Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-18 / 41. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. február 18. Véget ért Biszku Béla programja Leonyid Brezsnyev beszéde A tudományos módszerek alkalmazása az élet minden területén kötelező Az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának találkozása a szocialista országok akadémiáinak vezetőivel Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára tegnap a Kremlben találkozott a szocialista országok tudományos akadémiáinak vezetőivel. A találkozón a Ma­gyar Tudományos Akadémiát dr, Szentágothai János meg­bízott elnök képviselte. Anatoli] Alekszandrov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke beszámolt a szocialista országokban működő tudo­mányos akadémiák vezetőinek első találkozásáról, a tudo­mányos kutató intézetek együttműködésének erősödéséről, a szocialista közösséghez tartozó országok tudósai együttes munkájának fő irányairól. A találkozón felszólalt Leonyid Brezsnyev is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára meleg szavak­kal üdvözölte a résztvevőket és köszönetét mondott az akadémiai elnökök értekez­letének munkájáról kapott tájékoztatásért. Az együttműködés jelentősége „Pártunk Központi Bizott­sága, Politikai Bizottsága sokra értékeli a szovjet tudó­sok és más szocialista orszá­gok tudósai közötti, szépen fejlődő, gyümölcsöző kapcso­latokat. Amikor magyaorszá- gi tartózkodásom idején al­kalmam volt a Vörös Csepel kollektívájával találkozni, ar­ról beszéltünk, hogy amikor a szocialista országok együtt­működéséről van szó, akkor az erőknek nem egyszerű összeadása, hanem megszor­zása megy végbe. Teljes mér­tékben vonatkozik ez a tudo­mányos kapcsolatokra is. E téren különösen fontos az olyan lehető legátfogóbb, leg­szorosabb együttműködés, amely lehetővé teszi a tudo­mány óriási lehetőségeinek, a tudományos-műszaki forra­dalom eredményeinek, a szo­cialista és a kommunista épí­tés érdekében való racioná­lis kiaknázását” — mondot­ta Leonyid Brezsnyev. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága lankadatlan figyelmet szentel a szovjet tudomány fejlesztésének. Ez­zel összefüggésben nagy elis­meréssel szólt az Ukrán Tu­dományos Akadémiának és a Szovjet Tudományos Akadé­mia szibériai tagozatának munkájáról. Mint hangsú­lyozta, a Szovjetunió elsőren­dű figyelmet szentel az alap- tudományok fejlesztésének, az alkalmazott kutatásokkal való szerves egyesítésének, # a tudományos felfedezések népgazdasági bevezetése meggyorsításának. „Természetesen, helytelen lenne csupán anyagi muta­tók alapján értékelni a tu­dományt. A tudomány nem kis szerepet tölt be a tu­dományos, vagyis a marxis­ta—leninista világnézet ki­alakításában, megvannak a maga fontos ideológiai vo­natkozásai. Megelégedésünk­re szolgál, hogy az önök ta­lálkozóján megvitatták a tár­sadalomtudományok szférá­jában való együttműködés elmélyítésének kérdéseit is.” „Mindenkor gohdolni kell arra, hogy a tudományos módszerek alkalmazása köte­lező követelmény a népgaz­daság irányításának, az ál­lam irányításának helyes megoldásához, sőt bel- és a külpolitika irányvonalainak helyes kidolgozásához is” — mutatott rá Leonyid Brezs­nyev, majd a következőket mondotta: A közös törvényszerűségekről „A szocialista világ rohamo­san fejlődik és a szocialista országok reális valósága bő alapot nyújt a tudományos gondolkodásra. Ismeretes, hogy azoknak a feltételeknek az óriási különbözősége köze­pette, amelyekben megvalósul az államok nagy csoportjában a szocialista építés, rendkí­vül meggyőzően nyernek alá­támasztást a szocialista fej­lődés közös törvényszerűsé­gei, amelyek a mi országún^ gyakorlatában jelentkeztek először. De hangsúlyozni kí­vánom, hogy maga a szocia­lizmus és a kommunizmus építésének közös törvénysze­rűségeiről alkotott felfogás a tapasztalatok felhalmozódá­sának arányában mind mély­rehatóbbá, sokoldalúbbá vá­lik. Ráadásul az életben ál­landóan keletkeznek új je­lenségek, új fogalmak, ame­lyek a marxista-leninista po­zícióból való tudományos át­gondolást igényelnek”. Leonyid Brezsnyev megne­vezett több* olyan problémát, amelyet a KGST keretein be­lüli kölcsönös kapcsolatok el­mélyítése vet fel. Ilyen prob­lémának nevezte például a népgazdaság optimális struk­túrájának kialakítását, szá­mod szocialista ország kulcs­ágazataiban a szakosodást és a kooperációt, a termelőerők ésszerű áthelyezését, a szo­cialista államok gazdasági fejlettségi színvonalának ki- egyenlítését. Mint hozzáfűzte, ezek csupán kiragadott péh dák a szocialista államok kö­zötti közeledés széles és sok­oldalú folyamatában, amely törvényszerűségként jelent­kezik a szocialista világ fej­lődésében. A békés jövő érdekében Hangsúlyozva azt a szere­pet, amely a szocialista or­szágok tudósaira hárul az emberiség előtt álló globális problémák megoldásában, Leonyid Brezsnyev a környe­zetvédelmet és az energia­problémák megoldását emlí­tette meg, valamint az embe­riség megszabadítását a leg­veszélyesebb betegségektől. „Mindez persze — hangsú­lyozta — meghatározza a szocialista országok tudósai­nak aktív és tevékeny rész­vételét a béke megszilárdítá­sáért, a nukleáris háború ve­szélyének felszámolásáért, a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért vívott harcban. Feltétlen megelégedést kelt az a tény, hogy a szocialista országok tudósai hatékonyan támogatják a szocialista kö­zösséghez tartozó országok békeszerető külpolitikáját, szívósan küzdenek azért, hogy az egész világ tudósai egyesítsék erőfeszítéseiket a világon élő összes népek szi­lárd, békés jövője érdeké­ben”. A találkozás végén Leonyid Brezsnyev meleg üdvözletét küldte a testvéri országok ve­zetőinek, valamint a szicialis- ta országok tudósainak és nagy sikereket kívánt azok­nak a feladatoknak a teljesí­téséhez, amelyeket a kom­munista és munkáspártok kongresszusai állítottak elé­jük. (Folytatás az 1. oldalról) a KB-titkár elcserélte egy­mással négyszínű golyóstol­lát. Ök tudják miért... A korszerű, évi 7 ezer hí­zót nevelő sertéstelepen Zsí­ros Gyulánéval és Oszlár Imrénével beszélgetett Bisz­ku Béla. Majd a daruháti lúdtelepre vezetett az út. A libatenyésztés a tsz egyik legjövedelmezőbb ágazata. A daruháti telepen tízezres szárnyassereg csap nagy zajt. Még az idén felépülnek az új szállások, további húszezer állatnak. Mariska néni, azaz Csömör Pálné egyike a leg­jobb szakembereknek. Me­séli, hogy éjszakára is fel­húzzák az órát, felkelnek az etetéshez, mert csak így lesz A tsz-látogatás után Bisz­ku Béla összefoglalta a két nap tapasztalatait: — A gazdag program se­gítségével áttekintést kap­tam a megye életéről, fejlő­déséről. Nagyon tetszett Andrikó Miklós elvtárs és a végrehajtó bizottság tagjai­nak a tájékoztatója. Az, hogy kendőzetlenül, az eredmé­nyek mellett a gondokat is „.lerakták az asztalra.” A Hűtőgépgyárban pedig a GENF Tegnap tartotta a genfi le­szerelési bizottság 729. hiva­talos ülését. Ezúttal Alfonso Garcia Robles nagykövet, a mexikói küldöttség vezetője elnökölt. A tanácskozáson Svédország és Anglia képvi­selője szólalt fel. TEL AVIV Több mint 35 ezer izraeli dolgozó kezdett sztrájkot teg­nap az infláció elleni tiltako­zásul. LISSZABON Tegnap antifasiszta kiált­ványt hoztak nyilvánosság­ra szocialista kommunista és független baloldali személyi­ségek aláírásával Lisszabon­ban. KAIRO Izraelből jövet tegnap Kairóba érkezett Cyrus Van­ce amerikai külügyminiszter. első osztályú, értékes a liba­máj. A KB titkárával beszél­getve az asszony a régi „ura­sági” időre emlékezett, ami­kor egy szelet kenyeret rág­csálva ment haza a munká­ból, megetetni a kicsinyét. Három lánya van. Mindhá­romnak már háza. Nyugdíj­ba mégsem megy, mert a fiúnak még építeni kell. — Unoka hány van? — kérdezte Biszku Béla. — öt — húzta ki magát büszkélkedőn az asszony. — öt van. örülök nekik, de azon is gondolkodtam, miért nem vagyok most húszéves, amikor így élhetne az em­ber. Itt is zuhanyozót kap­tunk, öltözőt, ebédlőt. Más ez a sors... múltat és a jelent is össze­hasonlíthattam, hiszen 1964- ben már jártam Jászberény­ben. A különbség, a válto­zás szembetűnő. A Bosch- üzemben a legmodernebb üzemrészt látogattuk meg. A technikának óriási szerepe van, s nagy mérték­ben a korszerűségnek köszön­hető, hogy a jászberényi hű­tőgépek Európában minde­nütt értékesíthetők. — A szocialista brigádve­A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről az osztrák fő­városban folyó értekezlet résztvevői tegnap plenáris ülést tartottak. A zárt ajtók mögött megrendezett tanács­kozáson az elnöklő Jiri Meis- ner nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője szólalt fel. Mint a plenáris ülést kö­vető sajtótájékoztatón el­mondották, Meisner nagykö­vet felszólalásában kiemelte a szocialista országok javas­latainak realitását és hang­súlyozta, hogy. az előrehala­dás érdekében a Nyugat ré­széről is hasonló törekvések­re lenne szükség. A bécsi értekezleten kép­Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek fő- parancsnoka néhánynapos hi­vatalos látogatásra Varsóba érkezett. A Varsói Szerződés tagországainak zászlaival dí­szített repülőtéren a vendé­zetőkkel való beszélgetésen a kulturális vállalásokról ér­deklődött elsősorban... — Nagyon fontos a műve­lődés. csak nem úgy, ahogy korábban hitték. Régen azt mondták az emberek, hogy a kulturáltság azonnal je­lentkezik a termelésben. Va­lóban jelentkezik, de csak fokozatosan, lassan ültető- dik át. A Hűtőgépgyárban nagy érdeklődést tanúsítottak a dolgozók, s igazuk volt ab­ban, hogy ma már az általá­nos iskola elvégzése alapvető minimum, anélkül nem sokra lehet menni. Fokozatosan és sablonok nélkül kell a köz- művelődésben segíteni... A termelőszövetkezeti láto­gatás tapasztalataiból a biza­kodó, alkotó kedvet emelte ki a Központi • Bizottság tit­kára. A tavalyi gyengébb év után a mezőgazdaságban dol­gozók nemcsak a saját ügyes­bajos dolgaikkal, hanem az ország terveivel foglalkoz­nak. Biszku Béla délután a Fi­nommechanikai Vállalat tö­rökszentmiklósi gyárával is­merkedett. Végezetül a két nap találkozóinak, beszélge­téseinek tapasztalatait Andri­kó Miklóssal összegezték. A Központi Bizottság titkára a késő délutáni órákban visz- szautazott Budapestre. M. A. Fotó: T. K. L. viselt szocialista országok legutóbbi előterjesztésükben kifejezésre juttatták komp­romisszumra való hajlan­dóságukat, de a NATO or­szágok részéről mind ez ide­ig nem történt hasonló lépés. Jiri Meisner bírálta a nyu­gati államok magatartását, amellyel akadályozzák a ki­bontakozást. Ide tartozik töb­bek között Kanadának és nyugat-európai partnereinek a kétszakaszos csökkentéssel kapcsolatos állásfoglalása. Ezek az országok ugyanis nem hajlandók kötelezettsé­get vállalni arra vonatkozó­lag, hogy a második szakasz­ban mikor és milyen mér­tékben csökkentik nemzeti fegyveres erőiket. get Wojciech Jaruzelski, a LEMP JfB PB tagja, nem­zetvédelmi miniszter, és Sta­nislaw Kania, a LEMP KB titkára fogadta. Kulikovot délután fogadta Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Jablonski, a Lengyel Államtanács elnöke. B kétnapos látogatás tapasztalatairól Haderőcsökkentési tárgyalások Becsben Kulikov marsall Varsóban Korunk fő forradalmi erői II nemzeti felszabadító mozgalom I Napjaink világforradalmi fo­lyamatának egyik jellemzője, hogy a gyarmati iga alól nem­rég felszabadult ún. fejlődő országok jelentősége növekszik. A szocialista világrendszer országaival az ENSZ-ben és más nemzetközi fó­rumokon döntő többséget alkotnak. A csaknem száz fejlődő ország a Föld területének mintegy felét fog­lalja el, bennük él a világ lakossá­gának 70 százaléka. Birtokukban tartják a nyersanyagkincsek és ener­giatartalékok többségét. Mégis ezek az országok a legszegényebbek, a legelmaradottabbak. Gazdaságuk ugyanis még ma is igen nagy rész­ben az ipari hatalmak piaci expan­ziójának és tőkebefektetéseinek terü­lete. A tőkés világot sújtó mély gaz­dasági válság pedig még tovább fo­kozta elnyomorodásukat. A nemzeti felszabadító és a szo­ciális harc Ázsia, Afrika és Latin- Amerika országaiban különböző szin­teken tart, s a legkülönfélébb for­mákban és a legkülönbözőbb körül­mények között folyik. Különféle, nemegyszer ellentétes politikai erők vesznek részt benne a barikád azo­nos oldalán. Sokfélék az országok és hagyományaik, tarkák az etnikai és szociális viszonyok, különböző a társadalmi-gazdasági berendezkedés, eltérő a munkásosztály és a nemzeti burzsoázia fejlettségi szintje. Mégis minden függetlenné vált ország szem­be kerül az imperialista gazdasági és politikai befolyás teljes felszámo­lásának, az egyenjogú helyzet kiví­vásának és elavult társadalmi-gaz­dasági viszonyok felszámolásának feladatával. A soronlevő feladatok közül nap­jainkban alapvető a gazdasági füg­getlenségért vívott harc. Az imperia­lizmus ugyanis az új politikai hely­zettel, a megváltozott erőviszonyok­kal számolva újtípusú függőségi rendszerre törekszik. Céljai a követ­kezők: bevonni a fejlődő világban bőven réndelkezésre álló termelési tényezőket a tőke újratermelési fo­lyamatába, vagyis újabb olcsó mun­kaerőforrásokhoz és egyéb előnyök­höz jutni, feltárni a fejlődő világ­ban rejlő potenciális, gigintikus piaci lehetőségeket, ugyanakkor megőriz­ni a fejlett tőkés országok műszaki- tudományos- monopóliumát, kiépíteni a gazdasági függőség új rendszeré­nek megfelelő típusú politikai struk­túrát, amelyben vezető szerepet a nemzeti burzsoázia képviselői és a reakciós politikai erők játszanak. A fejlődő országok gazdasági füg­getlenségének és társadalmi felemel­kedésének legfontosabb feltétele a kulturális és strukturális elmaradott­ság felszámolása. Azokat a termelő­ágakat kell fejleszteni, amelyek meg­alapozhatják ezen országok önálló fejlődését. Különösen fontos a föld­reform végrehajtása, az éhezés, a rosszultápláltság megszüntetése. Az ipar fejlesztése kulcskérdés. Az önálló gazdasági fejlődés útja elképzelhetetlen a szocialista világ- rendszerrel való együttműködés nél­kül. A szocialista országok egy része maga is végigjárta azt az utat, amely az imperialistaellenes nemzeti felszabadító harctól a szocialista for­radalom megvívásáig vezet. A szo­cialista közösség országai a fejlődő világnak mindig felbecsülhetetlen se­gítséget nyújtottak a politikai füg­getlenségért vívott harcban, az egyenjogú gazdasági együttműködés­ben. Ezek a kapcsolatok a stabilitás- -ra, a tervszerűségre, a kölcsönös elő­nyökre és segítségre épülnek. Ma már hazánk is képes olyan munka- megosztás kiépítésére a gazdasági függetlenségért küzdő fejlődő or­szágokkal, amely kedvező feltétele­ket teremt a partnerek termelőerői­nek és társadalmi struktúrájának harmonikus fejlesztéséhez. Szolidari­tással, elkötelezettséggel kísérjük azokat a törekvéseket, amelyek a fejlődő országok felmélkedését cé­lozzák. Erőnkhöz mérten részt kí­vánunk venni a jövőben is abban a demokratikus munkamegosztásban, amely a világ népeinek érdekeit szolgálja, s arra irányul, hogy le­küzdje a szegénységet, a kiszolgál­tatottságot, a nyomort és a gyengén- fejlettséget a volt gyarmati orszá­gokban. A fejlődő országok politikai hala­dására a legnagyobb veszélyt a bur- zsoá nacionalizmus jelenti. Ha az egyébként egészséges nemzeti érzé­seket, amelyeket évszázadokon át a gyarmatosítók elleni jogos gyűlölet táplált, a kispolgári reakciós és bur- zsoá erők kisajátítják, a maguk cél­jaira alkalmazzák, az nacionalizmus­sá fajul, s elzárkózáshoz, kizáróla­gossághoz, szeparatizmushoz, messi­anizmushoz vezet. Ez táplálja a szo­cialista országokkal szembeni bizal­matlanságot, az imperializmus elleni harc lebecsülését, azt a törekvést, hogy az osztályharcot megkerülve a világót „szegényekre és gazdagokra” osszák. Ez pedig a néptömegek alap­vető jogainak tagadásához, létérde­keinek figyelmen kívül hagyásához vezet. Hogy. kinek használ ez, arra Pham Van Dong, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság miniszterelnöke mutatott rá az el nem kötelezett or­szágok tavaly augusztusban megtar­tott colombói csúcsértekezletén: „A fejlődő országoknak gazdasági bajai­kért csakis a tőkés nagyhatalmak — köztük a tegnapi gyarmatosítók — a felelősek, csakis és egyedül az im­perializmus, a neokolonializmus az, amely ellenállást fejt ki a fejlődő országok gazdasági felszabadító küz­delmével szemben. Ne feledjük, hogy a szocializmus volt az, amely meg­törte az imperializmus világméretű gazdasági és politikai egyeduralmát és a lehetőségekhez képest növekvő támogatást nyújt a harmadik világ­nak. Logikus: az el nem kötelezett országoknak az az érdekük, hogy fej­lesszék kapcsolataikat a szocialista országokkal.’’ A szocialista világrendszer, a nem­zetközi kommunista és munkásmoz­galom továbbra is harcot folytat va­lamennyi ország, s elsősorban a ke­vésbé fejlett országok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításáért, olyan széles körű 'nemzetközi együttműködés megszervezéséért, amely elősegíti a fejlődő államok népeinek saját erő­feszítéseit a közöttük és a fejlett or­szágok közötti különbségek felszá­molásáért, minden államnak a kor­szerű tudomány és a technika vív­mányaihoz való hozzájárulásáért, a nyersanyagok, a mezőgazdasági ter- jnények árai, valamint az ipari ter­mékek árai közötti igazságos arány kialakításáért, a kereskedelmi kap­csolatok mindenfajta mesterséges korlátozás, hátrányos megkülönböz­tetés nélküli széles körű fejleszté­séért. Tudjuk és hisszük, hogy mindez nemcsak az ő alapvető érdekeit szol­gálja, hanem előrelendíti a világfor­radalmi folyamatot, új erőket sora­koztat .fel abban a történelmi harc­ban, amely a kapitalizmus és az előretörő szocializmus között folyik, s amelyben — nem kétséges — a szocializmus világáé lesz a végső győ­zelem. , Molát Ferenc Vége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom