Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

1977. Január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Teremtő rombolás Szilágyi Ákos: fa. iskolamester zavarban van Amint azt a frissen meg­jelent kötet címe is állítja, az iskolamester zavarban van. Folytassuk a sort: za­varban van továbbá az olva­só, a kritikus, s talán a köl­tészet iskolamesterei is ösz- szevonják szemöldöküket. Az én zavarom a formaságoknál kezdődött: a Szépirodalmi Könyvkiadó elsőkötetes köl­tőket bemutató fekete borí­tójú sorozatának rendhagyó méretű, formájú darabját vehettem kézbe. A könyv röpke átnyálazása után elő­ször arra gyanakodtam, hogy az Ugródeszka című ciklus egy részét fordítva, azaz fej­jel lefelé fűzték a könyvbe. Megismervén a verseket azonban rájövök, hogy ez a tótágast álló ciklus nagyon is beleillik Szilágyi Ákos köl­tői észjárásába, tehát akár tudatos is lehet a bukfenc. Még akkor sem idegen ez a külcsín, ha a költő teoreti­kusi munkáiból tudjuk, hogy az eddigi próbálkozásoktól eltérően ő nem csak a for­mákat akarja megújítani, hanem a vers lényegi meg­változtatását tűzte ki célul. Az egymást követő antoló­giák fiatal költőinek egy csoportja émelyítően hangi- csál, finomkodik; a másik csoport körül a világmegvál­tás fojtó gőzei szállnak; míg a harmadik, talán legnépe­sebb gárda kulcsszava az irónia, a fintor, a rekedtség. Ez utóbbi társaság azonban jórészt felszínes, mivel vers­beli fintoruk csak gesztus marad. Érthető tehát Szilá­gyi Ákos kritikája, amivel az avantgarde fetisizált címké­jét kisajátítókat, a groteszk impresszionistáit illette. Az ő első kötetének kulcsszava az ugrás. Az ugrásnak vi­szont előfeltétele az elru­gaszkodás. Az elrugaszkodás Szilágyi esetében a hagyo­mányos költői gyakorlattól és gondolkodástól értendő, ö maga pontosan megfogal­mazza az általa egyedül üd­vözítőnek tartott antilíra sa­játosságait. Eszerint az an­tilíra „a hagyományos líri­kus-közönség viszony gya­korlati kritikája, bizonyos te­kintetben tagadása egy év­ezredes költői gyakorlatnak." A XX. század elejének rend­bontói, a dadaistákkal és fu­turistákkal szemben azonban a mai antilíra lázadása, ta­gadása minőségileg más. Szi­lágyi dialektikusán fogal­mazza meg ezt: „A jó taga­dás lényege, hogy a meg- semmisítettet nem egysze­rűen semmivé teszi, hanem elsajátítja egy magasabb szinten.” Tehát „a jobb ter­minus híján antilírának ne­vezett »valami« nem más, mint a líra kiteljesítése, a lírának oly módon történő tagadása, hogy mindent lí­rává teszünk.” Szilágyi ese­tében a tagadás nem önma­gáért való, hiszen „pontosan ez a tagadás adhatja vissza a lírai költőt önmagának, a szélsőségekben keresgélő lí­rai individuumot a közösség­ben gondolkodó és a közös­ségben magát megélő, eman­cipált emberi lénynek.” Szilágyi Ákos költői gya­korlatában szeretné meg­szüntetni a líra elit jellegét, s tagadásával egy új, „töme­ges elsajátításra alkalmas értéket” létrehozni. Ezt cé­lozzák első kötetének „ugrá­sai”. Kötetnyitó, Ugróiskola című ciklusában még mint­ha skálázna, akusztikai ha­tásokra építi különös verseit, melyeknek ritmikai bravúr­jai kétségtelenül megejtik az olvasót. Ebbe a ciklusba azonban egészen gyenge da­rabok is belekerültek (példá­ul: Kis füzér télire.) Második ciklusában (Próbálkozás ug­rókötéllel) is sűrűn-él akusz­tikai vívmányaival, de már kevésbé direkt módon. Az Ugródeszkán és az Ugrás!cí­mű ciklusokban teljesedik ki igazán Szilágyi érdekes te­hetsége, sokféle eszközt hasz­nál, magától értetődőnek tet­szik szó-zsonglőrködése, szó­csavarásai; szinte már pró­zának ható szabadversei; az Ez a divat című havilapból kimetszett szövegrészlet iro­nikus kiforgatása; vagy a szabad asszociációkból egyre tovább épített verskísérlefe. A megszokottnál jóval több eredményt hozott ez az első kötet. Szilágyinak való­ban sikerült bizonyos mér­tékben kiteljesítenie a lírát, sok mindent lírává oldott. Szemlélete konokul követke­zetes, elméletileg megalapo­zott. Az ő előadásában a groteszk valóban hasznos kérdésfeltevései okán. „A groteszk nem értelmezi a vi­lágot, hanem új világot te­remt" — írja, s első köteté­ben némi sikerrel is próbál­kozik ezzel a sziszifuszi mu­tatvánnyal. Amint azt a gro­teszktől elvárja, az ő köte­tében is sok minden megfér egymás mellett. Egyetlen ponton azonban aligha lé­pett túl tagadásával a taga­dotton: nem hiszem, hogy antilírája alkalmasabb lenne a tömeges elsajátításra, mint a hagyományos líra. Ez azon­ban csak egy kecsegtetően induló költői pálya kezdete, méghozzá olyan kezdet, mely után megérdemli Szilágyi Ákos, hogy nevét ne a Weö- ress Sándort bíráló írása és a körülötte felparázslott vita miatt jegyezzék meg a költé­szet hívei, hanem saját lírai, helyesebben antilírai teljesít­ménye miatt. Még akkor is, ha ez a groteszk ma még nem a remélt „kozmikus rendbontás”, hanem egy kis iskolai rendbontás; s még ak­kor is, ha az első hökkenet után az a bizonyos iskola- mester nincs is olyan nagy zavarban. (Szépirodalmi, 1977.) K. L. Szakmai kirándulás A Szolnok megyei Keres­kedelmi Szakmunkásképző Iskola, a tiszafüredi tanácsi járási hivatal ellátásfelügye­leti osztálya és a füredi áfész közösen vendéglátóipari szak- munkástanfolyamot indított tavaly ősszel Tiszafüreden. A tanfolyam harminchárom hallgatója két évig tanulja a korszerű vendéglátás forté­lyait. Az oktatási program­ban több tanulmányi kirán­dulás is szerepel. Február 2-án — a hallgatók Egerbe kirándulnak, ahol megismer­kednek a Kazamata Étterem hidegtál-konyhájának és a Borforgalmi Vállalat palac­kozó részlegének munkájával, a Park Szálló fehér termében pedig terítésből rendeznek számukra bemutatót. Egyetemisták és főiskolások ifjúsági parlamentje Négyszáz küldött részvéte­lével tegnap délelőtt Buda­pesten a Műszaki Egyetemen megkezdődött a felsőoktatás­ban tanuló és dolgozó fiatalok országos parlamentje. Képvi­seltetik magukat a külföldön tanuló magyar ösztöndíjas fi­atalok is, az 1900 ösztöndíjas nevében húsz küldött van je­len. A kétnapos tanácskozás nyitó teljes ülésén részt vett dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, és dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osz­tályvezetője is. Dr. Garam- völgyi Károly oktatási mi­niszter-helyettes számolt be az 1972-es oktatási párthatáro­zat eddigi végrehajtásáról, valamint az ifjúságpolitikai célok •megvalósításáról. El­mondotta, hogy felsőoktatási intézményrendszerünk kiala­kítása az elmúlt időszakban lényegében befejeződött, foly­nak azonban az előkészüle­tek a közigazgatási szakem­berek felsőfokú képzésének megindítására. A demográ­fiai tényezők és a népgazda­ság munkaerőszükségletének figyelembe vételével szüksé­gessé válik azonban néhány intézmény profiljának átala­kítása, és a jövőben a beisko­lázási arányszámokban is várható bizonyos módosítás. Emelni fogják a pedagógus- képző intézményekben a fel­vehető hallgatók számát, ugyanakkor csökken bizonyos műszaki, és mezőgazdasági terület beiskolázási aránya. A főiskolai szintű képzés arányszámai általában emel­kedni fognak. Tiszakürti Esőház, tájház arborétum Gyűjtők, táborozók A túristák, a természetet szeretők körében egyre is­mertebbé válik a tiszakürti arborétum. Az eredetileg 28 katasztrális holdnyi parkot a megyei és a tiszakürti köz­ségi tanács, a szarvasi arbo­rétum vezetőinek segítségé­vel jelentősen fejleszti. Tavaly a nagyrévi—tisza­kürti Tiszazug Tsz 18 ka­tasztrális hold területet adott át a községi tanácsnak az arborétum bővítésére. Bau- eckér Alajos, a szarvasi ős­park igazgatója elkészítette a tiszakürti arborétum fejlő­déstörténeti növényrendsze­rének kertépítési vázlatter­vét. Az országban egyedül ott alkalmazzák majd azt a beültetési elvet, hogy a láto­gatók növénycsaládonként ismerhetik meg a növények fejlődésének különböző sza­kaszait. Ez különösen az is­kolások számára lesz nagyon hasznos. A területet erdősáv öleli körül, amelyben fel­lelhetők lesznek a különbö­ző, Magyarországon meglévő fenyő, fűz, nyár, kőris, szil és törgyfa-fajták. A kert beültetése öt év alatt valósulhat meg. Az új terület útjai — amelyek egy hatalmas tölgyfa ágainak vonalaira emlékeztetnek — már kialakultak. Megkezdő­dött az erdősáv ültetése, a terület füvesítése és már né­hány növényt is kiültettek. Tavaly 17 ezer forintért vá­sárolt a községi tanács a szarvasiaktól különböző nö­vényfajtákat. A megyei ta­nács 200 ezer forintot adott kertápoló kisgépek vásárlá­sára. A községi tanács mintegy 200—250 ezer forint értékben adott el növénye­ket az arborétumból, ezt a pénzt szintén a park fejlesz­tésére költötték. Remélik, hogy az idén is lesz ennyi pénzük a park fejlesztésére. A Délalföldi Természetvédelmi Bizottság támogatásával egy „esőhá­zat” szeretnének építtetni az arborétumban — olyan nád- fedeles házikót, amely alatt az eső elől menedéket ta­lálhatnak a kirándulók. Ez körülbelül 30—40 ezer fo­rintba kerül. De más terv is foglalkoztatja a község veze­tőit. A park szomszédságában még áll egy jellegzetes, régi tiszakürti ház, ezt szeretnék megvásárolni, hogy ott kis tájmúzeumot rendezzenek be. A községi helytörténeti bizottság tagjai már össze­gyűjtötték az egykori szőlő- művelés, szőlőfeldolgozás eszközeit a faluban, sőt meg­írták annak történetét is. A nyáron az értékes anyagból kiállítást rendeznek. Ha si­kerül az öreg épületet meg­vásárolniuk, az összegyűjtött anyag ott találna végleges otthonra. Tavaly Tiszakürtön volt az amatőr népi fafaragók al­kotótábora, az idén ismét megrendezik, helye az arbo­rétumban lesz. A tábor szer­vezése már megkezdődött. A községi tanács számít arra, hogy az alkotótábor résztve­vői néhány faragást szintén otthagynak emlékül, a leen­dő tájház számára, Egyre több érettségizett fi­atal választja élethivatásul a tiszti pályát. Érthető ez, hi­szen a hadsereg a szolgálat élménydús éve alatt korsze­rű ismereteket nyújt, a ma és a holnap technikáját is­merteti meg tisztjeivel. S mi kell korunk emberé­nek? Olyan foglalkozás, ame­lyet hivatásnak tekint, amely a monoton egyhangúság he­lyett érdekes, örömteli pilla­natokat biztosít a hétköznapi munkák közben is. A tiszti hivatás ilyen a Magyar Nép­hadsereg minden fegyverne­ménél. Betöltéséhez magasfo­kú tudás, hozzáértés, erőnlét és állóképesség kell. A ro­mantika helyett férfias helyt­állást igényel, — ezért vonzó a lagymatag életmódot kerü­lő fiatalok: számára. A x katonai főiskolák ma már olyan diplomákat adnak, melyek tanári, vagy műszaki pályán a polgári életben is hasznosíthatók. Az ott szer­zett tudás a csapatszolgálat során, vagy a katonai akadé­mián növelhető. Nemcsak a megélhetést biztosítja tehát, hanem perspektívát is nyújt, értelmes jövőt tár fel a fia­talok előtt. Vonzó a tiszti hivatás a fi­atalok számára azért is, mert az egyik legmagasztosabb célt: hazánk védelmét szol­gálja, békés alkotó munkán­kat biztosítja. Mindezek alap­ján várható, hogy -a most érettségizők egy részének vá­lasztása a katonai főiskolák­ra esik. Képeinken jövendő életútjuk epizódjait elevenít­jük fel. (SB) Harckészültségben a légvédelmi géppus-> kás raj Kompátkelés A repülőgép leszállt, munkába lépnek a műszakiak Ki tud többet a Szovjetunióról? Kihasználják a téli hónapokat Tanfolyamok, előadássorozatok tsz-tagoknak A mezőgazdaság „csende­sebb” időszaka a téli hóna­pokra esik, — ilyenkor van lehetőség a termelőszövetke­zetekben a különböző kép­zést, továbbképzést szolgáló tanfolyamok és előadássoro­zatok megszervezésére. A tiszafüredi járás szövetke­zeteiben több szakmában is megkezdődtek a téli tanfo­lyamok. Abádszalókon húsz, Tisza- szentimrén huszonöt szarvas- marha-tenyésző részvételével betanított munkásképző tan­folyam kezdődött. Tiszafü­reden negyvenen kezdték meg az ív- és lánghegesztés tanulását, Tiszaszőlősön pe­dig a traktorszerelő betaní­tott munkások képzése fo­lyik. Négy szövetkezet — az abádszalóki, a tiszaszőlősi a tiszaörs—nagyiváni, és a füredi — közösen indított nö­vényvédő-képző tanfolyamot. Tiszaörsön — az elletés be- - fejezése után — várhatóan márciusban a juhászok szá­mára indul betanított mun­kás képző, — eddig húszán jelentkeztek erre a tanfo­lyamra. A napokban került sor a jászárokszállási Solymosi Ig­nác Gimnáziumban a már hagyományos „Ki tud többet a Szovjetunióról?” vetélkedő iskolai döntőjére. A verse­nyen kilenc csapat vett részt, a kérdésekre adott válaszok igazolták, hogy a diákok ki­válóan ismerik a Szovjetunió életét, irodalmát, művészetét, tudományos eredményeit. Az iskolai vetélkedőn — amelyet a nagyközség fiataljai is meg­néztek — legjobban szereplő csapat továbbjutott a megyei döntőre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom