Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

1976. december 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elkészült az ezredik kukorica-betakaritó adapter. Képünkön Kern Pál, a MEZŐGÉP szolnoki gyárának igazgatója köszönti az NDK-beli vendégeket s a tószegi gyáregység munkásait az ezredik Ünnepségre gyűltek össze tegnap a szolnoki MEZŐ­GÉP Vállalat tószegi gyár­egységének dolgozói. Elké­szült ugyanis az ezredik ku- korica-betakarító adapter. A rendezvényen, amelyen jelen voltak a vállalat vezetői, vendégül látták Gerhard Rienert, az NDK magyaror­szági nagykövetét, valamint az NDK Vorschritt Művek vezetőit, többek' között dr. Bernhard Thiemet. a vállalat vezérigazgatóját. A tegnapi esemény jelen­tős állomás a tószegi gyár­egység életében, s mérföldkő a szolnoki MEZŐGÉP és a Vorschritt Művek kapcsola­tában. öt esztendővel ezelőtt kezdődtek a tárgyalások: ho­gyan lehetne a több mint 20 ezres munkásgárdát számláló NDK nagyüzem és a magyar, mezőgazdasági gépeket gyár­tó vállalatok együttműködé­sét fejleszteni. Ennek ered­ményeként két évvel ezelőtt 2,6 millió rubel értékű ter­mék készült el kooperáció­ban. az idén mintegy 18 mil­lió. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál tavaly született meg a döntés: kukorica-beta­karító adaptereket gyártanak majd a Vonschritt erőgépek­hez. Júliusban kezdődött a tervezés, decemberben már állt a tószegi gyáregységben az új szerelőcsarnok. Az idei év közepén pedig elkészült az első E—295 típusú adap­ter. Hónapról hónapra egyre több „masina” hagyta el az üzemet, s ma már havonta 300-nál is többet tudnak összeszerelni. A vállalat jó néhány gyáregysége bekap­csolódott a munkába, új fes­tőberendezések készültek el. kialakult a szerelőszalag, s megteremtették egy nagyobb sorozatú gyártás technológiai feltételeit. így lehet, hogy eb­ben az évben 1300 kukorica- betakarítót szállítanak ki az NDK-ba, jövőre ez a szám eléri a négyezret 1980-ban pedig a hatezret. A tegnapi ünnepségen ki­tüntetéseket adtak át a vál­lalat több dolgozójának. Elkészült Kukorica-betakarítót exportál az NDK-ba a Szolnoki MEZŐGÉP A tervezettnél 180 millió köbméterrel több földgáz — Beruházási gondok Ülést tartott az olajipari pártbizottság Az alföldi kőolaj- és földgázbányászat idei tervének várha­tó teljesítéséről, a beruházások alakulásáról és az 1977 évi feladatokról tárgyalt csütörtökön délután az MSZMP Alföldi Olajipari Bizottsága. A napirend fontosságára való tekintettel • meghívták dr. Bán Ákost, az QKGT ve­zérigazgatóját, az Országos Tervhivatal több vezető munkatársát, valamint az olajipar alföldi üzemeinek párttitkárait is. Az írásban beterjesztett beszámolót Os­wald László, az Országos Tervhivatal pártbizottságá­nak titkára időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről szó­ló tájékoztatója egészítette ki. A résztvevők ezáltal a népgazdasági feladatokkal Visszhangban mérlegelhették saját tennivalójukat. Kedvező feltételek Az olajipari pártibizottság megállapította, hogy a ren- ielkezésre álló szellemi ka­pacitással, a munkaerővel és i technikai felkészültséggel megvan a lehetőség az ötö­lik ötéves tervben meghatá- ■ozott célok elérésére. A öbb termelési mutatókat te­kintve az idei tapasztalatok s erre vallanak, a Nagyal- öldi Kutató és Feltáró Üzem­iéi és a Nagyalföldi Kőolaj- ls Földgáztermelő Vállalat­iéi is. Előirányzatukat pél- iául fúrásban teljesítik, fel­áró fúrásban és rétegvizsgá- atban túlteljesítik. Mindez ízért is figyelemre méltó, nert az első negyedévben a ürási üzemnek számottevő emaradása volt. A termelő rállalat várhatóan a kőolaj - ss földgáztermelésben éspb- 'áz, a stabilgazolin és az zopentán termelésben egy- iránt teljesíti, illetve túl- zárnyalja tervét. Külön fi­gyelemre méltó, hogy a fo­gásztól igények növekedé- ének megfelelően a terve- ;ettnél 180 millió köbmé- errel több földgázt ad a állalat. Az idei kutatási eredmé- iyeket jelzi, hogy Komádi- lan kisebb új kőolajtelepet edeztek fel, Sarkadkeresz­túron egy új szerkezeten biz­tató szénhidrogén indikációk jelentkeztek, Füzesgyarma­ton és Püspökladányban olyan széndioxid gáztelepe­ket fedeztek fel, amelyek kő­olajjal függnek össze. Püs­pökladányban a mélyebb szintek éghető gázsapkával rendelkező kőolajtelepet is tartalmaznak. Az említettek mellett több helyen is ered­ménnyel járt a kutatás. Beruházás — zökkenőkkel Az alföldi olajipar beru­házásairól már korántsem le­het annyi jót mondani, mint a fúrási, illetve a termelőte­vékenységről. Igaz, a beru­házások jórészt külső tevé­kenységtől függnek, s igen nagy összeg felhasználását igénylik. A Nagyalföldi Ku­tató és Feltáró Üzemnél pél­dául az idén az engedélye­zett beruházási keretszám 415 millió forint. Ennek az összegnek felhasználása vár­ható, de az üzembe helye­zésre előirányzott 450 mil­lió forintnál már 50 millió forint lemaradással számol­nak. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál a beruházásra előirányzott ösz- szeg jóval meghaladja az egymilliárd forintot. Nem csoda, hogy ebből adódnak a vállalat legfőbb gondjai, hiszen a munkát szerződés- kötési nehézségek, import­áruk késedelmes beérkezése, létesítési engedélyek, kivite­lezői kapacitás hiánya és egyéb okok akadályozzák. Ezek játszottak közre pél­dául a gyorsításra kijelöt II. számú gázüzem építésében is. A következmény: az üzem­be helyezés jövőre tolódott. Joggal vetődött fel tehát a pártbizottsági ülésen, hogy jobban előkészített, alaposan szervezett, céltudatos beru­házási tevékenységet kell folytatni. Más országokban sokkal nehezebb körülmé­nyek között — gyorsabb a kutatási és a termelő mun­ka, s következéskéffpe n a termékek felhasználása, mint nálunk. Az alföldi olajipar beruházásainak gyorsításá­ban is vannak felhasználha­tó tartalékok. A fúrási üzem kutatási vo­lumene lényegében az idei szint tartását irányozza elő. A megkezdett munkák foly­tatása mellett számos új te­rületen is kutatnak. A re­ménybeli készletek felméré­se érdekében minél nagyobb területre akarják kiterjesz­teni a földtani információk szerzését. A termelő vállalat­nak jövőre 126 ezer tonna többlet-kőolajat kell termel­ni. Földgázértékesítési terve pedig félmilliárd köbméter­rel több földgáz biztosítá­sát írja elő. Vállalatok összevonása Mindezt jobb üzem- és munkaszervezéssel, a szabad kapacitások kihasználásával .kell elérni — hangsúlyozta a pártbizottság. — Ilyen szempontok vezérelték a tröszt irányítóit — mondot­ta a vezérigazgató —, ami­kor úgy döntöttek, hogy a kiskunhalasi mezőt január elsejétől a Dunántúli Kőolaj­termelő Vállalathoz csatol­ják. Fontolóra vették (döntés még nincs), hogy ugyanezt teszik a szanki üzemmel. Régóta napirenden levő kérdés a vállalatok összevo­nása. Ezen a pártbizottsági ülésen bejelentették, hogy 1978. január elsején össze­vonják a dunántúli fúrási és a termelő üzemet. Annak tapasztalatai alapján 1980 után döntenek az alföldi olajipar szervezési kérdései­ben. Simon Béla PESTI UMZáS jászapáti Eredményes nyúltenyészlés Országos szinten a nyúl- tenyésztés igen nagy jelen­tőségű. 1975-ben mintegy 30 millió dollár bevételt hozott a népgazdaságnak. Jászapá- tin szakcsoport keretében mintegy 50 tenyésztőt támo­gat a Jászapáti és Vidéke Áfész. Bár több mint 15 éve létezik a szakcsoport, komo­lyabb eredményt csak az utóbbi években ért el. Az áfész vezetői időben látták meg a lehetőséget a termelé­si ágban, és „zöld utat” biz­tosítottak a nyúltenyésztők- nek. A 8—10 ezer vágónyúl előállítása mellett megindult a komoly tenyésztői munka. A szakcsoport célul tűzte ki, hogy az áfész anyagi támo­gatásával fajtiszta tenyésze­teket létesít. Kialakulóban van a bécsi kék, a kaliforniai és az újzélandi fehér állo­mány. Szigorúan több szem­pont szerint szelektálják az állományt, hogy a kikerülő tenyésznyülak mindenkinek sok örömöt és nem utolsó sorban tisztességes hasznot biztosítsanak. Nagy segítsé­get jelent majd a tenyésztők­nek, hogy a Jászapáti Mező- gazdasági Szakmunkásképző Iskola gyakorló telepén fo­lyamatban van egy korszerű nyúltenyésztő telep létreho­zása. A jelenlegi helyzet már megköveteli, hogy aki eredményt akar felmutatni, annak nemcsak tartani, te­nyészteni is tudni kell a nyú- lat. Ennek egyik feltétele a jó állomány, melynek be­szerzése ma még nagy gond. Másik fontos feltétel olyan körülmények megteremtése, melynek kialakítását a Jász­apáti és Vidéke Áfész meg­kezdte. A jászapátiak eredményéi­re és igyekezetére felvásár­lópartnerük a FOTK (Fo­gyasztási Értékesítő és Be­szerző Szövetkezetek Mező- gazdasági Termékforgalmazó Országos Közös Vállalata) is felfigyelt. Jelentős összegű támogatást ad tenyészanyag beszerzésre. Ezzel a vágó- •nyulak minősége és a terme­lő eredményessége is javul. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a minőségi követelmé­nyek emelkedni fognak. _ „ _____. tetőzött az Ü Z OSSZel áradat a budapesti gyárak munkaügyi osztályán: egymásnak adták a kilin­cset az ügyfelek. Az érdek­lődők szinte mindannyian fiatalok voltak. Ügy gondol­ták, talán életük első mun­kahelyére léptek be. Sokuk­kal így is történt. Mások, kedvezőbb feltételekben re­ménykedve, tovább próbál­koztak. De csupán másik gyárban, másik utcában, másik kerületben — válto- zatlánul Budapesten. Mivel a munkaerőhiány a fővárosban ugyanolyan ége­tő, mint az ország más ipa­ri központjaiban, ezt a tényt tulajdonképpen örvendetes­nek is tarthatnánk. A bök­kenő csupán, hogy a szeren­csét próbáló fiatalok nagy­része vidéken érettségizett, ott is lakik. Sikertelen egye­temi, főiskolai felvételik, el­utasított fellebbezések után elkerülhetetlenné vált. hogy fordítsanak a sorsukon. így következett — áltálában csa­ládi jóváhagyással — a pesti utazás, így kopogtattak a hindeésekből kinézett válla­latok munkaügyi osztályán^ ahoi a hallottak alapján to­vább latolgatták esélyeiket. Azóta már dolgoznak. So­kan az első csalódásokon is átestek. S ez az. amiért még­sem lehet egyértelműen ör­vendeni a gyárak gyarapodó létszámának. A munkaügyi osztályok nem is táplálnak rózsás reményeket. Jól tud­ják saját tapasztalatukból, hogy a nyárvégi, őszi töme­ges jelentkezéseket lassú „visz- szaszivárgás” követi. A fia­talok egyrésze, hosszabb-rö- videbb idő elteltével felad­ja a játszmát. Nem tudnak megbirkózni a nehézségek­kel, túl keservesek a csaló­dások1. Rájönnek, hogy a va­lóság korántsem azonos az ő távoliról megformált, ho­mályos elképzeléseikkel. Má­sutt próbálkoenak-e vagyha- zamenmek? — esete válogat­ja. Mindenesetre tény, hogy sokuknak nem sikerül gyö­keret vernie a fővárosban. Miért csalódnak? Becsap­ták őket? Kaptak-e elés se­gítséget. támogatást munka­helyükön ? Jogos kérdések. És a körülmények, helyzetek különbözősége ellenére sem nehéz megtalálni rájuk a választ. Ezek a fiatalok ugyanis csupa olyan — a megszigo­rított munkaügyi szabályok mellett is hirdetési jogot élve­ző — vállalatnál jelentkez­tek, ahol továbbtanulási le­hetőségek kínálkoztak a haj­landóságuk szerinti szakte­rületen. Gyakorlatszerzés, újabb felvételi vizsga, mun­kahelyi ajánlás valószínűsé­ge — mindez szerepet ját­szott választásukban. A fe­nyegető nehézségek pedig elhalványultak a döntés pil­lanatában. Főleg a lakásgondok. Nem titok, hogy a hirdető vállala­tok elsősorban az általuk nyújtható előnyöket hangsú­lyozzák. Biztos lehet benne akármelyik gyakorlott hir— detéstanulmányozó. hogy a munkásszállóval rendelkező gyár példáux soha nem rejti véka alá ezt a megkülönböz­tetett helyzetét. A tovább­tanulási igényeket kielégítő vállalatok: viszont ritkán ren­delkeznek munkásszállóval, eltekintve a textilipartól vagy az építőipartól. A pes­ti szerencséjüket próbálgató fiatalok közül erre sajnos nagyon sokan csak a mun­kaügyi osztályokon jöttek rá ... A munkába lépéssel párhuzamosan kezdődött meg számukra az albérlet­keresés, a várható kereset és az albérleti díjak szomorú eredményű egybevetése. Még így is azok tarthatják magu­kat szerencsésnek, akiknek sikerült valamilyen lakás- megoldást találniuk. ök hosszabb távra rendezked­hetnek be, míg mások már ebben aZ első „menetben” kénytelenek voltak kikérni munkakönyvüket. De a szerencsésebbekre is 6ok próba vár még. Mostani, első munkás hónapjaikban dől el: találnak-e családot a gyárban az otthoni helyett, elég felnőttek-e az egyedül1-, léthez, az önálló élethez. Ak­kor sem könnyű ez. ha anya­gilag támogatják őket ha­zulról. Idegen környezetben küszködnek, gyakran restel­lik isi, hogy gondjaik van­nak. összeszokott közössé­gekbe kerültek, ők az újak, megpróbálják megmutatni, mennyit érnek. Nem mind­egyik gyár — és még nem is minden KISZ-szervezet — taitja kötelességének, hagy segítse beilleszkedésüket. Pe­dig ez a segítség mélkülöz- hetetlan. egy-egy baráti OlVkOr szó, érdeklődő kérdés is elég, hogy a megmaradás vagy a kilépés oldalára billentse a mérléget. Az okos megértés, a tapintatos irányítás sokban hozzájárulhat, hogy a fiata­lok vágyait és elképzeléseit miélőbb — és minél keve­sebb 'kitérővel — a valóság szabályozza. K. S. Három héttel korábban, 3 millióval több Brigádvezetöi tanácskozás a szolgáltatóknál Ünnepi tanácskozásnak is beillő brigádvezetöi ér­tekezletet tartottak csütör­tökön Jászberényben, a Vegyesipari Szolgáltató Vállalatnál. A résztevők, a jól végzett munka örömé­vel hallgatták meg a be­számolót, hogy a vállalat december 9-re teljesítette éves tervét. A tanácsi vállalatot évek óta az eredményesen gaz­dálkodók között tartják szá­mon. Gyártmányainak sokfé­leségével igazodik a meg­rendelők igényeihez, éves tervét rendszerint túlteljesíti. Idei árbevételi terve 50,5 millió forint volt. Ez öt és fél millióval több, mint ta­valy volt. Ezt a tervet de­cember 9-re teljesítették és az év végéig további 3 mil­lió forinttal növelik az ár­bevételt. A kiemelkedő ered­ményt gondos piackutatással, jobb üzem. és munkaszerve­zéssel, több új termék gyár­tásának bevezetésével ér­ték el. A 200, „üzemen belüli” és ugyanannyi bedolgozót fog­lalkoztató vállalat egyik leg­eredményesebben termelő részlege az idén is a mun­kavédelmi eszközöket gyártó üzem volt. Teljesítette vállalásait a textilfeldolgozó részleg is, ahol hulladékanyagból polí­rozókorongokat készítettek. Eredményes volt a szol­gáltató tevékenység is. A lakáskarbantartó részleg több mint 2 millió forint értékű asztalos és lakatos- ipari, kőműves és szobafestő munkával járult hozzá a la­kossági szolgáltatások javítá­sához, az iskolák karbantar­tásához. Másik értékes szol­gáltatás a pb-gázcsere. Az értekezleten ismertet­ték a jövő évi elképzelése­ket, bejelentették: a válla­lat jövő évi kapacitása le van kötve, az új termékek beváltak, minden eddiginél több megrendelést kaptak. Ez szükségessé teszi a mun­kavédelmi eszközöket gyár­tó és a textilüzem bővítését, a bútorrészleg új helyre köl­töztetését. Ezért 1 millió fo­rintos költséggel új kisbú­tor műhelyt építenek. A tanácskozáson végül ar­ról adtak számot, hogy az idén kialakított termelésszer­kezet bevált, megfelel a’vál­lalat sajátosságainak. Erre építve készült el a jövő évi terv, amely 56 millió forint árbevételt irányoz elő. Több özem eleget tett export­kötelezettségének Tegnap útnak indították a Szovjetunióba az utolsó, há­rommillió forint értékű ex­portszállítmányt a Páva női fehémeműgyár jánosaknai üzeméből. A Nógrád megyei üzemből az idén csaknem 900 000 női, lányka- és bébi­ruha került a Szovjetunióba, összesen 56 millió forint ér­tékben, s ez 10 százalékkal több a gyár tavalyi export­jánál. E hét végére befejezte a szocialista országokba irá­nyuké exportját a salgótarjá­ni kohászat üzemek és év végéig egyre másra indítják az újabb szállítmányokat a tőkés országokba is. Az idén különösen a salgótarjáni hi­degen hengerelt szalagacélok és huzalok iránt volt nagy kereslet a tőkés piacon. 1976' végéig összesen 11 mil­lió dollár bevételre számíta­nak, ami kétszerese a salgó­tarjáni kohászati üzemek ta­valyi, tőkés exDortból szár­mazó dollár-bevételének. Túlteljesíti idei exportter­vét a salgótarjáni Öblös- üveggyár is. Ez a nagyüzem mintegy kétezer féle termé­ket szállít, körülbelü negy­ven országnak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom