Szolnok Megyei Néplap, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-19 / 15. szám
1977. január 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Javában tartanak az új bemutató próbái a Szigligeti Színházban. Tennesee Williams Amíg megszoknak című színművét próbálják, amelynek premierje január 28-án lesz. Képünkön Csomós Mari és Piróth Gyula a darab egyik jelenetében. Á rádiónál Állandó nyelvi bizottság A rádió-nyelv gondozására, nyelvi kultúrája színvonalának emelésére állandó nyelvi bizottság alakult a Magyar Rádióban. Az állandó nyelvi bizottság elnöke Bozó László főrendező, társelnök Deme László nyelvész- professzor. A bizottság — amely a többi között a rádiós szövegek nyelvhelyességének vizsgálatával, elemzésével foglalkozik — a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének egy-egy meghívott képviselőjéből, valamint Cserés Miklós dr. rendezőből, Rapcsá- nyi László riporterből és Szathmári István nyelvész- professzorból áll. Hz oktatási miniszter levele a pályakezdő pedagógusokhoz Közzétették a pályázatokat Fontos állomáshoz érkezett a pályakezdő pedagógusok elhelyezkedéséről intézkedő miniszteri rendelet végrehajtása: az Oktatási Minisztérium megküldte a pedagógusképző intézményeknek a pedagógusállások jegyzékét. amelyeket a munkáltatók a korábban megadott keretszámok alapján hirdettek meg a pályakezdő szakembereknek. A pályázatokat ismertető füzeteket a minisztérium intézkedése alapján az intézményeknek továbbítaniuk kell valamennyi utolsó éves pedagógus jelölthöz. Pécsett Dalosfesztivál Kerámiai biennálé Pécs 1977. évi kulturális eseménynaptára gazdag választékot kínál az irodalom, a színház, a zene és a tánc, a képző- és fotóművészet kedvelőinek. Most készült el Dél-Dunántúl kulturális centrumának ez évi programja, amelyben — többek között — csaknem száz különféle kiállítás és mintegy másfélszáz hangverseny szerepel. Az idegenforgalmi idényben folytatódnak a nagy sikerű zenei és előadás- sorozatok: a zenélő udvarok, a tettyei esték, a Csontváry- matinék és a székesegyházi koncertek. Az év folyamán tucatnyi regionális, országos, illetve nemzetközi rendezvény színhelye lesz a me- csekaljai város. A téli—tavaszi kulturális események közül kiemelkedik a dél-dunántúli dalosfesztivál. az országos diák fotókiállítás, valamint az ugyancsak országos jellegű színesdia- és diaporáma fesztivál. A nyári hónapokban egymást követik a különféle rendezvények, így az országos néptáncfesztivál, a nyári színjátszó tábor, a „Népek barátsága” nemzetközi nyári egyetem és a nemzetközi ifjúsági zenei tábor. Az ősz legérdekesebb kulturális eseményének az országos kerámiai biennálé ígérkezik. Ebből az alkalomból dr. Polinszky Károly oktatási miniszter levélben fordult a pályakezdő pedagógusokhoz. A miniszteri levél utal arra, hogy a pályakezdés minden fiatal életének nagy eseménye, különösen jelentős azonban a nevelőknél. Az a nemes hivatás vár rájuk, hogy művelt, becsületes, a szocialista hazát szerető emberekké neveljék a felnövekvő nemzedéket. Ismeretes, hogy a gyermeklétszám emelkedése és a megnövekedett feladatok miatt a magyar oktatásügy egyre több szakképzett nevelőt igényel. Sok helyen, főleg a központi helyektől távol eső területeken ez nagy gondot okoz. A miniszteri levél ezért arra kéri a fiatalokat, hogy a társadalom jogos igényét megértve és ezeknek a gondoknak a megoldását segítve ott vállaljanak munkát, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A meghirdetett állások száma meghaladja a végzős hallgatók számát. A pályázatok tartalmazzák az állásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat: a felajánlott törzsfizetés összegét, a területi pótlék és a letelepedési segély mértékét, az ajánlott lakás-, illetve étkezési lehetőséget és az esetleges illetményföldjuttatást. Az állásokat — amelyek elsősorban a súlyos pedagógushiánnyal küzdő területekre szólnak — megyénkénti, a tanároknál szakonkénti bontásban is közlik a füzetek. Az iskolában a legnagyobb gondot a tanítóhiány okozza. A meghirdetett 963 tanítói állásból 221 a fővárosban, 130 Pest megyében van, majd számszerűségben Borsod és Szabolcs-Szatmár megye következik. A vidéki munkahelyeknek mintegy a feléhez kínálnak a pályakezdő tanítóknak valamilyen lakáslehetőséget. A letelepedési segélyek többsége a 4000 forintos határon felül van. A miniszteri rendelet értelmében a meghirdetett állásokra a társadalmi ösztöndíjasok kivételével azok a hallgatók pályázhatnak, akik az utolsó tanulmányi félévére beiratkoztak. Egy-egy hallgató legfeljebb három álláshelyre nyújthat be pályázatot a felhívás megjelenésétől számított 30 napon belül. Felelősségteljes feladat vár az elkövetkező napokban a pedagógusképző intézményekre. Az álláshelyek és a hallgatók körülményeinek, egyéni céljainak és igényeinek ismeretében lehetőségük van arra, hogy segítsék a fiatalokat a munkahelyválasztásban, a népgazdasági és az egyéni érdekek összeegyeztetésében. A képző intézmények minden pályázóról jellemzést -készítenek, véleményt mondanak és az ugyanazon állásra érkező több pályázat esetén ajánlási sorrendet állapítanak meg. A pályázattal kapcsolatos véleményt és az ajánlási sorrendet a pályázóval is ismertetni kell. Az intézmények a pályázatokat a beérkezési határidőt követő tíz napon belül továbbítják a munkáltatónak, amely azt ugyancsak tíz napon belül bírálja el. A munkáltató — kedvező döntés esetén — ezután két héten belül megköti a munkaszerződést a pályakezdő pedagógussal. Fi lm jegyzet Herkulesfürdői emlék Már Sándor Pál,,flsö----------------------------filmje a „Bohóc a falon” jelezte a rendező kivételes tehetségét. Az 1973- ban bemutatott „Régi idők focija” pedig már a nagy film ígéretét hordozta, önkéntelenül is ezzel a — talán nem egészen jogos — várakozással néztem a „Herkulesfürdői emléket”. Sándor Pál legújabb alkotását. Nos, a jó film — ha mégoly közel került is hozzá — nem született meg. 1919 decemberét írjuk. Egy női ruhába öltözött, a fehérterror elől menekülő kommunista fiú próbál átjutni a határon. De az összekötő, aki átvezethetné, meghal, így a fiúnak — illetve ettől kezdve már bizonytalan időre vállalat szerepében Galambos Saroltának — kell átvennie ezt a feladatot. Csak ő segítheti- át a határon az ezután érkező menekülőket. Adva van tehát egy szanatórium és egy nővérnek álcázott fiú. Ez sokféle kibontakozási lehetőséget magában rejt. Lehetne filmvígjáték — hányszor fel is használták már — vagy izgalmas, fordulatos történet, akár krimi is. Csak egy nem: az élet alapvető kérdéseivel foglalkozó már-már a filozófia mélységeibe hatoló tanmese, divatos szóval élve „parabola”. Akkor sem. ha ezt rokonszenvesen, fölényes és lefegyverző tudással próbálják megteremteni. Elrejthetjük-e egyéniségünket megszüntethetjük-e akár egész lényünket, játszhatunk-e egy tőlünk idegen szerepet, azaz meddig hazudhatunk egy nagy, magasabb rendű ügy érdekében? Körülbelül ez a film alapkérdése. De a legmegrázóbb pillanatokban sem tudjuk igazán komolyan yenni. mert nem következik a fent vázolt alapképletből. Mesterkélten egymáshoz rendelt tehát a kivételes, egyszeri szituáció és a felvetett általános érvényű erkölcsi kérdés. Nem tudjuk olyan természetességgel elfogadni ezt az abszurd helyzetet, mint a szanatórium gyanútlan lakói. De így nem is azonosulhatunk a főhőst gyötrő etikai problémákkal, mert még az „ígért” kaland folytatását várjuk. Sikerül-e eltitkolnia „Sárikának”, hogy ő nem Sárika, hanem... Maga Sándor Pál is szívesebben időzik a szanatóriuma állóképének megrajzolásánál. Nem a megkezdett történet szálát fűzi tovább, hanem egy sajátos, látszólag törté- nelmenkívüli, zárt világ bemutatásán fáradozik — teljes sikerrel. A film valódi értékeit a pontos, aprólékos környezet- és jellemrajzok adják. Távolról a szanatórium magányos épülete szinte beleveszik a természetbe, mintha nem is volna emberhez köze. Mozgás nincs, csak néha érkezik vagy távozik egy vendég. Látszólag a falakon belül is ez az élettelen, mozdulatlan világ uralkodik: régi bútorok, képek, halált- váró öregasszonyok, nap mint nap ismétlődő párbeszédek, gépies reggelik, séta, fürdés, ébrenlét, álom. várakozás — mindez egybemosódik és belőle keveredik ez a furcsa,. fáradt, fullasztóan áporodott szanatóriumi levegő. Ebbe a dermedt, aliglétező idegen világba csöppen a fiú és az őt érő benyomások mint kirakós kockajáték építőkövei állnak össze. Tökéletesen megkomponált apró jelenetek váltakoznak. bizonyítva, hogy a rendező mestere a szituációteremtésnek. Az adott pillanatban minden a helyén van: a tárgyak, a mozdulatok, a kimondott szavak összhangja hiánytalan teljességet ad az egyes részleteknek, melyek mint sok kis kerek történet állnak egymás mellett. Csak összefűzni nem sikerül őket. Nem sikerül, mert nem tartja össze a valójában levegőben lógó. a történet laza szövetéből nem következő alap- konfliktus. Az operatőr Ragályi Elemér magas színvonalon, a rendezővel tökéletes összhangban oldotta meg feladatát. Kamerája nyomán teljes szépségében pompázik a kor túlérett stílusirányzata. a haldokló szecesszió. Ritkán látni ennyire össze- - hangolt színészi munkát is. Bővebb méltatást érdemelne valamennyiük: Dayka Margit, Carla Roma- nelli. Garas Dezső. Szabó Sándor és a többiek. A főszereplő. Hollman Endre pedig a meglepetés. Az ismeretlen szegedi egyetemistának nagy érdeme van abban, hogy a fölöttébb sikamlós téma elkerüli a mindvégig kínálkozó buktatókat. A filmet érdemes megnézni. Bérezés László Hllelegszíaiüi bárotok közt Azért a csoda az ember A, vendéglátók először sportlétesítményeikkel dicsekedtek el. 'Szó ami szó, kissé ismeretlen terepen mozogtam: pompás csarnokokban, . tágas tükörfalú termekben olyan sportággal foglalkoztak az edzők és a pöttömnyi fiatalok, aminek idehaza legfeljebb hírét hallottuk. * Itt van mindjárt a batut. Rugalmas gumiasztalon pattognak a szédületesen magas légtérben a 4—5 éves apróságok, hogy néhány myak- törő szaltó után ismét 4—5 méteres magasságban katapultálják magukat. Ott aztán ismét csavar, fordulat, előre-hátra. Két gumiasztal egymás mellett és két versenyző végzi szinkronban a gyakorlatot. Olyan egyetértésben, hogy akár egymás árnyékai is lehetnének. Ebben a sportágban — amely egyébként nem olcsó, hiszen egy-egy asztal két-háromezer levába (30—40 ezer forintba) kerül — sportmestere is van - Kjusztendilnek. De elnézve a több tucat lelkendező apróságot, biztos, hogy még számos hasonló híres sportulójük lesz batutban. Aztán itt van a másik kedvenc sportág, a művészi torna, amelyik olyan „szent ügy”, hogy beszélni is csak áhítattal lehet róla. Ez az áhitat ül egyébként a gyerekek arcán is, akik egyszer, kétszer, százszor ismétlik a légies mozdulatokat a tükör előtt. Aztán az akrobatikus gimnasztika: kissé gumiasztalsport a talajon. A megyében egyébként tizenhárom sportiskola működik és nemcsák a két nagyvárosban, Kjusztendilben, és Sztan'ke Dimitrovban, hanem olyan apró falvakban is, ahol első látásra még azt is kétségbe vonnák, hogy egyáltalán futballpályájuk van. Felkerestük a megyeszékhely városi sporttelepét, ahol hatalmas munkálatok folynak: futópályákat építenek, terjeszkednek — szerencsére van merre, hiszen a stadion körül hatalmas üres térség áll az építők rendelkezésére. Egy pompás márványépületen végzik az utolsó simításokat, melynek földszintjén egy 33 1/3 méteres uszoda lesz, az emeletein pedig a művészi tornászok kapnak helyet. De szerényebb kivitelben számos, hasznos ötletet is láthattunk a stadionban: vasúti sínekből. deszkákból hétvégi házakat emeltek, ahol két-há- romemeletes ágyakon a sportiskola kollégistái laknak. Egy szobában, és egy parányi előcsarnokban ha- tan-nyolcan, szűkösen — de jó kedvűén és nagy megelégedésben. Bizony irigylésre méltó dolgok ezek: Bulgáriában azt végzik, amin mi jelenleg morfondírozunk... A sporttelepi séta után felkerestük a megyei sporttanácsot, ahol Sztojne Petrov megyei sportigazgató fogadott bennünket. Rövid tájékoztatót adott a megye sportjáról, amelyet nem árt legalább vázlatosan megismerni, hiszen a közeljövőben évente 20—25 Szolnok megyei versenyző fordul meg a testvér-megyében és ugyanannyi sportoló érkezik hozzánk. A tornasportok mellett az atléták, kézilabdázók, kosárlabdázók és birkózók hallatnak a legtöbbet magukról. No, és a labdarúgás, ami Bulgáriában is külön kategória. Mert itt van a Marek: a megyeszékhely rangjára korábban aspiráló Sztanke Dimitrov, az 50 ezres ipari centrum csapata az NB I-ben jelenleg harmadik helyen áll. Az együttes olyan népszerűségnek örvend a megyében, amihez fogható szimpátiát napjainkban elképzelni sem tudunk. Már az elmondottak hallatán is borsódzott a hátam az izgalomtól. hát még amikor megtudtam, hogy az őszi idény utolsó mérkőzését a várnaiak ellen végig is szurkolhatjuk, alig vártam a szombatot. Addig azonban még számos érdekes program várt, így hát egyelőre félre tettük a foci izgalmat. Felkerestük többek között a Velbost gyárat, Kjuszten- dil legjelentősebb könnyűipari üzemét. Az 1800 dolgozó évente négy-négyezer- ötszáz tonna poliacril fonalat gyárt, amelyből jut Magyarországra is. Kissé otthon éreztem magam, amikor az igazgató a munkaerőgondokról beszélt. Jóllehet a környező falvakból saját buszukkal hozzák-viszik a munkásokat, mégis kevés a munkáskéz. Talán a három műszak nem tetszik a mai ifjúságnak? — morfondírozott a gyár vezetője. Pedig az üzemi konyhán naponta tíz menüből választhatnak, igazán olcsó pénzen a dolgozók. Ami pedig a technikát illeti, a legmodernebb olasz gépsorok tekerik, festik, sodorják, melírozzák a szálakat. Az egyik automatával mélyrehatóbban is megis- merkeltem. Azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy vörös lámpájával huncutul kacsingatott. — Hibás — mondták —, de pillanat, az automata már riadóztatta az elektronikus rendőrséget. Egy sínen lélekszakadva csattogott a beteg géphez a szerviz. Megállt a szakadt fonala miatt kesergő orsózó mellett, egy kattanás, aztán valami porszívóféle felkapta az elveszített fonalat, kinyúlt egy horgolótűszerű valami, majd egy kisollóféle, és már pörgött is tovább az orsó — én pedig zavaromban szinte ráköszöntem az automatára. Persze a csoda azért ebben az üzemben is az ember. Bemutattak egy szürkehajú munkásasszonynak, Bogomi- la Apostolovának. Kísérőim szeretettel simogatták, kezét rázták. Hogy mi a népszerűség oka? A munkásnő három gépen dolgozik, míg társai egyet dirigálnak. És amint mondták, már az 1979—80-as esztendő tervein munkálkodik. — Megéri ennyire „hajtani”? — kérdeztem. — Igen, a havi keresetem 300—340 leva. Hogy ez sok. vagy kevés? Az újságíró kolleganő havonta 160 levát keres. (Folytatjuk.) Palágyi Béla Ivanka Hrisztova súlylökfl olimpiai bajnoknő. KJusz- tendil szülötte és a város díszpolgára.
