Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-21 / 17. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 17. sz. 1977. január 21. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Olajipari szocialista brigádvezetők országos tanácskozása Szolnokon Tegnap tartották Szol­nokon az olajipar szo­cialista brigádvezetői­nek országos tanácskozá­sát. A Ságvári Endre me­gyei Művelődési Központ­ban a tröszt és tizenöt nagy vállalata képviseleté­ben a brigádvezetők mel­lett megjelentek a válla­latok igazgatói és vszb-tit- kárai is. Tanácskozásukon részt vett Lajer László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérigazga- jának és a BDSZ trösztbi­zottságának együttes beszá­molóját előzőleg írásban megkapták a közel 25 ezer dolgozót képviselő küldöttek. A beszámoló és egyben a ta­nácskozás elsődleges célja az volt, hogy összegezze az olaj­iparban kibontakozott szocia­lista brigádmozgalom ered­ményeit és negatívumait, meghatározza a mozgalomért felelős gazdasági vezetők feladatait, s kellő útbaigazí­tást adjon az országos ta­nácskozás küldötteinek. A beszámoló szerint az útóbbi években több intézke­dést foganatosítottak a szo­cialista brigádmozgalmat se­gítő,-egységes vezetői szem­lélet kialakítása érdekében. Ennek eredménye, hogy a jelentősebb vállalatoknál versenyiroda, a kisebbeknél függetlenített versenytitkár van, s általában a műszaki igazgatóhelyettes irányítása alatt dolgozik. A szocialista V 'gád cím adományozásánál s .-ágasabb követelménye­ket érvényesítenek. A moz­galom anyagi megbecsülését jelenti, hogy ebben az ötéves tervidőszakban bronz foko­zat elérésénél 400, ezüstnél 600, aranynál pedig 800 fo­rint jutalmat kapnak sze­mélyenként a brigádtagok. A beszámoló részletesen ismer­tette az olajipar feladatait, melyek rpeghatározóak a bri­gádok számára. Dr. Hingl József tröszti fő­osztályvezető megnyitója után dr. Bán Ákos tartott vi­taindító beszédet. Bevezetőül a következőket mondta: — Különösen nagyok az igények a bányászattal — benne az olaj- és földgázbányászattal — szemben. Az olajválság után egészen más megvilágí­tásba került a szénhidrogén­kutatás és a másodlagos mű­velési módszerek megítélése. Biztató fejlődési irányt ka­pott az olajipar, s ez kedve­ző az egész népgazdaság szempontjából. Az irányító szervek állásfoglalása jótéko­nyan hat mind a beruházá­sokra, mind a munkaerőt biztosító feltételekre. A termelési feladatok elem­zése közben a vezérigazgató utalt arra. hogy a kutatást mindinkább nagy mélységű területeken kell folytatni, s ez nehezíti a munkát. A to­vábbiakban. ismertette, hogy a cement-, a műtrágya, és egyéb iparban a földgáz fel- használására való áttérés 50—60 százalékos költség­megtakarítást eredményezett. Emellett a beruházási költsé­gek milliárdokat jelentő csökkentésével és a környezet védelmével is jár a földgáz felhasználása. Ilyen tényezők miatt növekedett az igény a szénhidrogéniparral szem­ben, s kielégítése érdekében fokozni kellett a földgáz- és olajimportot. Minden arra utal tehát, hogy az olajipar­ban fokozni kell a hatékony­ságot. ­Mindezért a szocialista ver­senynek újabb formáit kelle­ne megtalálni, nagyobb kez­deményező készséget tanúsí­tani. A munkaidővel és a mun­kaerővel való gazdálkodás­ról úgy vélekedett a vezér- igazgató, hogy kevés figyel­met fordítanak rá. A bányá­szatban dolgozók 60 százalé­kát lehetne például időbér helyett teljesítménybérben foglalkoztatni. A Kőolajve­zeték-építő Vállalatnál pél­dául kedvező tapasztalatok vannak erre. Bevezették az egyösszegű utalványozást, aminek hatására nőtt a telje­sítmény, száz százalékkal fo­kozódott a gépkihasználás. Ebből is nyilvánvaló: ha jól szervezett és ha anyagilag kellően ösztönzött a munka, akkor fokozódik a teljesít­mény. — Középszintű teljesítmé­nyeket veszünk alapul, azért van annyi szocialista brigád — hangsúlyozta a továbbiak­ban dr. Bán Ákos. — Ki­emelkedő teljesítményeket kellene inkább figyelembe venni, s anyagilag jobban díjazni azokat. Befejezésül a vésnek szinkronban kell len­ni. A vezetők akkor támogat­ják leginkább a brigádokat, ha idejében és a lehető leg-, jobban biztosítják a munka és a művelődés feltételeit. Szó esett arról is, hogy jó munkahelyi légkör kell a ve­zetők és a brigádok megfe­lelő együttműködéséhez. Többen kifejtették a terme­lés, illetve továbbtanulás fontosságát, az önképzés je­lentőségét, s a szabad idő hasznos felhasználásának fontosságát — főleg a csa­ládjuktól távol élők eseté­ben. A vitát dr. Bán Ákos ve­zérigazgató zárta le. Ezt kö­vetően a küldöttek az olaj­ipar dolgozóihoz intézett fel­hívást fogadtak el. Kérték őket, hogy a szocialista bri­gádvezetők tanácskozása ál­lásfoglalásának megfelelően csatlakozzanak a csepeliek szocialista versenyfelhívásá­hoz. Befejezésül megválasz­tották a küldötteket a bánya­ipari dolgozók országos ta­nácskozására. * * * Országszerte több üzem is csatlakozott a csepeliek fel­hívásához. Például Salgótar­jánból Záhonyból, Szentes­ről kaptunk ilyen híreket. S. B. A résztvevők egy csoportja Lázár György a II. kerületbe látogatott Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke teg­nap látogatást tett a főváros II. kerületében. A kerület politikai, gazda­sági életéről és a további tennivalókról tartott tájékoz­tató után megtekintették a városrészben folyó legfonto­sabb építkezéseket. • Lázár György ezután ellátogatott a Videoton Fejlesztési Intézet­be. A program a Ganz Villa­mossági Művekben folytató­dott, délután Lázár György részt vett és felszólalt a gyár szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán. A Szolnoki Papírgyár zacskóüzemében, a képen látható gép egy műszak alatt 90 ezer zacskót készít A tiszaőrsi—nagyiváni Petőfi Tsz-ben Megalapozták a jövőt Nem kis erőpróba előtt állt a három falu üzemeiből 1975. január 1-vel egyesült tiszaőrsi-rfagyiváni Petőfi Termelőszö­vetkezet, hiszen az elődök gazdálkodási és jövedelemszinvo- nala meglehetősen eltért egymástól. Ahhoz, hogy az üzem beválthassa a közös munkához fűzött reményeket, a gazdál­kodás biztonságának és a termelésnek a személyes jövedel­mekhez képest erősebben kellett fejlődnie. Az idei zárszámadás előtt, visszatekintve az elmúlt két esztendőre, megállapítható, hogy a gazdaság dolgozói he­lyesen döntöttek. A korábbi időszakhoz képest jóval elő- relátóbban, szervezettebben gazdálkodtak. Ehhez termé­szetesen jól képzett szak­emberek is kellettek, akik Bugán Mihálynak, a tsz el­nökének szavaival élve: „nemcsak hirdetni, hanem ragozni is tudják az igét”. Mi is történt tulajdonkép­pen? Csak a legjelentősebb dolgokat említve: a gépko­csipark felújításával, kicse­rélésével megszüntették a mezőgazdasági munka több mint 50 százalékát kitevő szállítás gondjait, befejezték a terménybetakarítás komp­lex gépesítését. A szarvas- marhák TBC és brucella- mentesítése mellett, ha sze­rény mértékben is, de növe­kedett, a tejtermelés, a juh­tenyésztésben pedig kiváló eredményeket értek el. Ker­tészetük fejlesztésével hoz­zájárultak a megye zöldség­ellátásához, a nádgazdálkodás és az előbb említett juhte­nyésztés „kemény” devizát hozott az országnak, és szép jövedelmet biztosított a gaz­daságnak. Az 1976-os esztendő a Pe­tőfi Tsz-nek is nagy erőpró­ba volt, mégis sikerrel zá­rult. Ez annak köszönhető, hogy az év első napjától ko­molyan vették munkájukat, és alkalmazkodtak a megvál­tozott körülményekhez. Ugyanis, ha nem ezt teszik, hanem az 1975-ös színvona­lon gazdálkodnak tovább, akkor az új szabályzók és az árváltozások tizenkétmil­lió forintot vettek volna el •az üzemtől. A már jól bevált termelési szerkezetet tovább bővítették, az eddigieken túl gyöngyöst, kacsát és barom,- fit is tenyésztettek. A fej­lesztésre elköltött 16 millió forint is meghozta eredmé­nyét, egyebek közt a do­hánytermesztés gépesítésé­nek, valamint az ezer juh- hodály férőhely építésének is jelentős része van abban, hogy tavaly a tsz árbevétele 20 millió forinttal nagyobb volt, mint az azt megelőző évben. Külön említést érde­mel a hektáronkénti 23 má­zsás szárazdohány-termés, amely országos szinten is az élvonalat jelenti. Az idei esztendő tulajdon­képpen csak most kezdődött el, az 1978-as zárszámadás adatai egyelőre még tervek, elképzelések. A siker alapo­zása viszont már tavaly ősz­szel az idejében befejezett talajmunkával, vetéssel el­kezdődött. S hogy a gazda­ság dolgozói mindent meg­tesznek a célok valóra vál­tásáért, arra biztosíték, bizo­nyíték az 1976-os esztendő szövetkezeti eredménye, amely a tervezetthez képest minimálisan csökkent ugyan, de várhatóan még így is el­éri a tíz és fél millió forintot. B. A. tapasztalatcserét és a tanu­lás fontosságát hangsúlyozta. Vitaindító beszédet tartott ezután Pálfi István, a BDSZ tröszt bizottságának titkára is. Többek között megemlí­tette, hogy célszerű évenként megszervezni az OKGT-hez tartozó vállalatok szocialista brigádvezetőinek tanácskozá­sát. A vitaindító beszédeket követően többen kértek szót. Saját eredményeik, gondjaik ismertetése mellett sokan ja­vasolták, hogy csatlakozza­nak a csepeliek versenyfel­hívásához. Ez a többet, job­bat akarás csendült ki sza­vaikból az élet minden te­rületére vonatkoztatva. Nagy hangsúlyt kapott a tanácsko­záson az emberek tudatának formálása, melyben a szo­cialista brigádoknak igen fontos szerepe van. Egyetér­tett a tanácskozás azzal az okfejtéssel, hogy. a brigádok csak akkor felelhetnek meg hivatásuknak, ha tagjaik szé­leskörű politikai, szakmai és általános műveltséggel rendelkeznek. Többen hada­koztak a rutinmunka ellen, mely a legnemesebb törekvé­seket is elhomályosíthatja. A gazdasági vezetők segítségé­ről való véleményüket úgy summázták a felszólalók, hogy a szónak és a cselek­ACZÉL GYÖRGY LÁTOGATÁSA Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese szerdán és tegnap Bács-Kiskun megyében tett látogatást. Kecskeméten a megyei pártbizottságon Hor­váth István, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoz­tatta a megye életéről. Látogatása tegnap a tisza- alpári Tiszaíáj Termelőszö­vetkezetben folytatódott. Délután Kecskeméten, a Tudomány és Technika Há­zában, megyei értelmiségi aktíyaértekezletet rendez­tek, s ezen Aczél György az időszerű tudomány- és közművelődéspolitikai, illet­ve művészeti • kérdésekről tartott előadást. ÓVÁRI MIKLÓS AZ V. KERÜLETBEN Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap látogatást tett a főváros V. kerületében. A vendégeket a kerületi pártbizottság székházában dr. Kurucz Imre első titkár, valamint a kerület más ve­zetői tájékoztatták a kerü­let életéről, munkájáról. Ezt követően Óvári Miklós ellá­togatott az Országos Talál­mányi Hivatalba. Befejezésül pedig a Központi Bizottság titkára az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Ságválri ter­mében a kerületi párt- és tömegszervezetek képviselői­nek részvételével — aktíva­értekezletet tartott aktuális kül- és belpolitikai kérdé­sekről. BORBÉLY SÁNDOR LÁTOGATÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán és tegnap lá­togatást tett Fejér megyé­ben. Az első napon felke­reste az agárdi mezőgazda- sági kombinátot, majd ezt követően Borbély Sándor Székesfehérváron az MSZMP Fejér megyei Bizottsága Vég­rehajtó Bizottságának tag­jaival találkozott. Tegnap Borbély Sándor a székesfehérvári Videoton gyárat tekintette meg, ezután a vendég 'Dunaújvárosba lá­togatott. A Központi Bizott­ság titkára délután részt vett és felszólalt a Dunai Vasmű meleghengermű párt- ala psaervezete beszámoló tag­gyűlésén, majd a látogatás a dunaújvárosi Hullámpapír- gyár nagyberuházásának megtekintésével zárult. BUDAPESTRE ÉRKEZETT A MEXIKÓI KP KÜLDÖTTSÉGE A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására tegnap Bu­dapestre érkezett a Mexikói Kommunista Párt ■ küldött­sége, amelyet Amoldo Ver- dugó Martinez főtitkár ve­zet. A delegáció tagja Rei- naldo Rovás és Antonio Franco, a Politikai Bizott­ság tagja. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren dr. Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. KITÜNTETÉSEK A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Lakatos Vince filmrendezőnek, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló művészének 70. születésnap­ja alkalmából filmírói és filmrendezői munkássága el­ismeréséül a Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kolozsvári Grandpierre Emil József At- tila-díjas írónak 70. születés­napja alkalmából, írói mun­kássága elismeréséül a Mun­ka Érdemrend arany foko­zata kitüntetést adományozta. EGY MONDATBAN — Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban kö­szöntötte Rodolfo Ghióldit, az Argentin Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságá­nak tagját, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő személyiségét 80. születés­napja alkalmából. — Dr. Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter ve­zetésével csütörtökön dele­gáció utazott Moszkvába a magyar—szovjet belkereske­delmi állandó munkacsoport 8. ülésére,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom