Szolnok Megyei Néplap, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-02 / 27. szám

21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. február 2. Nekik sem hozott szerencsét a tizenhárom Rakoncátlan rádió Tavaly júniusban a cibak- házi áfész iparcikk üzleté­ben ballagó fiamnak egy Selga rádiót vásároltam. Alig egy hónap elteltével meghi­básodott a készülék. Ekkor az üzletben levő begyűjtő­helyről a Gelka martfűi ki- rendeltségére vitték, ahol a garancia alapján megjaví­tották. Körülbelül négy hónappal ezelőtt a rádió ismét elrom­lott. Ekkor a Gelka kun­szentmártoni kirendeltségé­hez vitték. Január 18-án az üzletben közölték velem, hogy a javításért 102 Ft-ot kell fizetnem. Ellenkező esetben a rádiót visszaviszik és kiszerelik belőle a beépí­tett alkatrészeket. A javas­lattal — vigyem a rádiót a Gelka martfűi vagy szolnoki kirendeltségére — nem értek egyet. Nem én küldtem rossz helyre ... Sérelmesnek tar­tom azt is, hogy csak négy hónap után közölték velem a tényeket. A rádiónk jelenleg pa­pírokkal együtt a Gelka kun­szentmártoni szervizében van. Barta Józsefné Cibakháza Viola László klubvezető Mezőtúr Egy tsz - hatezer óra társadalmi munka Termelőszövetkezetünk szo­cialista brigádjainak vezetői január 27-én tartották ta­nácskozásukat. Értékelték az 1976-ban végzett munkáju­kat és meghatározták az 1977. évi főbb feladatokat. Megállapították, hogy bri­gádjaink teljesítették, illetve túlteljesítették tavalyi válla­lásaikat. 1976-ban 19 szocia­lista brigádban 356 tag dol­gozott, ezen túl százhatvan- ketten tettek különböző vál­lalást. A tagság 82,3 száza­léka vett részt szocialista munkaversenyben. Tizenhárom újítást dolgoz­tak ki brigádjaink, ezzel a gazdaságosabb termelést se­gítették elő. Negyvenhármán levelező oktatás keretében tanulnak tovább; politikai oktatásban százhuszonhár- man, szakmai képzésben, to­vábbképzésben ötvenketten vesznek részt. A tsz területi szövetség által szervezett ve­télkedőre kilenc brigádunk nevezett be, négy került a középdöntőbe. Brigádjaink a községben 2335, a tsz-ben 3792 óra társadalmi munkát végeztek. Az eredmények mellett természetesen a hibákról is szó esett. Ezek figyelembe­vételével készülnek az 1977. évi vállalások. Elhatározták a tanácskozáson, hogy a mű­velődési házzal közösen meg­alakítják a szocialista bri­gádvezetők klubját. Egyhan­gú szavazással csatlakoztak a Csepeli Vas- és Fémművek szocialista brigádjainak mun- kaverseny-felhíváshoz. Ez­után három küldöttet válasz­tottak a területi szövetség szocialista brigádvezetőinek tanácskozására. Korozs Mihály Tószeg, Petőfi Tsz Biztató eredmények Kimagasló eredményt könyvelhetnek el maguknak a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság bartai sertéskom­binátjának dolgozói. A VI. sz. fiaztatóban a malacok át­lagsúlya a hizlaldába való áthajtáskor 50 kilón felül volt, de akadt köztük 71 kg- os is. Az átlagos súlygyara­podás 1 naptól 125-ig 423 gramm. Az országos hízóser­tés napi súlygyarapodása 430 gramm. Tehát majdnem azo­nos. Az istállóban a jelzett idő­szak alatt 560 malacot nevel­tünk. Az elhullás alig 1—2 százalék volt. Az istálló gon­dozója Gronás Sándor, a bri­gádvezető Nagy Sándorné. Érdemes nevüket megemlí­teni. A többi istállóban is hasonló eredményeket értek el, s ez a kombinát jövőjére igen biztató. Az eredmények nem a különös, drága takar­mányoknak, hanem a szak­szerű, gondos nevelésnek kö­szönhetők. Kiss Ernő Barta A csehszlovák ifjúság életéről Január 28-án a mezőtúri fegyveres erők klubjában a csehszlovák—magyar barát­sági hónap keretében fóru­mot szerveztünk. Az érdek­lődő katonafiatalok és diá­kok kérdéseire dr. Milan Sloboda, Csehszlovákia bu­dapesti nagykövetségének első titkára válaszolt. Szólt a Szövetségi Ifjúsági Szövet­ség munkájáról, eredményei­ről, a különféle kulturális találkozókról, fesztiválokról. Beszélt a csehszlovák okta­tási rendszerről, a fiatalok lakásproblémáiról, a szakem­berképzésről, ifjúsági klub­jaik életéről. A fórum jól sikerült. En­nek tudható be, hogy az ér­deklődők sok mindent meg­tudtak a csehszlovák ifjúság életéről. Szocialista szervek között különös érdek fűződik a kö­vetelések gyors érvényesítésé­hez, mert fokozza a pénz­ügyi fegyelmet és a forgó­eszközök forgási sebességét, ezért a Polgári Törvény- könyv e tekintetben egy év­ben határozza meg szocialista szervezetek egymás közötti jogviszonyában a pénzköve­telések elévülési idejét. A szocialista szervezetek egymás közötti jogviszonyá­ra megállapított elévülési ha­táridő akkor nem alkalmaz­ható, ha egyik fél külföldi szervezet. Az elévülési idő akkor kez­dődik, amikor a követelés esedékessé vált, pl. a szer­ződésből eredő követelések­re nézve az elévülés a lejá­rat napján kezdődik. A pénz­kölcsön részleteinek vissza­fizetése iránti igény elévülé­se a szerződésben meghatá­rozott egyes részfizetési ha­táridők lejártával kezdődik. Az egyéves határidő általá­ban elegendő a követelés ér­vényesítésére, vannak azon­ban esetek, amikor az ér­vényesítés akadályba ütkö­Hasznosítják a telket Mezei férgek „tanyája” címmel jelent meg január 26-i lapunkban Matus And­rás szolnoki lakos levele. Az Ágnes utca 107-es sz. üdülő­telek „állagát” tette szóvá ol­vasónk panaszában, amelyre a Városi Tanács V. B. ter- melés-ellátásfelügyeleti osz­tályától kaptunk választ: „ ... Az 1976-ban megtar­tott határszemlék alkalmá­val osztályunk is megállapí­totta a jelzett terület műve- letlenségét. A terület válla­lati és üzemi üdülők céljára van fenntartva. Az értéke­sítés tervezett üteme azonban különböző technikai és pénz­ügyi okok miatt elhúzódott. 1977-től a Városi Tanács V. B. műszaki osztályával közösen a terület hasznosítá­sa érdekében a szükséges in­tézkedést megtettük.” A kereset napi átlaga... „Hogyan kell kiszámítani a kereset napi átlagát?” címmel az 1976. december 28-i számunkban a táppénz- rendszer módosításával kap­csolatban tájékoztattuk olva­sóinkat a lényegesebb válto­zásokról. Cikkünkben téve­sen közöltük, hogy „A 7 nap­nál rövidebb időre alkalma­zik. Ekkor az elévülés „nyug­szik”. Szocialista szervezetek egymás közötti jogviszonyá­ban a pénzkövetelés az aka­dály megszűnésétől számí­tott 3 hónapon belül akkor is érvényesíthető, ha az el­évülési idő már eltelt, vagy abból három hónapnál keve­sebb van hátra. Az elévülés nyugvásától különbözik az elévülés meg­szakadása. Megszakadásról akkor beszélünk, ha az el­évülés meghatározott idő­pontban megszűnik, és a megszakadást előidéző körle- mény folytán újból kezdő­dik. Megszakad áz elévülés, ha a jogosult a kötelezettet írásban felszólítja, vagy kö­vetelését bírósági úton érvé­nyesíti, továbbá ha a felek a követelést megegyezéssel módosítják, illetőleg a köte­lezett a tartozást elismeri. Az elévülést megszakító bí­rósági eljárás jogerős befe­jezése után az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Ha a peres eljárás során az adóst per­behívják, az elévülési határ­zott alkalmi fizikai munkát végzők esetében napi 65 Ft- os táppénzt kell megállapíta­ni”. Az említett alkalmi fi­zikai munkások esetében a napi táppénzt a keresettől függetlenül 65 Ft alapulvé­telével kell megállapítani (napi táppénz a 65 Ft 65 szá­zaléka). Lényeges változás, hogy a kereset napi átlagát a kere­sőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptá­ri év munkabére alapján kell megállapítani. Tévesen jelent meg azonban az is, hogy ha a dolgozónak a keresőképte­lenség első napját közvetle­nül megelőző naptári évben keresete nem volt, a napi átlagot az azt megelőző év átlagából számítják ki. He­lyesen: Ha a dolgozónak a keresőképtelenség első nap­ját megelőző naptári évben keresete nem volt, a kere­sőképtelenség bekövetkezése évének első napjától a ke­resőképtelenség bekövetkezé­sét megelőző naptári hónap utolsó napjáig kapott kere­setet és ebben az időszak­ban kifizetett prémiumot, ju­talékot kell figyelembe venni. Ha a fenti időszakban nincs a dolgozónak keresete, akkor a napi átlag megálla­pításánál azt a keresetet kell alapul venni, amely a dol­gozónak a keresőképtelenség bekövetkezése hónapjának első napjától a keresőképte­lenség első napjáig jár, ugyancsak figyelembe kell venni ebben az időszakban kifizetett prémiumot, jutalé­kot. Ha a dolgozónak figyelem­be vehető keresete nincs (a keresőképtelenség bekövet­kezése évében és az azt köz­vetlenül megelőző naptári évben pl. katonai szolgálatot teljesített, gyermekgondozási szabadságon volt), akkor na­pi átlagként azt az összeget kell figyelembe venni, ame­lyet a dolgozó a keresőkép­telenség első napját megelőző naptári évben munkavégzés esetén — év végi részesedés, kiegészítő munkabér és juta­lom nélkül — egy nap alatt átlagosan elérhetett volna. Madarat tolláról, embert barátjáról, tolvajt a dátum­ról. .. A notórius bűnbeesés napja minden hónap 13-ája. Mezőtúron jó néhány gép­jármű tulajdonos megjegyez­hette ezt a dátumot. Tavaly november 13-án virradóra tűnt el egv ház elől két Ba- betta motorkerékpár, s reg­gel egy Trabant, egy Zsiguli és egy Polski Fiat gazdája találta feltörve a kocsiját. A főiskola előtt parkoló többi harminc autó ajta­jának zárja ugyanis el­lenállt. Egy hónappal később, de­cember 13-ára virradóra négy személygépkocsi ablaka síny­lette meg, hogy valaki min­denáron autókázni akart. Egy hónapon át — január 13-ig — békességben parkírozhat­tak a mezőtúri csillaggarázs­ban a gépjárművek. Bár éj­fél után... Egy ÁFOR tartálykocsi volt akkor éjjel az első ki­szemelt „áldozat”. Az ajtaját kifeszítették, de a motorja mindenféle indítási trükknek ellenállt. Aztán piactéren, majd az ifjúsági lakótelepen parkoló gépkocsik következ­tek. némelyik nyitott ajtóval „várta” az ismeretleneket, akik egyik gépkocsi indítá­sával sem boldogultak. Aztán egy teherautóból az alvó so­főr mellől lopták el a slussz­kulcsot, de pechükre beletör­ték a lakótelepen nyitva fe­lejtett gépkocsi indítójába. Az út mentén veszteglő sár­ga autóbuszt sem hagyták ki. (Ezzel sem mentek sokra biz­tonsági zárja volt.) Aznap éj­jel megszámlálhatatlan gép­jármű ajtajának és indító­berendezésének estek neki. Jártak a malom környékén, később a téglagyár telepén ahonnan ki tudja miért, ak­kumulátort akartak lopni, de nem találtak. Közben csak úgy mellékesen a 7 sz. AFÉSZ-boltba betörtek. Sőt, mintha a világ legtermésze­tesebb dolga lenne a betört ablakon ki- és besétálgattak. Mikor elfogyott a lopott étel, ital, visszamentek és újból „felcuccoltak”. (Erről az üz­letről talán még annyit, hogy betörők egyszer már a rak­tárkészletét alaposan meg­dézsmálták, de biztonsági be­rendezést azóta sem szerel­tettek fel.) E kis kitérő után persze a fő szenvedélyüknek, a gép­kocsiknak éltek és kikötöttek az állami gazdaság telepén. Körültekintően elő is készí­tették a terepet. Leemelték a vaskaput, kiszemeltek két traktort, legnagyobb sajná­latukra csak az egyiket tud­ták elindítani, de azzal* aztán a drótkerítéssel együtt távoz­tak. (Az éjjeliőr hallotta a zajt, de úgy vélte, biztosan vannak, akik már hajnali fél háromkor munkába in­dulnak.) A traktorral — amelynek rendszáma 13-al kezdődik, — Törökszentmiklós felé vették az irányt, de 13-as kilométer­kőnél belefordultak az árok­ba. A mozgalmas 13-i éjsza­kák története a két gyanúsí­tott beismerő vallomása és a tárgyi bizonyítékok alapján állt össze. A négy elemit vég­zett Agárdi János és a 19 esztendős Kufferstein István 13-án este már a rendőrnyo­mozó előtt ültek. A két gyanúsítottat le­tartóztatták. A város lakói bíznak ab­ban, hogy most már Mezőtú­ron is nyugodtak lesznek a 13-i éjszakák. Azért mégsem lenne teljesen felesleges, ha végre riasztó, vagy biztonsá­gi berendezés kerülne az üz­letbe, ha az éjjeliőrök való­ban őrködnének, s ha már van kulcsa annak a kocsiaj­tónak, használni is kell. K. K. Hollandiába, Belgiumba és Franciaországba exportálják azokat a futball-labdákat, amelyek a tiszafüredi vegyesipari szövetkezet cipész részlegében készülnek. A sportlabdákból az idén 45 ezer darabot gyártanak. Győri József tanár vezetésével fotószakkör működik a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Szakközépiskolá­ban. Fotójuk a Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedőt örökíti meg. Ezúton örömmel adjuk közre. Az év eleje számos tennivalót jelez: az elmúlt időszak termelé­si eredményeinek összegezését, a vállalati mérlegek, szövetkezeti zárszámadások elkészítését amikor számba kell venni azokat a követeléseket is, amelyeket „kintlévőségnek” nevezünk. A gaz­dálkodó szervek célja, hogy ezen összegek mielőbb a saját szám­lájukon jelentkezzenek. Meghatározott idő elteltével ugyanis nincs mód a követelés behajtása érdekében állami kényszer igénybevételére. Ezt nevezi a jog elévülésnek. idő félbeszakadását eredmé­nyezi. Az elévülés legfontosabb hatása az, hogy az elévült követelést bírósági úton ér­vényesíteni nem lehet. Eb­ből viszont következik, hogy az önkéntes teljesítést ilyen esetben sem lehet visszakö­vetelni. Az elévült követe­lés tehát főleg abban az ér­telemben marad fenn, hogy az önkéntes teljesítés érvé­nyes, hatályos teljesítésnek számít. Terjedelmét tekintve az elévülés nem csak a fő­követelésre, hanem a mel­lékkövetelésre is kiterjed (pl. a kamatra). A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érintik. Kötbér esetében az elévült kötbér nem tudható be az eljárás során megítélt kártérítésbe. Szocialista szervezetek egy­más közötti szállítási vállal­kozási szerződési körében — az ellenérték megfizetésére irányuló keresettel szemben — megrendelő a szavatossági jogát kifogásként akkor is érvényesítheti, ha az elévü­lési határidő már eltelt, fel­téve, hogy a hibát kellő idő­ben közölte. Fentiekben ismertetett el­évülési szabályok a szocia­lista szervek viszonylatában részben eltérnek az állam­polgárok egymás közötti kö­vetelésekre vonatkozó ren­delkezésektől. Dr. Könyves Béláné Az elévülési időről

Next

/
Oldalképek
Tartalom