Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-01 / 1. szám

/vt Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI .EGYESÜLJETEK! XXVIII. éri. 1. u. január 1., A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Esztendő fordulóján Ha most az esztendő fordulóján a családok leltárt készí­tenek. számba veszik hogyan is zárták az 1976-os esztendőt, nem csalódnak. Elképzeléseink, terveink rendre megvalósul­tak. Esetenként legfeljebb véletlenszerű elemek keresztezhet­ték a számítást, a társadalmi, gazdasági realitások nem. Gyarapodtunk szellemiekben, anyagiakban. Gyarapodott na­gyobb családunk is, a község, a város, a járás, a megye, az ország. A népgazdaság 1976. évi beruházási tervei meg­valósultak. Elkészült 85 ezer lakás, 20 ezer óvodai, 3900 bölcsődei hely. Csaknem 3 ezerrel nőtt a kórházi ágyak száma. Üzleték, rendelőintézetek, üj metróvonal a főváros­ban. korszerű gépek, üzemek, gyárak, erőművek, bányák. Többnyire a XXI. század — gyermekeink és unokáink — igényeit is kielégítik majd ezek az alkotások. Megdolgoz­tunk értük és most bennünket szolgálnak. A leltár, a számvetés azért még sem lehet szokásos. A korábbi éveknél nehezebb körülmények között, küzdel­mesebb munkával, példás helytállással, nem kevés áldozat- készséggel értük el a népgazdaság fejlődését, az ország gyarapodását. Legyenek hát a sikerek és a nagyobb örömök, a továbbhaladáshoz szükséges feltöltődés forrásai. Joggal állapíthatta meg az MSZMP Központi Bizottsága december 1-i ülésén: „Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehe­zebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság élet- színvonala, javulnak életkörülményei”. — Az 1976. évi és az V. ötéves népgazdasági terv elké­szítése során eleve nehéz feltételekkel számoltunk. Tudtuk, hogy a hazánkra nézve kedvezőtlen világpiaci csere­arány változások megdrágították és tartósan megdrágít­ják gazdaságunk „üzemeltetési” fejlesztési költségeit, az importált energiahordozók, nyersanyagok ára sók­kal gyorsabban növekedett, mint az exportált kész­termékeké, s így olyan helyzet alakult ki, hogy az ország bevételei nerí fedezik kiadásait. Az egyensúly helyreállításának valamennyi lehetséges módozatát számba- vettük. A nemzeti jövedelem belső felhasználását — a fo­gyasztást és a beruházást — nem csökkenthettük draszti­kusan, hosszú távú gazdasági és politikai érdekeink sérelme nélkül. De hasonló megfontolásokból a túlköltekezés, az ország fokozódó eladósodásának megszüntetését sem tolhat­tuk ki a távoli jövőbe. Az V. ötéves terv célkitűzéseiben megfogalmazódott az a stratégia, amely lehetővé teszi a gazdasági egyensúly helyreállítását, a töretlenül dinamikus fejlődést, úgy, hogy közben a lakosság életszínvonala is, a beruházások is, bár a korábbi éveknél szerényebb mérték­ben, de tovább növekedhetnek. Ez a stratégia 1976-ban a szányitottnál is, a vártnál is kedvezőtlenebb körülmények között kiállta a próbát. A gazdasági munkát az óesztendőben alapvetően két körül­mény nehezítette. A világpiaci cserearányok nem javultak, a tőkés kon­junktúra lanyhasága miatt pedig az exportlehetőség nem bővült kellő mértékben. A szélsőséges időjárás kedvezőtlenül hatott a mező- gazdaság terméseredményeire, csökkentette az exportáru- alapokat és a zöldség-, gyümölcsféléknél növelte az ellátási gondokat, a fogyasztói árak színvonalát. Így nem sikerült az 1976. évi népgazdasági terv vala­mennyi előírását teljesíteni. A mezőgazdaság termelése nem növekedett, hanem csupán az előző évi szintet érte el. Az ipari termelés, a nemzeti jövedelem növekedése pedig elma­radt a tervezettől. (Döntő részben az élelmiszeripari ter­melés visszaesése és részben a hazai, illetve a külföldi érté­kesítés mérsékelt növekedése miatt.) Az életszínvonal nem emelkedett a tervezett mértékben, a lakosság reáljövedelme 1976-ban másfél százalékkal haladta meg az előző évit. Miért értékelhetjük mindezek ellenére mégis kedvezően az óesztendő munkáját? Mert a gondok, a nehézségék elle­nére érvényesültek az öt esztendőre és 1976-ra megszabott irányok és arányok. Javult a termelés a gazdálkodás haté­konysága, kibontakozóban van az energiával, az anyaggal való takarékosság. A termelés-növekedés kizárólag a munka­termelékenység emelkedéséből származik. Főként a központi fejlesztési programok és részben a vállalati, üzemi kezde­ményezések hatására korszerűsödött a termelés szerkezete, összetétele. Az ország pénzügyi helyzete, a vállalatok költ­ségvetési befizetése a terveknek megfelelően alakult. Bár a tőkés kivitel alig növekedett, az eladósodás mértéke azonban — a szigorú importtakarékosság révén — az előző évihez képest mérséklődött. Végeredményben tehát az 1976-os esztendő tapasztalatai bebizonyították: terveink helyesen körvonalazzák a kibon­takozás útját, jó irányban haladunk, csupán a tempót kell gyorsítani. Kezdeti eredményeink meggyőzően jelzik a szo­cialista tervgazdálkodás fölényét, a KGST-országok össze­fogásának előnyét. És bizton hihetjük, hogy a jövőben képe­sek leszünk törés és nagyobb zökkenők nélkül fejleszteni gazdaságunkat, emelni az életszinvonalat, felzárkózni a vi­lággazdasági változások diktálta új, magasabb követelmé­nyekhez. Tennivalóink sokrétűek, feszesek és nem vagyunk még túl a nehezén. Az 1977-es esztendő gazdasági eredményei meghatározóak lesznek az V. ötéves terv legfőbb céljainak elérésében. Az új évben valamelyest gyorsítjuk a gazda­sági növekedés ütemét, hogy behozzuk az előző esztendő lemaradásait, hogy 197fr—1977-es időarányos feladatok minél teljesebben megvalósuljanak. De változatlanul nem a meny- nyiségi, hanem a minőségi követelmények kielégítése a fel­adat. Minden gazdálkodó egység fő feladata — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottsága december elsejei üléséről kiadott közieményben —, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fokozottan taka­rékoskodjék az anyaggal, az energiával, a pénzzel és az idővel.” Szervezett, fegyelmezett, végrehajtásra, felelős köz- gondolkodásra, alkotó kezdeményezésre egyaránt szükség van ahhoz, hogy elérjük céljainkat, hogy növekedjék népgaz­daságunk nemzetközi versenyképessége. Küzdelemben és eredményekben gazdag óesztendő után most boldog új évet kívánunk egymásnak. A bizonytalan jövőtől való félelem nyomasztó érzését már régen elfeled­tük. bízunk a holnapban, erőnkben, munkánkban és bízunk abban a jól bevált politikában, amelynek középpontjában a dolgozók szolgálata, az ember boldogulása áll. Lapunk mai melléklete: falinaptár 1977-re ÍSft & Szinte a tavaszt varázsolják elénk a karcagi Magyar-Bolgár Tsz berekfürdői üvegházában nyíló szegfűk. A képen látható virágokat még az óévben szedték, de már új évben kerül­nek vázába. A szolnoki Széchenyi lakótelepen Hamarosan beköltöznek az első lakók Szolnak megyében a het­venes éviek első felében 18 ezer 500 lakás épült fel ál­lami, szövetkezeti. OTP- és magán'llalkáéként. A megye ötödik ötéves fejlesztési terve — amelyben a lakos­ság életszínvonalának javí­tását szolgáló beruházáistílt kerüQltiek előtérbe — hason­ló: 115—18 ezer lakás fefllépí- tiésével számol 1980-lg. A jelenlegi tervidőszak első évére a lakásépítési terv 3727 lakás építését határozta meg, ébbőn 588 éterní. 599 OTP, 466 szövetkezeti és váflMati formában valósult volna meg. A iterv ezenkívül 2076 családi ház felépítésé­vel is szálmiolt. Ezzel szem­ben az elmúlt év végére több minit 100-zal kevesebb, pontosan 3610 — új otthon készült el. Bár néhány csa­ládi hátszaii többéit építettek, m minit a terv. de tekintélyes a lemaradás az OTP-liakósdk építésében. Az ilyen típusú házák többségét dpaü szövet­kezetek építik, amelyek köz­ismerten állandóan . szak­ember- és géphiánnyai dol­goznak. De az ÁÉV és az ÉPSZER által készre jelen­tett épületekben is még mindig: rendkívül sok a hi­ánypótlási munka, s létezik egy másiik „hiba”: továbbra- is nagy az év végi hajrá. Az elmúlt esztendő utolsó nap­jaiban, illetve január elején adnak át Mezőtúron, Jászbe­rényiben, Tiszafüredien, Ti- szafölldváron és Cibakházán több mint száz lakást, s a szolnoki Széchenyi lakótelep első két blokkjának (képün­kön), 174 lakásnak is decem­ber végén volt a műszaki át­adása. Az építés gyorsítása és az elkészült új lakások mi­nőségének javítása érdeké­ben a Szolnok megyei Álla­mi Építőipari Vállalat meg­tette az első lépést az együtt­működésre: a jövőben haj­landóak a megyéiben vala­mennyi többszintes családi ház „félhúzására”. így az ipari szövetkezeteiknek csu­pán a bélső szakipari mun­kákat kellene vállalniuk. Ez­zé] nemcsak a kivitelezők, hartem elsősorban a lakásra várók járnának jól: hama­rabb, több és jobb mdnőséglű lakás készülne el. A lemaradás ellenére azon­ban ha figyelembe vesz- szüki, hogy csaknem 500 — az idén elkészülő — tanácsi lakás építését kezdték már meg tavaly, s hogy az idén újabb három -település Kar­cáig. TörökszenltmSkilós és Ti­szafüred — kapcsolódik be a munfcásűiakásépítési ak­cióba. könnyen megáilalpít- hlaitó, hogy sikerül tartani a tervezett lakásépítési üte­met. Ugyaniakkor már a me­gyei temiátasi rendelkezésére áll — a későbbi éveidről elő­rehozott — 72 millió forint, amelynek egy részét már ta­valy felhasználták a lakóte­lepek „edő-közművesítésére”. Ilyen „alapokról” indulva ráállásnak tűnik az idei la­kásépítési terv; ez még a ta­valyinál is több, összesen 3851 lakás felépítését irá­nyozza élő 1977-re. Új metróvonalat avattak Tegnap délelőtt ünnepi külsőségek között átadták rendeltetésének a főváros észak—déli vonalának I. sza­kaszát a Nagyvárad téren. Az avatáson Szépvölgyi Zol­tán, a Fővárosi Tanács el­nöke köszöntötte a vendége­ket; megjelent Lázár György az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke, Borbély Sán­dor, a Központi Bizottság titkára. Az ünnepségen ott volt állami és társadalmi életünk sok ismert személyi­sége, részt vettek a metró építésében közreműködő tervező- és kivitelező válla­latok vezetői és dolgozói. Szépvölgyi Zoltán ünnepi beszédében hangsúlyozta hogy az új metróvonal for- galombaadása jelentős állo­másnak számít Budapest tö­megközlekedési életében. Megnyitásával jobb, kényel­mesebb utazási körülmények biztosíthatók, az utasok az eddiginél gyorsabban érik el úticéljukat. A Nagyvárad teret a Deák térrel összekötő 3,7 kilométer hosszú útvo­nalon naponta a számítások szerint mintegy 360 000-en utaznak. A beszédet követően Szép­völgyi Zoltán felkérésére Lá­zár György miniszterelnök elvágta az avatószalagot, majd az ünnepség résztve­vői metróra szálltak, s végig utaztak az átadott új szaka­szon. ÓÉVI REKORD A SZOLNOKI CUKORGYÁRBAN Szép termelési sikerekkel búcsúztatta az ó esztendőt a Szolnoki Cukorgyár: az év utolsó napján elérte, sőt túlhaladta az ötezer vagon készcukortermelést. A nagy múltú gyár 6.2 éves történe­tében egyedülálló ez a telje­sítmény. A közel egymil- liárd költséggel korszerűsí­tett gyár ma a legnagyobb teljesítményt produkálja az országban. Napontá ötszáz vagonnal több répát dolgoz fel. A szezon eddig eltelt 110 napja alatt mintegy 55 ezer vagon cukorrépából készült jó minőségű kristálycukor. A munkáskollektíva szer­vezett, jó munkáját jelzi, hogy a feldolgozásban a ta­valyi teljesítménynél jóval előbb tartanak, noha a répa késői érése miatt 76 napos késedelemmel indultak. HOPAPLAN VÉDI AZ ŐSZI VETÉSEKET A tél leghidegebb napját mérték pénteken reggel Szol­nok megyében, a hőmérő higanyszála a mínusz 20 fok közelébe süllyedt. A rendkívüli kemény hideg szerencsére nem okozott kárt a megye, mintegy 150 ezer hektár őszi gabonaveté­sében, mert megyeszerte 20— 25 centiméter vastag hó­paplan borítja a szépen, erő­teljesen fejlődő búzát. Gon­dot okoz viszont a hideg és a hó az állattenyésztő-tele­peken. A tsz-ek és állami gazdaságok intézkedéseket tettek, hogy a jószágállo­mány melegített táplálékot kapjon, direktre kapcsolták a fűtőberendezéseket a ba­romfitenyésztő és a téli pri­mőr libát keltetőtelepeken is, nagy gonddal védik az állományt a szokatlan hi­degtől. AZ ÜTINFORM JELENTI Az év utolsó napjára vir­radóan közölte az ÜTIN­FORM — mivel havazás az országban sehol sem volt, a főutakon lényegesen javul­tak a közlekedési viszonyok. Néhány helyen azonban a hó még kásás, illetőleg rá­fagyott az úttestre. Mégis azt lehet mondani: a fő­utak országos hálózatán nincs hóakadály. Hasonló a helyzet az alsóbb rendű uta­kon is, jóllehet ezek közül néhány nehezen járható, kü­lönösen Borsod és Veszprém megyében. Péntekre virra­dóan több mint 450 hóelta­karító géppel tisztították az utakat Felhívják a figyelmet arra, hogy a közlekedés szempontjából a látási vi­szonyok — különösen Pest Tolna Somogy, Baranya, Zala és Csongrád megyében eléggé rosszak, az erősen kö­dös helyeken csak 50—80 méterre lehet ellátni, ezért fokozott figyelmességre ké­rik a gépjárművezetőket. ÉLÉNK FORGALOM A MÁTRÁBAN Élénk volt a forgalom az év utolsó napján a Mátrá­ban. A magyar síparadi­csom pompás „téli öltözék”- ben fogadta a vendégeket. A hegyek tetejét 30—35 cen- timéterés sportolásra kivá­lóan alkalmas hóréteg borít­ja. Galyatetőn Kékestetőn valósággal megrohamozták a sportolók a vastagon be­havazott lesikló- és ugrópá­lyákat. Tegnap reggel a ha­vazást derűs napsütéses idő váltotta fel. A vastag hótakaró ellené­re a Mátra útjai mindenhol járhatók. EGY MONDATBAN — A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Ma­gyar Béketanács táviratot küldött Luis Corvalannak, a Chilei Kommunista Párt fő­titkárának, melyben jó kí­vánságait tolmácsolta az új év alkalmából. — A békekölcsön- kötvé­nyek utolsó sorsolását 1974- ben tartotta az Országos Ta­karékpénztár. Az I—Ví. bé­kekölcsön kötvények elévü­lési határideje egységesen 1977. december 31. Tehát még egy évig beválthatók a kötvények, illetve felvehetők a rájuk kisorsolt nyeremé­nyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom