Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-03 / 28. szám

IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. február 3. TISZAFÜREDI JEGYZETEK A mezővárostól a városiasodó nagyközségig Múltjára gondolva ... Ti­szafüred nem tartozik a sze­rencsés települések közé. Történetében ismétlődő je­lenség a teljes kipusztulás: martalócok égették fel, s gyakoriak voltak errefelé a járványok. így aztán a tör­ténelmi források hol virág­zó mezővárosról, hol pedig kiégett, lakatlan településről tudósítanak. Kijutott Tiszafürednek a bizonytalanságból a felsza­badulás után is. Igaz, ez már „csak közigazgatási hányat­tatás” volt. 1950-ig Heves megyéhez tartozott, aztán csatolták Szolnok megyéhez. Közben egy ízben már folyt az előkészítés a Hajdú-Bi- harhoz kapcsolódás érdeké­ben, végül ebből nem, lett semmi. Egy szó, mint száz — meglehetősen sokáig volt a horizont szélén Tiszafüred. fl TlSZfl II. DÖNTŐ VÁLTOZÁS A település életében döntő változást a Tisza II. duzzasz­tómű és tározó építkezése hozott: Tiszafüredet jelölték meg — kiváló fekvése miatt — a tározótó mellé települő üdülőkörzet központjául. A változás, még ha pozi­tív is, sohasem megy végbe problémák, feszültségek nél­kül. Nem volt könnyű a IV. ötéves terv időszakában vég­rehajtott ipartelepítés; ez után pedig egykettőre — ha kicsiben is — jelentkeztek az urbanizációs problémák. Megnövekedett a népesség és napjainkban is folyamatos az ideáramlás, illetve tipikus jelenség a korábbi elvándor­lók „viszafordulása”. Máris kevés a lakás. Igaz, épültek új lakótelepek és folyik az ötödik ötéves terv építkezé­seinek előkészítése is — de több a lakásra váró, mint ahány lakás lesz. Dicséret il­leti a községi tanács végre­hajtó bizottságát, hogy a la­káselosztások idején nagyon korrekt módon, nagyon szi­gorúan rostálnak: valóban azok kapnak lakást, akik a legjobban rászorulnak — többnyire gyermekes fiatal munkásházaspárok, szakem­berek. KAMASZ KORBAN Voltaképp a lakáskérdés csak csepp a tengerben — no persze jókora csepp. A fenti változásokkal együtt gyorsan átalakult az itt élők életmódja, megnőttek az igények. Ám az a létesít­ményhálózat, amely hivatott volna ezeket az igényeket követni — nem fejlődött megfelelően. Szokták is mon­dani a tiszafürediek: „Füred olyan, mint a kamaszgyerek. Mindenét kinőtte, kicsi ez, kicsi az, vagy éppen hogy csak, szűkösen elférünk ben­ne.” Konkrét példaként a szolgáltatást vagy a keres­kedelmi ellátottságot sorol­ják. Joggal, mert épültek ugyan új üzletek, de az áru­sítás feltételei még mindig elmaradnak a követelmé­nyektől. És a közlekedés — helyi és helyközi —, a szennyvíz- hálózat, az úthálózat? Ezek­nél a kérdéseknél álljunk meg egy pillanatra. A füredi szennyvízhálózat fejlesztésé­re központi alapból kellő ösz- szeget szavaztak meg, elkez­dődött az új, modern autó­buszpályaudvar építése, az úthálózat pedig... nos, ta­valy, egyetlen esztendő alatt több belterületi burkolt út épült Füreden, mint ameny- nyi korábban összesen volt. Tiszafüred és Poroszló kö­zött épül a Tisza árterét hat kilométer hosszán átszelő 33-as út, majdnem teljesen új nyomvonalon. Korábban a 34-es utat szélesítették, korszerűsítették. ÉTTEREM 0 JÓZSI GYURI KÚRIÁBAN Eddig csak a múltról, a közelmúltról, a jelenről esett szó. Múltra, jelenre épül á jövő — ez nemcsak a tan­könyvek sarkigazsága, érvé­nyes ez egy-egy település esetében is. Próbáljunk hát az előzmények ismeretében betekinteni a közeli és a kis­sé távolabbi jövőbe. Tiszafüreden jelenleg 50 személy szállodában, ugyan­csak 50 személy a fizetőven­dég-szolgálat segítségével tud megszállni. Ez még eb­ben a tervidőszakban bővül egy 100 személyes motellel, amelynek „gazdája” a Szol­nok megyei Idegenforgalmi Hivatal lesz. Kitűnő ötlet, hogy a leendő motel tőszom­szédságában egy zsép, múlt századi épületben (a hajdani Józsa Gyuri kúriában) étter­met szándékozik létesíteni a helyi Afész. Szükség lesz erre az étteremre azért is, mert a forgalmas strandfürdő szomszédságában található, és a strand jelenlegi vendég­látásáról csak csípős szavak­kal lehet szólni. Nyaranta sokan sátoroznak azon a te­rületen — nem éppen esz­ményi körülmények között. Pedig — kis ráfordítással — kitűnő idénykempinget lehet­ne itt csinálni. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) 1976 novemberében elkészí­tette a közép-Tisza-vidéki üdülőkörzet ötödik ötéves tervi koordinációs program­ját. E szerint Tiszafüredet 8 ezer személy üdültetésére kell alkalmassá tenni. A magasparton ebben a terv­időszakban 21 millió forint­ból megkezdik az ifjúsági ki­ránduló centrum előközmű- vesítését. (A tiszafüredi erdé­szet korábban már szépen befásította ezt a területet.) Továbbá: több, mint 2500 olyan igénylőt tartanak nyil­ván a füredi községházán, akik itt szeretnének víkend- házat építeni, és ugyancsak nagy azoknak a vállalatok­nak a számai amelyek üdü­lőt szándékoznak létesíteni. n JÖVŐ: ÜDÜLÖK PORflDICSOMa Mit kapnak Tiszafüredtől majd az üdülők? Lesz egy tó: fürdésre, vízisportra, horgászásra alkalmas. Az OVH 81,6 millió forintot irányzott elő többek között a füredi holt-Tisza medré­nek kotrásához, amely egyút­tal a Poroszló—Tiszafüred közötti kishajóútvonal része is lesz. A horgászparadicsom már most is adott — stégek­kel, horgásztanyákkal lehet még szebbé varázsolni. Gyorsan, kényelmesen lehet kirándulni Füred környéké­re, elsősorban a Hortobágy- ra, de itt van a közelben a tiszaigari arborétum is. Ké­szül a tiszaörvényi Árpád­kori falut bemutató szabad­téri múzeum terve. Előbb- utóbb új művelődési köz­pont épül, amely könyvtárat, mozit, színháztermet, sza­badtéri színpadot is magában foglal majd. Egyszóval: nem fognak unatkozni a Tiszafü­reden üdülők, s maguk a fü­rediek sem. Éppen százharminc esz­tendeje, hogy Petőfi Sándor ezeket írta Tiszafüredről az „Üti levelekében: „ ... dűle- dező házak, ezek födelén és az udvarokon buja fű és pa- réj, az emberek sápadtak és szótalanok, az utcák üresek, zajtalanok . .. hagyjuk el ezt az élő sírboltot...” Egy 37 év előtti útikönyv az alábbi előnyét festi le: a „Heves vármegye legdélibb részén” fekvő településnek: „Milléneumi emlékoszlop, községi múzeum, hősök em­lékműve” „Strandfürdő a Holt-Tiszán. Idényjegy: 5 pengő”. PR Hosszú volna felsorolni, mi mindennel gyarapodott az elmúlt években Tiszafüred és nem volna rövid a folya­matban levő beruházások listája sem. Szó szerint igaz: napról napra változik a táj, a tele­pülés — erősebben lüktet az élet, mint más, hasonló nagyságú településen. Szabó János Milyenek is a mai fiatalok? Á TF munkatársai vizsgálták A Testnevelési Főiskola tudományos kutatóintézetének mun­katársai azt vizsgálják: milyenek a mai fiatalok - mit kell tenni annak érdekében, hogy egészséges, teljes munkaké­pességű felnőttekké váljanak? Hogyan lehet megakadályozni a növekvő jóléttel, urbanizációval gyakran párosuló káros tüneteket, például hogy a fiatalok nagy része nem megfele­lően állja a fizikai megterhelést. A kutatásokat a főváros­ban kezdték meg. Négy év alatt 40 000 fiatal adatait je­gyezték fel. Az egyik csepeli általános iskolában például, ahol szervezett és jó a test­nevelés oktatása, megkérték a 12 éves lányokat, hogy fussa­nak addig és olyan erővel, amíg jólesik. Az átlagteljesít­mény 8—10 kilométer volt, s a gyerekek alig-alig fáradtak el. Ugyanakkor az egyik bu­dapesti egyetem hallgatói, akiknek csak 800 métert kel­lett volna futniok, többsé­gükben alig tudták teljesíte­ni a feladatot Az óvodásokat — 3000 fő­városi gyermekkel párhuza­mosan — vidéken elsőként Tatabánya két óvodájában vizsgálják. Ezeknél a rend­szeresen tornázó gyerekeknél mintegy 30 adatot vesznek számba. Az máris egyértel­műen megállapítható, hogy a rendszeresen úszni járó óvo­dások az átlagosnál sokkal jobban fejlődnek, s ezzel párhuzamosan fejlődik szel­lemi tevékenységük is. A testi neveléshez jelenleg nincs semmiféle útbaigazító szint; a pedagógusok főként egyéni tapasztalataikra tá­maszkodnak. Ezért a vizs­gálatok egyik fontos célja, hogy kialakítsák a különböző korosztályok legfontosabb jellemzőit. Ezzel mintegy megbízható iránytűt kaphat­nak a testnevelő tanárok ah­hoz, hogy milyen korban követelhetik meg például a 800 méteres síkfutást, vagy milyen szinteket állapíthatnak meg mondjuk magasugrás­ban a különböző korosztá­lyok számára. Azt tervezik, hogy a tudo­mányosan megalapozott ed­zési normákról szülői érte­kezleten is tájékoztatást ad­nak. Olyan népszerű füzete­ket jelentetnek meg, amelyek' a szakmán kívülieknek is se­gítséget nyújtanak. A tested­zéshez nem kellenek ugyan­is feltétlenül sportlétesítmé­nyek. Megfelel a célnak a kerékpározás, a kiadós gya­loglás, a futás, a reggeli tor­na. anyagmozgatási tanfolyam Szakemberek kiszámítot­ták, hogy hazánkban sok ter­mék teljes előállítási költsé­gében az anyagmozgatás, a csomagolás, a raktározás és a szállítási költségek részará­nya általában eléri a 20—40, de sokszor még a 60—70 szá­zalékot is. Érthető, ha min­den érintett területen továb­bi fejlesztésekkel és korsze­rűsítéssel az ilyen jellegű ki­adások csökkentésére töre­kednek. Ehhez a munkához nyújtanak segítséget az Anyagmozgatási és Csomago­lási Intézet céltanfolyamai, amelyeken a legújabb kül­földi és hazai műszaki, gaz­dasági és szervezési tapaszta­latokat, információkat is­mertetik. A tanfolyamokon az anyag- mozgatás fejlesztéséről, a tá­rolásról, a gépesítésről, a csomagolástechnikáról, a vizsgáló laboratórium szere­péről hangzik el előadás. Az intézet meghatározott számú jelentkező esetén kihelyezett tanfolyamokat is indít. Az érdeklődők március elsejéig jelentkezhetnek az Anyag- mozgatási és Csomagolási Intézet Továbbképzési Osztá­lyán, 1431. Budapest, Posta­fiók 189. címen. Kutyabarátok Karcagon Kétéves szervező munka után több mint 100 taggal megalakult Karcagon a Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének helyi csoport­ja. Az egyesület mint szerve­zeti forma, az elkövetkezők­ben hasznos segítője lesz a kutyatulajdonosoknak, a ku­tyabarátoknak. A rendőrség szakembereinek bevonásával többek között megszervezik a kutyakiképzést, ebtenyész­tésről szóló ismeretterjesztő előadásokat, filmvetítéseket rendeznek, felkészítik a ku­tyákat a szokásos tenyész- szemlékre is. Szolnokon egy üzem­orvosi rendelő! Ezt a hírt kaptuk nemrégiben a KISZÖV elnökétől méltat­lankodást kifejező szavak kí­séretében, s kifogásainak alapja főként az volt, hogy bűn elvenni az orvosi ellátás lehetőségét egy olyan szer­vezetnél, amelynek Szolno­kon több mint kétezer dolgo­zója van. Ezt tudva — de csak ezt! — érthető kíváncsi­sággal mentem el a megbe­szélésre, amelyen a városi tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője és az egyesített egészségügyi intézmény igaz­gatója ült asztalhoz a „sér­tettekkel”, azaz a szolnoki ipari szövetkezetek vezetői­vel az üzemorvosi ellátásról tárgyalni. Arról, hogy a központban lévő rendelőnek csaknem az egész város területén szét­szórt szövetkezeti munkahe­lyek dolgozóit kellene ellát­nia, s a másfél órás rendelő­időbe bezsúfolni az orvosnak a helyszíni munkavédelmi bejárást, a munkaalkalmas­sági vizsgálatokat, no meg a gyógyító-megelőző munkát. A telephelyek szétszórtsá­ga miatt az előbbire egysze­rűen nem volt lehetőség, s ennek tudatában a szövetke­zetek nem is igényelték az üzemorvos részvételét az egyébként sűrűn tartott szemléken, a rendelői gyó­gyító-megelőző munka pedig ugyancsak az említett szét­szórtság miatt — messze el­maradt a hasonló intézmé­nyekétől. Egyszerűen nem jött annyi beteg, hogy megfe­lelően kihasználhatták volna a rendelőt. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az ipa­ri szövetkezetek dolgozói, a fodrászok, szabók, fényképé­szek, egyéb szolgáltatók makkegészségesek lennének, csupán arról van szó, hogy a központban rendelő üzemor­vost senkinek sem kényel­mesebb — három-négy kilo­méterről — felkeresni, ha sokkal közelebb ott a körzeti orvos. Nem beszélve arról, hogy munkaidőben az üzem­orvoshoz menni sem gazda- ságosabb, mint a körzeti rendelőbe. Megszűnik KISZÖV üzemorvosi rende­lője nem tölti be hivatását. A kérdéses rendelőben reálisan szemlélve a ténye­ket, bizonyos, hogy megszű­nik a betegellátás. Arra ugyanis nincs pénze az egész­ségügyi szolgálatnak (álla­munknak), hogy néhány iro­dai dologzónak és a többi rendelőhöz viszonyítva lé­nyegesen kevesebb betévédt betegnek receptíró készenlé­tet tartson fenn. Az Egészségügyi Miniszté­rium állásfoglalása épp arra ösztönzi a szervezési szak­embereket, hogy az üzem­egészségügyi ellátást köze­lebb vigyék a termeléshez, hogy az üzemorvosok való­ban ismerjék a gyakorlati munkát, bele is tudjanak szólni, s a meglévő (sajnos szűkös) keretek közt az ed­diginél hatékonyabbá tegyék ezt az ellátási formát Át­szervezésre van szükség, s átszervezések várhatók épp a hatékonyság érdekében Szolnokon, Szolnok megyé­ben is. A törekvés szerint felszá­molják az egyórás rendelése­ket, s összevonásokkal több órás üzemorvosi munka ke­retében látják el az arra rá­szolgáló üzemek dolgozóit. szellemében szű­nik meg a KISZÖV rendelője, összevonásaal biz­tosítják majd az .egyébként idetartozó szövetkezetek ma­gasabb szintű ellátását, még­pedig úgy, hogy a telephely­hez közel eső üzemorvosi rendeléséhez csatolják (füg­getlenül attól, hogy az nem tartozik egy szakmai irányí­tás alá), s ugyanúgy például egy üzemorvoshoz rendelik a Fűrész és Hordóipari Válla­lat szolnoki telepét a Papír­gyárral, MEZÖGÉP-pel együtt, vagy egy egységet ké­pez majd a szomszédos Tej­ipar, a Patyolat és a gabona­feldolgozó. .. De ez még a jövő, pontosabban az idei év programja. Megvalósulásának időpontját nem tudjuk, de az biztos: egy megszűnt üzem­orvosi rendelő nem biztos, hogy a dolgozók érdekeit sér­ti. I. Zs. Ennek Évente tizenötezer tonna B udapesten, a Jászberényi úton elkészült az Atheneum Nyom­da új mélynyomó­üzeme 930 millió Ft-os költséggel. A felszabadulás óta ez hazánkban a legnagyobb és legkorszerűbb nyomdaipari be­ruházás. Teljesít­ménye évente 15 ezer tonna színes újság. Itt készül 15 féle képeslap, a többi között a Tü­kör, a Képes Új­ság. az Ország-Vi­lág, a Nők Lapja, az Élet és Tudo­mány és az Autó- Motor. expedíció berendezéseit az NSZK-ból vásárolt korszerű gépekkel szerelték fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom