Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-18 / 41. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. február 18. Véget ért Biszku Béla programja Leonyid Brezsnyev beszéde A tudományos módszerek alkalmazása az élet minden területén kötelező Az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának találkozása a szocialista országok akadémiáinak vezetőivel Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára tegnap a Kremlben találkozott a szocialista országok tudományos akadémiáinak vezetőivel. A találkozón a Magyar Tudományos Akadémiát dr, Szentágothai János megbízott elnök képviselte. Anatoli] Alekszandrov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke beszámolt a szocialista országokban működő tudományos akadémiák vezetőinek első találkozásáról, a tudományos kutató intézetek együttműködésének erősödéséről, a szocialista közösséghez tartozó országok tudósai együttes munkájának fő irányairól. A találkozón felszólalt Leonyid Brezsnyev is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára meleg szavakkal üdvözölte a résztvevőket és köszönetét mondott az akadémiai elnökök értekezletének munkájáról kapott tájékoztatásért. Az együttműködés jelentősége „Pártunk Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága sokra értékeli a szovjet tudósok és más szocialista országok tudósai közötti, szépen fejlődő, gyümölcsöző kapcsolatokat. Amikor magyaorszá- gi tartózkodásom idején alkalmam volt a Vörös Csepel kollektívájával találkozni, arról beszéltünk, hogy amikor a szocialista országok együttműködéséről van szó, akkor az erőknek nem egyszerű összeadása, hanem megszorzása megy végbe. Teljes mértékben vonatkozik ez a tudományos kapcsolatokra is. E téren különösen fontos az olyan lehető legátfogóbb, legszorosabb együttműködés, amely lehetővé teszi a tudomány óriási lehetőségeinek, a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek, a szocialista és a kommunista építés érdekében való racionális kiaknázását” — mondotta Leonyid Brezsnyev. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bizottsága lankadatlan figyelmet szentel a szovjet tudomány fejlesztésének. Ezzel összefüggésben nagy elismeréssel szólt az Ukrán Tudományos Akadémiának és a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának munkájáról. Mint hangsúlyozta, a Szovjetunió elsőrendű figyelmet szentel az alap- tudományok fejlesztésének, az alkalmazott kutatásokkal való szerves egyesítésének, # a tudományos felfedezések népgazdasági bevezetése meggyorsításának. „Természetesen, helytelen lenne csupán anyagi mutatók alapján értékelni a tudományt. A tudomány nem kis szerepet tölt be a tudományos, vagyis a marxista—leninista világnézet kialakításában, megvannak a maga fontos ideológiai vonatkozásai. Megelégedésünkre szolgál, hogy az önök találkozóján megvitatták a társadalomtudományok szférájában való együttműködés elmélyítésének kérdéseit is.” „Mindenkor gohdolni kell arra, hogy a tudományos módszerek alkalmazása kötelező követelmény a népgazdaság irányításának, az állam irányításának helyes megoldásához, sőt bel- és a külpolitika irányvonalainak helyes kidolgozásához is” — mutatott rá Leonyid Brezsnyev, majd a következőket mondotta: A közös törvényszerűségekről „A szocialista világ rohamosan fejlődik és a szocialista országok reális valósága bő alapot nyújt a tudományos gondolkodásra. Ismeretes, hogy azoknak a feltételeknek az óriási különbözősége közepette, amelyekben megvalósul az államok nagy csoportjában a szocialista építés, rendkívül meggyőzően nyernek alátámasztást a szocialista fejlődés közös törvényszerűségei, amelyek a mi országún^ gyakorlatában jelentkeztek először. De hangsúlyozni kívánom, hogy maga a szocializmus és a kommunizmus építésének közös törvényszerűségeiről alkotott felfogás a tapasztalatok felhalmozódásának arányában mind mélyrehatóbbá, sokoldalúbbá válik. Ráadásul az életben állandóan keletkeznek új jelenségek, új fogalmak, amelyek a marxista-leninista pozícióból való tudományos átgondolást igényelnek”. Leonyid Brezsnyev megnevezett több* olyan problémát, amelyet a KGST keretein belüli kölcsönös kapcsolatok elmélyítése vet fel. Ilyen problémának nevezte például a népgazdaság optimális struktúrájának kialakítását, számod szocialista ország kulcságazataiban a szakosodást és a kooperációt, a termelőerők ésszerű áthelyezését, a szocialista államok gazdasági fejlettségi színvonalának ki- egyenlítését. Mint hozzáfűzte, ezek csupán kiragadott péh dák a szocialista államok közötti közeledés széles és sokoldalú folyamatában, amely törvényszerűségként jelentkezik a szocialista világ fejlődésében. A békés jövő érdekében Hangsúlyozva azt a szerepet, amely a szocialista országok tudósaira hárul az emberiség előtt álló globális problémák megoldásában, Leonyid Brezsnyev a környezetvédelmet és az energiaproblémák megoldását említette meg, valamint az emberiség megszabadítását a legveszélyesebb betegségektől. „Mindez persze — hangsúlyozta — meghatározza a szocialista országok tudósainak aktív és tevékeny részvételét a béke megszilárdításáért, a nukleáris háború veszélyének felszámolásáért, a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért vívott harcban. Feltétlen megelégedést kelt az a tény, hogy a szocialista országok tudósai hatékonyan támogatják a szocialista közösséghez tartozó országok békeszerető külpolitikáját, szívósan küzdenek azért, hogy az egész világ tudósai egyesítsék erőfeszítéseiket a világon élő összes népek szilárd, békés jövője érdekében”. A találkozás végén Leonyid Brezsnyev meleg üdvözletét küldte a testvéri országok vezetőinek, valamint a szicialis- ta országok tudósainak és nagy sikereket kívánt azoknak a feladatoknak a teljesítéséhez, amelyeket a kommunista és munkáspártok kongresszusai állítottak eléjük. (Folytatás az 1. oldalról) a KB-titkár elcserélte egymással négyszínű golyóstollát. Ök tudják miért... A korszerű, évi 7 ezer hízót nevelő sertéstelepen Zsíros Gyulánéval és Oszlár Imrénével beszélgetett Biszku Béla. Majd a daruháti lúdtelepre vezetett az út. A libatenyésztés a tsz egyik legjövedelmezőbb ágazata. A daruháti telepen tízezres szárnyassereg csap nagy zajt. Még az idén felépülnek az új szállások, további húszezer állatnak. Mariska néni, azaz Csömör Pálné egyike a legjobb szakembereknek. Meséli, hogy éjszakára is felhúzzák az órát, felkelnek az etetéshez, mert csak így lesz A tsz-látogatás után Biszku Béla összefoglalta a két nap tapasztalatait: — A gazdag program segítségével áttekintést kaptam a megye életéről, fejlődéséről. Nagyon tetszett Andrikó Miklós elvtárs és a végrehajtó bizottság tagjainak a tájékoztatója. Az, hogy kendőzetlenül, az eredmények mellett a gondokat is „.lerakták az asztalra.” A Hűtőgépgyárban pedig a GENF Tegnap tartotta a genfi leszerelési bizottság 729. hivatalos ülését. Ezúttal Alfonso Garcia Robles nagykövet, a mexikói küldöttség vezetője elnökölt. A tanácskozáson Svédország és Anglia képviselője szólalt fel. TEL AVIV Több mint 35 ezer izraeli dolgozó kezdett sztrájkot tegnap az infláció elleni tiltakozásul. LISSZABON Tegnap antifasiszta kiáltványt hoztak nyilvánosságra szocialista kommunista és független baloldali személyiségek aláírásával Lisszabonban. KAIRO Izraelből jövet tegnap Kairóba érkezett Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. első osztályú, értékes a libamáj. A KB titkárával beszélgetve az asszony a régi „urasági” időre emlékezett, amikor egy szelet kenyeret rágcsálva ment haza a munkából, megetetni a kicsinyét. Három lánya van. Mindháromnak már háza. Nyugdíjba mégsem megy, mert a fiúnak még építeni kell. — Unoka hány van? — kérdezte Biszku Béla. — öt — húzta ki magát büszkélkedőn az asszony. — öt van. örülök nekik, de azon is gondolkodtam, miért nem vagyok most húszéves, amikor így élhetne az ember. Itt is zuhanyozót kaptunk, öltözőt, ebédlőt. Más ez a sors... múltat és a jelent is összehasonlíthattam, hiszen 1964- ben már jártam Jászberényben. A különbség, a változás szembetűnő. A Bosch- üzemben a legmodernebb üzemrészt látogattuk meg. A technikának óriási szerepe van, s nagy mértékben a korszerűségnek köszönhető, hogy a jászberényi hűtőgépek Európában mindenütt értékesíthetők. — A szocialista brigádveA közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről az osztrák fővárosban folyó értekezlet résztvevői tegnap plenáris ülést tartottak. A zárt ajtók mögött megrendezett tanácskozáson az elnöklő Jiri Meis- ner nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője szólalt fel. Mint a plenáris ülést követő sajtótájékoztatón elmondották, Meisner nagykövet felszólalásában kiemelte a szocialista országok javaslatainak realitását és hangsúlyozta, hogy. az előrehaladás érdekében a Nyugat részéről is hasonló törekvésekre lenne szükség. A bécsi értekezleten képViktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka néhánynapos hivatalos látogatásra Varsóba érkezett. A Varsói Szerződés tagországainak zászlaival díszített repülőtéren a vendézetőkkel való beszélgetésen a kulturális vállalásokról érdeklődött elsősorban... — Nagyon fontos a művelődés. csak nem úgy, ahogy korábban hitték. Régen azt mondták az emberek, hogy a kulturáltság azonnal jelentkezik a termelésben. Valóban jelentkezik, de csak fokozatosan, lassan ültető- dik át. A Hűtőgépgyárban nagy érdeklődést tanúsítottak a dolgozók, s igazuk volt abban, hogy ma már az általános iskola elvégzése alapvető minimum, anélkül nem sokra lehet menni. Fokozatosan és sablonok nélkül kell a köz- művelődésben segíteni... A termelőszövetkezeti látogatás tapasztalataiból a bizakodó, alkotó kedvet emelte ki a Központi • Bizottság titkára. A tavalyi gyengébb év után a mezőgazdaságban dolgozók nemcsak a saját ügyesbajos dolgaikkal, hanem az ország terveivel foglalkoznak. Biszku Béla délután a Finommechanikai Vállalat törökszentmiklósi gyárával ismerkedett. Végezetül a két nap találkozóinak, beszélgetéseinek tapasztalatait Andrikó Miklóssal összegezték. A Központi Bizottság titkára a késő délutáni órákban visz- szautazott Budapestre. M. A. Fotó: T. K. L. viselt szocialista országok legutóbbi előterjesztésükben kifejezésre juttatták kompromisszumra való hajlandóságukat, de a NATO országok részéről mind ez ideig nem történt hasonló lépés. Jiri Meisner bírálta a nyugati államok magatartását, amellyel akadályozzák a kibontakozást. Ide tartozik többek között Kanadának és nyugat-európai partnereinek a kétszakaszos csökkentéssel kapcsolatos állásfoglalása. Ezek az országok ugyanis nem hajlandók kötelezettséget vállalni arra vonatkozólag, hogy a második szakaszban mikor és milyen mértékben csökkentik nemzeti fegyveres erőiket. get Wojciech Jaruzelski, a LEMP JfB PB tagja, nemzetvédelmi miniszter, és Stanislaw Kania, a LEMP KB titkára fogadta. Kulikovot délután fogadta Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Jablonski, a Lengyel Államtanács elnöke. B kétnapos látogatás tapasztalatairól Haderőcsökkentési tárgyalások Becsben Kulikov marsall Varsóban Korunk fő forradalmi erői II nemzeti felszabadító mozgalom I Napjaink világforradalmi folyamatának egyik jellemzője, hogy a gyarmati iga alól nemrég felszabadult ún. fejlődő országok jelentősége növekszik. A szocialista világrendszer országaival az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon döntő többséget alkotnak. A csaknem száz fejlődő ország a Föld területének mintegy felét foglalja el, bennük él a világ lakosságának 70 százaléka. Birtokukban tartják a nyersanyagkincsek és energiatartalékok többségét. Mégis ezek az országok a legszegényebbek, a legelmaradottabbak. Gazdaságuk ugyanis még ma is igen nagy részben az ipari hatalmak piaci expanziójának és tőkebefektetéseinek területe. A tőkés világot sújtó mély gazdasági válság pedig még tovább fokozta elnyomorodásukat. A nemzeti felszabadító és a szociális harc Ázsia, Afrika és Latin- Amerika országaiban különböző szinteken tart, s a legkülönfélébb formákban és a legkülönbözőbb körülmények között folyik. Különféle, nemegyszer ellentétes politikai erők vesznek részt benne a barikád azonos oldalán. Sokfélék az országok és hagyományaik, tarkák az etnikai és szociális viszonyok, különböző a társadalmi-gazdasági berendezkedés, eltérő a munkásosztály és a nemzeti burzsoázia fejlettségi szintje. Mégis minden függetlenné vált ország szembe kerül az imperialista gazdasági és politikai befolyás teljes felszámolásának, az egyenjogú helyzet kivívásának és elavult társadalmi-gazdasági viszonyok felszámolásának feladatával. A soronlevő feladatok közül napjainkban alapvető a gazdasági függetlenségért vívott harc. Az imperializmus ugyanis az új politikai helyzettel, a megváltozott erőviszonyokkal számolva újtípusú függőségi rendszerre törekszik. Céljai a következők: bevonni a fejlődő világban bőven réndelkezésre álló termelési tényezőket a tőke újratermelési folyamatába, vagyis újabb olcsó munkaerőforrásokhoz és egyéb előnyökhöz jutni, feltárni a fejlődő világban rejlő potenciális, gigintikus piaci lehetőségeket, ugyanakkor megőrizni a fejlett tőkés országok műszaki- tudományos- monopóliumát, kiépíteni a gazdasági függőség új rendszerének megfelelő típusú politikai struktúrát, amelyben vezető szerepet a nemzeti burzsoázia képviselői és a reakciós politikai erők játszanak. A fejlődő országok gazdasági függetlenségének és társadalmi felemelkedésének legfontosabb feltétele a kulturális és strukturális elmaradottság felszámolása. Azokat a termelőágakat kell fejleszteni, amelyek megalapozhatják ezen országok önálló fejlődését. Különösen fontos a földreform végrehajtása, az éhezés, a rosszultápláltság megszüntetése. Az ipar fejlesztése kulcskérdés. Az önálló gazdasági fejlődés útja elképzelhetetlen a szocialista világ- rendszerrel való együttműködés nélkül. A szocialista országok egy része maga is végigjárta azt az utat, amely az imperialistaellenes nemzeti felszabadító harctól a szocialista forradalom megvívásáig vezet. A szocialista közösség országai a fejlődő világnak mindig felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a politikai függetlenségért vívott harcban, az egyenjogú gazdasági együttműködésben. Ezek a kapcsolatok a stabilitás- -ra, a tervszerűségre, a kölcsönös előnyökre és segítségre épülnek. Ma már hazánk is képes olyan munka- megosztás kiépítésére a gazdasági függetlenségért küzdő fejlődő országokkal, amely kedvező feltételeket teremt a partnerek termelőerőinek és társadalmi struktúrájának harmonikus fejlesztéséhez. Szolidaritással, elkötelezettséggel kísérjük azokat a törekvéseket, amelyek a fejlődő országok felmélkedését célozzák. Erőnkhöz mérten részt kívánunk venni a jövőben is abban a demokratikus munkamegosztásban, amely a világ népeinek érdekeit szolgálja, s arra irányul, hogy leküzdje a szegénységet, a kiszolgáltatottságot, a nyomort és a gyengén- fejlettséget a volt gyarmati országokban. A fejlődő országok politikai haladására a legnagyobb veszélyt a bur- zsoá nacionalizmus jelenti. Ha az egyébként egészséges nemzeti érzéseket, amelyeket évszázadokon át a gyarmatosítók elleni jogos gyűlölet táplált, a kispolgári reakciós és bur- zsoá erők kisajátítják, a maguk céljaira alkalmazzák, az nacionalizmussá fajul, s elzárkózáshoz, kizárólagossághoz, szeparatizmushoz, messianizmushoz vezet. Ez táplálja a szocialista országokkal szembeni bizalmatlanságot, az imperializmus elleni harc lebecsülését, azt a törekvést, hogy az osztályharcot megkerülve a világót „szegényekre és gazdagokra” osszák. Ez pedig a néptömegek alapvető jogainak tagadásához, létérdekeinek figyelmen kívül hagyásához vezet. Hogy. kinek használ ez, arra Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke mutatott rá az el nem kötelezett országok tavaly augusztusban megtartott colombói csúcsértekezletén: „A fejlődő országoknak gazdasági bajaikért csakis a tőkés nagyhatalmak — köztük a tegnapi gyarmatosítók — a felelősek, csakis és egyedül az imperializmus, a neokolonializmus az, amely ellenállást fejt ki a fejlődő országok gazdasági felszabadító küzdelmével szemben. Ne feledjük, hogy a szocializmus volt az, amely megtörte az imperializmus világméretű gazdasági és politikai egyeduralmát és a lehetőségekhez képest növekvő támogatást nyújt a harmadik világnak. Logikus: az el nem kötelezett országoknak az az érdekük, hogy fejlesszék kapcsolataikat a szocialista országokkal.’’ A szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom továbbra is harcot folytat valamennyi ország, s elsősorban a kevésbé fejlett országok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításáért, olyan széles körű 'nemzetközi együttműködés megszervezéséért, amely elősegíti a fejlődő államok népeinek saját erőfeszítéseit a közöttük és a fejlett országok közötti különbségek felszámolásáért, minden államnak a korszerű tudomány és a technika vívmányaihoz való hozzájárulásáért, a nyersanyagok, a mezőgazdasági ter- jnények árai, valamint az ipari termékek árai közötti igazságos arány kialakításáért, a kereskedelmi kapcsolatok mindenfajta mesterséges korlátozás, hátrányos megkülönböztetés nélküli széles körű fejlesztéséért. Tudjuk és hisszük, hogy mindez nemcsak az ő alapvető érdekeit szolgálja, hanem előrelendíti a világforradalmi folyamatot, új erőket sorakoztat .fel abban a történelmi harcban, amely a kapitalizmus és az előretörő szocializmus között folyik, s amelyben — nem kétséges — a szocializmus világáé lesz a végső győzelem. , Molát Ferenc Vége.
