Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

1977. január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tartalékok a mezőgazdaságban II. Kétmilliárd liter tej fölé ^ pl ffoft cikkemben .. említett gö­döllői tanácskozásnak is egyik fő témája volt: hogyan tovább „a mezőgazdaság ne­héziparában”, a szarvasmar­hatenyésztésben ? Dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egye­bek közt bejelentette: az 1977-re előirányzott húszez­res tehénlétszám-növelés, no meg a tejhozamok emelése révén az ország történetében először szeretnénk elérni, hogy a kétmilliárd liter fölé növekedjék az ország tejter­melése ! Hogy ennek a törekvésnek mennyi ága-boga van, azt jól tudja minden szakember. Maga a miniszter is utalt rá, hogy az Egyesült Államokban járván látta csak igazán: mi­lyen jelentős tartalékaink vannak takarmányok dolgá­ban. így megemlítette, hogy sokan vallják: pusztán a gyeptermesztésünk megkét­szerezhető. Sok olyan ismert módszer van, amely valami­lyen oknál fogva nem terjedt el. A miniszternek kezeügyé- be jutott a minap egy 1911- ben megjelent munka: Dor- ner Béla Legelőgazdálkodás című szakkönyve. „Ez a könyv akár ma is kiadható” — állapította meg Romány Pál, ezzel is igazolván, hogy sok régi módszer lenne föl­eleveníthető. — A már ismert módszerek adaptálásáért április 4-re akár két Eötvös-díjat is ad­nánk — folytatta a több száz főnyi, téesz-szövetségi és ta­nácsi vezetőkből álló hallga­tóság előtt a miniszter, hoz­záfűzvén, hogy hétmillió fo­rint jutalmat szánnak a tej- termelési verseny legjobbjai­nak díjazására, ugyancsak a tavasz folyamán. Ide tartozónak mondotta a jól dolgozó brigádok tapasz­talatainak elterjesztését, s kissé eltűnődött azon, hogy sokszor mondjuk: a mező- gazdaság fölött nincs tető, ezért is olyan bonyolult ered­ményt produkálni a szakem­bernek. „A jószágok fölött viszont van tető, s lám, még­is ugyanazon fajta, azonos is­tállóban miért ad olykor fe­le annyi tejet?” Kétségtelen, hogy van eb­ben szerepe a rét- és legelő- gazdálkodás, a gyepgazdálko­dás, a szálas- és tömegtakar­mányok termesztése elmara­dottságának, nem ritkán év­százados „színvonalának”. Tavaly például 20—21 száza­lékkal termett kevesebb szá­las- és tömegtakarmány, mint 1975-ben; apadt a lucerna vetésterülete is, amit azon­ban sikerült ellensúlyozni oly módon, hogy a gazdasá­gok 130 ezer hektáron vetet­tek másodnövényként takar­mányt, s minden eddiginél több mellékterméket takarí­tottak be az állatállomány átteleltetésére. Az óesztendő két is hozott a MÉM, hogy még világosabbá váljék a ta­karmánygazdálkodás és az állattenyésztés összefüggése. Ennek egyik fontos fejlemé­nye, hogy az Országos Takar­mány Felügyelőséget beol­vasztották az Országos Állat- tenyésztési Felügyelőségbe, s az új intézmény elnevezése ez lett: Országos Állatte­nyésztési és Takarmányozási Felügyelőség. Kicsiben az efféle összefüg­gésekre persze nem nehéz rábukkanni, termelőszövetke­zeti példa is akad rá, hogy meglelték szervezetét az ér­dekek összehangolásának. Az érdi Bentavölgye Tsz-ben láttam — amelynek elnöke, Dékány István, egyébként ta­valy kapott Eötvös-díjat —, hogy a legelőgazdálkodást a főállattenyésztő hatáskörébe utalták. „így aztán vagy jól, vagy rosszul dolgozom, de mindenképpen egyazon ér­dekeltség alapján” — emlí­tette a főállattenyésztő. A gödöllői országos tanács­kozást a szervezők fölhasz­nálták arra, hogy a dunavar- sányi Petőfi Tsz elnöke, dr. Tresser Pál bemutathassa — szóban és filmen — szarvas­marha-tenyésztési módszerei­ket. Az elnök elmondta egye­bek között, hogy pillanatnyi állatsűrűségük az országos­nak a háromszorosa. Vetés- szerkezetük olyan, hogy el tudják látni a nyolcszáz te­henet takarmánnyal. Modern telepükön — ahol 61 ezer fo­rintba került egy férőhely — húsz munkaórát használnak fel ezer liter tej előállításá­hoz, s az egy dolgozóra jutó évi termelési érték megköze­líti az egymillió forintot, ami hatszorosa a tsz hagyományos telepén elért színvonalnak. Dunavarsányban Holstein- Friz és magyartarka tehenek egyaránt vannak, így lehető­ség nyílik a legkülönfélébb egybevetésekre. Közülük pusztán egyet említünk: az utóbbi állomány tejtermelé­sén fele annyi a nyereség, mint az előbbién. Csomós mém*' ii­letékes főosztályvezető-he­lyettese, a napjainkban folyó fajtaváltást ahhoz hasonlítot­ta, amely a XIX. század kö­zepén történt hazánkban. Ak­kor a Svájcból importált törzsállatok vetették meg alapját a minőségi cserének, a mai fajtapolitika célja pe­dig: nagy genetikai képessé­gű állomány megteremtése a tej hasznosítás dolgában, más­felől a világpiaci hatásokkal is számottevő húshasznosítá­sú állomány kialakítása. A cél tehát kitűzve, — elérése megannyi tartalék kiaknázá­sát sürgeti. (Folytatjuk) végén szervezeti intézkedése­Keresztényi Nándor Az export érdekében A martfűi Tisza Cipőgyár exportszállításainak növelé­sében jelentős szerepet tölt be az ADIDAS céggel kötött megállapodások teljesítése. A Martfűn végzett bérmunka azonban az utóbbi időben nem egészen zavartalan. A francia partner anyagellátási gondjai miatt ugyanis ve­szélybe került a sportcipők készítésének folyamatossága. Tegnap Martfűn tervegyez­tető tárgyalást rendeztek a Tisza Cipőgyár termelési és kereskedelmi szakemberei, valamint az ADIDAS képvi­selői. Megbeszélték, hogy mi­lyen feltételek biztosítása szükséges az 1977. évi export teljesítéséhez. Beruházásra 12 milliá A kenderesi November 7. Termelőszövetkezetben feb­ruár 12-én tartják az 1976-os gazdasági évről szóló zár­számadó közgyűlést. Ugyan­ekkor tárgyalja a téesz tag­sága a szövetkezet 1977. évi tervét is. Bár addig még csaknem három hét van hát­ra, előzetesen kialakított el­képzelésekből már látni, hogy a gazdaság az idén sa­ját erőből mintegy 10—12 millió forintot költhet beru­házásra. Gépek — elsősorban kü­lönféle munka- és betakarí­tógépek — vásárlására 3,5 millió forintot költenek. BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Ez az év sem lesz könnyebb Túrkeve, Vörös Csillag Tsz Este hat óra. Lassan gyülekeztek az emberek a termelő- szövetkezet klubhelyiségében. Aki gumicsizmában érkezik, arról következtetni lehet, hogy a tehenészeti telepen dol­gozik és, hogy már hajnali három óta talpon van. Nem pihenhetett, mert amikor nem volt munkája a jószág körül, akkor beült a „padba" tanulni, mert ezen a napon tartot­ták a szakmunkásképző tanfolyam foglalkozását is. Szolgáltatás hullámvölgyekkel VB-iilés Jászberényben Több szakmában miért csökkent, míg néhány terü­leten bővül a kisipari szol­gáltató tevékenység? Miért adja visza ipar jogosítványát csaknem annyi kisiparos, mint ahányan újat kapnak? Ezekkel a kérdésekkel fog­lalkozott a jelentés, amely a jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága teg­napi ülésének napirendjén szerepelt. A magánkisipar a szocia­lista szektor kiegészítője­ként fontos szerepet tölt be a lakoság részére végzett szolgáltatásokban. Jászbe­rényben az elmúlt években a főfoglalkozású kisiparosok száma csökkent. A munka- viszony. illetve a nyugdíj mellett javító-szolgáltató munkát végzők száma vi­szont emelkedett. A szolgál­tatások mennyiségében így lényeges változás nem tör­tént. Változott viszont a ma­gánkisipar szakmai összeté­tele. A konfekcióipar fejlő­dése csökkentette a kisipa­ri termékek iránti keresle­tet. A bőr-, a szőrme- és a cipőipari szakmákban a kisiparosok száma több mint hússzal csökkent. Ezzel el­lentétben huszonkettővel emelkedett az építőiparban dolgozó kisiparosok száma. Magyarázat: a nagy arányú lakásépítés, az állami és a szövetkezeti építőipar kapa­citását lekötötte. A családi házakat a magánkisiparosok építik. Textiltisztítással mindösze négy kisiparos fog­lalkozik, csökkent a mére­tes-javító munkát végző ci­pészek, a város peremkerü­leteiben a kárpitos, a cse- répkályha-javító, a szoba-' festő, az üvegező, és a gu­mijavító kisiparosok száma. Az elmúlt években 89-en kaptak ipar jogosítványt. 85 önálló kisiparos viszont be­adta iparengedélyét. Sokan nyugdíjba mentek, mások egyéb munkaviszony mellett folytatnak kisipari tevé­kenységet. A vb a következő határo­zati javaslattal fogadta el a jelentést: a pénzügyi-, a terv és munkaügyi osztály az eddigieknél nagyobb adó- kedvezményt adjon a jövő­ben azoknak, akik ellátatlan területen, hiányszakmában vállalnak kisipari szolgálta­tó munkát. A termelésellá­tás-felügyeleti osztállyal együtt segítsék elő a szövet­kezetek és a szolgáltató vál­lalatok telepfejlesztési ter­veinek valóra váltását. „Igen, ehhez a pártalap- szervezethez a növényter­mesztésben és a szarvasmar­ha-tenyésztésben, a szaktele­pen dolgozó kommunisták tartoznak” — magyarázza Kelemen Imre, a túrkevei Vörös Csillag Tsz üzemi pártbizottságának titkára. „Egyébként a téeszben tíz alapszervezetünk van, a párttagok száma megközelíti a négyszázötvenet”. Megkezdődik a VI. számú pártalapszervezet beszámoló taggyűlése. Az alapszervezet titkára — Kazinczi Ferenc, egyben a gazdaság szarvas­marha-tenyésztési ágazatának vezetője, agrármérnök — így kezdi a számadást. „Megint idősebbek lettünk, ismét le­zárult mögöttünk egy eszten­dő”. És a beszámolóból, meg a vitából kiderül, nem is volt akármilyen ez az 1976-os év. Akkor január 1-én egyesült a város három termelőszö­vetkezete és ma mintegy 18 ezer hektáron gazdálkodik a Vörös Csillag Tsz. És mint ahogyan a munkaszervezetet is ki kellett alakítani, ugyan­A beszámoló az alapszer­vezet működésének, a párt­csoportok, a bizalmiak mun­kájának, a pártmegbízatások teljesítésének értékelése mel­lett arról adott számot, hogy mit tettek a gyáregység kom­munistái a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításá­ért, a cselekvési programban meghatározott feladatok tel­jesítéséért. A gyáregység 1976. évre tervezett termelési értéke 127 millió 800 ezer forint volt. Tervét csökkenő létszámmal 22 millióval túlteljesítette. Gyermekbútorból 10 ezer 535 garnitúra készült el. A gyáregységben dolgozó párttagok áldozatkész mun­kával járultak hozzá a ki­emelkedő eredményekhez. úgy a pártalapszervezetek létrehozása is sok munkával járt. Az az igazság, hogy ez az egy év még kevés volt ah­hoz, hogy ez a kommunista közösség is összeszokjon, bár az elvégzett munkájukra nem lehet panasz. Rendszeres volt a pártélet, taggyűlést — amikor kellett — havonta tartottak. Sikere­sen végrehajtották az év leg­nagyobb politikai feladatát, a párttagsági könyvek cseréjét. A pártcsoportok is dolgoztak, persze javítanivaló még akad a munkájukon. Amiért viszont minden el­ismerést megérdemelnek: az a termelő munkában való helytállásuk. A gabonafélék termelésében általában jó eredményeket értek el, de a súlyos aszályos nyár nagy terméskiesést okozott kukori­cából, szójából, cukorrépából, rizsből. A szövetkezetben en­nek értéke 31 millió forint. De amikor látták, hogy nagy bajok következnek már meg­tették a szükséges intézkedé­seket. Azon túl, hogy minden megtermett növényt igyekez­Helytálltak a munkapadok, a gépsorok mellett és segítettek agitációs-propaganda munká­val, szervezéssel, értékes ja­vaslatokkal. A beszámoló véget ért, a taggyűlés azonban még so­káig eltartott. Az alapszervezet kommu­nistái elmondták: a beszámo­ló híven tükrözi, hogy a pártalapszervezet, a kommu­nisták munkája jó hatással volt a munkahelyi kollektí­vákra. Javasoltak, okosan és meg­fontoltan. Mit kell tenni az anyag- és energiatakarékos­sági terv megvalósításáért, a műszaki előkészítő munka hatékonyságának növeléséért, a minőség javításáért, a ha­táridők betartásáért. tek biztonságba helyezni, ész­szerű takarékosságot javasol­tak és valósítottak meg. „Minden takarmánynak való növényt betakarítottunk, a költségek és a ráfordítások gazdaságosságát megvizsgál­tuk, csak ott és annyi anya­got használtunk fel, amire feltétlen szükség volt. így tudtuk elérni, hogy az állat- tenyésztés árbevételi tervét túlteljesítette, több mint 10 millió forinttal.” Ez azt je­lenti, hogy a tej termelési át­laguk jóval magasabb, mint a szövetkezeti átlag, megkö­zelíti a 2 ezer 900 litert; 900 anyakocától csaknem 15 ezer 400 malacot választottak le (kocánként 18 malacot); a juhtenyésztésben az 5 ezer 788 anyajuh 8 ezer 977 bá­rányt adott, — ez országosan is jó eredmény — 8 ezret hí- zójuhként, 800-at pecsenye­bárányként értékesítettek. Ks ez az év sem lesz köny- nyebb számukra: a szövetke­zet tartalékai kimerültek, azt pótolni kell és még előbbre is kell lépniök. „Előrehaladá­sunk saját erőnktől függ. Bíz­nunk kell magunkban”, — hangzott el többször is a tag­gyűlésen. „A kommunisták­nak ezután is elől kell jár­mok, példát mutatniok, mert csak így tudják a pártonkívü- lieket is mozgósítani a meg­növekedett feladatok elvég­zésére”. V. V. Bíráltak is kemény szóval, de tárgyilagosan. A pártalap­szervezet bár élt beszámolta­tási jogával, de például a gyáregység KlSZ-szervezeté- nek munkáját értékelve nem kérte számon a tapasztalt hi­ányosságok megszüntetését szolgáló határozatát. Ez is oka annak, hogy a KISZ- szervezet munkája még min­dig nem kielégítő. Elítélően szóltak a munka- fegyelem megsértőiről, de azokról is, akik rossz munka- szervezéssel „kedveztek a ló­gósoknak”. Megerősítették: a soron következő feladatok megkövetelik a gazdaságo­sabb termelést, a minőség ja­vítását, a munkafegyelem megszilárdítását. Ehhez azon­ban korszerűbb technológiák­ra, jobb munkaszervezésre, a munkakörülmények javításá­ra, a megfelelő raktározási és biztonságos szállítási feltéte­lek megteremtésére van szük­ség. Ebben viszont a gyáregy­ség kommunistái segíthetnek példamutató munkával. I. A. Helytálltak a gépsorok mellett Jászberény, BUBIV gyáregység Az újonnan érkezőkkel néhányszor még „besurran" az aj­tón a fűrészgépek sivitása, az elszívó berendezések monoton zúgása. Végül becsukódik a terem ajtaja, néhány perces várakozó csend és elkezdődik a beszámoló taggyűlés. A BUBIV jászberényi gyáregysége pártalapszervezetének szám­vetése, az elmúlt évi munka értékelése, az idei legfontosabb feladatok ismertetése. A VBKM Világítástechnikai Gyárában készülnek a közvi­lágítási lámpák és belső világítótestek. A gyár hazai, vala­mint szovjet, NDK, lengyel és cseh megrendelésre szállít modern vonalú, nagy fényerejű lámpákat Nemzetközi szállítások a Tiszán Gyáralkatrészek a Szovjetunióból, takarmány az NSZK-ba A MAHART szolnoki ügy­nöksége a hagyományos épí­tőanyag-szállításokon kívül tavaly már külföldi szállítá­sokat is lebonyolított a Ti­szán. A szegedi ügynökséggel közösen a Tiszán Martfűn, Szentesen és Algyőn, a Kö­rösön pedig Endrődön rakták hajóra a szárított préselt ta­karmányt. Az áru a hajóval Titel­nél ment át a Dunára, majd onnan tovább Re- gensburgba. Megyénkben a szolnoki Le­nin és a túrkevei Vörös Csillag Tsz állít elő ilyen ta­karmányt, amelyet az NSZK- ba exportálnak. Martfűn nyolc hajóra összesen 4800 tonna árut raktak be. A ter­vek szerint az idén tovább növelik a víziszállítást, még több takarmányt juttatnak igy el az NSZK-ba. A szolnoki ügynökség ta­valy már gépalkatrészeket is szállított a Tiszán. A bélapát- falvai cementgyárba a Szov­jetunióból érkeznek hatalmas méretű gyáralkatrészek. Eze­ket — az olcsó víziutat ki­használva — hajón szállítot­ták Kisköréig. A Tisza II. hajózó zsilipjében a Kö- TIVIZIG szakaszmérnöksége óriás darukkal rakta ki az alkatrészeket, amelyeket or­szágúton szállítottak tovább a színhelyre. Az idén hat ha­jóval újabb gyári berende­zéseket szállítanak a Szov­jetunióból Kiskörén át Bél­apátfalvára. Az ügynökség egyébként tavaly három önjáró hajóval gyarapodott, így az eredeti 11 millió 40 ezer tonna/kilométer tervét 28 százalékkal túl­teljesíthette. Ebben az esztendőben még nagyobb feladatok várnak az ügynökségre, hiszen me­gyénkből újabb üzemek, — többek között a BVM szol­noki gyára — jelentették be igényüket termékek szállí­tására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom