Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-09 / 291. szám

1976. december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Szegfűk Kisúj­szállásról A kisújszállási Városgazdálkodási Vállalat kertésze­tének üvegházában 2 500 tő szegfű hoz­za szebbnél-szebb virágait. (M. G.) avagy egy interpelláció nyomában NEVELÉSI ÉRTEKEZLETEK Az úttörőmozgalom szerepe meghatározó „Elnézést kérünk kedves betegeinktől, de a gyógyí­tást bizonytalan időre fel­függesztjük. Elfogyott a tiszta ágyneműnk. A legköze­lebbi kórház: Szolnok Vö­röshadsereg útja 25. Csak sürgős esetekben vehető igénybe. (Mezőtúri városi kórház igazgatósága)" Viccnek is rossz. Pedig kis híján rendelhették vol­na a címfestőt a riasztó fel­irat elkészítésére a mezőtúri városi tanács kórházának vezetői. Abszurd helyzet: működésképtelenné válik egy teljes kórház, mert nem tudnak mit kezdeni a szeny- nyessel. Ha nincs tiszta le­pedő, nem jöhet az új be­teg, ha nem fehér a kö­peny. miben operál az or­vos? Ki hinné, hogy ez a nagyon is hétköznapi kér­dés ilyen „vészhelyzetet” te­remthet. Nemigen hitték ezt a mezőtúriak sem, azért voltak nyugodtak oly hosz- szú ideig. Huszonkét éve, hogy megszűnt a kórház mo­sodája. Albérlet hosszú távra? Tény, hogy 1954 óta nincs, és az is tény, hogy huszon­két év alatt nem fért bele egyetlen tervbe sem. Most a V. ötéves tervben sem sze­repel. Nem is lenne baj, ha a két évtizede bajba jutott kórházat most is segítenék azok, akik munkájukat te­tézve évek óta folyamato­san vállalták a mintegy ha­vi 100 mázsa szennyes ru­ha mosását: a legtöbb se­gítséget a szentesi és a gyu­lai kórház nyújtotta. A hosszú távra szóló együtt­működés — albérlet — megszakadt, miután a két kórház saját feladatainak el­látása miatt lemondta a mo­sást. Ma tulajdonképpen már nincs gazdája a mező­túri szennyesnek, ugyanis november 15-tel mondta fel a munkát a szentesi, szep­tember 30-al a gyulai kór­ház. Hogy mégsem került ki a fönt említett tábla, az csak a gyulaiak megértésé­nek köszönhető: újra vál­lalták a mosást december 31-ig. De csak addig! A kórház jelenlegi veze­tői végigkilincselték a fél országot Szeghalomtól Oros­házáig, Békéscsabától Kecs­kemétig, de hasztalan. Egy törölközőt sem vállaltak a társintézmények, van elég gondjuk. A mezőtúriak panaszát Móricz Béla, az' MSZMP vá­rosi bizottságának első tit­kára, megyei tanácstag tár­ta a megye vezető testületé elé. Interpellációja nyomán az egészségügyi osztály megtette az intézkedéseket. Kereste a megoldás módját. Többek közt azt, hogy a szolnoki tüdőkórház moso­dája vegye át a terheket — túlmunkában. Tiltakozó jegyzőkönyv Jegyzőkönyv: „... alant felsorolt mosodai dolgozók kijelentik, hogy a mosodai rossz körülmények miatt . .. túlórái vállalni nem tud­nak! Amennyiben erre uta­sítást kapnának, úgy kilép­nek". Nem léptek, mert nem kaptak utasítást túlórára. A kórház viszont kapott uta­sítást a második műszak be­vezetésére, s a megyei ta­nács biztosított hat újabb dolgozó fizetésére bért. Bér már van, most már csak Dolgozó kerestetik A kórház hirdetett, s a hat állásból már hármat sike­rült betölteni... illetve még csak hármat! Szükség len­ne három vasalónőre, mi­nél előbb. Hiszen az új év kezdetén indulnia kellene a második műszaknak, s ad­digra az új dolgozóknak is bele kell tanulnia a mun­kába. Nos, a megyei tanácstagi interpelláció nyomán az in­tézkedés megszületett, meg­oldás lesz — szükségmegol­dás. Adódhatna a kérdés, va­jon miért az újabb albérlet, miért a helyettesítő megol­dás szerepelt a megyei ta­nács illetékesei előtt, s mi­ért nem az oly régen aktu­ális mosodaépítés? A vála­szon sem szükséges sokat gondolkozni: nincs rá pénz. Nincs, mert az V. ötéves terv egészségügyi feladatai közé a mezőtúri kórház ko­rábbi vezetőinek figyelmet­lenségéből (még csak javas­latként sem szerepelt!) nem került be, s mint kérdé­sünkre az Egészségügyi Mi­nisztérium osztályvezető he­lyettese Rudó András el­mondta, erre a minisztéri­um sem tud semmilyen tá­mogatást biztosítani. Marad tehát az átmeneti megoldás — véglegesen.? I. ZS. Karcagon Gyermekalkotások galériája Nagy sikere van Karcagon a Zánkai úttörőváros „Gyer­mekalkotások galériája” kiál­lításának. A tárlaton több, méltán világhírűvé vált gyer­mekalkotást csodálhatnak meg a látogatók. A megye rajzpedagógusai ma tekintik meg a kiállítást, majd ezt követően szakmai megbeszélésre kerül sor. Vasárnap újabb képzőmű­vészeti esemény lesz a város­ban. Papi Lajos szobrászmű­vész nyitja meg a nyári be­rekfürdői képzőművészeti al­kotótáborban készült alkotá­sok tárlatát, amely a megye amatőr képzőművészetének keresztmetszetét adja, sőt a megyénkben dolgozó amatőr képzőművészeken kívül más városokban alkotó amatőrök is vendégszerepeinek a tárla­ton. Külföldi diákok Az idei tanévben haitszáz külföüidi hallgató kezdte meg tanulmányait egyetemeimik és főiskoláink első évfolyamán. A legnagyobb érdeklődés — a korábhi évekhez hasonlóan — az orvosegyetemek, vala­mint a műszáki egyetemek és főiskolák iránit nyilvá­nult meg, ezekben a felsőok­tatási intézményeikben ta­nul a külföldi diákok min(t- egy kétharmada. Elismert külföldön a magyar agrár- és közgazdasági felsőokta­tás, és sok hallgató jelentke­zik a természettudományi, valamint a bölcsészettudo­mányi karokra is. Szinte nincs hazánkban olyan egyetem és főiskola, ame­lyen ne tanulna több-keye- -sebb külföldi diák. Jelenleg felsőoktatási in­tézményeinkben több mint 3000 — nyolcvan országból érkezett — külföldi diák ta­nul. Tanulmányaik megkez­dése előtt egyéves képzés­ben részesülnek a nemzet­közi előkészítő intézetben. Itt elsajátítják a magyar nyelvet, s megismerkednek a felsőfokú tanulmányaikhoz nélkülözhetetlen alapozó tan­tárgyaik legfontosabb anyag­részeivel. Sikeres záróvizs-. gájuk után iratkoznak be a választott felsőoktatási in­tézménybe. Hazánkban az elmúlt több mint negyedszázad alatt mintegy két és fél ezren szereztek diplomát: ezren a fejlődő országokból ég mint­egy 800-an Vietnamból ér­kezett ösztöndíjasak. A Ma­gyarországon tanult diákok túlnyomó többsége megbe­csült szakember hazájában. Általános és közép­iskoláink pedagógusai a múlt hónapban nevelési ér­tekezleteken vitatták meg a KISZ IX. kongresszusainak határozataiból adódó felada­taikat. Az értekeztetek elő­készítéseként a Pedagógus Továbbképző Intézet aján­lást küldött a tantestületek­nek, milyen témaköröket, hogyan dolgozzanak fel. Ked­vezően hatott a tanácskozá­sok eredményességére, hogy előzőleg csaknem mindenütt lezajlottak már az ifjúsági és úttörőparlamentek. Az őszi értekezleteken a pedagógusok áttekintették az ifjúságpolitikai határozat megvalósítását. A KISZ IX. kongreszusának határozatá­ban jelentős helyet kaptak a világnézeti, erkölcsi, po­litikai nevelési feladatok; a közömbösség elleni harc, az aktivitás, az általános és szakmai képzés fejlesztése, valamint a sportolás általá­nossá tételének kérdése. Az értekezleteken is ezek a témák szerepelték. A -vala­mennyi oktatási intézmény­ben lazajilott. általában négy­öt órás vitában részt vettek a helyi párt- és KISZ-bi- zottságak, tanácsok, a pat­ronáló üzemiek, gyárak kép­viselői és a szülői munka- közösségek elnökei is. A tanácskozást minden esetben az iskola igazgató­jának vagy helyettesének gondolatokat ébresztő elő­adása nyitotta meg, s ezt követték a hozzászólások A szolnoki Délibáb úti lÁtalános Iskolában kiemelt helyen szerepelt a tanköte­lezettségi törvény végrehaj­tása. ezen belül is a cigány- tanulók helyzete. Az iskola tanulóinak tizennégy száza­léka cigánygyermek ugyan­is, negyven százalékuk a sa­ját osztályában túlkoros. A hatvan diák csaknem há­romnegyed része veszélyez­tetett anyagi vagy erkölcsi környezetben él. Az iskola, már eddig is sokat tett a cigány szárma­zású gyermekekért, hogy megmentse őket a tanulmá­nyi, erkölcsi kudarcoktól. A tantestület pártszervezete évenként értékeli az elért eredményeket, s meghatároz­za a további feladatokat. Egy-egy párttag pedagógus három cigánygyermek tanul­mányi előmeneteléért, beil­leszkedéséért vállalja a fe­lelősséget. Az iskola vezetői mind a hatvan diák számá­ra biztosítosítottáik a nap­közis ellátást, a gyerekek­nek mégiscsak negyvenöt százaléka élt a lehetőségigei. A szülők egy részét még nem sikerült meggyőzni a napközi előnyeiről. Az úttörőmozgalom terüle­tén már kedvezőbb tényeket regisztrálhattak a nevelők az értekezleten. Valamennyi cigánygyermek úttörő, illet­ve kisdobos, s a tapasztala­tok szerint a diákok aktívan kiveszik részüket az őrsi, il­letve a csapat munkájából. Néhámyan közülük a vezető­ségnek is tagjai. A cigánytanulók helyzeté­nek javítása fő feladatként szerepel az iskola további terveiben. Az értekezleten megvitatták, kidolgozták azo­kat a módszereket is. ame­lyek elősegítik a javulást. Csak egy példa: a tanköte­les korú cigánygyermekek felkutatását az úttörőőrsök végzik el. A szülői munka- közösség aktivistái, a peda­gógusok pedig a családláto­gatások során vonják be az óvodába nem járt hatévese­ket az iskolaelőkészítő tanfo­lyamokra. A nevelők egyértelműen megfogalmazták, hogy az úttörőmozgalomnak megha­tározó szerepe van a politi­kai, erkölcsi, világnézeti ne­velésben. A jövőben — az úttörőparlamenten ta­pasztalt aktivitás alapján — rendszeresen rendeznek politikai vitafórumokat a tanulóknak. A csapat mun­káját segíti majd az is. hogy nemsokára elkészül az úttörőszoba. A beruházásban sokat segítenek az iskola patronálói, az építőipari vál- lálat 5-ös számú főépítésve­zetősége, a városgazdálko­dási vállalat, valamint a MÁV Járműjavító Üzem, részt vesznek majd a sport­udvar kialakításában is. A VITÁK LEZÁRULTÁK, az iskolák kidolgozták a jö­vő feladatait, melyek meg­oldása szorgalmat és sok-sok áldozatot követei az oktató- nevelő munka mindennapi gyakorlatában. T. G. ÉSZTORSZÁGI ÜTI NAPLÓ 4. n tudomány VÁROSA Igaz, hogy. Tar tu adja a köztársaság ipari termelésé­nek hat százalékát, mégis mint a tudomány és a kultú­ra városát tartják számon. — Érthető, — bizonygatja Johannes Lott, a városi párt- bizottság első titkára, — hi­szen a százezer lakosból 28 ezer diák, közöttük tízezer egyetemista. Két felsőfokú oktatási intézményünk mel­lett hat tudományos kutató- intézet van a városban. A kutatóintézetekben dolgozók száma meghaladja az ezer­négyszázat. Tartuban él ki- lencszáz kandidátus, itt mun­kálkodik az észt tudósok eg.v- harmada. Tartu a köztársaság máso­dik legnagyobb városa. Mű­velődésügyének százéves ha­gyományai s gazdag erőfor­rásai vannak. A tudomány, a kultúra, a közoktatás nagy mérvű koncentrálása érezte­ti hatását minden vonatko­zásban. Amíg például észt testvérpártunkban a munká­sok és a parasztok aránya eléri a hetven százalékot, ad­dig Tartuban ez az arány 50—52 százalék körül alakul évente. Az új párttagoknak kb. egynegyede egyetemista. Adódi k ez abból, hogy a vá­rosi pártbizottság figyelembe veszi: az egyetemekről kike­rülő fiatalokra ■ nemcsak jó specialistaként, hanem aktív közéleti emberként is számí­tani kell. Ahhoz viszont, hogy a fiatalok új munkahe­lyükön ne csak szűk körű, szakmai feladatokat lássanak el, hanem képzetlenebb munkatársaik körében élesz­tő erőt képviseljenek az ön­képzést és a közéletet illető­en, nos, ahhoz már az egye­temen fel kell készíteni őket, elősegíteni elkötelezettségük kialakulásán Ehhez viszont a tanári kar és a Komszomol erőkifejtése mellé a pártbi­zottság hatékony munkája is nélkülözhetetlen. Csak így érhető el, hogy a közért ki­fejtett munka a fiatalok bel­ső szükségletéből adódjék. Tartu szellemi hatása messze földön érződik. Az 1918-ban alapított finn-ugor tanszéken például a helyiek mellett magyarok, udmur- dok, mordvinok, komik, zűr­jének, cseremiszek és tucat­nyi más nép fiai tanulnak. A tanszék vezetője Paul Ariste akadémikus magyarul men­tegetőzik: — Inkább Paula Palmeos docenssel beszéljen, ő a magyar nyelv tanára. Én csak cigányul, zsidóul, no meg a világnyelveken beszé­lek. Mentegetőzik, de azért a tanárnővel felváltva ismer­tetik a város Magyarország­hoz fűződő kapcsolatait. Azt séldául, hogy Reguly Antal /olt az első magyar, aki Tar- uban 1843-ban észt nyelvű üőadást tartott. Az itteni ;gyetemen 1920 óta tanítanak nagyar nyelvet. Azóta sok /olt hallgató — például Zé- tány Imre, az ungvári egve- em tanszékvezetője — védte neg (kandidátusi disszertá- rióját. Tartuból minden nyáron jtaznak hallgatók a Debreceni 'í.yári Egyetemre, s Pesten is anulnak tartui diákok. Több nagyar professzor — így La- :ó György és Kálmán Béla - össztöndíjasként járt an- lakidején Tartuban. Bereczki Gábor, az ELTE anszékvezetője is sokszor árt a tartui egyetemen. Két ia szintén beszél észtül. Eb­ül derűs eset adódott. 1970- en finn-ugor kongresszust ártották Tallinban. Az e^vik aagyar professzor néprajzi vűjtőpálvázatra indult, s gv isten hátamögötti telepü- ásen tréfálkozó kedve ta- iadt. Magyarul szólított meg gv szöszke fiúcskát, aki leg- ag.yobb meglepetésére ma- yarul felelt vissza. Mint ki- erült az eset Bereczki fili­al akadt össze, aki egv azon idéken nyaralt. Sok fiatal észt fordító is a irtui egyetemen. Paula Pal- íeos tanítványaként tanult. Volt hallgatói között vannak Petőfi. Gárdonyi, Arany. Mikszáth. Móricz műveinek fordítói. A tartui egyetemen tehát a finnugor nyelvek elméleti kérdéseinek vizsgálata mel­lett- népünk kultúrájának terjeszése érdekében is hasz­nos, részünkről minden tisz­teletet megillető munkát fej­tenek ki. Vége Simon Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom