Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
, 1976. december 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) mányzat kérdéseiről szólva a beszámoló fontos feladatként említette, hogy minél több szövetkezeti tagot kapcsoljanak be a közéletbe, ezzel fokozva felelősségérzetüket, tágítva látókörüket. A beszámoló rámutatott, hogy továbbfejlesztést igényel az alapjaiban bevált szövetkezeti törvény. A kongresszus elé kerül az a javaslat, amely a szövetkezeti demokráciát még hatékonyabbá, az érdekképviseletet és az ellenőrzést még érdemibbé kívánja tenni. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa meg van győződve — fejeződött be a beszámoló —, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek képesek a megnövekedett feladatok teljesítésére, ha jól gazdálkodnak anyagi, szellemi erőikkel, ha javítják együttműködésüket, szervezettségüket, ha bátran élnek az ösztönzés és érdekeltség, a szövetkezeti demokrácia lehetőségeivel. Szabó István elnöknek a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítése után Hovodzák István, az Országos Tanács ellenőrző bizottságának elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az ellenőrző bizottság jelentéséhez. Az ellenőrző bizottság elnökének szóbeli kiegészítése után megkezdődött a vita az Országos Tanács és az ellenőrző bizottság beszámolójáról, a határozattervezetről, a szövetkezeti jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatokról. az Országos Tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabály mintájának módosításáról. A vitában az ebédszünet után felszólalt Kádár János. KÁDÁR JÁNOS T ermelőszö vetkezeti pa r ászt Ságunk biztos léptekkel halad tovább A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa napi aktualitásán túl, történelmi fejlődésünk egy újabb szakaszának is fontos eseménye. A szocialista forradalom döntő -győzelmet aratott, amikor hazánkban ezelőtt 15 évvel végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, s ezzel befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, az állami gazdaságok és a földterület hatvannégy százalékán gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek a magyar népgazdaság jelentős tényezői, amelyeknek meghatározó szerepük van a közellátásban,'a dolgozók elért élet- színvonalának megalapozásában és további emelésében. Mindez ékesen bizonyítja, hogy az ország egész társadalmát érintő fontos politikai eseménynek színhelye ma ez a terem. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának beszámolójával, Szabó elvtárs szóbeli kiegészítőjével egyetértek, s külön üdvözlöm, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fő feladataként hangsúlyozta a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatainak megvalósítását, a fejlett szocialista társadalom építését, az ötödik ötéves népgazdasági terv feladatainak megoldását a maga területén. Ez világos, határozott és jó program. Szeretnék eleget tenni megtisztelő megbízatásomnak: átadom Önöknek, a kongresszus küldötteinek, minden résztvevőjének az Önök személyében a mezőgazdasági szövetkezetek milliós tagságának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét és őszinte jókívánságait ,s a magam részéről is minden jót, sikeres munkát kívánok kongresszusuknak. Ami az ország belső helyzetét illeti, elmondhatjuk, hogy kiegyensúlyozott. Pártunk egységes, vezető szerepe érvényesül, a munkás- osztály hatalma szilárd, a munkás—paraszt szövetség erős, a szocialista nemzeti összefogás — amint a Hazafias Népfront legutóbbi kongresszusa is meggyőzően tanúsította — mind jobban kibontakozik. Belpolitikai helyzetünk egyik meghatározója, hogy társadalmunkban a szövetkezeti mozgalom nemcsak gazdasági, termelési kérdés, hanem fontos politikai tényező is. A több mint kétmillió embert tömörítő különféle szövetkezetek fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Az egységes népgazdaság részei, számottevően hozzájárulnak a nemzeti jövedelemhez. Szilárd szövetségben Az egész társadalomra hat, hogy lényegesen megváltozott a parasztság politikai, erkölcsi felfogása; forradalmi átalakulások történtek a paraszti gondolkodásban. A közösségben korszerű eszközökkel termelő mezőgazdasági dolgozó már régen nem kisárutermeléssel együttjáró individualista, egyéni, a falu határán alig túllátó, látástól vakulásig robotoló, földhöz ragadt paraszt. A mai parasztság a szocializmus viszonyai között mind korszerűbben él, dolgozik és gondolkodik, mindinkább összeforr kipróbált harcostársával, az ipari munkássággal, világnézete egyre határozottabban szocialista. Ez megmutatkozik abban a szilárd helytállásban, amit nehéz helyzetekben nem egyszer tanúsított, s nem kevésbé abban. hogy falun is egyre tömegesebben követik a munkásosztály nagyszerű kezdeményezését, a szocialista brigádmozgalmat, amely —több felszólaló révén itt is hallatta a hangját. Az is sokatmondó tény, hogy a termelőszövetkezeti tagok közel egy- tizede pártunk tagja, és a parasztság soraiból sokan kerültek és kerülnek a hatalom, az államigazgatás és a gazdasági irányítás vezető posztjaira. Ezek után a párt első titkára külpolitikai kérdésekről szólott, majd így folytatta: Rövidesen véget ér az 1976-os év, az ötödik ötéves terv első esztendeje. Pártunk Központi Bizottsága két héttel ezelőtt megvonta az idei munka mérlegét, és meghatározta a további teendőket. Országgyűlésünk csütörtökön ugyanezekről a kérdésekről tárgyal. Központi Bizottságunk megállapította, hogy bár az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előreláthatóan — nem érjük el teljes mértékben, népünk a párt XI. kongresz- szusának iránymutatásait követve, eredményesen dolgozik. Kedvező feltételek Igaz, munkánkat az utóbbi két-három évben nehezítette a világgazdaságban végbemenő, kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint az idén a mezőgazdaságot sújtó szélsőséges időjárás. A népgazdaság azonban a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a. termelés növekszik, s ha szerényebb mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. A mezőgazdasági termelés ugyan a számítások szerint nem éri el az ez évre tervezett emelkedést, a tavalyival lesz azonos, de a késői kitavaszodást, a kétszeri fagyot, az aszályt is figyelembe véve, ez még így is nagy eredménynek tekinthető. Kiváltképpen akkor, ha arra gondolunk, hogy néhány évtizeddel ezelőtt hasonló természeti csapások 20—30 százalékos visszaesést okoztak. Most viszont rekord búzatermést takarítottunk be, a tavalyi hullámvölgy után növekedétt a sertésállomány, a tehenenkénti tejhozam, javul az állóeszközök kihasználása, csökkent a parlagterület. Az idei, mostoha természeti viszonyok között végzett nagy és eredményes munkáért teljes elismerés illeti a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok dolgozóit, mindazokat, akik a mezőgazdaság munkáját segítették. A mezőgazdaságban — az idei elmaradást is behozva — 1977-ben egyetlen év során hét-nyolc százalékkal több terméket kell előállítani. A feltételek a terv teljesítéséhez adottak. A kezdet nem rossz. Az őszi mezőgazdasági munkálatokat rendben elvégezték, a vetések szépen fejlődnek, a gépek, a különböző anyagok rendelkezésre állnak. A gazdasági szabályozó eszközök megfelelőek, alapvető módosításuk nem szükséges. Külön intézkedésekkel ösztönöztük a zöldség — és gyümölcstermesztést, a sertéstenyésztést, az öntözés-fejlesztését, a kisárutermelést. A párt és a kormány tehát minden lehetséges módon elő akarja segíteni a mezőgazdaság előtt álló nagy feladatok megvalósítását. A következő időszakban az egész népgazdaságban, így a mezőgazdaságban is, legfontosabb feladat a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A magyar mezőgazdaság a termelés egyes területein a ranglista élvonalába került; más ágazatokban azonban csak sereghajtók vagyunk. Így például az egy főre jutó hústermelésben a KGST és a Közös Piac országaival összevetve egyaránt elsők vagyunk, tojás termelésben. másodikok. a búza és a kukorica termesztés hektárhozamával is már az első harmadba tartozunk. Gyengék vagyunk azonban a sertéstenyésztésben, s a tejhozamot és néhány szántóföldi növény termésátlagát nézve is még bőven van behozni valónk. Biztosak vagyunk benne, hogy a korszerű eszközök mind tömegesebb bevezetésével, a munka magasabb színvonalú megszervezésével a szocialista mezőgazdaság képes a gyors fejlődésre, s még nagyok a tartalékai. A meglevő lehetőségeink jobb kihasználásával összefüggésben kívánok szólni a háztáji gazdaságokról. Az eddiginél következetesebben kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a közös és a háztáji szerves egységet alkosson. Támogatni kell a termelőszövetkezetek és tagjaik között azt az együttműködést, amelynek keretében a tagok háztáji gazdaságukban szerződéses alapon elsősorban állatot nevelnek és hizlalnak, zöldséget és gyümölcsöt termelnek, s ily módon bővítik a szövetkezet árutermelését. A termelőszövetkeztek, az állami gazdaságok igyekezzenek együttműködni azokkal is, akik bár nem tartoznak a nagyüzemekhez részt kívánnak venni a lakosság ellátását is szolgáló mezőgazdasági árutermelésben. A szocialista mezőgazdaság nemrégi hajtásai a szövetkezeti melléküzemágak. Pártunk, kormányunk álláspontja ebben a kérdésben is világos. Ismeretes, hogy kezdetben a melléküzemágak rendeltetését félreértve, előfordultak túlzások, nem kívánatos . próbálkozások is, aligha lehetett, például, mezőgazdasági eredetű üzemágnak felfogni a parkettacsiszolást és lakkozást, a go- lyóscsapágygyártást, a nyomdaipari munkát és a hasonlókat. Ezeket helytelenítettük. Helyeselünk és támogatunk viszont minden olyan törekvést, amely szorosan a termelőszövetkezetek tevékenységével függ össze, mint például a gépek javítása saját műhelyekben, építőipari feladatok ellátása, és legfőképpen saját termés élelmiszeripari feldolgozása. A gazdasági hatékonyság növelésének isi a jobb munka a legfontosabb tényezője. Az egyre többre képes technika működtetéséhez a mezőgazdaságban is mind fokozottabb szükség van az ember szakismereteire, szorgalmára, fegyelmére. Nagy tartalék rejlik a vezetési, az irányítás színvonalának emelésében. A szövetkezeti vezetők többsége jó felkészültséggel, felelősséggel, a tagság bizalmával jól sáfárkodva végzi a dolgát, sokszor nehéz és bonyolult körülmények között. Most arra van elengedhetetlen szükség — ég ez egyaránt érdéke a tsz-tag- ságnak, az egész népnek és népgazdaságnak, — hogy a vezetés színvonalának emelésével adjanak új lendületet a fejlődésnek. Javuló életszínvonal A szocialista társadalom további menete szempontjából elsőrendű kérdés, hogyan alákul a mezőgazdaság jövője. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság rendszerünk szilárd bázisa a falun. Széles társadalmi, gazdasági. politikai alapja van annak, hogy a mezőgazdaságban a fejlődés évi növekedési üteme a szocialista mezőgazdaság másfél, évtized során megduplázódott, megháromszorozódott. A fejlettebb agrotechnika, az erősödő termelési kedv még a váratlan természeti tényezőkkel szemben is növelte a mezőgazdaság ellíenállóképes- ségét. Ha nyíltan beszélünk a nehézségekről, annál több okunk és jogunk van azt is elmondani, hogy húsból ma ötven. százalékkal, tojásból hetven százalékkal, cukorból negyvenöt százalékkal, zöldség és gyümölcsfélékből tizenöt-húsz százalékkal többet fogyasztunk, mint tizenöt évvei ezelőtt. A mezőgazdaság tehát hozzájárult, az életszínvonal emeléséhez. Eközben a párt politikájának megfelelően, az egész társadalom anyagi helyzetének általános javulásával együtt javult a mezőgazdasági dolgozóké is; a munkások és a parasztok jövedelmének színvonala már esztendők óta gyakorlatilag egyenlő. A szövetkezeti dolgozók a munka szervezettségében, a munkafeltételekben és szakmai ismeretek dolgában is közelebb kerültek a munkás- osztályhoz. Ebben a teremben jelen vannak szép számban a szövetkezeti mozgalom veteránjai, kipróbált harcosai és mai legjobb képviselői. Nagy dolog, hogy elmondhatjuk: azok akik részt vettek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy munkájában, most jóleső érzéssel gondolhatnak arra, milyen rövid idő alatt mekkorát eméllkedett a hajdan annyira elmaradt magyar falu. benne a szocializmus útjára lépett magyar parasztság. A magyar kommunisták és legjobb szövetségeseik, mindazok, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozását kezdeményezték, és végbevitték, most emelt fővel és tiszta lélfciis- merettel állhatnak népünk előtt, mert mindaz, amit a Kádár János felszólalása a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusán (Telefotó - KS) parasztságnak megjövendölitek igaznak bizonyult! Folytatjuk jól bevált ag- rárpolitikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás belter jesítésót, azoknak a vonásoknak az erősítését, amelyek megfelelően egyeztetik a tagök érdekeit az össztársadalmi érdekekkel. Lényegesnek tartj uk a termelési és értékesítési biztonságot, az anyagi érdekeltség megfelelő érvényesítését. A parasztság jövedelmének a munkásságéval arányos fejlesztésére törekszünk, szociálpolitikai tekintetben pedig a teljes azonosság fokozatos közelítésére. Pártunk és kormányzatunk mint eddig, a lehetőség szerint a jövőben is megad minden szükséges támogatást a mezőgazdaságnak. Tovább erősítjük a mező- gazdasági termelőszövetkezetek szocialista jellegét. A szövetkezeti tulajdon szocialista tulajdon amelynek szilárdítása és fejlesztése fontos feladatunk, az 1967-ben alkotott földtörvényt érvényesítve nagy lépést tettünk előre a szocialista földtulajdon és földhasználat egységének megteremtésére. -Az áltáluk használt földnek ma már csaknem a fele a szövetkezetek tulajdona. Ezt a hosszú ideig tartó és türelmet igénylő folyamatot a jövőben is támogatjuk. 1 demokrácia erősítése Most a fő feladat az, hogy a gazdaságok alaposan mérjék fel adottságaikat alakítsák ki hosszabb távra profiljukat, éspedig úgy, hogy erőiket a legésszerűbben hasznosítsák. Az üzemi összevonások helyett a továbbiakban megfontoltan folytatódjék a termelés szakosítása, terjedjen a gazdaságok közötti kooperáció, fokozódjék a törekvés a szövetkezetek, az állami gazdaságok az élelmiszeripari vállalatok közös vállalkozásainak, társulásainak kialakítására. A mezőgazdasági termelés ilyen irányú fejlesztése a szocialista mezőgazdaság fejlődésében új szakasz kezdetét jelenti. Ezen az úton is azonban csak akkor haladhatunk előre sikeresen, ha továbbra is szigorúan betartjuk a bevált szövetkezet- politikánk alapelveit: az önkéntesség. a fokozatosság, az önállóság, a demokratikus, az anyagi érdekkeltség elvét. Pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy társadalmi rendszerünk kiteljesedésének egyik legfőbb feltétele a szocialista demokrácia fejlesztése az élet minden területén. Ebben az összefüggésben kívánok szólni a szövetkezeti demokráciáról. Jó érzéssel állapíthatjuk meg. hogy szövetkezeti parasztságunk ebben is nagy jártasságra tett szert, s ennek nagy a társadalmi hatása. A jövőben a demokratizmust érdemibbé kell tenni. Most az a legfontosabb feladat. hogy a szövetkezetek a jelenlegi helyzetben, amikor a mezőgazdasági üzemek megnövekedőt t mérete, a termelés megváltozott rendszere, a munka szervezeti rendje, lákó- és munkahely szerinti széttagoltság és sok egyéb tényező a demokrácia új formáit igényli, — alakítsák ki a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának legmegfelelőbb módját, úgy, ahogy azt a kongresszus elé terjesztett határozati javaslat is tartalmazza. Rögtön hozzá keli tenni, hogy a demokrácia a magasabb fokú szervezettségben is csak akikor gyümölcsözik, ha a munka a tagság által elfogadott terveknek megfelelően, a választott vezetők irányításával fegyelmezetten halad. A fejlődő szövetkezeti demokráciát helyesen így kell értelmezni. Szocialista útra tért parasztságunk csaknem tíz éve hozta létre képviseleti szerveit. a területi felsőfokú szövetségeket. A tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy tevékenységük megfelel a párt politikájának, az állalmi rendelkezéseknek és a termelőszövetkezetek érdekeinek. A termelőszövetkezeti szövetségek tevékenységét azonban fejleszteni kell. Az érdekképviseleti szerveik sajátos mozgalmi eszközeikkel mindenékélőtt segítsék javítani a gazdálkodás eredményességét. Tekintsék kiemelt feladatúiknak a visz- szásságok, a' rendellenességek megelőzését, a feltárt hiányosságok következetes megszüntetését. Végezetül néhány szót a termelőszövetkezetekben folyó párt- és társadalmi munkáiról. Biztosíthatom a termelőszövetkezetek vezetői* és tagságét, hogy a pártszervezetek a kommunisták a jövőben is helytállnak önmagukért, mindent meg fognak tenni az előttünk álló nagy, nem könnyű, de szép feladatok megoldása érdekében. Céljaink ösztönzőek, pártunkat követi népünk, a hatalom megingathatatlan, a népgazdaság alapjai szilárdak Az kell, hogy mindenki tegye meg a magáét, a jó munkát senki se érezze és ne tekintse szívességnek vagy áldozatnak, , hanem a haza családja ég önmaga iránti természetes kötelességének. Eredményes munkát kívánok a kongresszusnak. Sok síikért a szövetkezeteit vezetőinek, tagságának. minden dolgozójának. Mély meggyőződésem, hogy szövetkezeti parasztságunk biztos léptekkel halad tovább, előre a bevált úton és tevékenyen segíti a szocialista Magyarország féMpítését. Az újabb hozzászólások után a kongresszus befejezte tegnapi munkáját. A tanácskozás ma folytatódik.
