Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-17 / 40. szám
1977. február 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Cl.'1 W‘ * > ^P* A tiszaszentimrei Aranykalász Tsz földjeiről is szivattyúzni kell a talajvizet. A gépre csak felügyelni kell, így kezelője Susán István kosárfonással üti agyon az időt. Főzni? Mosni? Varratni? Javíttatni? Vásárolni? Könnyebb lesz „második műszak” Idősebb asszony válogat a félkész, készételek között — közben alig hallhatóan megjegyzi: „Bezzeg, amikor én voltam fiatalasszony, ilyenek még nem voltak. Most meg mindenütt konzerv meg mirelit... A mai háziasszonyoknak már főzni se muszáj, csak megmelegítik a készételt... Sok segítséget kapnak az biztos ...” Valóban, hogyan könnyűének megyénkben a nők „második” műszakján? Mit tesznek annak érdekében az illetékesek, hogy az idén már' kevesebb időt kelljen házi munkával eltölteni az asszonyoknak? Vacsora 10 forintért Az idei kereskedelempolitikai tervekben kiemelt hely — tájékoztattak bennünket a megyei tanács vb ipari és kereskedelmi osztályán — jutott a nők házi munkáját segítő tevékenységnek. Minden áruházban, üzletben nagyobb teret kap az árupropaganda. Többféle kész- és félkész ételcsomag tölti meg az üzletek hűtőpultjait. Ezekből a készítményekből 15— 20 perc alatt ízletes, kiadós ebédet, vagy vacsorát kap a család. Ez így kimondva nagyon szép. Csak egy baj van: ezeket az ételeket, mirelitárukat a megyeszékhelyen kívül kisebb városban, községben már nem kapja meg a háziasszony, vagy csak ritkán. Itt-ott — főleg Szolnokon — már találkozik a háziasszony előrecsomagolt gyümölccsel, zöldségfélékkel. Az idén szeretnék forgalomba hozni a megtisztított, leveshez való zöldségcsomagokat is. (Nem ártana, ha tisztított burgonyát is lehetne kapni!)) Megkönnyíti a vásárlást az, hogy csomagolt hús és hal is található a pultokon. A főzéshez modern edények is kellenek. Már nemcsak az edényboltokban, iparcikk üzletekben, hanem egyre több ABC-áruházban árulják a praktikus teflon és hőálló edényeket, kuktákat. A főzésnél és az étkezésnél maradva: a vendéglátásban is gondoltak a nőkre. Szolnokon már két helyen — a Múzeumban és a Béke étteremben — bevezették a tízforintos előfizetéses vacsoraszolgáltatást, de ez még nem eléggé közismert a városban. Pedig megéri, hiszen tíz forintért kétfogásos menüt kap az előfizető és nem kell a fejét törnie, hogy mi legyen vacsorára. Tervezik, hogy a következő hónapokban a megye más városaiban, nagyközségében is igénybe vehetik ezt a szolgáltatást. Könnyíti a „második” műszakot a modern, korszerűen felszerelt üzlet is, hiszen a vásárlás sok esetben nagyon is „időtrabló”. A megyében az idén több új üzlet, áruház nyílik meg. Szolnokon a Jubileumi téren az 588 négyzetméter alapterületű Márka ÁBC előreláthatólag a nyáron már fogadhatja a vevőket. Megnyílik a Centrum pavilon helyén az 1000 adagos önkiszolgáló étterem is. Jászberényben munkás kis ABC épül, amelyet a harmadik negyedév végén nyitnak meg. A helyi ipar főként a szolgáltatások fejlesztésével segít. A nők házi munkáját leginkább a Patyolat tevékenysége könnyíti meg. A negyedik ötéves tervben 15 millió forintot kapott a vállalat a megyei tanácstól a szolgáltatás-fejlesztési alapból. Ebből az összegből korszerűsítették például 1975- ben a vegytisztító üzemet. Az ötödik ötéves tervben a támogatás összege 22 millió forint. Tavaly befejeződött a központi üzem mosodai rekonstrukciója. Szolnokon és Kisújszálláson mosószalon épült. A felvevő és begyűjtőhelyek hálózatának bővítésével megnövekedett a vállalat kapacitása. Üzleteket, szalonokat nyitnak örültek a nők a három éve bevezetett „bérfehérnemű” szolgáltatásnak. Ma már 15 ezer ágynemű, 18 ezer törülköző és több mint 13 ezer törlőruha garnitúra áll rendelkézésre. De ezek a garnitúrák már nem elégítik ki teljes mértékben az igényeket. A városok közül Mezőtúron és Túrkevén jelenleg még nincs ilyen szolgáltatás, de az idén mindkét helyen bevezetik. A községek közül Száj ólban és Tószegen vehetik igénybe ezt a szolgáltatást az asszonyok. Reméljük, mielőbb kiterjesztik majd Martfűre, Tiszafüredre s a többi nagyobb munkásbázisú iparosodott településre; illetve fokozatosan a községekre is, ha van rá kereslet. A Patyolat Vállalat .most tárgyal a Május 1. Ruhagyár vezetőivel arról, hogy a gyár udvarán létesítenének egy üzemi átvevőhelyet. így az ott dolgozó több száz asz- szony reggelente leadná a „szennyest” és munka után tisztán vihetné haza. Tervezik ezt több nagyüzem mellé: például a Tisza Cipőgyárnál^ a Vegyiműveknél, a Hűtőgépgyárnál is. Űjabb szolgáltatásokat is bevezetett a Patyolat: nem kell cipelni a tiszta ruhát, mert csekély összeg ellenében háztól-házig szállítják a csomagot. A helyszínen is vállalnak szőnyeg-, szőnyegpadló-tisztítást. Mit várhatnak az idén a nők a szolgáltatásoktól és a kereskedelemtől ? A nők munkáján könnyít a SZOLGÉP-hálózat kialakítása is. A vállalat dolgozói munkájukkal enyhítették — főként az eddig gyengén ellátott területeken — a háztartási gépek javításának: gondjait. A szolgáltató hálózatban jelenleg 79 főállású és 194 mellékfoglalkozású dolgozó tevékenykedik. A szolgáltatást fejlesztik újabb létesítmények építésével, kialakításával. Szolnokon, a Csanádi körúton a Patyolat az idén nyit egy felvevőhelyet, bőr- szőrmetisztító szalont — ez lesz az első a megyében — a 23 emeletes ház földszintjén pedig tisztítószalont. A szövetkezeti szolgáltatás is fejlődik: 1980-ig 3 millió forint támogatást kap a szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet és a kisújszállási Kunsági Bőr- és Textilruházati Szövetkezet. Ebből az összegből gyorsjavító szalon épül Szolnokon, Törökszentmiklóson, Kisújszálláson és Mezőtúron. A fodrász szövetkezet 1,6 millió forint támogatásból öt új üzletet nyit: kettőt Szolnokon, egyet-egyet Jászárok- szálláson, Törökszentmiklóson és Kunmadarason. A szolnoki Minőségi Szabóság a 2,8 millió forint állami „segítséggel” Szolnokon három, Kunmadarason, Jászárokszál- láson és Törökszentmiklóson egy-egy méretes szalont nyit. Szekeres Edit RENDTEREMTES A BEREZESBEN években gyak- HZ Címűn ran előfordult----- — s előfordul m ég manapság is —, hogy valaki azért változtat munkahelyet, mert ugyanabban a munkakörben, ugyanazzal a szakmai képzettséggel az egyik munkahelyen kevesebbet, a másik helyen többet kereshet. A közhit is azt tartja: egy szerencsésen megválasztott munkahelycsere minimum ötven fillér, de inkább egy forint órabéremelést jelent. Ugye érthető, hogy sokan nem tudják elszalasztani ezt a különösebb kockázat nélküli lehetőséget. Bizonyított tény: mindennek sok köze van a minden normális mértéket felülmúló fluktuációhoz. De hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, hogyan lehetnek ilyen eltérések az alapbérekben, nemcsak a vállalatok között, hanem gyakran a vállalatokon belül is? A válasz egyszerű: az elmúlt években sok, eltérő bérszínvonallal rendelkező vállalatot vontak össze. Széknél a vállalatoknál az öröklött különbségek — bér- színvonalban is — sokáig fennmaradtak. Aztán: a vállalatok ipartelepítési törekvései is sokáig befolyásolták a bérszínvonalbeli különbségeket. Az úgynevezett vidéki telephelyeken megtette az alacsonyabb bérszínvonal is, az ebből adódó megtakarítást pedig a központi telephelyek dolgozóinak béremelésére fordították. A szándék — ez utóbbi szempontból — csak helyeselhető, az eredmény viszont kétséges. S a kérdőjelek száma szaporodik, ha a vállalati bérpolitikát veszszük közelebbről szemügyre, amelynek alaptétele — a mai munkaerőhelyzetben érthető módon — az, hogy a dolgozók egy bizonyos csoportjára koncentrálják a béremelést. Ennek következtében más csoportok jó ideig kisebb mértékű emelést kaphatnak. Nos, ezért kellett rendezni a bértarifa-rendszert, hogy tudniillik egyenlő munkáért — legalábbis megközelítőleg és elvileg '— egyenlő bért fizessenek, fizethessenek. Hogy lehet ez — kérdezhetik és kérdezik is sokan — amikor korábban is érvényben volt a minden vállalatra és munkahelyre egyformán kötelező bértarifarendszer? Nos, úgy látszik, hogy ez a rendszer elavult, ám — minden avittsága ellenére — nem lehetett máról holnapra, kötelező jelleggel megváltoztatni. Gondoljunk csak arra, hogy ha a január 1-től érvényes új tarifarendszer alsó határait — vagyis a legalacsonyabb kereseteket — kötelező érvénnyel azonnali • hatállyal felemeltetnék egy bizonyos szintre, sok — viszonylag szerény anyagi lehetőséggel rendelkező — vállalat ezzel ki is merítené minden béremelési lehetőségét. így egyetlen fillérje sem maradna a magasabb keresetű és az átlagosnál lényegesen jobban dolgozók, munkájának anyagi elismerésére. Vagyis: az új bértarifa betölt bizonyos terelőszerepet, de nem jelent abszolút kötelezettséget és abszolút korlátokat sem a vállalatok számára. Előbb-utóbb azonban be kell következnie annak, hogy az eddig érvényben levő tarifa bérhatárai egybeessenek az új bértáblázat előírásaival, bérhatáraival. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy fokozatosan sikerül majd megvalósítani a különböző vállalatok, szektorok azonos munkát végző munkásai között az alapbérek nyilvánvalóan indokolatlan és gyakran szélsőséges eltéréseit. Ha az új tarifarendszer jól funkcionál, akkor a vállalatok, a munkahelyek egyre inkább csak a saját anyagi eszközeikre támaszkodva hajthatják végre a kötelező béremeléseket. Következésképpen : kevesebb központi segítségre lesz szükség ahhoz, hogy az azonos kategóriában dolgozó munkások a népgazdaság valamennyi ágában nagyjából egyforma ösz- szegű alapbért, keresetet érjenek el. Félreértések elkerülése végett meg kell jegyezni: ez a fajta egyenlősdi nem érinti és nem korlátozza az anya"- gi ösztönzés lehetőségeit. Hiszen a munkahelyi jövedelmeknek csak az egyik összetevőjéről, az alapbérekről van szó. A mozgóbér-rész- szel, a jutalmakkal, prémiumokkal, változatlanul lehetséges a differenciált anyagi ösztönzés, s természetesen az alapbéreket is bizonyos határok között állapították meg. ■ - «' i j r elsősorban ŰZ intézkedés rendterem- == tés a munkabérarányokban, és remélhetően jól szolgálja majd a munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítését. Ily módon pedig hozzájárulhat a vállalati bérrendszer továbbfej lesztéséhez. V. cs. Elfér benne ezer vagon termény A befejező munkákat végzik már a szerelők a Zala megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat új silóján. Az ezer vagon szemes terményt befogadó raktárral a tárolókapacitás a megye- székhelyen megkétszereződik. Az anyagmozgatás gépesítését végző ÉLGÉP-szakemberek március közepére helyezik üzembe a berendezéseket. A tárolóra 55 millió forintot költenek, ebből nemcsak a siló épült, hanem több szociális létesítményt is berendeztek. A megyei Tejipari Vállalat törökszentmiklósi mélyhűtő állomásán gyűjtik a környékbeli állami gázdaságok, tsz-ek és magántermelők tejszállítmányait, naponta mintegy 20 ezer litert. Innen hűtve szállítják továbJ> Budapestre. Képünk egy beérkező szállítmány átsziva ttyüzásakor készült MG Két olajbányász újítása Sétáló fúrótorony A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem szegedi olajbányászai, műszaki dolgozói új módszerekkel is igyekeznek meggyorsítani a szegedi szénhidrogén medence nagy olaj- és gázkincseinek felszínre hozatalát. Simon Balázs fúrómérnök és Bácsik József előkészítőmester újításával megoldották, hogy az ötven méter magas, hatalmas fúrótornyokat egy-egy kút lemélyítése után szétszerelés és közúti járműre rakás nélkül továbbítják, vagyis egy darabban, álló helyzetben át- húzatják egyik fúrásponttól a másikra. így az áttelepítésre a korábbi időnek a töredéke elegendő. Különösen nagy ennek a jelentősége a Szeged lakott területe alóli olaj- és gáztermelés gyorsításánál. Ott az is fontos szempont, hogy az olajfúró- és kitermelő berendezések minél kevesebb ideig maradjanak a lakott területek közvetlen szomszédságában. A város pereméről, irányított ferdefúrásokkal hatolnak a lakóházak és más objektumok alá, s három-négy fúrást egymás közeléből, szaknyelven egy bokorból indítanak. Tegnap az egyik ilyen sze- ged-móravárosi bokorfúrásnál, rekord gyorsasággal telepítették a fúrótornyot az egyik fúrásponttól a másikra. Az első kút lemélyítése után, az előre elkészített betonalapon mindössze egy óra alatt „sétált át” a hatalmas torony az újabb Mráspontra. Mindez természetesen nem egyszerű feladat: emberek és gépek összehangolt, pontos munkájára volt szükség. A továbbiakban minden bokorfúrásnál az új módszert alkalmazzák. Hekí Állami Gaidasag Szovjet cukorrépa termesztési kísérletek (Tudósítónktól.) A magyar—szovjet műszaki és tudományos együttműködési szerződés keretében szovjet cukorrépa termesztési kísérleteket kezdenek az idén a héki cukorrépa termesztési rendszer vezető nagyüzemében, a Héki Állami Gazdaságban. A közel-- múltban hazánkban jártak a kijevi cukoripari kutatóintézet szakemberei, egyeztették a feladatokat és a gazdaság héki kerületében kijelölték a 200 hektár kísérleti területet. A tábla felén száraz, a másik felén pedig öntözéses műveléssel termelnek. A szovjet fél vetőmagfajtákat, új technológiai gépsorokat biztosít, konszignációs raktárát létesít és szakembereket küld a hároméves időtartamra szóló nagyüzemi méretű kísérletekhez. A kijelölt táblák mellett háromszáz hektáron a héki technológiai rendszerrel -termelik majd a cukorrépát, így jó alap kínálkozik az eredmények ösz- szehasonlítására. Az előzetes ismeretek szerint a szovjet cukorrépafajták magasabb cukortartalommal rendelkeznek, ezért a kísérletektől is elsősorban a digestió fejlődését várják. A közös termelési kísérlet eredményeit a hároméves ciklus befejezése után értékelik és a tapasztalatokat később, a rendszerhez tartozó 27 állami gazdaságban és termelőszövetkezetben is hasznosítják. A szovjet szakemberek március közepéig érkeznek meg a gazdaságba és már a vetési munkákban is részt vesznek.
