Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-26 / 21. szám
1977. január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tartalékok a mezőgazdaságban II. Kétmilliárd liter tej fölé ^ pl ffoft cikkemben .. említett gödöllői tanácskozásnak is egyik fő témája volt: hogyan tovább „a mezőgazdaság nehéziparában”, a szarvasmarhatenyésztésben ? Dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egyebek közt bejelentette: az 1977-re előirányzott húszezres tehénlétszám-növelés, no meg a tejhozamok emelése révén az ország történetében először szeretnénk elérni, hogy a kétmilliárd liter fölé növekedjék az ország tejtermelése ! Hogy ennek a törekvésnek mennyi ága-boga van, azt jól tudja minden szakember. Maga a miniszter is utalt rá, hogy az Egyesült Államokban járván látta csak igazán: milyen jelentős tartalékaink vannak takarmányok dolgában. így megemlítette, hogy sokan vallják: pusztán a gyeptermesztésünk megkétszerezhető. Sok olyan ismert módszer van, amely valamilyen oknál fogva nem terjedt el. A miniszternek kezeügyé- be jutott a minap egy 1911- ben megjelent munka: Dor- ner Béla Legelőgazdálkodás című szakkönyve. „Ez a könyv akár ma is kiadható” — állapította meg Romány Pál, ezzel is igazolván, hogy sok régi módszer lenne föleleveníthető. — A már ismert módszerek adaptálásáért április 4-re akár két Eötvös-díjat is adnánk — folytatta a több száz főnyi, téesz-szövetségi és tanácsi vezetőkből álló hallgatóság előtt a miniszter, hozzáfűzvén, hogy hétmillió forint jutalmat szánnak a tej- termelési verseny legjobbjainak díjazására, ugyancsak a tavasz folyamán. Ide tartozónak mondotta a jól dolgozó brigádok tapasztalatainak elterjesztését, s kissé eltűnődött azon, hogy sokszor mondjuk: a mező- gazdaság fölött nincs tető, ezért is olyan bonyolult eredményt produkálni a szakembernek. „A jószágok fölött viszont van tető, s lám, mégis ugyanazon fajta, azonos istállóban miért ad olykor fele annyi tejet?” Kétségtelen, hogy van ebben szerepe a rét- és legelő- gazdálkodás, a gyepgazdálkodás, a szálas- és tömegtakarmányok termesztése elmaradottságának, nem ritkán évszázados „színvonalának”. Tavaly például 20—21 százalékkal termett kevesebb szálas- és tömegtakarmány, mint 1975-ben; apadt a lucerna vetésterülete is, amit azonban sikerült ellensúlyozni oly módon, hogy a gazdaságok 130 ezer hektáron vetettek másodnövényként takarmányt, s minden eddiginél több mellékterméket takarítottak be az állatállomány átteleltetésére. Az óesztendő két is hozott a MÉM, hogy még világosabbá váljék a takarmánygazdálkodás és az állattenyésztés összefüggése. Ennek egyik fontos fejleménye, hogy az Országos Takarmány Felügyelőséget beolvasztották az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőségbe, s az új intézmény elnevezése ez lett: Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség. Kicsiben az efféle összefüggésekre persze nem nehéz rábukkanni, termelőszövetkezeti példa is akad rá, hogy meglelték szervezetét az érdekek összehangolásának. Az érdi Bentavölgye Tsz-ben láttam — amelynek elnöke, Dékány István, egyébként tavaly kapott Eötvös-díjat —, hogy a legelőgazdálkodást a főállattenyésztő hatáskörébe utalták. „így aztán vagy jól, vagy rosszul dolgozom, de mindenképpen egyazon érdekeltség alapján” — említette a főállattenyésztő. A gödöllői országos tanácskozást a szervezők fölhasználták arra, hogy a dunavar- sányi Petőfi Tsz elnöke, dr. Tresser Pál bemutathassa — szóban és filmen — szarvasmarha-tenyésztési módszereiket. Az elnök elmondta egyebek között, hogy pillanatnyi állatsűrűségük az országosnak a háromszorosa. Vetés- szerkezetük olyan, hogy el tudják látni a nyolcszáz tehenet takarmánnyal. Modern telepükön — ahol 61 ezer forintba került egy férőhely — húsz munkaórát használnak fel ezer liter tej előállításához, s az egy dolgozóra jutó évi termelési érték megközelíti az egymillió forintot, ami hatszorosa a tsz hagyományos telepén elért színvonalnak. Dunavarsányban Holstein- Friz és magyartarka tehenek egyaránt vannak, így lehetőség nyílik a legkülönfélébb egybevetésekre. Közülük pusztán egyet említünk: az utóbbi állomány tejtermelésén fele annyi a nyereség, mint az előbbién. Csomós mém*' iiletékes főosztályvezető-helyettese, a napjainkban folyó fajtaváltást ahhoz hasonlította, amely a XIX. század közepén történt hazánkban. Akkor a Svájcból importált törzsállatok vetették meg alapját a minőségi cserének, a mai fajtapolitika célja pedig: nagy genetikai képességű állomány megteremtése a tej hasznosítás dolgában, másfelől a világpiaci hatásokkal is számottevő húshasznosítású állomány kialakítása. A cél tehát kitűzve, — elérése megannyi tartalék kiaknázását sürgeti. (Folytatjuk) végén szervezeti intézkedéseKeresztényi Nándor Az export érdekében A martfűi Tisza Cipőgyár exportszállításainak növelésében jelentős szerepet tölt be az ADIDAS céggel kötött megállapodások teljesítése. A Martfűn végzett bérmunka azonban az utóbbi időben nem egészen zavartalan. A francia partner anyagellátási gondjai miatt ugyanis veszélybe került a sportcipők készítésének folyamatossága. Tegnap Martfűn tervegyeztető tárgyalást rendeztek a Tisza Cipőgyár termelési és kereskedelmi szakemberei, valamint az ADIDAS képviselői. Megbeszélték, hogy milyen feltételek biztosítása szükséges az 1977. évi export teljesítéséhez. Beruházásra 12 milliá A kenderesi November 7. Termelőszövetkezetben február 12-én tartják az 1976-os gazdasági évről szóló zárszámadó közgyűlést. Ugyanekkor tárgyalja a téesz tagsága a szövetkezet 1977. évi tervét is. Bár addig még csaknem három hét van hátra, előzetesen kialakított elképzelésekből már látni, hogy a gazdaság az idén saját erőből mintegy 10—12 millió forintot költhet beruházásra. Gépek — elsősorban különféle munka- és betakarítógépek — vásárlására 3,5 millió forintot költenek. BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Ez az év sem lesz könnyebb Túrkeve, Vörös Csillag Tsz Este hat óra. Lassan gyülekeztek az emberek a termelő- szövetkezet klubhelyiségében. Aki gumicsizmában érkezik, arról következtetni lehet, hogy a tehenészeti telepen dolgozik és, hogy már hajnali három óta talpon van. Nem pihenhetett, mert amikor nem volt munkája a jószág körül, akkor beült a „padba" tanulni, mert ezen a napon tartották a szakmunkásképző tanfolyam foglalkozását is. Szolgáltatás hullámvölgyekkel VB-iilés Jászberényben Több szakmában miért csökkent, míg néhány területen bővül a kisipari szolgáltató tevékenység? Miért adja visza ipar jogosítványát csaknem annyi kisiparos, mint ahányan újat kapnak? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a jelentés, amely a jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésének napirendjén szerepelt. A magánkisipar a szocialista szektor kiegészítőjeként fontos szerepet tölt be a lakoság részére végzett szolgáltatásokban. Jászberényben az elmúlt években a főfoglalkozású kisiparosok száma csökkent. A munka- viszony. illetve a nyugdíj mellett javító-szolgáltató munkát végzők száma viszont emelkedett. A szolgáltatások mennyiségében így lényeges változás nem történt. Változott viszont a magánkisipar szakmai összetétele. A konfekcióipar fejlődése csökkentette a kisipari termékek iránti keresletet. A bőr-, a szőrme- és a cipőipari szakmákban a kisiparosok száma több mint hússzal csökkent. Ezzel ellentétben huszonkettővel emelkedett az építőiparban dolgozó kisiparosok száma. Magyarázat: a nagy arányú lakásépítés, az állami és a szövetkezeti építőipar kapacitását lekötötte. A családi házakat a magánkisiparosok építik. Textiltisztítással mindösze négy kisiparos foglalkozik, csökkent a méretes-javító munkát végző cipészek, a város peremkerületeiben a kárpitos, a cse- répkályha-javító, a szoba-' festő, az üvegező, és a gumijavító kisiparosok száma. Az elmúlt években 89-en kaptak ipar jogosítványt. 85 önálló kisiparos viszont beadta iparengedélyét. Sokan nyugdíjba mentek, mások egyéb munkaviszony mellett folytatnak kisipari tevékenységet. A vb a következő határozati javaslattal fogadta el a jelentést: a pénzügyi-, a terv és munkaügyi osztály az eddigieknél nagyobb adó- kedvezményt adjon a jövőben azoknak, akik ellátatlan területen, hiányszakmában vállalnak kisipari szolgáltató munkát. A termelésellátás-felügyeleti osztállyal együtt segítsék elő a szövetkezetek és a szolgáltató vállalatok telepfejlesztési terveinek valóra váltását. „Igen, ehhez a pártalap- szervezethez a növénytermesztésben és a szarvasmarha-tenyésztésben, a szaktelepen dolgozó kommunisták tartoznak” — magyarázza Kelemen Imre, a túrkevei Vörös Csillag Tsz üzemi pártbizottságának titkára. „Egyébként a téeszben tíz alapszervezetünk van, a párttagok száma megközelíti a négyszázötvenet”. Megkezdődik a VI. számú pártalapszervezet beszámoló taggyűlése. Az alapszervezet titkára — Kazinczi Ferenc, egyben a gazdaság szarvasmarha-tenyésztési ágazatának vezetője, agrármérnök — így kezdi a számadást. „Megint idősebbek lettünk, ismét lezárult mögöttünk egy esztendő”. És a beszámolóból, meg a vitából kiderül, nem is volt akármilyen ez az 1976-os év. Akkor január 1-én egyesült a város három termelőszövetkezete és ma mintegy 18 ezer hektáron gazdálkodik a Vörös Csillag Tsz. És mint ahogyan a munkaszervezetet is ki kellett alakítani, ugyanA beszámoló az alapszervezet működésének, a pártcsoportok, a bizalmiak munkájának, a pártmegbízatások teljesítésének értékelése mellett arról adott számot, hogy mit tettek a gyáregység kommunistái a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításáért, a cselekvési programban meghatározott feladatok teljesítéséért. A gyáregység 1976. évre tervezett termelési értéke 127 millió 800 ezer forint volt. Tervét csökkenő létszámmal 22 millióval túlteljesítette. Gyermekbútorból 10 ezer 535 garnitúra készült el. A gyáregységben dolgozó párttagok áldozatkész munkával járultak hozzá a kiemelkedő eredményekhez. úgy a pártalapszervezetek létrehozása is sok munkával járt. Az az igazság, hogy ez az egy év még kevés volt ahhoz, hogy ez a kommunista közösség is összeszokjon, bár az elvégzett munkájukra nem lehet panasz. Rendszeres volt a pártélet, taggyűlést — amikor kellett — havonta tartottak. Sikeresen végrehajtották az év legnagyobb politikai feladatát, a párttagsági könyvek cseréjét. A pártcsoportok is dolgoztak, persze javítanivaló még akad a munkájukon. Amiért viszont minden elismerést megérdemelnek: az a termelő munkában való helytállásuk. A gabonafélék termelésében általában jó eredményeket értek el, de a súlyos aszályos nyár nagy terméskiesést okozott kukoricából, szójából, cukorrépából, rizsből. A szövetkezetben ennek értéke 31 millió forint. De amikor látták, hogy nagy bajok következnek már megtették a szükséges intézkedéseket. Azon túl, hogy minden megtermett növényt igyekezHelytálltak a munkapadok, a gépsorok mellett és segítettek agitációs-propaganda munkával, szervezéssel, értékes javaslatokkal. A beszámoló véget ért, a taggyűlés azonban még sokáig eltartott. Az alapszervezet kommunistái elmondták: a beszámoló híven tükrözi, hogy a pártalapszervezet, a kommunisták munkája jó hatással volt a munkahelyi kollektívákra. Javasoltak, okosan és megfontoltan. Mit kell tenni az anyag- és energiatakarékossági terv megvalósításáért, a műszaki előkészítő munka hatékonyságának növeléséért, a minőség javításáért, a határidők betartásáért. tek biztonságba helyezni, észszerű takarékosságot javasoltak és valósítottak meg. „Minden takarmánynak való növényt betakarítottunk, a költségek és a ráfordítások gazdaságosságát megvizsgáltuk, csak ott és annyi anyagot használtunk fel, amire feltétlen szükség volt. így tudtuk elérni, hogy az állat- tenyésztés árbevételi tervét túlteljesítette, több mint 10 millió forinttal.” Ez azt jelenti, hogy a tej termelési átlaguk jóval magasabb, mint a szövetkezeti átlag, megközelíti a 2 ezer 900 litert; 900 anyakocától csaknem 15 ezer 400 malacot választottak le (kocánként 18 malacot); a juhtenyésztésben az 5 ezer 788 anyajuh 8 ezer 977 bárányt adott, — ez országosan is jó eredmény — 8 ezret hí- zójuhként, 800-at pecsenyebárányként értékesítettek. Ks ez az év sem lesz köny- nyebb számukra: a szövetkezet tartalékai kimerültek, azt pótolni kell és még előbbre is kell lépniök. „Előrehaladásunk saját erőnktől függ. Bíznunk kell magunkban”, — hangzott el többször is a taggyűlésen. „A kommunistáknak ezután is elől kell jármok, példát mutatniok, mert csak így tudják a pártonkívü- lieket is mozgósítani a megnövekedett feladatok elvégzésére”. V. V. Bíráltak is kemény szóval, de tárgyilagosan. A pártalapszervezet bár élt beszámoltatási jogával, de például a gyáregység KlSZ-szervezeté- nek munkáját értékelve nem kérte számon a tapasztalt hiányosságok megszüntetését szolgáló határozatát. Ez is oka annak, hogy a KISZ- szervezet munkája még mindig nem kielégítő. Elítélően szóltak a munka- fegyelem megsértőiről, de azokról is, akik rossz munka- szervezéssel „kedveztek a lógósoknak”. Megerősítették: a soron következő feladatok megkövetelik a gazdaságosabb termelést, a minőség javítását, a munkafegyelem megszilárdítását. Ehhez azonban korszerűbb technológiákra, jobb munkaszervezésre, a munkakörülmények javítására, a megfelelő raktározási és biztonságos szállítási feltételek megteremtésére van szükség. Ebben viszont a gyáregység kommunistái segíthetnek példamutató munkával. I. A. Helytálltak a gépsorok mellett Jászberény, BUBIV gyáregység Az újonnan érkezőkkel néhányszor még „besurran" az ajtón a fűrészgépek sivitása, az elszívó berendezések monoton zúgása. Végül becsukódik a terem ajtaja, néhány perces várakozó csend és elkezdődik a beszámoló taggyűlés. A BUBIV jászberényi gyáregysége pártalapszervezetének számvetése, az elmúlt évi munka értékelése, az idei legfontosabb feladatok ismertetése. A VBKM Világítástechnikai Gyárában készülnek a közvilágítási lámpák és belső világítótestek. A gyár hazai, valamint szovjet, NDK, lengyel és cseh megrendelésre szállít modern vonalú, nagy fényerejű lámpákat Nemzetközi szállítások a Tiszán Gyáralkatrészek a Szovjetunióból, takarmány az NSZK-ba A MAHART szolnoki ügynöksége a hagyományos építőanyag-szállításokon kívül tavaly már külföldi szállításokat is lebonyolított a Tiszán. A szegedi ügynökséggel közösen a Tiszán Martfűn, Szentesen és Algyőn, a Körösön pedig Endrődön rakták hajóra a szárított préselt takarmányt. Az áru a hajóval Titelnél ment át a Dunára, majd onnan tovább Re- gensburgba. Megyénkben a szolnoki Lenin és a túrkevei Vörös Csillag Tsz állít elő ilyen takarmányt, amelyet az NSZK- ba exportálnak. Martfűn nyolc hajóra összesen 4800 tonna árut raktak be. A tervek szerint az idén tovább növelik a víziszállítást, még több takarmányt juttatnak igy el az NSZK-ba. A szolnoki ügynökség tavaly már gépalkatrészeket is szállított a Tiszán. A bélapát- falvai cementgyárba a Szovjetunióból érkeznek hatalmas méretű gyáralkatrészek. Ezeket — az olcsó víziutat kihasználva — hajón szállították Kisköréig. A Tisza II. hajózó zsilipjében a Kö- TIVIZIG szakaszmérnöksége óriás darukkal rakta ki az alkatrészeket, amelyeket országúton szállítottak tovább a színhelyre. Az idén hat hajóval újabb gyári berendezéseket szállítanak a Szovjetunióból Kiskörén át Bélapátfalvára. Az ügynökség egyébként tavaly három önjáró hajóval gyarapodott, így az eredeti 11 millió 40 ezer tonna/kilométer tervét 28 százalékkal túlteljesíthette. Ebben az esztendőben még nagyobb feladatok várnak az ügynökségre, hiszen megyénkből újabb üzemek, — többek között a BVM szolnoki gyára — jelentették be igényüket termékek szállítására.
