Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

Ara: 1 — Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 19. sz. 1977. január 23. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szeretünk pénzt keresni A népgazdasági bérará­nyoknál egyfelől hosszútávú. stratégiai szempontok a dön­tőek. másfelől — jelenbeni feladatként — a vásárlóerő összehangolása a piacra ke­rülő árumennyiséggel. így, országosan elkerülhetetlenül kötöttebb, óvatosabb, körül­tekintőbb bérgazdálkodás szükséges, a bérarányoknak csak óvatosabb, lassúbb vál­toztatásával. No, de — és ez a lényeg — ami népgazdasági szinten túl kockázatos, az vállalati szin­ten nyugodtan alkalmazható. Az országos előírások — a bértömeg, vagy az átlagbér- színvonal szabályozás, a bér­tarifa rendelkezései a bér­emelések adózási rendszere stb. — a vállalatok „keríté­séig” érvényesek, a vállala­tok egészére kötelezőek, de az adott kereteken belül szinte olyan bérrendszert al­kalmazhatnak a vállalatok, amilyet csak akarnak. E le­hetőségre, különösen az utóbbi 10 évben igen sok­szor felhívták a vállalatok figyelmét, mégis a helyi adottságokra és különböző­ségekre épülő változatos vál­lalati belső bérrendszerek köre még mindig nem ala­kult ki. Sőt; a teljesítménybérezés — ez a hatékonyság szolgála­tára jelenleg általánosan is­mert megfelelő bérezési for­ma alkalmazása is messze elmarad a lehetséges mér­téktől, illetve sok helyen, ahol létezik is, a normák nem eléggé korszerűek, nem gondoskodnak rendszeres karbantartásukról. Nem vé­letlenül hívta fel a megyei pártbizottság újólag a figyel­met a teljesítménybérezés ki- terjesztésének, fejlesztésének fontosságára, éppen az idei feszített feladataink teljesíté­se érdekében. Emiatt szükséges a bér- gazdálkodásban is a helyi le­hetőségekkel számoló és az adott vállalati célokkal jól összehangolt változatos vál­lalati belső bérformák, bér­rendszerek alkalmazása. Népgazdasági méretekben, központi szabályozókkal le­hetetlen például elérni a bér- differenciáltságnak azt a fo­kát és árnyaltságát, aminek pedig a hiánya ma már igen erőteljes fékező erő a ter­melésben. A túlságosan ki­egyenlített bérek ugyanis csak a közepes teljesítmény­re ösztönöznek. Nem szabadna például bé­rezéssel szociálpolitikai teen­dőket ellátni. Sőt: az ilyesmi tulajdonképpen a szociálpo­litika alapvető céljaival el­lentétes, hiszen ha a bérek nem ösztönöznek a pontos, fegyelmezett munkára, a többlet teljesítményre, akkor Végül is sokkal kevesebb jut a közös kasszába is a tár­sadalmi és szociálpolitikai célokra. A jó bérgazdálkodás a vál­lalaton belüli munkaerő át­csoportosításokon is sokat lendíthetne, ha a gyárakban „mernének” különbséget ten­ni a béremelések idején, s a visszafejlesztésre ítélt terü­letre nem, a fejlesztésre ki­jelölt tevékenységre viszont jelentős béremelést biztosí­tanának. A bérekbe beépít­hető a minőség javításának, fenntartásának követelmé­nye, az anyagtakarékosság „normája” és bármi, ami csak egy-eg.y vállalatnál egy adott időszakban fontos gaz­dasági feladat. A differen­ciálásban a dolgozni szerető, a pénzt csak becsületes mun­kával keresni akarók támo­gatására mindenütt nyugod­tan számíthatnak. Az embe­rek szeretnek dolgozni és szeretnek pénzt keresni — ezt a két tényezőt kell ösz- szehangolni a mostaninál korszerűbb bérgazdálkodás­sal. Törökszentmiklósi ruhát viselnek a moszkvai gyerekek Perzsaszönyeget szállítanak Svájcba Megbízható, pontos, jó munkával vívja ki partnerei elismerését évek óta a török­szentmiklósi Háziipari Szö­vetkezet. Termékei „piacké­pesek”, kapacitása lekötött, így érthető, hogy minden év­ben több árut készítenek mint azt eredetileg tervezték. Tavaly például tíz százalék­kal teljesítették túl a tervet, s ez egymillió forint többlet- termelést jelent. A szövetkezet tavaly 8 mil­lió forint értékű terméket gyártott exportra. A legtöbb megrendelést a Szovjetunió­ból kapták — az elmúlt év­ben 150 ezer gyermekruhát szállítottak megrendelőiknek. A tőkés üzletfelek közül a svájci kereskedelmi cégek­nek mintegy 2 millió forint értékű perzsaszőnyeget ad­tak el, és első ízben vállal­tak bérmunkát is. Belföldre 9 millió forintnál több, az igényeknek megfelelően első­sorban gyermekruhát —pan­tallókat, blúzokat, kötött bé­biruhákat készítettek. Az idei értékesítési terv már megközelíti a 20 millió forintot, amelyből csaknem 10 millió lesz az export. A Szovjetunióba tizenöt éve szállítanak minőségi kifogás nélkül, s már az idei évre is megkötötték a szállítási szer­ződést. A svájci partnerek­nek továbbra is készítenek perzsaszőnyeget, s a holland cégeknek is gyártanak, meg­rendelés szerint. A szövetke­zet üzemcsarnokában mo­dern szabászatot rendeztek be, a korszerűsítést az idén tovább folytatják, újabb gé­peket vásárolnak, amelyek elsősorban a tőkés export megrendelések miatt váltak szükségessé. Pasztőrözött tsz-tej. A túrkevei Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet üzemében naponta 6 ezer liter tejet töltenek mű­anyagzacskókba. Képünkön Bíró Erzsébet ellenőrzi, hogy a Beto-pack töltőautomata rendesen lezárta-e a zacskókat. HELYTÁLLTAK A FIATALOK Interjú Szívós Antallal, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkárávaj SZÁMONKÉRÉS Mi valósult meg az elkép­zelésekből a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben 3. oldal HAZASSAG SZÜLETIK Thiery Árpád novellája 4. oldal A MEGOSZTOTTSÁG HATALMA A mozihelyiségek jobb ki­használásának lehetősé­geiről, a közművelődés szolgálatába állításáról 5. oldal KI VOLT PAPUS? Sporttörténeti oknyomozós egy 1896-os olimpiai bronzérmes után 7. oldal Az idén a MEZŐGÉP tószegi gyáregységében NDK export­ra 4 ezer kombájnhoz készül silózóadapter, amelyeknek öl fő alkatrészét mintegy 15 millió forint értékben a szolnoki köz­ponti üzemben gyártják. Képünkön: Papp János esztergályos az adapter csúszótengely kapcsolójának alkatrészét munkálja meg. (Fotó: Temesközi Ferenc) lfersenykepes gyártmányokkal Befutnak a világpiacon A MEZŐGÉP Trösztnél az utóbbi esztendőkben igyekez­tek felszámolni a párhuza­mos tevékenységeket, szako­sították a vállalatokat. Mind­ezt azért tették, hogy a gyártmányszerkezet egysze­rűsítésével, korszerűsítésével is javuljon a hatékonyság. Az üzemek kapacitásának jobb kihasználásával a tech­nológiai rekonstrukciókkal a mezőgépgyártás felzárkózhat és bekerülhet a hazai gép­ipar élvonalába. Sikeres év volt Az 1976-ban megalakult új szolnoki MEZŐGÉP Vállalat szálas- és tömegtakarmány betakarításához, zöldség, gyü­mölcs, dohány és fűrészelt termékek szárításához ké­szít gépeket, berendezéseket. Mezőgazdasági épületekhez gyárt acélszerkezeteket, szol­gáltatásként pedig a trakto­rok felújítását végzi. A vállalatnál az elmúlt év­ben azt tartották főként szem- előtt, hogy az átalakítások, az átszervezések ne menje­nek a termelés rovására. Hogy ezt a célt alapvetően sikerült megvalósítani, bizo­nyítják a következő számok: a másfél milliárd forintos termelési tervét 3,5 száza­lékkal teljesítették túl a vál­lalat dolgozói. Tavaly, szep­tember körül, még úgy lát­szott, nem tudják exportál­ni azt a mennyiséget amit terveztek, de az utolsó hóna­pok kemény munkája meg­hozta gyümölcsét. Több mint 490 millió forint .értékű gé­pet, berendezést szállítottak külföldre, főként a szocialis­ta országokba. A gyártmányszerkezet kor­szerűsítését, a szakosítást szolgáló terveknek megfele­lően megváltozott több gyár­A REFORMÁTUS EGYHÁZ ÚJJÁALAKULT ZSINATÁNAK ÜLÉSE Tizenkét éves ciklusra kap megbízatást a magyarorszá­gi református egyház leg­főbb vezető testületé, a száz tagú zsinat, amely most megtartotta újjáalakuló ülé­sét. Az eseményen részt vet­tek a hazai protestáns egy­házak vezetői, valamint há­rom országból érkezett kül­földi egyházi személyiségek is. A zsinaton megjelent és felszólalt Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A zsinat lelkészi elnökévé dr. Bartha Tibor püspököt, világi elnökévé dr. Zsebők Zoltán orvosprofesszort vá­lasztották. A zsinat nyilatko­zatot fogadott el, amelyben támogatja a Hazafias Nép­front programját, állást fog­lal az európai béke és biz­tonság ügye mellett, kinyil­vánítja, hogy a magyarorszá­gi református egyház a jö­vőben is aktívan részt vesz a keresztyén békekonferencia tevékenységében. LEÁNYSZÁLLAS HÁROMSZÁZ MUNKÁSNÖNEK Miskolc legtöbb nőt fog­lalkoztató üzemében. a Pa­mutfonodában, az idén meg­kezdik egy új „leányszállás’’ építését. Az üzem, amelybe a nők megközelítőlea hetven százaléka vidékről jár be, mintegy 40 millió forintot költ' háromszáz személyes szállodarendszerű „leányszál­lás” kialakítására. Az építé­sét még az idén megkezdik. Az új szociális létesítmény lakói jövőre vehetik majd birtokukba az épületet. KÉSZÜLŐDÉS A PÉCSI IPARI VÁSÁRRA A VI. pécsi ipari vásár jú­lius 1-e és 10-e között lesz hagyományos helyén, a déli városrész iskolanegyedében. Eddig csaknem kétszáz vál­lalat. szövetkezet, intézmény jelezte nevezését a megyéből és az ország más részeiből. A testvérmegyék és -városok közül Szliven és Eszék ké­szül a pécsi ipari vásárra. Tizenöt jugoszláv cég képvi­selőit a héten várják tárgya­lás céljából Pécsire. IFJÚ ZENEBARÁTOK TANÁCSKOZÁSA Az ifjú zenebarátok ta­nácskozása tegnap délután kezdődött a kecskeméti Ko­dály Zoltán Intézetben. A megbeszélésen részt vett Ha- delin Dömét, az Ifjú Zeneba­rátok Nemzetközi Szövetsé­gének főtitkára. BEMUTATÓ A GYERMEKSZINHÁZBAN Ünnepi díszbemutatón ad­ják elő január 26-án, szerdán délután három órakor Kata- jev Távolban egy fehér vi­torla című népszerű ifjúsági regényének zenés színpadi változatát. A címe: Magá­nyos fehér vitorla ... A regényt Márkus György fordította le és írta színpad­ra, zenéjét Daróci Bárdos Tamás szerezte Kiss József verseire, a versek másik ré­szét Veress Miklós, illetve a fordító-szerző írta. A darab rendezője Turián György. FARSANG Ma este Szekszárdon tart­ják meg a hagyományos sváb bált és cigány bált. Pécsett a Nádor szállóban a sokác bálon ugyancsak ma este, ju­goszláv kultúr együttes is fel­lép. EGY MONDATBAN — Díszmadarak. Ma dél­előtt Salgótarjánban, a Ko­hász Művelődési Központban galamb- és díszmadár-kiál­lítás nyílt. — Ma délelőtt a hatvani galériában nyitják meg Ko- hán György emlékkiállítását. egység munkája. Hevesen például megszüntették a sző­lőművelés, a bogyós gyü­mölcsbetakarító gépek gyár­tását; adapterekhez kaszát készítenek — az idén már több mint 15 ezret. Tószegen kialakítottak egy szerelőüze­met — festőcsarnokkal, he­gesztősorral — ahol viszont adaptereket állítanak össze a munkások. Gyöngyösön lesz a vállalat forgácsoló bázisa. Itt készítenek minden olyan alkatrészt, amelynek gyártá­sához szerszámgépek szük­ségesek. Licencet vásárolnak A szakosodással egyidő- ben jelentős technológiai re­konstrukcióra is sor kerül majd az elkövetkezendő években. A MEZŐGÉP Tröszt a központosított fej­lesztési alapból biztosít a beruházásokra pénzt. A szol­noki vállalat hat témában készítette el, s nyújtotta be pályázatát, ezeket a közeljö­vőben zsűrizik. A beruházások többek kö­zött a korszerű szereléstech­nológia kialakítását segítik majd. A vállalat szakemberei a szocialista és a tőkés or­szágok piaci igényeit figye­lembe véve egy szárítóberen­dezés gyártási jogának vá­sárlásáról tárgyalnak. Felve­tődött az a gondolat is, hogy ezt a terméket, egy nyugati céggel kooperációban készí­tik majd. ' Bővítik a termelést Az idei tervek szerint a termelést 6,7 százalékkal nö­velik. Emelkednek a vállala­ti exportmutatók is, az ár­bevétel négy százalékát pél­dául a tőkés export adja. A szocialista országokba 1977- ben szállítandó termékek mennyisége pedig 56 száza­lékkal haladja meg a tava­lyit. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom