Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 8. Nyugdíjasok találkozója A Jászsági Ruhaipari Szövetkezet idős dolgozói vidáman igyekeztek jászberényi székházuk felé, ahol a már nagyon várt találkozót tartották, éppen a szövetkezet 28. „születésnapján”. Leírhatatlan derű sugárzott valamennyi nyugdíjas szemében. örültek a viszontlátásnak és a sok szeretetnek, melyet a Tyereskova brigád szerez nekik minden évben a találkozó megrendezésével. Még a 93 éves Nagy Pista bácsi is kikocogott e kedves összejövetelre, hogy megláthassa alapítótársait, és csodálattal szemlélje a modem üzemházat. Nagy Ferenc elnökhelyettes köszöntötte a vendégeket és ismertette a szövetkezet helyzetét, gondjait, valamint a mintegy 100 milliós terv mielőbbi sikeres befejezése érdekében tett erőfeszítéseket. Természetesen — mint az már ilyenkor lenni szokott — nem maradt el az ízletes ebéd, a terefere, a dalolás sem. Bányai Jánosné Jászberény * Erdei Imre jászár ok szállási olvasónk is nyugdíjas- találkozóról írt levelében. A jászberényi Hűtőgépgyárban november 26-án várták volt dolgozóikat. Sokan el is mentek, hisz a régi munkatársakkal jóleső érzés találkozni, beszélgetni. Erdei Imre feleségét is magával vitte, s mint írta, jól érezték magukat. Dicsérő jelzőkkel illette olvasónk a rendezvényt csakúgy, mint a fővárosi művészek műsorát. Kettőtől hatig ... Törökszentmiiklóson szépen berendezett, emeletes művelődési ház van. Nagyon szeretnénk, ha mi, nyugdíjasok is kapnánk ott egy szobát, ahol délután kettőtől hatig sakkozhatnánk, dominózhatnánk, kártyázhatnánk. Szívesen elbeszélgetnénk közösen, újságokat olvasnánk. Igaz, hetente háromszor elmehetünk a művelődési házba, de hol német óra, hol varrótanfolyam van. néha úttörő-bábosok próbálnak. Ez a heti két-három óra is bizonytalan azonban, mert ha valami más összejövetel van, akkor bennünket udvariasan felszólítanak, hogy hagyjuk el a helyiséget... Pedig szükségünk lenne arra, hogy valahol találkozzunk, s nem kocsmában, hanem olyan helyen, ahol nyugodtan, kulturáltan tölthetjük el időnket. Kilenc aláírás Törökszentmiklós Utazás hering módra Besenyszög-Szórópusztán lakom, ahonnan többedmagam- mal járok dolgozni Szolnokra. Esetenként késve, a Volán 7. sz. Vállalat tiszasüly— nagykörűi járatai ugyanis lelehagynak; bennünket. Elgondolkodtató dolog, hisz mindenütt a munkaidő teljes kihasználására törekszenek... Most, amikor e levelet írom, itt körülbelül 15—17 ember maradt a megállóban. De bizonyos, hogy a következőkben is hiába álldogáltak jónéhányan egy darabig. Nyilvánvaló, hogy valameny- nyien elkéstek a munkahelyükről. Hasonló eset gyakran előfordul. Ha sikerül is hét közben felnyomakodni a buszra, szinte embertelen körülmények között utazunk. Mivel a bérletért borsos árat fizetünk, elvárnánk, hogy valamelyest emberi körülményeket biztosítsanak. Néhány évvel ezelőtt nagyon jól bevált módszer volt, hogy kora reggel Csataszögről is indítottak autóbuszt, legalább is télen. Ezt a járatot azonban — ki tudja miért — megszüntették, holott Szolnok iparosodásával egyre több a bejáró munkás. Mindenképpen célszerű lenne, ha a Volán vezetői megvizsgálnák ezeket a körülményeket, és sürgősen javítanának a helyzeten. Boros Miklós ' Besenyszög-Szórópuszta Hol álljunk, hol várjunk? Martfűi vendégeskedésünkről írok a szerkesztőségnek, s így kezdem: van-e gazdája a buszvárónak, s ha igen, akkor nézzenek utána, miért uralkodnak ott áldatlan állapotod [Valamikor nagy vihar lehetett Martfűn, mert a váróterem ajtaja a sarokban áll. Fűtőalkalmatosságról ne beszéljünk, de legalább világítás lenne. November 28-án vendégségbe mentünk Martfűre, kisbabával. Visszafelé a Szolnokra igyekvők azon tanakodtak: melyik táblához is menjünk? Mi megkérdeztük. Azt a választ kaptuk; jobb lesz, ha az országúti megállóhoz mennek, mert ha bemegy a busz a váróhoz, akkor az országútról beérnek az indulásig, de ha nem megy be, nem érnek ki az országúira .. . Jónéhányan elindultunk a nagy ködben a vasútállomát- sig. Ügy láttuk, így biztosabb ... Jöttek velünk olyanok, akik az előző buszról maradtak le. A rásegítő járat — aminek állítólag jönnie kellett volna — elmaradt. Szilvási Józsefné Szolnok Az engedély nélküli építkezésekről A szabálytalan építkezőkkel szemben 1973. március 1. óta érvényben lévő építésrendészeti bírságról szóló 3/1973. (I. 27.) ÉVM rendelet szabályait alkalmazzák. A rendelet kimondja, hogy az illetékes I. fokú építésügyi hatóságok építésrendészeti bírságot kötelesek kiszabni azokra az épittetők- re (tulajdonosokra), akik az engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül, vagy az engedélytől jelentős mértékben eltérő módon végzik, illetve az engedély szerint felépített épületet rendeltetési céljától eltérően veszik használatba. Az építési engedélytől való eltérés akkor minößül jelentősnek, ha az engedélyezett tervhez viszonyítva, az alaprajziban szereplőnél több vagy kevesebb helyiséget alakítanak ki, lényeges a szerkezeti és a 'homlokzati eltérés, ami a lakás használati, formai, stb. értékét csökkenti. Az is lényeges eltérésnek minősül, ha az építmény nem az engedélyezett helyre épül fel, továbbá, ha az építkezés az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. Az általános érvényű építésügyi előírások súlyos megsértése, a védőtávolságok be nem, tartása is jelentős eltérésnek számít. Ha a szabálytalan építkezésekről az illetékes építésügyi hatóság tudomást szerez — ellenőrzés, vagy egyéb bejelentés útján — köteles megvizsgálni, hogy az építményre adható-e fennmaradási engedély, vagy súlyosabb esetekben az építmény lebontására kell intézkedést tenni. Az építésrendészeti bírság a szabálytalanul végzett építési munka folytán keletkezett, engedély nélküli vagy engedélytől eltérő módon létrehozott építmény értékének 10 százaléka. (Az értéket a kisajátítási eljárásokkal kapcsolatos jogszabályok alapján kell kiszámítani.) A bírság alapjául szolgáló érték megállapítása során az egész építmény értékét kell alapul venni ha engedély nélküli építkezés valósult meg. vagy a szabályta-- lan állapot az egész épületre fennáll. Más esetekben csak annak az épületrésznek az értékét keli figyelembe venni, amellyel kapcsolatban a jelentős eltérés egyértelműen megállapítható. Ha az építtető például az építésügyi hatóság által záradékolt tervtől csak a tető- szerkezet megépítésénél tért el — pl. nyereg, vagy sátortető helyett „manzárd” tetőt épített — csak a tetőszerkezet értékének 10 százalékát kell bírságként megfizetni. Az érvényben lévő építőanyag ártételek alapján a bírság összege hozzávetőlegesen az alábbi lehet: ha egy családi házat építenek fel engedély nélkül, és arra a hatóság fennmaradási engedélyt adhat, a bírság ősz- szege 250—300 ezer forintos építési költség esetén 25—30 ezer forint. Fenti példából érzékelhető, hogy milyen súlyos anyagi következménnyel jár a szabálytalan építkezés. A jogszabály rögzíti azt is. hogy fentiek szerint az I. fokú építésügyi hatóság részéről kiszabott építésrendészeti bírságot jogorvoslati eljárás során nem lehet elengedni, sőt mérsékelni sem, ami azt jelenti,- hogy a II. fokú vagy panaszeljárás során, a döntések lényegében megerősítik az I- fokú építésügyi hatóság határozatát. A bírságot általában — határidőre — egy összegben kell megfizetni. Leheltőség van arra, — kérelemre — indokolt esetben, hogy az I. fokú pénzügyi szakigazgatási szerv kamatmentes részletfizetési kedvezményt adjon, vagy fizetési halasztást engedélyezzen. Ez utóbbi időtartama — az állampolgár jövedelmi, vagyoni, szociális helyzetétől függően — maximum öt év lehet. Szabálytalan építkezés esetén az építtető mellett a kivitelező is felelősséggel tartozik, és ilyen estetekben a felelős kivitelező ellen szabálysértési eljárást kell indítani, illetve lefolytatni és a szabálytalan építkezés súlyosságának megfelelően 5 ezer forintig terjedhető pénzbírsággal lehet sújtani. Természetesen a rendelet megjelenésének és alkalmazásának nem a mindenáron történő bírságolás a célja. A rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a korábbi években bekövetkezett laza építési fegyelem megszilárdításához a nagyarányú engedély nélküli építkezések visz- szaszorításához szükség volt a jogszabály kiadására. Javasolom az építeni szándékozóknak. hogy bármely építkezés elhatározásakor — még mielőtt a tervezésre megbízást adnának — keressék fel a helyi I. fokú építésügyi hatóságok képviselőjét. és kérjenek előzetes tájékoztatásfT Szöilősi János az MTVB építési, közlekedési és vízügyi osztály csoportvezetője Ember és agyag fj> orog a korong, r rajta egy darab agyagrög. Aztán rásimul az ember keze, és csoda születik' a következő percekben. A formátlan masszából ügyes ujjak nyomán kecses, iveit butélia, korsó, pompás tányér formálódik. Forog a korong, gyengéden simogatja az életre kelő agyagot a kéz. Az alkotás pillanatai ezek. Letűnt már az agyagból készült kályhák ideje, A modern lakás, a gáz- és az olajfűtés világában nincs szükség rájuk. De az emberek más forrná« ban visszalopták a több ezer éves művészetet otthonaikba: divat ma nép- művészeti alkotással díszíteni a modern konyhát, szobát. A karcagi Agyagipari Népművészeti Háziipari Szövetkezetben fekete kerámiák készítése után rátérnek a színes kerámia gyártására is. A ti« szafüredi, a mezőcsáti agyagosok hagyományait követve fiatal karcagi népművészek, meg segítőtársaik, újabb szép, értékes edényeket készítenek a maguk kedvére és a mi gyönyörűségünkre. . Szöveg: V. V. Fotó: Nagy Zsolt „Csendélet" az asztalon. íme az új termékek, - mutatóban Színesben, feketében - műhelyasztalon Itt a fekete kerámiát díszítik - egy kis kavicsdarab ehhez „szerszám” - a szövetkezet fiatal szakmunkásai: Kovács Mária, a diszítömühely vezetője és Kecsö Jánosné pa»' Képzőművészeket is kisérle- tezésre ihlet az agyag. Kajári Gyula, Hódmezővásárhelyen élő festőművész díszítette ezt a tányért Az alkotás percei, és akit „kilesett" a fényképezőgép: Sz. Nagy István népművész Madaras tányér a szivárvány színeiben. A szövetkezet a színes kerámiák szállítására máris nagyobb megrendelést kapott TŰZVÉDELMI TUDNIVALÓK | A gázpalackok használatához Az utóbbi öt évben ősx- szesen tizenkilenc alkalommal keletkezett a propánbután gázpalack helytelen kezelése miatt tűzeset a megyében. A megyei tűzoltóparancsnokság megvizsgálta ezek okait és ezúton adja közre a tapasztalatokat A tűzesetek többnyire a nyári hónapokban, általában 6 és 12 óra, valamint 16 és 18 óra között, ebéd-, • illetve vacsorafőzéskor történtek. Nagyobb hányaduk a községekben fordult elő. például a szolnoki járásban. Kőtelken és Tiszavárkonyb'an többször kellett riasztani a tűzoltókat. A tűzkárok értékelése során megállapítottuk hogy a tüzek nem következtek volna be, ha a propán-bután gázzal működő berendezéseket a használati utasításban levő szabályok szerint üzemeltetik. Az esetek túlnyomó többségében ugyanis az történt, hogy a gázpalackra nem megfelelő módon szerelték fel a nyomáscsökkentőt, felületesen vizsgálták meg, hogy van-e gázszivárgás. Ennek az lett a következménye, hogy a helyiségben kiömlő gáz keveredve a levegővel, a nyílt lángtól — a gyufától berobbant és tűz keletkezett. A tűzesetek során tizennégyen megsérültek, és ketten sajnos életüket is elvesztették. A személyi sérüléseken túl jelentősek voltak az épületekben és az ingóságokban értékelt anyagi károk is. Ezek a szomorú adatok önmagukban is figyelmez- letőek. Az általunk végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a tűz valamennyi alkalommal a berendezések szabálytalan használatával függött össze. A szabálytalanságot elkövetőkkel szemben a tűzvédelmi hatóságok szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezték, egy esetben bírósági eljárásra is sor került. A fentiek ismeretében a propán-bután gázzal üzemelő berendezések használóit az alábbiakra hívjuk fel: a gázpalack és főzőberendezés összeszerelése előtt meg kell győződni arról, hogy a palackon nem látható-e kül- sérelmi nyom és el van-e zárva. Meg kell nézni ép-e a nyomáscsökkentő hollandi anyának a menete, illetve a nyomáscsökkentőben levő bőrtömítőkarika. ha hibás, úgy minden esetben ki kell cserélni. Az összeszerelés után szappanos oldattal kell ellenőrizni. hogy nincs-e gázszivárgás. A gáztűzhely csapjának elfordítása után először a gyufát kell meg" gyújtani és csak azután sza bad a palack nyitószelepéi kinyitni. A berendezés ne maradjon felügyelet nélkül, összeszerelését felnőtt végezze. Ha már nincs szükség a gázra, úgy először a palack szelepét kell elfordítani és ha a lángolás megszűnt az égő rózsáknál, akkor kell a csapokat elzárni. Meggyőződésünk, ha az emberek a felsoroltakat és az utasításban olvasható egyéb előírásokat megtartják, jelentős mértékben csökkenthető a propán-bután gáz okozta tüzek száma. Urban József tűzoltó alezredes
