Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-22 / 18. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. január 22. g. A NÉPMŰVÉSZET SZEREPE AZ ÖLTÖZKÖDÉSBEN Napjaink divatjában jelentős helyet foglalnak el a népművészet stíluselemeinek felhasználásával kialakított öltözékek. Az öltözködéssel foglalkozó szakemberek a népművészet felhasználásában két stíluscsoportot különböztetnek meg. Az egyik az úgynevezett „avantgarde” stílus, amely többek között magában foglalja a különböző népek viseletéből átvett jellegzetes motívumokat, jellegzetes ruhadarabokat és ezeknek stilizált megoldásait. A másik a „romantikus” stílus, amelyre szintén elmondhatnánk az előzőeket, annyi kiegészítéssel, hogy ez utóbbi a könnyedebb irányvonal. Mindkét csoportban megtalálhatjuk a legkülönfélébb alkalmakra szóló öltözködési tárgyakat. Ezeknek az irányvonalaknak az előretörése az utóbbi pár évben egyre erősebb a világdivatban. A motívum és formakialakítás területén mindig kimeríthetetlen forrást biztosított a népművészet. Öltözködésben erre utal például a különböző hímzett blúzok, mellények sok-sok változata, vagy az oly nagy sikert aratott kékfestő újjáéledése. Világszerte propagálják is a nagy divatcégek ezt a divatirányt. A cél természetesen korántsem csak a deko- ratívitás. A mai életformáknak megfelelő, variálható, kiegészíthető, többréteges, az időjárásnak, alkalomnak megfelelő vjseletek hódítanak egyre nagyobb teret. Ez az öltözködési mód a népeis öltözködési formának is megfelelője. Ezt a két jellemzőt egyesíti magában az új irányvonal. A stílus tehát nagyban szolgálja a célszerűséget. Nálunk ez az irányvonal a klasszikus öltözködési forma mellett szintén kezd elterjedni, ámbár csak kevesen engedhetik meg maguknak, a stílus szélsőséges jellege miatt. Minden nő ruhatárában előfordul egy-két népies ruhadarab, mivel ez most egyébként is divat. Természetesen nagyon kevés holmiról van szó, s ezek is kifejezetten alkalmi jellegűek, és feltételezik a harmonikus kiegészítőket. Nem mindenki mondhat nem? magáénak például eredeti népművészeti blúzt vagy ruhát — hiszen ezek tulajdonképpen múzeumi darabok. Ezen kívül mai életünk sem egyeztethető össze azzal, hogy valamelyik tájegységünkről való ruhában töltsük napjainkat. Valamilyen módon azonban mégiscsak alkalmazhatók az ötletek. Ha a ma használatos díszítéseket figyeljük, ezen belül is rengeteg megoldással találkozunk. A régi hímzett, csipkés ruhadarabokat, „megirigyelve” sokan szívesen díszítik öltözéküket hímzéssel vagy egyéb módon. De ipari módszerekkel előállított ruhadarabok is sokféle változatban szolgálják ki az ilyen irányú igényeket. A népi motívumok alkalmazási területe az öltözékek típusain belül is sokféle lehet. Az alkalmi öltözékből a nappali, de még a sportos ruhadaraboknál is találhatunk sok-sok ötletes megoldást. Az ilyen nagyarányú alkalmazás azonban mindig sok veszélyt is rejthet. Az alapanyaggal színben, formai megolaásban együttesen kialakított motívum, illetve eredeti motívum felhasználása nagyon esztétikus, szép, egyedi jelleget biztosíthat a ruhának. Ha azonban a párosítások nem megfelelők, az eredmény nem a várt hatást fogja elérni, giccses lesz. Az egyik legkirívóbb példát először mindjárt a legnagyobb közkedveltségnek örvendő viselet, a farmer adja. Egyik szélsőséges változata: a hímzett farmer. A farmer kényelmessége és anyaga miatt vált közkedveltté. Ha még hímezve is van, például egy-két népies motívum a nadrágszáron, esetleg a nadrághoz való dzsekin is, ez már a rossz ízlés netovábbja. Nem kell a jól kialakított sportos formát elrontani a nem odavaló díszítéssel, attól még nem lesz szebb, legföljebb a hatás lesz rossz. A^ másik példa a „kékfestő”. Hordtuk minden alkalomra. Ez az anyag régen egyes vidékek mindennapos viselete volt. A mai nagyipari módon előállított megjelenési forma már teljes „átirat”. Csak nagyvonalakban tartotta meg jellegét (kék alapszínen fehér minta). Sajnos az anyag újjászületése és nagyarányú elterjedése egy-két olyan megoldást eredményezett, amely már nem emlékeztetett egyáltalán a kékfestőre, csak annak szeretett volna látszani. Nem várt hatást ér el, ha például a csinos kékfestő ruhához — amely esetleg még pamutcsipkével is díszítette) — fölvesz valaki egy kötött kardigánt. Tehát a kiegészítő ruhadarab mindenképpen befolyásol. Az üzletekben sokféle tájjellegű hímzett blúz kapható. Előfordulásuk gyakoriságát bizonyítják azok a meghökkentő találkozások, amikor a korrektül hímzett blúz mintás szövet, vagy nyomott mintás karton ruhadarabokkal párosul. De ugyanez a helyzet, ha az összeállítás mintás blúz, bársonyszoknya és hímzett filcmellényke (ami rojtos is ráadásul). A megfelelő párosítás elengedhetetlen az ilyen jellegű öltözködési módnál. A kiragadott példák a legszembeötlőbb ellentmondásokat próbálták érzékeltetni. Rendkívül nehéz a témáról röviden meggyőző, áttekintő képet adni, mert itt nagyon éles határvonalat kellene húzni az ízléses, valamint a divatos és ízléstelen között. Tehát ha szeretnénk ezt a divatot követni, próbáljunk meg a jóízlés határain belül olyan ruhatárat kialakítani, amely kellemes, divatos és ízléses összképet nyújt. F. E. Szélminta keresztszemmel Divatos a hímzés a ruhákon. Ezzel az egyszerű kis mintával, keresztszemes hímzéssel diszithetjük például gyermekruhák gallérját, alsá szegélyét. Fehér vagy színes blúzoknak ki- varrhatjuk a teilrészét is. De felhasználhatjuk a mintát kötött holmik, - kardigánok, pulóverek, ruhák - díszítésére is úgy, hogy vagy mindjárt belekötjük {norvég-kötés- szerűen) vagy ráhimezzük a kész holmira. (BK.) Téli kertészkedés Kifejezetten kerti műnTeáról, ebben az időszakban nem beszélhetünk. Ne feledkezzünk meg azonban a lakásokban levő cserepes növények gondozásáról. A fény, szinte minden növény számára nélkülözhetetlen és fontos. Igyekezzünk tehát világos helyet biztosítani száh mukra. A hő- és vízigényük azonban különböző. A nagyobb hőmérsékletingadozásokra minden növény érzékeny. A huzattól és a közvetlen hideghatástól a növények könnyen elpusztulnak, illetve leveleik megsárgulnak, lehullanak. A növények vízigénye eltérő. Általános szabály, hogy a nagyobb levelű, nagy párologtató felületű növények általában több nedvességet igényelnek, mint az apró le- velűek. Meleg helyiségben gyakrabban kell öntözni, mint a hűvös és fényszegény helyiségekben, öntözésre lehetőleg mindig állott, illetve ne túl hideg vizet használjunk. A legtöbb szobanövény télen nem fejlődik. Ez az időszak a pihenésé. Tápanyagra azonban ilyenkor is szüksége van. Ezért ajánlatos virágtápsó oldattal két- három hetente meglocsolnia növényeket. A kiskert munkái ilyenkor közvetett kerti - munkák. A magvetés legáltalánosabb időpontja ugyanis a tél ideje. Célszerű szaporítóládába — ládánként 6—7 gramm magot elvetni. Az elkészített magot, nedves fűrészporba, vagy homokba, laposan fektessük el, majd lenyomkodjuk. Takarni nem szabad. Ebből a mennyiségből megközelítőleg 500—600 ültetésre alkalmas növény fejlődik. Amint a lomblevelek megjelennek, el kell kezdeni a tűzdelést. Legjobban bevált a 4—5 cm távolság. A satnya, fejletlen növényeket dobjuk el. Nem érdemes velük vesződni. A palántákat 8—10 cm-es edényekbe cserepezzük, akkor ha már kezdik egymást beárnyékolni. Katedra Tizenegy több, mint három A rádió és tévé jövő heti műsorából ajánljuk HÉTFŐ a Kossuth rádióban 15 óra 15 perckor jelentkezik az Ifjúsági Rádió Élet- utam című adása, amelyben Mohácsi József nét mutatja be Fekete Gyula. 19 óra 15 perckor Rákosi Gergely Csak egy csap című szatírájának rádióváltozatát hallhatjuk. Kedden a Kossuth rádióban 19 óra 15 perckor Puskin elbeszélő költeményének, az Anyeginnek rádióváltozatát sugározzák. 20 óra 40 perckor kerekasztal-vitát hallhatunk arról, hogyan ismerjük, hogyan ismerhetjük meg önmagunkat. A televízióban 21 óra 20 perckor kezdődik a Színházi Album, amelynek vendége ezúttal Pécsi Ildikó lesz. Az adás kritikai része a Nemzeti Színházban nemrég bemutatott örkény-darabbal, a Kulcskeresőkkel foglalkozik. SZERDÁN a Kossuth rádióban 17 óra 07 perckor a kezdeményezésről és a felelősségről hallhatunk összeállítást a Magunk érdekében... sorozat újabb adásaként. 20 óra 16 perckor sugározzák Bizet Carmen című négyfel- vonásos operáját Reiner Frigyes vezénylésével. A televízióban 20.00 órakor az Andrej Kuznyecov Esős nyár című írásából 'készült tévéjátékot látnatjuk. Két fiatal levelezésének, ismeretségének bonyodalmait eleveníti fel a Kazán István rendezte darab. CSÜTÖRTÖKÖN a Kossuth rádióban 19 óra 15 perckor jelentkezik a Világszínház, amely ezúttal a Tragédia magyar nyelven... című darabot sugározza Varga Géza rendezésében. A televízió 18 óra 25 perckor falujárásra hívja meg nézőit ezúttal Fejér megyébe, és azt mutatja be, milyen is télen a falvak élete. 21 óra 30 perckor kezdődik a Jogi esetek adása, és ezúttal a névviseléssel kapcsolatos kérdésekre ad szakszerű választ. PÉNTEKEN a Kossuth rádióban 21 óra 40 perckor a Katedra, a pedagógusok műsora. A pszichológus ezúttal az ideges gyermekekre vonatkozóan ad tanácsot a hallgatóknak. A televízióban 20.00 órakor Galgóczi Erzsébet Tizenegy több, mint három című írása nyomán készült tévéfilmet láthatjuk. A Nemere László rendezte dráma a bányamentők sajátos világával, a felelősségvállalás konfliktusaival foglalkozik. SZOMBATON a Kossuth rádióban 14 óra 25 perctől arról hallhatunk beszélgetést fontos beosztású szakemberekkel, hogy milyen kelendőek a magyar élelmiszerek a nagyvilágban. A Petőfi adón 14.00 órakor a Napraforgó adásában az éneklő ifjúság műsorában hallhatjuk a szolnoki Kassai Úti iskola kórusának produkcióját. A televízióban 20.00 órakor Fogadjunk, hogy végignézi! címmel játékos, szórakoztató műsor kezdődik. Segítségével ellátogathatunk a vadonatúj Hilton Szállóba, ezúttal kevés pénzzel is. VASÁRNAP a Kossuth rádióban 10 óra 03 perckor a dunaújvárosi jégpályáról jelentkezik a Mozdulj! adása, ezúttal is sok derűt, jó kedvet keltve a résztvevők és hallgatók között. A nemi nevelés fontossága SOk SZfli ellenérzéssel---------------- fogadja a n emi nevelés gondolatát, amely pedig nem új. lényegében az emberiséggel egyidős. Csak az utóbbi években a fiatalkorúak között egyre növekvő számú abortusz miatt az orvosok sokat hangoztatták a nemi felvilágosítás fontosságát. Emiatt a két fogalmat némileg azonosította a közvélemény. Pedig itt pontosabban a nemi erkölcsre nevelésről van szó, amelynek természetesen szerves része a felvilágosítás is. Az idegenkedést fokozhatták az olyan filmek is, mint a „Hogyan mondjam meg gyermekemnek?” vagy a „Helga és Michel”. Ezekben a filmekben, amelyek módszertani segítséget akartak nyújtani a nemi neveléshez, voltak számunkra furcsa jelenetek. Arra gondolok, amikor az egész család együtt fürdött meztelenül, a szülők együtt a másnemű gyerekekkel is. Több országban ez természetes, régi hagyománya van. Nálunk szokatlan, ezért is riaszthatta a szülőket. Megnyugtatásul elmondhatjuk, nagyon eredményes lehet akkor is a nemi nevelés, ha a szülő soha nem mutatkozik meztelenül gyermekei előtt. A nemi nevelés célját határozzuk meg Makarenkóval: „Ügy kell nevelnünk gyermekeinket, hogy azok csak szerelemből tudják élvezni a nemi életet, s hogy gyönyörűségüket, szerelmüket, boldogságukat a családban valósítsák meg”. Vagyis a másik nemmel való kapcsolat tartalmasságára, a kölcsönös megbecsülésre, a szerelemben való felelősségérzetre kell nevelnünk gyermekeinket. Persze, e tekintetben sem válhat szét a szó és a cselekedet, mert a szülők példája a legjobb nevelőerő a nemi erkölcs tekintetében is. Hisz a gyerek a nemének megfelelő viselkedésmintát szüleiről utánozza le. a kislány az édesanyjával, a fiú az édesapjával azonosul. Vigyáznunk kell arra, ne tévesz- szük meg a gyereket a nemi szerep elsajátításában. Ha például egy kisfiút szoknyában járatunk (lásd: Jókai: Kiskirályok) lányos játékkal rakunk körül, komoly zavar támadhat benne. H nemi felvilágosítás koW IICM-1 moly része a nevelésnek. Először is a nemiséget tekintsük természetesnek, ne lásson benne a gyerek valami titokzatos, szégyenletes dolgot. A kérdéseire válaszoljunk egyszerűen, őszintén. S csak azt mondjuk el, amire a gyerek valóban kíváncsi, és amit meg is ért. Nem szabad egyszerre „kipakolni”, fokozatosan, életkorának megfelelő mértékben kell elvégezni a felvilágosítást. Nagyon fontos felkészíteni a serdülésre. A lányokat az első havi Vérzés (10—13 év), a fiúkat az első magömlés (12—14) ne érje váratlanul, mert állandó szorongással, az ismeretlentől való félelemmel élnének. Fontos megtanítanunk gyermekeinket a nemi szervek tisztántartására is. E téren a tapasztalatok szerint szinte semmi ismerettel nem rendelkeznek. Nem egyszer kellemetlen gyulladások oka lesz a nem megfelelő tisztálkodás. A nemi érés útján megindult gyermekeinket feltétlenül fel kell világosítanunk a nemi betegségekről és a nem kívánt terhesség elleni védekezés módjairól. (Erről bővebbet az orvosi felvilágosító kiadványokban. Pl. „A nemi élet kérdései”, „Szerelem, házasság, gyermek”, „Nemi élet. nemi erkölcs, nemi betegségek”, „Ifjúság és szerelem”, „A szerelem órája” stb.) A nemi ismeretek egyáltalán nem okai a szabad szerelemnek, az erkölcstelenségnek. Hisz nemcsak ismeretet nyújtunk, nevelünk is egyúttal. S éppen a „szent tudatlanságban” tartott lányoknál jelentkezik leggyakrabban a nem kívánt terhesség. A nemi élet idő előtti megkezdése ártalmas az egészségre is. Főleg a még felkészületlen női szervezet sínyli meg. Arról nem is szólva, hogy a túl korán felkeltett nemi vágy mint sodorja újabb meg újabb partnerek felé a lányokat, megzavarja az életpályára való .komoly felkészülést is. S nem egyszer vagy meggondolatlan házasságba vagy az erkölcsi züllésbe torkollik. A szakemberek általában a 18 éves kor előtt nem tartják egészségesnek a nemi élet megkezdését. II hplvp« neveléssel sze— iiciyca retnénk gye,.. mekeinket e téren is erkölcsös. kulturált, a másik nem megbecsülésével párosuló magatartásra nevelni. Szeretnénk, ha a nemiség nem konfliktusok, de az igazi öröm forrásává válna számukra. Atányi H. László
