Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

XXVIII. évi. «. u. 1977. ianuár 8. nemből A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Utak, sorompók, felügyelők Országos mezőgazdasági tanácskozás Gödöllőn Sokat írtunk, beszélgettünk, vitatkoztunk az elmúlt esz­tendőben az új KRESZ-ről. Mint minden új. először szokat­lannak és idegennek tűnő dolgot, bíráltuk, a bonyolultabb paragrafusait szidtuk, csak egyet nem tehettünk meg, hogy figyelmen kívül hagyjuk. Ha boldogulni akartunk, az uta­kon szabályosan közlekedni, sőt testi épségünk, no és a pénztárcánk érdekében is meg kellett tanulnunk. Meg is tettük. Az új KRESZ (a hozzátapadt jelzőt lassacskán már el is hagyhatjuk) első esztendejének tapasztalatait most összegzik, elemzik a szakemberek, és bizonyára a közle­kedők számára is sok hasznos következtetéssel szolgál­nak majd. Szóval sokat beszéltünk a megváltozott szabályokról. Arról azonban kevés szó esett, hogy nemcsak a közlekedő ember agyába kellett a régi és már beidegződött útiparan­csok helyébe az újakat naprakész és bármikor használható módon elraktározni. A módosult szabályoknak megfelelően változnia kellett a forgalmi rendnek, amit az utakat szegé­lyező különböző mértani alakzaté, a közlekedő embert uta­sító, tiltó, eligazító és tájékoztató tábláknak és közúti jel­zéseknek is követni kellett. Iliévé kell majd, mert még nem követte. Ugyanis jóval az új KRESZ után lépett életbe egy rendelet, amely előírta, kötelezővé tette az új forgalmi rend bevezetését, és — igaz, egyelőre csak papíron — a nemzetközi egyezménynek megfelelő szintre is emelte. Hol tartunk az előkészületekkel a megyében? Erről számolt be a megyei KBT elnökségének évzáró ülésén a Közúti Igaz­gatóság vezetője. Kiderült, hogy mint minden változtatást, ezt is a jelenlegi felülvizsgálatával kell kezdeni, hogy meg­állapíthassák, hol. mit kell korrigálni. A felülvizsgálat a megyét átszelő három főútvonalon és négy városban már megtörtént. Az eredmény, az első jól látható és érzékelhető, az úgynevezett emelt sebesség (70—80) bevezetése a 4-es főút menti két település lakott területén. Ez a változás csu­pán néhány tábla cseréjét igényli. Ahhoz azonban, hogy az új forgalmi rendet tükrözzék, azzal összhangban legyenek az útszéli táblák, több mint 1300-at kell mée beszerezni. Mindez nem kevesebb, mint 1 millió 800 ezer forint. Ezt az összeget még újabb félmillió tetézi, ha be akarják tartani a rendelet utasítását, amely szerint egy oszlopon csak három táblát lehet elhelyezni. A szakemberek szerint mindez épp­úgy hozzátartozik a biztonságos közlekedés cseppet sem olcsó tárgyi feltételeinek megteremtéséhez, mint a baleset- veszélyes, már nem egy tömeges tragédiát okozó vasúti ke­reszteződések megszüntetése. Egy évvel ezelőtt a megyében még 27 helyen keresztezte egymást úgy közút és vasúti sínpár, hogy a veszélyes pillanatokban szabad volt az átjá­rás. Keresztezte! Mert 11-et az elmúlt évben fénysorompóval biztosítottak (11 millió forintért). Az idén újabb négy helyen és 1978-ra pedig valamennyi forgalmas vasúti kereszteződés­ben, ha kell sorompó kényszeríti megállásra a közúti for­galmat. Minderről éppoly megnyugtató volt hallani, mint a két esztendeje működő, jól bevált útfelügyeleti rendszerről. Végre vannak olyan műszaki szakemberek, akiknek az a dolguk, azért fizetik őket, hogy mindennap az utakat róják. Fel­fedezzék és azonnal jelezzék a 'forgalmat akadályozó és biz­tonságát veszélyeztető hibákat. Ellenőrizzék, ha kell. meg is szervezzék az útjavításokat. Az a dolguk, hogy megaka­dályozzák vagy legalább minimálisra csökkentsék a lehető­ségét annak, hogy az út már önmagában is baleseti veszély­forrás lehessen. Az elmúlt évben nem kevesebb, mint 49 millió forint értékű út- és hídfelújításokat, javításokat java­soltak, készítettek elő és ellenőriztek. Az ő munkájuk, a milliókat felemésztő jelzőtáblák, fény­sorompók, az útjavítások éppúgy hozzátartoznak a bizton­ságos közlekedéshez, mint' az alapvető szabályok betartása a forgalmat irányító, ellenőrző rendőr, a műszakilag kifo­gástalan gépjármű, a kivilágított kerékpár vagy a bukósisak a motoros fején. K. K. Tegnap a gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen befe­jeződött a kétnapos orszá­gos mezőgazdasági tanácsko­zás, amelynek első napján dr. Romany Pál mezőgazda- sági ás élelmezésügyi minisz­ter elemezte az elmúlt év gazdálkodását és ismertette az idei feladatokat. Az érte­kezlet második napján dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár az álamigazgatás és az ál­lami irányítás időszerű kér­déseiről tartott előadást. Leszögezte, nem kell nö­velni az utasítások, rendelke­zések számát, nincs szükség nagyobb számú központi sza­bályozásra, mert ez ellentétes lenne a vállalati önállóság még fokozottabb kibontakoz­tatásának szükségességével, viszont a vállalati önállóság sem jelentheti a népgazdasá­gi problémák, a társadalmi érdekek figyelmen kívül ha­gyását. Az államtitkár hangsúlyoz- ta, hogy a gyakorlati mun­kát esetenként hátráltató jo­gi „túliszabályozásokat”, s az idejétmúlt jogszabályokat mielőbb ki kell iktatni a jog­szabályok rendszeréből Ez­zel kapcsolatban felvetette, hogy az üzemek vezetői töb­bet tehetnének a szabályok felülvizsgálatáért, mégpedig úgy, hogy ne általában kifo­gásolják a jogszabályok túl­zott komplikáltságát, hanem nevezzék meg azokat a ren­delkezéseket, amelyek véle­ményük szerint visszafogják a vállalati tevékenység fejlő­dését, korszerűsöd&ét. Beszélt arról, hogy a me­zőgazdasági termelés megyei terveinek megvalósítása va­lamennyi üzem együttes fel­adata, ezek a tervek mindig a központi elképzeléseken alapulnak, s végrehajtásuk ilyenformán helyi, de ugyan­akkor népgazdasági érdek is. Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a kormány nevében megkö­szönte a mezőgazdaság dol­gozóinak élmúlt esztendei helytállását s kérte, hogy az eddigiekhez hasonló lelkese­déssel, hozzáértéssel és még összehangoltabb munkával segítsék a nagyobb feladatok teljesítését. Megkezdődtek a technológiai szerelések Épül a szolnoki vízmű Szolnok növekvő vízigé­nyének kielégítésére épül az új városi vízmű. Az OVI- BER által irányított kiviteli munkák az új évben is a tervszerinti ütemben halad­nak. Megkezdődtek a korszerű yíztisztító, szűrő és derítő rendszerek technológiai ré­szének szerelése. Épül az úgynevezett hulladékvíz át­emelő rendszer is. A város ugyanis a Tiszából nyeri a vízszükségletét. A folyóból naponta kiemelésre kerülő, mintegy 50—60 ezer köbmé­ter vízből magas színvonalú tisztítás után körülbelül 40— 45 ezer köbméter kerül a ve­zetékhálózatba. A többi, szennyezéssel telített vizet pedig visszaemelik a folyóba. Az 1977. évi építkezésre mintegy 50 millió forintot fordítanak, ezzel együtt a vízmű építésiére köl­tött pénz eléri a 150—160 millió forintot. A terv szerint ez év végére elkészül és meg­kezdi az üzempróbákat az új vízmű vízelőkészítő rendsze­re. Ez azonban egyelőre csak az üzemeltető Víz- és Csa­tornamű Vállalat munkáját könnyíti meg. A komplett lé­tesítményt 1978 végére építik meg és a megfelelő kísérleti üzemeltetések után várható­an 1979 májusában lép be a vízszolgáltatásba, napi 45 ezer köbméter teljesítmény­nyel. Talajvizsgálat a karcagi Talajművelési Kutatóintézetben. A képen látható talajfixikai berendezéssel talajminták vízáte­resztő képességét a különböző talajjavító módszerek haté­konyságát mérik. Április 3-tól június közepéig Kulturális hetek Szolnokon Ebben az esztendőben nyol­cadik alkalommal rendezik meg a szolnoki kulturális he­teket. A ma már hagyomány- nyá nemesedett rendezvény- sorozatra az idén április 3-a és június közepe között várják az érdeklődőket. Az eddigi hét rendezvénysorozat letisztult tapasztalatait fel­használják, így az idei szol­noki kulturális hetek prog­ramjától eredményes világ­nézeti nevelést várnak, an­nál is inkább, mivel a mű­vészeti csoportoknak bizo­nyára szép feladatokat ad a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója. A szolnoki kulturális hetek rendezvényei lehetőséget biz­tosítanak a szocialista bri­gádok, ifjúsági klubok, mű­vészeti csoportok vállalásai­nak teljesítéséhez, s az érde­kes programok remélhetőleg fölkeltik majd a megyeszék­hely, a megye, sőt az ország érdeklődését is. Tudományos tanácskozások gazdagítják a megye szellemi életét, s a rendezvények az öntevékeny és hivatásos művészeti együt­tesek és közművelődési szak­emberek számára is sok-sok fejlődési lehetőséget biztosí­tanak a két és fél hónap alatt. Intézmények, társadalmi és tömegszervezetek fognak ösz- sze a szolnoki rendezvény- sorozat sikeréért. Április 3- án és 4-én lesz az alföldi Pe­dagógus Kórustalálkozó. A Szölnok megyei műszaki he­teket áprilisban és május­ban rendezik. A katonai fő­iskolák fesztiválját április utolsó és május első napjai­ban tartják. A színpompás­nak ígérkező nyolcadik or­szágos Néptánc Fesztivált május 13-tól három napon át élvezhetik a foHMór kedvelőd. Május utolsó napjaiban szép muzsikában gyönyörködhet az országos szimfonikus ze­nekari fesztivál közönsége. Májusban kerül sor a Szol­nok megyei közművelődési napokra, majd június első hetében az ünnepi könyvhét eseményed következnek. Ezt követi az országos szövetke­zeti kórustalálkozó. Ugyan­csak júniusban rendezik a hadtudományi nyári akadé­miát és a nyári tárlatot, vé­gül június 25—27-ig a Ma­gyar Tudományos Akadémia Földrajzi Társaságának ülé­se teszi teljessé a nyolcadik szolnoki kulturális hetek programját. A Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törökszentmiklósi malomüzemében februárban kezdődik az üzem részleges rekonstrukciója. A több mint 6 millió forintos beruházás során többek között lecserélik a szitáló gépsort is, (a képen) amely 1923 óta folyamatosan üzemel. ÜLÉST TARTOTT A KNEB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság tegnap ülést tartott. Dobos Sándomé, a KNEB tagja, a Goldberger Textilnyomógyár igazgatója két utóvizsgálatáról készült jelentést terjesztett a bizott­ság elé. Két területen vizs­gálták a népi ellenőrök a IV. ötéves terv időszakában beszerzett nagy értékű esz­közök kihasználását. Húsz intézménynél, valamint az MTA műszerügyi és mérés- technikai szolgálatnál ellen­őrizték, hogy az 1971. évi vizgálat óta hatékonyabban gazdálkodnak-e a nagy érté­kű műszerekkel és kutatási berendezésekkel. Dobos István, a KNEB tag­ja, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője beszámolt a folyékony üzemanyagokkal való gazdálkodás vizsgálatá­ról, az ipari, építőipari, me­zőgazdasági és közlekedési vállalatoknál, szövetkezetek­nél szerzett tapasztalatokról. A jelentést a KNEB beható vita, után elfogadta és az Állami Tervbizottság elé ter­jeszti. Dr. Villányi Miklós. a KNEB tagja, pénzügyminisz­ter-helyettes jelentést ter­jesztett elő a lakosság építő­anyagokkal és szerelvények­kel való ellátásának vizsgála­táról. A bizdttság a jelentést elfogadta. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Pióker Ignác Kos- suth-díjasnak, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. nyugdíjas gyalusának a szocializmus építésében kifej­tett kiemelkedő munkássága elismeréseként, 70. születés­napja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. ZOLDÉRT-TERVEK 1977-RE A bekereskedelem felmé­rése szerint az idén burgo­nyából. zöldségből, gyü­mölcsből együttesen várha­tóan mintegy 5—6000 vagon­nal növekszik az országos árualap. Ennek megfelelően a ZÖLDÉRT úgy tervezi, hogy 1977-ben a lakossági értékesítésre és a közületi konyhák ellátására zöldségből 19,7, gyümölcsből pedig 8,3 százalékkal többet hoz forga­lomba. mint tavaly. Burgo­nyából a múlt évinél némi­leg kevesebb szerepel az ér­tékesítési tervekben, míg a déli gyümölcsök forgalmát 3,2, a vegyes árucikkekét — savanyúság, konzervek, üdí­tőitalok stb. — 4 százalék­kal növelik majd. A burgo­nyaértékesítés 100 vagonnal csökkentett előirányzatát az magyarázza, hogy 1976-ban a kedvezőtlen időjárás követ­keztében szokatlanul nagy volt a kereslet; új és korai burgonyából 600 vagonnal fo­gyott több, mint a korábbi években. A helyzet normali­zálódásával és a zöldségfo­gyasztás növekedésével azon­ban várhatóan a kereslet az idén cssökkenni fog. PRIMŐR AZ NDK-BA Csongrádból az új év első primőrexportját tegnap indí­tották a Német Demokrati­kus Köztársaságba a szaty- mazi tranzit-telepről. Mint­egy 12 000 csomó — 120 000 darab — hónapos retket és 5000 fej salátát tettek hűtő­vagonba. amelyben még 40 mázsa téli alma utazott. A primőröket a forráskúti Ha­ladás és a makói Lenin Tsz fűtött fóliaházaiban nevelték. EGY MONDATBAN — Pallás Imre, a Hajdú- Bihar megyei Napló főszer­kesztője. a megyei pártbizott­ság tagja január 6-án. életé­nek 56. évében tragikus kö­rülmények között elhunyt. Temetéséről később intéz­kednek. — 300 millió forintos be­ruházással fejlesztik tovább az Egyesült Izzó zalaegersze­gi alkatrészgyárát. — Tegnap Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnöké­nek vezetésével ülést tartott a társaság ügyvezető elnök­sége,

Next

/
Oldalképek
Tartalom