Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-11 / 8. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. január 11. 1 ___________________________1 L _____________________1 ■ KI rarönm HSuüb Ili agy melységek kérdőjelei Bemutatjuk dr. Somfai Attila fiigeológust Dr. Somfai Attilát, a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem igazgatóhelyettes főgeológusát Bzületési helye (Törökszentmiklósi mellett első és egyúttal jelenlegi munkahelye, s tudományos kutatómunkája is az Alföld- höz köti. Geológusmémöki diplomájának megszerzése után került az alföldi olaj- bányászathoz. Az alföldi szénhidrogén-kutatás fellendülésének időszaka volt ez — így a fiatal szakembernek lehetősége nyílt arra. hogy az ország jelenlegi legeredményesebb olajbányászati területein — azok felkutatásának időszakában — dolgozzon. — Mit jelentett ez a kezdő szakember számára? — Mindenekelőtt gazdag gyakorlati tapasztalatokat a vándorélet mellett. — Milyen kutatási területeken dolgozott? — A szandaszőlősin üzemi geológusként. Hajdúszoboszlón a terület vezető geológusaként. Tevékenységem akkor kiterjedt a kunmadarasi, az ebesi, a kisújszállási és a kábái produktív szerkezetek kutatására, a nyírségi és a hajdúsági fúrások geológiai irányítására. Ezután a fúrási üzem szolnoki központjában a geológiai osztály vezetője voltam, majd a szegedi üzemegység területi főgeológusa lettem. Az algyői mező kutatása mellett operatív geológiai irányítás szempontjából oda tartozott a dorozsmai, az ásotthalmi, a kelebiai, a ferencszállási. a kiszombori, a szeged-móra- városi produktív terület és még több szerkezet kutatása. Dr. Somfai Attila figyelme a napi feladatok mellett mindinkább a tudományos kutatómunkára irányult. „Summa cum laude” minősítéssel tett egyetemi doktori szigorlatot. Értekezésének címe: „A délalföldi túlnyomásos tárolók vizsgálata, a túlnyomás okainak rendszerezése” volt. E téma kutatását közel egy évtizedig folytatva jutott el a földtudományok kandidátusa cím eléréséhez. — Kandidátusi értekezésének mi volt a témája? — A Kárpát-medence Nagyalföldjének magyarországi területén megismert szénhidrogén-tárolók fluidu. mának nyomásviszonyai, a nyomásértékek kialakulásának földtani okai. — Tudományos kutatómunkája során milyen célkitűzés vezeti? — A prognosztizálás, a kutatás tervezése, az optimális kútszerkezet kialakítása, a megfelelő fúrástechnológia megválasztása, a gazdaságos kútmélyítés, a racionális szénhidrogén-feltárás és művelés érdekében sürgető igény a rendellenesen nagy tároiónyomás előrejelzése. Ennek előfeltétele, hogy ismerjük a túlnyomásos tárolók térbeli elhelyezkedésének törvényszerűségeit, a várható nyomás mértékét, a fedőkőzeteknek az előrejelzésre felhasználható tulajdonságait. Erre csak a medence részletes kőolaj-földtani ismerete, litológiai. sztratigráfiai, tektonikai elemzése, a túlnyomást kialakító földtani okok feltárása alaoján van reális lehetőséé. Hazai irodalmunk szinte kizárólag az előrejelzés lehetőségeit tárgyalja. A fúrástechnológiai és techni''kai problémák (kútkitörések. sikertelen kútkiképzések) sürgetőleg vetették fel a probléma megoldásának igényét A mintegy két évtizede világszerte folyó, ilyen jellegű kutatások során több alkalommal úgy tűnt hogy a kérdés tisztázásához fiziko- kémiai vizsgálatok alkalmazása megoldást nyújt. Ma már bizonyított, hogy ehhez elengedhetetlenül szükséges megadni a megfelelő földtani modellt a túlnyomást kialakító geológiai okok komplex vizsgálatán keresztül. — Tudományos kutatómunkáját mi teszi különösen időszerűvé? — Az, hogy a szénhidrogén-kutatás perspektivikus zónája mindinkább egybeesik a túlnyomásos zónákkal, mivel a mintegy kétezer méternél magasabban elhelyezkedő szénhidrogén-tárolókat viszonylag jól feltárták. A kétezer méter alatti mélységben eddig megtalált olajkészletnek több mint 96 százaléka, a gázkészletnek pedig több mint 86 százaléka túlnyomásos. Ezért a további, mind nagyobb átlagmélységű kutatások során az ilyen típusú telepek gyakorisága valószínű. Márpedig a rendellenes nyomású zónákon keresztülhatoló fúrások jelentős anyagi és pénzügyi kockázatai járnak. — Mi adja a megfelelő nyomásértékre történő kút- tervezés jelentőségét? — A megfelelő nyomásértékre történő kúttervezés gazdasági jelentősége igen nagy. Ha hibás tervezés miatt a túlnyomás váratlanul jelentkezik, akkor kút- kitörés következhet be. vagy a földtani cél feladása válik szükségessé a már addig kialakított és az új nyomás- viszonyoknak megfelelő kút- konstrukció miatt. Abban az esetben viszont, ha a tervezés ellenére túlnyomás nem jelentkezik. a fúrás költsége fölöslegesen nagy lesz a drága kútszerkezet miatt. Kutatómunkámmal az a célom, hogy új tudományos kőolajföldtani eredményekkel hozzájáruljak a kutatástervezéshez, a prognosztikus készletek feltárásához, a megfelelő földtani modellek bemutatásán keresztül az előrejelzési módszerek megválasztásához, a biztonságos és gazdaságos szénhidrogénkutatáshoz, valamint a műveléstechnológiai problémák megoldásához. — Mi az alföldi szénhidrogén-kutatás perspektívája? — A itiéma részletes kibontása nélkül, összefbglailóan taffián elég annyit mondanom, hogy hazai potenciáflís szén- hidirogónkészletürvk legnagyobb részéit az Alföldiről reméljük. Ismereteink szerint még legalább annyi olajait és gázt találhatunk meg. mint amennyit korábban feltártunk. Ez igen nagy feladat, ha figyelembe vesszük, hogy ezt mind nagyobb mélységben és bonyolultabb földtani körülmények között lehelt feltárni. — Hány évig akarnak még kutatni az országban? — Erire nehéz választ adni, mert az újabb megismeréseik mindig változtatják a szemléletünket. Ezideiig szénhidrogén kutatás céljából több mint 8,5 millió méterlt fúrtak. Lehelt, hogy még szükség lesz hasonló mértékű tevékenységre is a teljes megismerésig, a készletek feltárásáig. Eta azonban csata elsődleges megközelítése a témának. Mindenesetre még bőven van lehetősége az utánunk következő generációnak ís ipán és tudományos munkára egyaránt a szénhidrogén-kutatás területén. — Bizonyára találkozott olyan feladatokkal is. amelyek még mindig megoldásra várnak? — Az a tény. hogy kutatómunkám a gyakorlat számára közvetlenül hasznosítható eredményekkel járt, nem jeleníti azt. hogy kutatási témaköröm lezárt. A téma társadalmi hasznossága, gazdasági jelentősége szükségessé teszi a vizsgálátoik folytatását és komplexitásának (kőzet- szilárdsági, geokémiád, további tektonikai, újabb földtani eredmények stb. felhasználásával való) növelését — Ezek szerint a megkezdett úton halad tovább? — Ezt a tevékenységet szeretném folytatná, s a még meglévő kérdő jeliekre megadni a választ, örülnék, ha fáradozásom újabb olaj- és génkészletekben realizálódna. Bizonyára így ís tesz hiszen kandidátusi értekezletének hivatalos bírálói ilyen megállapításokat tettek: „Olyan új tudományos; megállapításokra jut. melyekkel ugyan a témakört nem zárja le, de a tudományágat elö- reviszi, s a gyakorlat száméra közvetlen hasznosítható, fontos eredményeket szolgáltat” ___„Az olajipar műszak i fejlesztését szolgálja, amennyiben a szénhidrogén- kutatás és feltárás hatékonyságát és biztonságát növeli.” — Az alföldi szénhidrogénkutatásban ön vezető szerepet tölt be. Helyzete menynyiben kedvező a tudományos munkát tekintve? — Bőségesen adódik számomra lehetőség az elmélet és a gyakorlat párosítására. A kutatási koncepciók kialakításánál fel tudom használni ismereteimet. Mindez elősegíti, hogy tudományos szintre emeljem kutatási témakörömben kifejtett munkáimat. Emellett természetesen tudatában vagyok annak is. hogy ha valaki a szakmájában eredményeket akar felmutatni, részletesen ismernie kell a hazai és a nemzetközi szakirodalmat, s ugyanígy kézenfekvő, hogy saját kutatási eredményeit publikálnia keH, kSwksnccsé termi, hiszen nem a saját pénzén — mégha verejtékével is — érte el azokat. — ön nemcsak tudomás- nyos kutató, vezető beosztású szakember, hanem családapa is. Családjának van-e kedvenc „kutatási területe"? — Van, mégpedig az ország-világ megismerése. Nincs olyan év, hogy családommal együtt ne utaznék küliföldre. — Gondolom, hivatalból is sokat utazik. — Természetesen. A különböző tapasztalatcserék mellett több nemzetközi szakmai tanácskozáson is részt veit- • ten már. Legnagyobb szakmai élményeim közé tartozik, hogy a négyévenként megrendezésre kerülő kőolaj ipari világkongresszusok közül kettőn, Moszkvában majd Tokióban jelien voltam. Persze az ilyen jellegű utazások mások, mint a családi kiruccanások. Kedvenc időtöltésem a kocsijavítás. A bütykölés teljes kikapcsolódás számomra. S családommal együtt az Utazás isi. S. B. Születik a számítógép Bolgár telefonközpontok Számítógépeket jó minőségben és gazdaságosan csak megfelelő szérianagyságban és magas fokon automatizált iparral érdemes gyártani. (Egy-egy számítógép beméréséhez, ellenőrzéséhez például vele azonos nagyságú, csak még bonyolultabb úgynevezett célkomputer szükséges.) Mindamellett a számítógépgyártás a világon mindenütt rendkívül költséges, tőkeigényes vállalkozás. Ennek megfelelően a kisebb cégek sorra elvéreztek a számítógép-piacon az útóbbi évtizedekben, s csak a legtőkeerősebbek maradtak meg (IBM, Honeywell, UNI- VAC, ICL, Siemens, FACOM, Hitachi). Még így is fel kell osztaniuk maguk között a gyártmány-spektrumot, hiszen mindenfajta típus gyártására egyikőjük sem képes vállalkozni. Rájöttek arra, hogy csak akkor maradhatnak továbbra is versenyben, ha minden vonalon a legmodernebb gyártási technológiát vezetik be. így tettek az amerikai Honeywell cégnél is, ahol — a képen látható módon — a számítógép-egységek parányi alkatrészeinek hegesztését- forrasztását ma már komputer vezérelte elektronsugaras berendezéssel végzik. E módon csaknem teljesen sikerült kiküszöbölni a gyártási hibákat, ami jelentősen befolyásolta a termelékenységet (s ezen keresztül az önköltség alakulását). — o — A világon ma körülbelül 300 millió távbeszélőállomás van, ez azt jelenti, hogy átlagban minden száz lakásból hétben van telefon a Földön. A távbeszélőállomások száma évente 15—20 millióval emelkedik, de az igények ezt a számot messze túlhaladják. Hiába, a hálózatfejlesztés. költséges és bonyolult feladat, beleértve a kábelfektetést éppúgy, mint a központok létesítését. Az elavult központok egyre kevésbé képesek maradéktalanul ellátni feladatukat. Az új, korszerű központok építése mellett tehát még a régi berendezések cseréjére is gondolni kell. Napjaink telefonálóinak egyre természetesebb igénye az, hogy a lehető legnagyobb távolságokat hidalhassák át automatikus kapcsolások se- gítségéveL Ez közelebbről a távhívás gyakorlatának egyre nagyobb mértékű kiterjesztését jelenti, amihez nemcsak telefonközpontok, hanem egész rendszerek kialakítását kell megoldani. Az elektronikus vezérlésű központok hálózatában valamennyi előfizető automata üzemmódban hívhatja egymást, de nagy nehézséget jelent ennek az új rendszernek a már meglévő rendszerekkel való „együttműködtetése”. A távbeszélő-technika színvonalának megjavítása érdekében a szakemberek már azon gondolkoznak, miként valósíthatják meg a számítógép-vezérlésű telefonközpontokat. Ahol lehet, már ma is a legfejlettebb technikát alkalmazzák, amely alkalmas 1000—2000 telefonbeszélgetés egyidejű átvitelére. Talán kevesen tudják, hogy a szocialista országok közül Bulgária is gyárt telefonközpontokat. Az a balkáni ország, amely a második világháború után alig rendelkezett valamelyes ipari bázissal (a képen az ATCK—50—200 típusú központok szerelése és ellenőrzése látható). Porszívó szerelvény Havonta 26 kilométer alagutat tisztit mag A kanadai Montreál város kiterjedt földalatti vasút hálózatának alagút-tisztítására porszívó szerelvényt kontsru- áltak a szakemberek. A szerelvényt alkotó három kocsi közül a középső szippant-a fel hatalmás ventillátora segítségével a vágányok között összegyűlt port és szemetet, majd a két szélső tartálykocsiba továbbítja, miután a nagyobb darabokat leválasztja belőle. E durva hulladék egyszerű módon kiemelhető, kiüríthető tartályba hull. A tartálykocsikban szállítószalagos , rendszer osztja el egyenletesen az oda betóduló hulladékot. A három kocsit két, neoprénből készült harmonika-cső köti össze egymással. A porszívó szerelvény 26 kilométernyi alagút megtisztítását végzi el havonta, miközben mintegy 450 kilogramm port és hulladékot gyűjt össze. Korábban sok gondot okozott a metrótársaságnak az alagutak rendszeres tisztítása, hiszen kézi erővel vagy félautomatikus módon csupán az éjszakai órákban végezhették a munkát, akkor is különleges biztonsági óvintézkedések között. Pedállal hajtott repülőgép Amióta világ a világ, az emberiség mindig repülni akart. A mondatieli Ikarosztól Leonardo da Vinciig fantaszták és polihisztorok sokasága próbálkozott repülő masinák szerkesztésével. Azután jött a robbanómotor — és néhány évtized alatt minden megoldódott. Rakétáival pedig még a Holdra is föl- repült az ember. Érdekes, hogy napjainkban újra elő-előkerül az emberi erővel hajtott repülőgép megvalósításának ötlete. Legutóbb Japánban. a tokiói Nohon Egyetem Gépipari Tanszékén állítottak elő egy ilyen repülőgépet, a „Gólyát”. A Hé* légcsavarát emberi erővel hajtott pedál tartja forgásban. Próbaútja során 68 másodperc alatt 595 métert repült a „Gólya”. Konstrukciójára jellemző, hogy1 ez az első olyan emberi erővel hajtott repülőgép, amely útja során 180 fokos fordulatot tett a levegőben. A gép számytávolsága 21 méter, törzsének hossza 9 méter.
