezné úgy, munkáját megfizették. Azt viszont megtudható, hogy van hová tennie az újítási díjat, öt gyermeke közül három még otthon él — egyedül keres rájuk. Tizennégy éve épített háza még mindig bepucolatlan. Csak szerencsés esetben juthat öreg Wartburgja kicserélésére is. o Az újításért kapott pénzről is beszélve akár be is fejeződhetne a riport. Hiszen a találmány elfogadásának is ez az utolsó állomása. Mégis a cikk végére kívánkozik a beszélgetés következő részlete: — Mivel foglalkozik egy „feltaláló” szabad idejében? — Otthon is szívesen dolgozom. Kis műhelyemben hasonló munkát végzek, mint munkahelyemen. Ha valamilyen háztartási gépünk elromlik, nem hívok szerelőt. Inkább magam javítom meg a gépkocsimat is. — Főként a technika érdekli? — Igen. Ezért szereztem több szakmát is: géplakatos, hegesztő és irodagépműszerész is vagyok. De a műszaki munkák közül igazán azok érdekelnek, melyeknél gondolkodni kell. Az olyan feladatokat szeretem, amelyeket még senki nem oldott meg. — Talán már kitervelte következő újítását is? — Semmi újabb ötletem nincs. Egyelőre pihenni szeretnék. Tavaly minden időmet elvette a jegyautomata készítése. Egyelőre szeretném kivenni az elmúlt évről megmaradt két hét szabadságomat. V. Szász József
