Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-05 / 288. szám

1976. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy vizsgálat tükrében A MEDOSZ MEGYEI bi­zottsága a közelmúltban az országos elnzükségnek szá­molt be az elmúlt két évben végzett közművelődési tevé­kenységéről. A beszámoló középpontjában elsősorban az iskolázottsági szint na­gyon fontos kérdése állt. A szakszervezet működési területén, több mint tizenöt­ezer szervezett dolgozó dol­gozik. Az összlétszám 24 szá­zaléka nem végezte el az ál­talános iskola nyolc osztá­lyát. A legrosszabb a helyzet a Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó gazdaságban, ahol kétezer dolgozó közül 739 nem rendelkezik alapvető iskolai végzettséggel. A MEDOSZ megyei bizott­ságának vizsgálata felélősség- teljesen feltárja, hogy eb­ben az iskolai évben az 1611, a nyolc általános iskolát el nem végzett állami gazdasá­gi dolgozó közül mindössze kétszázharminchárman ré­szesei az általános iskolai képzésnek; a vízügyi üze­mek (vállalatok) 1044, nyolc osztállyal nem rendelkező dolgozója a közülpedigebben a tanévben száztizennyolcan tanúinak általános iskolá­ban. Sajnálatos, hogy az er­dőgazdaságok 739. hiányos iskolai végzettségű dolgozója jcözüi csupán kilencen járnak az idén általános iskolába. Az erdőgazdaságoknál kü­lönben az általános iskola szervezeti keretei sincsenek biztosítva. Az előző tényszerű megál­lapításokkal összefüggésben — az üzemek véleménye alapján — a vizsgálat záró- jelentése leszögezi, hogy a szakmunkásképzést meny­nyire nehezíti az alapművelt­séget adó általános iskola hiánya. Ebből következően viszont jelentkezik a kérdés A négy évvel ezelőtt indí­tott Ifjúsági Irodalmi Sza­badegyetem keretében a Ver­seghy Ferenc megyei könyv­tár, a Ságvári Endre Me­gyei Művelődési Központ, a TIT megyei szervezete va­lamint a Társadalmi Ünnep­ségeket és Szertartásokat Szervező Iroda „A magyar epika századai” címmel új sorozatot indít Szolnokon. Az új tizenkét részes so­rozat — amely végigkíséri gazdasági hatása: az állami gazdaságokból 426 szak­munkás és 661 betanított munkás hiányzik. Az összefüggéseket felis­merő üzemek már tervsze­rűbbé tették oktatási tevé­kenységüket. Az érdekeltség növeléséért jelentősen bőví­tették az ösztönzőket. — a rendeletekben biztosított kedvezményeken túl — töb­bek között — ingyenes tan­szerellátással, sikeres vizsga esetén bérnöveléssel és ju­talmazással erősítik a tanu­lási kedvet. Az erőfeszítések eredményesek, ezeket a gya­korlat igazolja: az elmúlt tanévben a MEDOSZ-hoz tartozó szervezett dolgozók közül háromszázihuszon- egyen tettek sikeres általá­nos iskolai vizsgát. AZ EREDMÉNYEK tehát számottevőek, de az iskolá­zottsági szint növekedésének folyamatát mégis gyorsítani kell. azért is, mert a munka­helyek döntő többségének iskolázottsági és szakmai kö­vetelményei nagyobb arány­ban és főleg gyorsabban nő­nék, mint ahogyan a techno­lógiákat alkalmazó dolgozók általános és szakmai mű­veltsége javul. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a nyolc osz­tállyal nem rendelkezők kö­zül igen jelentős a 30 éven aluliak aránya. Az új gépek irányítására, hosszabb távra szóló technológiák alkalma­zására viszont éppen a fiata­labb korosztályokat legcél­szerűbb megtanítani. De ezt gátolhatja az alacsonyabb műveltségi színit. A MEDOSZ országos elnöksége elisme­réssel fogadta a megyei bi­zottság lényeglátó, feltáró munkáját, s az elmúlt évek­ben végzett eredményes köz­művelődési tevékenységét. — ti — epikánk fejlődésének törté­netét — első előadására holnap este fél hétkor a Komarov-teremben kerül sor. Az irodalmi esten Len­gyel Dénes irodalomtörté­nész tart előadást a közép­kor és a reneszánsz epiká­járól. A műsorban közremű­ködik Csernus Mariann, Bánffy György, valamint a városi tanács Bartók Béla kamarakórusa. Karácsonyi könyvajánlat Közeleg a karácsony az ajándékozás gondjával, örö­mével. A könyvesboltok fel­készültek a megnövekedett forgalomra, versek, regé­nyek. elbeszélések várják a vásárlókat. A választékra igazán nem panaszkodha­tunk. A kiadók több új kö­tetet, s a korábbi nagy si­kerű művek újabb kiadásait jelentették meg. A Magyar Irodalom Gyöngyszemei sorozatban jelent meg a kétszáz évvel ezelőtt született Berzsenyi Dániel válogatott verses kö­tetének immár második ki­adása. A mai magyar költé­szetet többek között Juhász Ferenc, Garai Gábor, és Pás- kándi Géza egy-egy könyve képviseli. A regények és elbeszélé­sek kedvelői Déry Tibor, Krúdy Gyula, Karinthy Fri­gyes, Stendhal, Raszputyin, Remarque kötetei közül vá­logathatnak. Az Európa Ki­adó gondozásában jelent meg a Századok-emberek sorozat újabb kötete, amely­nek főhőse Daumier, a poli­tikai karikatúra mindmáig utolérhetetlen mestere. A szerző Robert Jordan. Hiányt pótol „A túlélés iróniája” című mai román kisregé­nyeket tartalmazó antológia, amelynek minden egyes da­rabja a mai ember gond­jait, örömeit ábrázolja, Az Űj Írás című folyó­iratban már olvashattuk Katona József Bánk Bánját Illyés Gyula átigazításában. A Magvető Kiadó most könyv formájában jelentet­te meg a művet, amelyről a szerző így ír az előszóban: „Az eredetit nem kisebbít­heti csak emelheti. Vele nem sérteni, hanem szolgál­ni akartam”. A drámaírás halhatatlan mesterének Sha- kespeare-nek III. Richard című alkotása jelent meg újból a karácsonyi könyv­vásárra. A Bartha László il­lusztrációival díszített kötet szép ajándék a dráma és a színház barátainak. A gyermekkönyvek kiadó­ja, a Móra a legkisebbektől az iskolásokig, minden kor­osztály számára gondosko­dott egy-egy kötetről. Há­rom-négy éves kicsiknek ajánlja Bálint Ágnes Lab­darózsa című kötetét, az alsó tagozatosoknak pedig a Kisdobosok Évkönyvét. Az ifjúsági irodalom újabb ter­méséből kiemelkedik, s nagy népszerűségnek örvend Csa- log Zsolt Kilenc cigány, Akszjonov örvényes Ifjúság című könyve, valamint a latin-amerikai fiatalok éle­téről és harcairól hiteles ké­pet adó „Gorillák és gitá­rok” című esszé, riport és interjú gyűjtemény. Holnap este a Komarov-teremben Á magyar epika története A ravasz róka és a gonosz macska megbűnhődik. Háttér­ben a táltos tücsök. (Falvay Klári, Sebestyén Éva, Baranyai Ibolya) Dzsepetto mester (Hollósi Fri­gyes) faragja Pinokkiót, közben vidáman „elmélkedik” Pinokkio (Ivánka Csaba) rácso­dálkozik a világra Pinokkió életre kel Bemutató a Szigligeti Színházban Az enni, inni, csavarogni „mesterség” szomorú következménye , , Pinokkio szamárrá változik. Mellette a cirkuszigazgató: Simon Péter * ütő: IM ágry ZSOjt Számuk növekszik Cigánygyermekek az iskolapadokban Megyénkben az általános iskolát nyolc, illetve tíz év alatt elvégzőik aránya alul mariad az országos átlagnak, két-hámom százalékkal. Ez egyrészt abból adódik, hogy megyénkben a cigánytanulók száméra magasabb, mint má­sutt. s a tanéwesztésben, le­morzsolódásban ők jelentik a többséget. Ez a tény vi­szont azt vonja maga után, hogy az alapozó iskola el­végzése nélkül a cigányság­nak nincs lehetősége a poli­tikai, társadalmi, kulturális felemelkedésre. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya négy éven­ként értékeli a cigánytanu­lók iskoláztatásának hely­zetét. A legutóbbi, az 1974— 75-ös tanévben készült fel­mérés szerint első osztály­ban a gyerekek 18,1 százalé­ka bukott osztályismétlésre, csaknem 10 százalékkal ke­vesebb. mint 1970-ben. Az eredmény oka az óvodázta­tás fejlődésében rejlik. Amíg 6 éwei ezelőtt csak 57 ci­gánygyermek játszadozott, tanult a megye óvodáiban, ebben a tanévben már több mint hatszáz. Akik óvodába nem jártak, azok számára iskolaelőkészítő tanfolyamo­kat szerveztek, igaz. nem százszázalékos sikerrel. A jelenlegi tanévben az első osztályosaink 2,3 százaléka semmilyen iskola előtti kép­zésben nem részesült, s a többségük a cigányság gyer­mekei. A diákok iskolai, tanulási kudarcai, tudásbeli hiányos­sága leggyorsabban a nevelt- ségi hátrányokból szárma­zik. A hároméves óvodai képzésben részt vett cigány­gyermekek az iskolába lé­péskor már ismerik, betart­ják a közösségi élet alapvető szabályait, beszédkészségük, gondolkodásuk jóval fölötte áll azon társaikénál, akik rendszerint a szülők akara­tából kívülrekedtek a legal­sóbb fokú oktatási intézmé­nyeink kapuin. Az 1974—75-ös tanévben több mint 3600 cigánygyer­mek tanult a megye általá­nos iskoláiban, örvendetes tény, hogy számúk évről év­re növekszik, sajnálatos vi­szont, hogy egy részük még mindig éwesztéssei távozik az intézményből, s ez a ku­darc nem egy esetben vég­zetesen meghatározza továb­bi életét. A cigányság felemelkedé­sének, beilleszkedésének elő­segítése ösHz-társadalmi fel­adat — amelyben jelentős szerep vár az iskolára, a pe­dagógusokra. Kétségtelen, többletmunkát igényel ez a nevelőinktől. Megfelelő mód­szerekkel, egyéni foglalkozá­sokkal segíteniük kell a diá­kok beilleszkedését a közös­ségbe, nevelni őket. s rajtuk keresztül szüleiket is. T. G. ÉSZTORSZÁGI ÜTINAPLÓ Az onkológiai intézet épülete HBRCBBN fl RUKKOL A tallinni onkológiai kór­háznak szakmai berkekben jó híre van az egész világon. Széles körű kapcsolataik gaz­dag információkat jelente­nek, s hasznos együttműkö­dést biztosítanak számtalan kórházzal, — többek között a jászberényivel. — Mindkét intézmény lé­nyegében ugyanazokkal a problémákkal foglalkozik. Nevezetesen a gyomorbe­tegségekkel, s azzal, hogyan fejlődik ki a rák, — tájé­koztat dolgozószobájában J. Belchikov, az onkológiai kór­ház igazgató-helyettese. — Intézetük melyen sze­repet tölt be a köztársaság egészségügyi hálózatában? — A rákbetegségek kuta­tásának központja. Van egy konzultációs osztályunk, ahol niás kórházakból ide­utalt betegeket azért vizs­gálnak, hogy megállapítsák: rákosak-e vagy sem. Ezen az osztályon 70—80 ezer beteg fordul meg évente. Termé­szetesen nem mindegyikük rákos. Három sebészeti és két radiológiai osztályunk van. Kétszázhúsz ágyas kórhá­zunkban ötvenhat orvos és százötven nővér dolgozik. — A gyógykezeléssel pár­huzamosan foglalkoznak-e tudományos munkával? — Igen, tudományos kuta­tómunkával is foglalkozik a legtöbb orvos. Épületünkkel szemben van az Egészségügyi Minisztérium Kutató Intéze­te. Onkológiai osztályának klinikai alapja ebben a kór­házban van. Szoros kapcso­latot tartunk a Tartui Or­vostudományi Egyetemmel is, mely gazdag tapasztala­tokkal rendelkezik. Hét or­vosunk szerzett már kandi­dátusi címet, s ötnek most készül kandidátusi disszer­tációja. A tudományos kuta­tómunkát segítik elő más kórházakhoz fűződő kapcso­lataink is. A Szovjetunió na­gyobb intézeteivel ' fenntar­tott kapcsolatok mellett részt veszünk nemzetközi konfe­renciákon, szimpóziumokon, együttműködünk különböző témakörökben más országok tudósaival, — így például amerikaiakkal a mellrák ku­tatásában. — Mindezt hallva úgy tű­nik, mintha kevés idő jutna a betegek gyógyítására... — Látszólag tényleg ke­vés idő jut a betegek gyó­gyítására, de valójában nem így van. Munkánk során mindig szem előtt tartjuk, hogy hivatásunk mindenek­előtt a gyógykezelés, ezért a betegek érdeke döntő szá­munkra. — Mi nehezíti és mi köny- nyíti gyógyító munkájukat? — Sok a munkánk, mert a szívbetegségek után a leg­több halált a rák okozza. Intézetünk mellett Tartuban van egy százágyas onkológiai kórház, s minden nagyobb városban vannak ilyen osztá­lyok, illetve ilyen kórtermek. A rákellenes intézményháló­zat kialakulása lehetővé te­szi egy-egy beteg vizsgálatát éveken át. A sikeres gyógy­kezelés után sok beteg nem jelentkezik felülvizsgálatra, mert jól érzi magát. Mi vi­szont behívjuk őket felül­vizsgálatra. A mienkhez ha­sonló rákellenes szervezet nem mindenhol van, pedig szükséges, hiszen- a rákos megbetegedés ismétlődhet. — Mit tart néhány „cso­dadoktor” általános gyógy­kezelési javaslatáról a rák­ellenes küzdelemben? — A mi kórházunk is gyakran kap ilyen, javaslato­kat, de ezeknek tudományos alapjuk nincs. Ma még nem ismerik a rák mechanizmu­sát. Minden esetben más­ként fejlődik, nem tudják előidézni okát, — ezért ál­talános gyógymód nem le­hetséges. Kezdeti stádium­ban gyógyítható minden rák, csak akkor még a beteg sok esetben nem veszi észre, s ezért igen gyakran túlságo­san későn keresik fel az orvost, akkor, amikor már nem lehet teljesen gyógyí­tani. Ezért tartjuk nagyon fontosnak a rákbetegségek szimptomáinak széles körű ismertetését, s azt, hogy az orvosok idejében vizsgálják meg az embereket, s válasz­szák ki közülük a rák-gya­núsakat. Mi azt szeretnénk, ha az emberek akkor is je­lentkeznének felülvizsgálat­ra, ha nincs semmi pana­szuk. — Gyógykezelésükre mik a jellemzők? — Kórházunkban a gyógy­kezelésre a komplexitás (se­bészet, hormonkezelés, su­gárzás, stb.j a jellemző. Eredménye a betegség vkez- deti stádiumában a legna­gyobb. Egy-egy új betegfel­vételekor nyolc-tíz orvos tart konzíliumot, s határoz­za meg a gyógymódot. így kevesebb műhiba keletkez­het. Ugyanakkor a másik as­pektus: jó iskola is ez, főleg a fiatal orvosok számára, hi­szen egyik rák sem hasonlít a másikra, egyik beteg sem a másikra. Minden betegről évente négyszer kapunk ada­tokat, az összes beteg szem előtt van. E£ számítógép se­gítségével analízist biztosít az orvosok számára. Következik: Hej halászok, halászok... Simon Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom