Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
1977. január 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I 3 Ötven közül öten — asszonyok Szolnok megyében 1975-ben, a tizenöt évvel korábbihoz viszonyítva több mint 4 százalékkal kevesebb volt a mezőgazdasági terület. Nem kétséges tehát, hogy... Pótolhatatlan kincsünk: a termőföld Bemutatom őket: Janik Árpádné gyárigazgató, Hajdú Józsefné meos, Horpácsi Anna művezető, Tóth Istvánná betanított munkás, Duc- haj Istvánná meo-osztály vezető. öten a több száz közül, akiknek második „otthon”, munkahely, a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyára. És öten a hatvanhat közül, akik a gyár két pártalapszerve- zetének sokat dolgozó tagjai. Csoportülésre készülve A gyár kommunistái az évi munkát összegező taggyűlésre készülnek. Tóth Istvánná párt csoportbizalmi a kis kommunista közösségében kilencen dolgoznak. — Az értekezetletünk majd ünnep után lesz. — Milyen fontos gondolatot szeretne majd ott megbeszélni a többiekkel? — Mi szinte valamennyien fizikai munkások vagyunk, és úgy érzém, hogy a többiek, főként a fiatalok hallgatnak ránk. Az év utolsó hónapjaiban kevés szabad szombatunk volt. A mi munkánk szezonális, tavasz- szal amikor kevesebb megrendelésünk volt, majdnem minden szombatot otthon tölthettünk, most azokat le kellett dolgoznunk. * Tartottunk kommunista szombatokat is. Bizony voltak, akik morogtak, hogy hétvégeken be kell jönni. Nagy szükség volt akkor a személyes példamutatásunkra. A fiatalok el is mondták, ha Tóth néni bejön, mi is bejövünk. Hát erről szeretnék én beszélni; mennyire fontos, hogy a kommunista példamutatóan dolgozzon, viselkedjen. — És ezenkívül? — A mi műhelyünk a befejező üzem, gombozzuk, vasaljuk a kabátokat. Űj művezetőnk van, mivel nem volt elég gyakorlata, le maradtunk a terwdl, s a keresettel is. Szóvá tettük neki, ő javított a munkaszervezésen. Aztán nekünk kell megértetnünk a többiekkel, hogy tartani káli a határidőket, hogy a minőségi követelményekből nem lehet engedni. A gyár „gyermeke" Horpácsi Anna a gyár „gyermeke”. Ott volt ipari tanuló, ott végezte el a kihelyezett osztályban a ruhaipari szakközépiskolát és nem régen művezető. — Mi volt a legnehezebb az új munkakörömben? Az, hogy jó munkatársi kapcsolatot alakítsak ki a szalagomon mindenkivel — Tehát mozgalmas éve volt. — Így van. Én tagja vagyok a 2-es alapszervezet vezetőségének és mint ilyén, tagja voltam annak a beszélgető csoportnak, amelyik alapszervezetünk kommunistáival szót váltott a tag- könyvcserét megelőző eszmecseréken. Ügy gondolom, hogy a beszámoló taggyűlésen vissza kell térnünk a párttagsági könyvek cseréjével kapcsolatos feladatok elvégzésére. Meg arról is szólni kell, hogy ebben az évben kilenc párttagot vett fel nálunk a két aílapszerve- zet, és közölük heten a KISZ ajánlásával kerültek közénk. Feltétlenül méltatni kell a gyári KISZ-szervezet nevelő munkáját. Megbecsült emberek Hajdú Józsefné így mondja magáról: „egyszerű párttag vagyok.” Semmilyen funkciót nem visel a párt- szervezetben. — Ha a pártvezetőség igényelte a segítségemet meg a többiekét, mindig megtettük a magunkét. — Mit tart fontosnak, hogy szerepeljen a beszámoló taggyűlés elé kerülő jelentésben? — A gyárban nagyon sok fiatal nő dolgozik, a létszámnak több mint 90 százaléka leány, asszony. Nekünk nőknek ez a gyár szakmát, mondjam azt —- műveltséget is ad, hisz én is most végzem itt a ruhaipari szakközépiskolát. Pluszt vállalatunk a munka melletti tanulással, de ez a mi érdekünk is. Megbecsülnek bennünket, hisz most karácsony előtt különböző címen jutalmakat kaptunk, a sok egyéb kedvezmény mellett. Véleményem szerint ezért nekünk is meg kell tennünk a magunkét. Most az új esztendő nagyobb követélményt támaszt velünk szemben; többet kell majd dolgoznunk, még jobb minőségben. És ennek szószólóinak, nekünk, kommunistáknak kell lennünk. Hozzászól a gyárigazgató — Természetesen segítek a beszámolók elkészítésében, ez a kötelességem is, — magyarázza Janik Árpádné, a gyár fiaital igazgatója. — A termelési adatokat nekem kell adnom. És ezek az adatok most sem rosszak. A tervünket 102 százalékra teljesítettük, pedig egész évben átlagosan negyven ember hiányzott a létszámból. Száz- nyolcvan féle modellt gyártottunk, ez körüloelül 200 ezer kabátot, szoknyát és egyéb terméket jelent, mintegy 250 millió forint értékben. — És a beszámoló taggyűlésen? — Ott a munka elismerése mellett inkább az újabb feladatokról akar beszélni. Mert a több mellett még jobbat kell adnunk exportra, s bélkereskedelemnek is. És ennek érdekében növelni kell dolgozóink szakmai, politikai, általános műveltségi színvonalát. Arról is szólni akarok, hogy a kommunisták legyenek a szószólói a Dolgozz hibátlanul, a Ne add tovább mozgalomnak, de legyenek jó propagandistái is az új feladatoknak. A z üzemekben az 1976- os évben az anyag, az alkatrész, a munkaerő — s még sorolhatnánk — nem léte sokszor keserűséget okozott. Akadtak azonban derűsebb pillanatok is. Ezekből egy csokor az újságíró jegyzetfüzetéből. „Lüké" sárkány A gyár hegesztő tanfolyamának résztvevői ezen a pénteki estén vizsgáztak a félévi anyagból Sárkány Tibor — nevezzük így — oktatónál. Az öreg híres volt arról, hogy csoportosan és hosszadalmasan kérte számon a hallottakat. Így az utolsó társaság tagjai este nyolc óra körül botorkáltak apránként a kapuhoz. Az első delikvens talán mérgében. talán véletlenül elron- < tóttá az automata zárat. A portásnak kellett segíteni, hogy ki tudjon menni. Nem is átallotta megkérdezni: — Ugyan hol volt, és hová tart ilyen késő este? — A lüké Sárkánynál vizsgáztam, megyek haza — szólt a válasz. Alig telt el pár perc. jött a következő a csoportból. Matatás, segítség. kérdés: — Hát maga hol volt? — A lüké Sárkánynál, vizsgázni — így a felelet. Űjabb percek, újabb jövevény. piszmogás a kapunál, kérdés és rá a válasz hasonló az előzőekhez. Az öreg is hallottak. Gondolom arról is szól majd. — Valóban, dolgozóink nagy örömmel Olvasták az újságokban a Központi Bizottság december 1-i üléséről kiadott közleményt. Abban benne van, hogy mivel a ruhaiparban általában elmaradtunk a bérezéssel; növelni kell a jövedelmeket. Azóta már volit egy igazgatói értekezletünk, ahol elhangzott, hogy áprilistól nagyvállalati szinten saját erőből hatszázalékos bérfejlesztés valósul meg, a második félévtől 15 %-os műszakpótlékot fizetünk, mindez a várható központi bérintézkedéseken kívül. Jogok és kötelességek Duchaj Istvánná, a meo- osztály vezetője, , az üzemi pártvezetőaég titkára. Ezt a tisztséget két éve látja el. — Ezek a hetek többlet- munkát jelentenek a pártvezetőség titkárának is. — Már megtörtént a gazdasági vezetők, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőinek beszámoltatása. Most a pártcsoport-értekezletek vannak soron, aztán készülnek majd a beszámolók, az évi munkáról. — De amint látom, a vázlat már nagyjából kész. — Cselekvési programunknak megfelelően állítjuk ösz- sze a beszámolókat, mit hogyan teljesítettünk és mi az, amivel adósok Vagyunk. No®, ami az utóbbit illeti, véleményem szerint a pártcsoportok életét kell még élénkebbé tennünk. Aztán szólnunk kell majd a munkahelyi demokráciáról'. Nálunk a demokrácia fórumai adottak, viszont az a véleményünk, hogy csak az élhet a demokrácia nyújtotta jogokkal, aki a kötelességét is teljesíti. A mi demokráciánk a munka demokráciája és ezt meg kell értetnünk’ az emberekkel. * * # Hatvanhat kommunista két alapszervezetben; ötven hét fizikai munkás, ötven nő, tizenkilenc harminc éven aluli. Közülük öt nővel ismerkedtem meg. * Nagyszerű asszonyoki portás bosszús volt: mikor lesz már vége a járkálás- nak. Nem is ment be a fülkébe, úgy volt vele. hamarosan jön a következő alany. Jött is. Kérdés: — Maga is a lüké Sárkánynál volt vizsgázni? Mire a válasz: — Nem kérem. én vagyok a lüké Sárkány. Pappolni és madarászni A MTESZ' és az SZMT vezetői tanácskozásra gyűltek össze, hogy megbeszéljék az idei együttműködés eredményét és a következő év feladatait. Ügy állapodtak meg, a MTESZ részéről Madarász Tibor, a szervezet titkára, a szakszervezet részéről pedig Papp Lajos, az SZMT titkára lesz a felelős azért, hogy a dolgok rendben menjenek. Madarász Tibor az értekezlet végén, amikor a tárgyalások befejeződtek, hozzászólásra jelentkezett: — Részemről, ami az együttműködést illeti, minden rendben — mondta — hiszen én tudok pappolni. de vajon Papp elvtárs tud-e madarászni? Az országban a legutóbbi másfél évtizedben évente 17 ezer hektárral csökkent — a hasonló vagy még ennél is erősebb tendencia miatt — a termőföld területe. Ez elsősorban az ipartelepítés, az útépítés, a városfejlesztés következménye. Ugyancsak csökkenti a termőföldet az is. ha új majorokat, állattenyésztési telepeket létesítenek, gázvezetéket, olajvezetéket építenek. Törvény írja Nem szorul bizonyításra, mennyire fontos végre megnyugtatóan rendezni a parlagföldek sorsát és olyan szabályozókat és ösztönzőket kialakítani, amelyek elejét veszik a parlagföldek keletkezésének. Azt, hogy az idén mennyi föld maradt műveletlen, csak a mostani, ebben az évben már másodszor történő határszemlék után lehet pontosan megtudni. De hogy a tavalyi csaknem 50 ezer hektár parlagföld nem csökkent lényegesen — Szolnok megye szántójából 14 ezer hektár maradt vetés nélkül az elmúlt évben — azt a szakemberek és a nyitott szemmel járók jól tudják. Mi az oka annak, hogy nem művelik meg ezeket a földeket? Természetesen az objektív okok a meghatározók. Hiszen a megművelet- len földek legnagyobb része olyan tájakon található, ahol elsősorban a rossz domborzati és talajviszonyok miatt, vagy pedig gyakori ár- és belvízkárok következtében alakult ki ez a helyzet. (Szolnok megyében például 1976-ban az ár- és belvízsújtotta 4 ezer 700 hektár több mint felébe április 25- ig nem került vetőmag.) Szerepe van benne annak is, hogy kisebb-nagyobb területek távol esnek a nagyüzemi központtól, s a gazdaság ezért nem műveli meg ezeket a szétszórt, rendszeIsmerkedik a portás Űj ember került az egyik mezőtúri üzem portájára’. Űj seprő jól seper: elkérte az igazolványokat. sűrűn megvizsgálta a táskákat. A második napon egy közéé korú férfi „ügetett” az ajtón befelé, foga között jónapo- tot mormogva. Az „új seprő” éppen valamit jegyzett a látogatók naplójába, és így csak az elsuhanó árnyat látta. Felugrott, kikiabált az ajtón: — Jöjjön azonnal vissza! Amaz pedig rohant tovább,, a portás utána. A környékükön álldogálók elképedve figyelték a fejleményeket. Láthatták, ahogy a kapu őre hevesen gesztikulálva magyaráz. A szél elvitt hozzájuk annyit a szófoszlányokból, hogy az ilyen huligánok miatt nem lehet render sen vezetni a belépők nyilvántartását. Aznap reggel a vezetők értekezletén az igazgató elnézést kért a késésért. Megismerkedtem az új portással — mondta. Szólás születik Gyuszi bácsi egyszer kezében tartva a hegesztőpiszelő ugyan, hogy a legnagyobb körültekintéssel telepítsék az új üzemeket, s ne a legjobb termőföldeket vegyék igénybe erre a céla, de még mindig előfordul, hogy nem tartják be a törvény előírásait. Emiatt aztán szükségtelenül is csökken az a termőterület, amelyen elő kell állítani a belső ellátás és az export növekvő igényeinek kielégítéséhez nélkülözhetetlen mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket. Lehangoló látványt nyújtott ebben az évben is nagyon sok szántó, szőlő és gyümölcsös. Felverte a gaz, nem adott termést, mert nem volt, aki megművelje. Közismert hogy a csaknem fél százezer héktár terület nem egy helyen, nem egy darabban található. Kialakulásának indokai is igen eltérőek. Ennek a területnek mintegy fele a mezőgazda- sági nagyüzemek, a másik fele pedig az állampolgárok tulajdonában, használatában van. Mindezen felül sok szükségtelen dűlőút, elhagyott tanyahely, a belterületeken, de még az üdülőövezetekben is elhanyagolt kertiföld van. rint gyenge talajú táblákat. Vannak azonban összefüggő, nagy területek is egy-egy gazdaságban, amelyek már évek óta nem adnak termést, mégpedig azért, mert az elérhető hozamok nem térülnek meg, tehát ha megművelnék ezeket a földeket, akkor növekednének a költségek. A parlagon hagyott föld fele azonban egyéni tulajdonban van. Különösen Bács-Kiskun megyében, Szabolcsban, Borsodban súlyos a gond, ahol a gyenge talajokon gazdálkodó emberek megöregedtek, képtelenek már arra, hogy megmunkálják a földet. Jellemző példa hogy Szabolcs-Szatmárban a tolyt, elégette az asztalon heverő munkanaplót, s a mellette fekvő kesztyűt, kötényt. Azóta mondják: Ég mint Gyula bácsi keze alatt a munka ... Fröccs bor nélkül? Szolnokon történt az eset, a vállalat kedvenc Gyuszi bácsijával. Mindenki tudta, hogy az öreg nem veti meg a töményét, de még a hígat sem. Mégis valahogy Gyula 'napkor elkerülte a portások figyelmét hősünk. Senki nem vette volna észre, hogy az öreg pityókás, ha nem megy oda épp a munkavédelmi előadóhoz a következőkkel, sűrű csuklások közepette : — Drága pajtásom, barátom, testvérem- Hogy-hogy csak szódát adtok ti védőitalnak — bor nélkül nem lébeit fröccsöt csinálni! Miről is van szó? Márkus Sándor szerelő soksizor szólalt fel az értekezleteken úgy, hogy igencsak nem tudta, miről is van szó. Már pedig ő nagyon szeretett vitatkozni. Meg is indokolta egyszer miért: • — Engels is vitatkozott Dühring Antival, hát akkor én hogyne perlekednék veletek! Hajnal József szakszövetkezeti tagoknak csaknem a fele már 60 éven felüli, 20 százaléka nyugdíjas és járadékos és 15 százaléka munkaképtelen. Nagyon sok idős parasztember és munkásember tulajdonában van még pár száz négyszögöl föld, szőlő, gyümölcsös és bizony ha ezek az öregemberek meghalnak, az örökösök már nem vállalkoznak ezeknek a területeknek a megművelésére. így is szaporodik a parlagon hagyott földek területe, nálunk Szolnok megyében is. A termőföldön termelni kell Nemcsak az okoz kárt, hogy ezek a földek nem teremnek, hanem az is, hogy & parlagföldeken nem védekeznek a kártevők ellen, s így a szomszédos földek sincsenek biztonságban. Mit lehetne tenni? Most a határszemlék során a minisztérium előírta: a mezőgazdasági üzemek esetében el-kell érni, hogy termőföldjeiket maradéktalanul hasznosítsák. Indokolt esetben földhasználati tervet kell készíteni, s ezekben a tervekben részletesen ki kell dolgozni az észszerű művelési ágváltozások, területcserék, esetleg meliorációk ütemét, anyagi- és műszaki feltételeit, költség- fedezetét. A nagyüzemek tehát állami segítséget is kapnak ezeknek a földeknek a hasznosításához, megjavításához. A jogszabályok előírják azt is, hogy a tanácsi kezelésben lévő megműveletlen állami földeket lehetőleg a mező- gazdasági nagyüzemek használatába, a szükséges feltételek , hiánya esetén pedig magánszemélyeknek, tartós használatra bérbe kell adni. A magántulajdonú földek esetében — ha azokat a tavaszi határszemlét követő felszólítás ellenére sem művelték meg —, el kell rendezni az állami tulajdonbavételt. Meglehetősen szigorú intézkedések várhatók, tehát a jövőben azért, hogy minden alkalmas föld hasznosítva legyen. Vannak már az országban olyan tájak, ahol kitűnően megoldották az eina- gyott. földek művelését. Pest, Bács, Baranya megyében több helyen munkás kertszövetkezetek alakultak, s az eddig kihasználatlan földeken a munkásszövetkezetek tagjai zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt termelnek. De folytathatnánk a sort akár Szolnok megyében is, ahol ugyan még nincsenek teljesen kihasználva a lehetőségek, viszont jól működő kertszövetkezetek — például Mezőtúron, Kisújszálláson, Jászfény szar un — vannak. Most idejében munkához láttak az illetékesek. Az őszi határszemlék után ugyanis van idő tavaszig eldönteni azt, hogyan hasznosítsák a jövőben a parlagon hagyott földeket. Ezzel elérhető, hogy a következő esztendőkben nagyobb gondossággal gazdálkodjék mindenki pótolhatatlan kincsünkkel: a termőfölddel. Cs. F. — Ügy tudom egy jó hírt Varga Viktória TÖRTÉNETEK ki ÓÉVBŐL Hogyan keletkeztek a parlagföldek? Objektív nehézségek
