Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-31 / 309. szám

1976. december 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T Gondokkal teli félév Amikor június 27-én Ha­lász játékvezető lefújta a Szolnoki MÁV—Békéscsabai TASK 4:2-es szolnoki győ­zelemmel végződött mérkő­zésit, ötezer néző ünnepelte önfeledten a MÁV-sportte­lepén a labdarúgó NB III. Dél-keleti csoportjának baj­nokát. Akkor egyöntetű volt a vélemény: a kék-féhér gárda megállja helyét a magasabb osztályban is, aligha lesznek kiesési gond­jai. Aztán, a labdarúgó NB II-ben — a kedvező sorso­lás ellenére is — sorozatban szenvedte el vereségeit a Szolnoki MÁV. A hatodik fordulóban még mindössze egy pontot szerzett, és csu­pán egyetlen gólt rúgott, s végül a 20. forduló után 12 pontot gyűjtve a 19. helyen végzett. Mi történt a csapat­tal? Hová lett a korábbi lendületes, könnyed, gólerős jáiték? Csak ennyit tudná­nak a játékosok? Ezekre a kérdésekre kerestünk vá­laszt, amikor bonokés ailá vettük a MÁV őszi teljesít­ményét. A jó szereplést gátló té­nyezők szerteágazóak, és mélyen gyökereznek. Az egyik legsúlyosabb hiba, hogy az egyesületben nem készültek tudatosan az NB II-es szereplésre. Csupán a pillanatnyi sikereket nézték, de arról elfeledkeztek, hogy a magasabb osztályban má­sok a követelmények. Hi­ányzott a szervezetileg erős szakosztályvezetés. ELfeled- kezttek az utánpótlás követ­kezetes neveléséről Nem történtek lépések a csapat­erősítés érdekében. A baj­nokság megnyerése után megvált a korábbi szakosz- tályvezetés, eltávozott a szakvezető és személyi vál­tozásokról beszéltek az egye­sület vezetésében is. A haj­A Szolnoki MÁV labdarúgóinál mokság befejezésével ellenőr­zés nélkül maradt játékosok a megengedettnél tovább ün­nepeltek, s a túlzott italozás az NB II-ben is folytatódott. A meglazult fegyelmet a szakosztály vezetői sok bün­tetés kiszabásával igyekez­tek helyreállítani. Sajnálatos módon meg­bomlott az addigi jó csapat­szellem, s ennek is különbö­ző okai vannak. Egyes játé­kosok a be nem váltott Ígé­retek miatt duzzogtak. A kezdő csapatba nem került labdarúgók rossz hangulatot szítottak, mások a kihagyott helyzetek miatt nem saját magukban keresték a hibát, hanem a többieket bírálták. Sokan eűbátortalanoditak, az­tán az edző által kidolgozott taktikát megértették ugyan, de képtelenek voltak meg­valósítani. Heüültötte fejét a kishitűség, egyesek csak a könnyű életmódot látták a labdarúgásban. Szokatlan volt az emelt-szintű edzés, hiányzott a játékosokból az a többlet, ami a magasabb osztályban elengedhetetlen. Nehezen alkalmazkodtak az MLSZ által előirt követel­ményekhez, s a 6ok sérülés miatt állandóan változott az összeállítás. Nem volt a csa­patban vezéregyéniség, las­súak voltak gondolkodásban, cselekvésben. Hadilábon áll­tak a szerencsével is, talán egyik csapat sem dolgozott — éfe hagyott — ki annyi helyzetet az NB II-ben, mint a MÁV. Bár énről Zieg­ler Jáno6 edző másként vélekedett: — A szerencsével hadilá­bon álltunk ugyan, de sze­rintem csak annak a csapat­nak van szerencséje, ame­lyik ki is hajtja. A szakvezető szerint a kö­zösségi szellem is megbom­lott a csapatban, ennek egyik oka, hogy az új játé­kosok beilleszkedése mindig zökkenőkkel jár. Az újaknak bizonyítani kellett, de a túl­zott akarásban hibák is be­csúsztak. Ilyenkor jött a nem kívánaton kritika. Ke­vés volt a játékos, nem si­került egy állandó, ütőképes csapatot kialakítani. — A bajnokság előtt négy hét állt a rendelkezésemre a felkészüléshez, s félév kel­lett ahhoz, hogy megismer­jem a játékosokat — mond­hatta Ziegler János. — De most már tudom, hogy ki miilyen képességekkel ren­delkezik, hal és miként szá­míthatok rájuk, ismerek mindenkit. Követtem el én is hibát: túlságosa» jóhiszemű voltam a játékosokkal szem­ben. Azt viszont örömmel tapasztaltam, hogy vala­mennyi mérkőzésen rendkí­vül niagy lelkesedéssel, aka­rással és igyekezettel küzdőt, tek. A felsorolt hibákat látja az egyesület és a szakosz­tály vezetése is, és most azon fáradoznak, hogy sürgősen rendet teremtsenek házuk táján. Ennek egyik bizonyí­téka, az italozás miatt hozott jogos büntetés, újabban pe­dig az első csapat keretéből három játékost a tartalékok közé irányítottak. Űj játéko­sok leigazolásával erősítik a csapatot, s a tavaszi forduló­ra már december 27-én megkezdték a fekészülésit. Januárban edzőtáborba vo­nulnak, s bíznak abban, hogy a' tavasszal sikerül annyi pontot gyűjteni, amennyi elég lesz a bentma- radáshoz. (pataki) Talpra áll tavasszal a MÁV? Csak ülök és varrogatok Tizenöt év poháron és vízen Előtérben a fakírágy, amin olyan kellemes pihenés esik Sporthírek — A SZOLNOKI MÁV SE galambszakosztálya ismét megrendezi hagyományos kiállítását. Erre január 1-én és 2-án kerül sor a Petőfi úti Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A megnyitót ja­nuár 1-én 13.00-kor tartják, másodikén pedig- 8—16 óra között tekinthető meg a- ki­állítás. — MEZÖTŰRON a városi labdarúgó-szövetség rende­zésében véget ért a kis_ és nagypályás bajnokság. Az ünnepélyes díjkiosztást de­cember 29-én tartották. Az első három helyézett érem­díjazásban részesült, a baj­nokok ezen kívül 1-1 labdát is kaptak, amelyet Magyar Zoltán, a városi szakszövet­ség elnöke adott át a csapa­toknak. A bajnokság végeredménye: Nagypályás 1. Téglagyár 9 9 ------- 45:11 18 2 . F.-íeld. ISZ 9 3 1 5 16:20 ? 3. Kontakta 9 3 1 5 15:32 7 4. KAEV. 9 1— 8 15:28 2 Kispályás 1. ÁFÉSZ 13 9 2 2 63:34 20 2. DATE T.m. 13 7 3 3 40:21 17 3. Állami G. 13 5 5 3 49:39 15 4. Magyar—Mongol Tsz III. 13 6 2 5 39:36 14 5. Magyar—Mongol Tsz II. 13 5 2 6 31:33 12 6. Magt. V. 13 4 2 7 28:43 10 7. KAEV 13 4 1 8 37:61 9 versenyen kivül: Téglagyár 7 1 1 5 20:35 3 A kispályás bajnokság sportszerűségi versenyének győztesét, a Magyar—Mon­gol Tsz Hl. csapatát serleg­gel jutalmazták. A szakszö­vetség 1977-ben is megren­dezi a bajnokságot, melybe még több csapat bevonását és a színvonal emelését ter­vezik — BEFEJEZŐDÖTT Kecs­keméten a XII. téli úttörő­olimpia országos döntője. A Szolnok megyei pajtások közül birkózásban, a 63 kg súlycsoportban Papp Tibor bajnokságot nyert. Cselgán- csozóknál a 35 kg súlycso­portban Kormány bronzér­mes lett. Tollaslabda Budapesten a FŐKERT HSC versenyén sikeresen búcsúztak az évtől az MTE tollaslabdázói. A serdülők részére kiírt kieséses rend­szerű versenyen tizenegy egyesület versenyzői közül Szilassy Emőke szerezte meg az aranyérmet, megelőzve a legjobb fővárosi leányokat. Eredmények leány egyes: 1. Szilassy Emőke (Sz. MTE), 2. Diószegi Zs. (Bp. ZSE), 3. Petrovits M. (FŐKERT HSC), ... 5. Papp K. (Sz. MTE). Fiúk: 1. Petrovits G. (FŐKERT. 2. Nagy E. (Ka- ra-Tetétlen SE). 3. Csoki S. (Kara-Tetétlen SE), ... 6. Csankó Z. (Sz. MTE). A háziasszony pompás ká­véval kínál. — Köszönjük szépen, fi­nom volt, de ne haragudjon, a csészét nem kérjük. — Nem baj, Karesznak sem engedem, hogy a szer­vizből egye a poharakat. Mindig a rendezők veszik azt á néhányat, amit egy-egy fellépése során elfogyaszt. — És fogyaszt? — Hát, nem kisétkű. Az eddigi előadásain — úgy ti­zenöt éve foglalkozik fakir számokkal — megevett ezer zsilettet, százötven poharat, és kezdetben jó néhány vil­lanykörtét. Pék Károlyt száj öli laká­sán kerestük fel, ahol béké­sen üldögélt, és éppen arról morfondírozott, hogy a tele­vízió műsorában bizony a tíz szám közül párat kivág­tak. — De így is tetszettem magamnak — mondja. Nem láttam ugyanis a műsoro­mat soha. A fellépéseim so­rán transzban vagyok, utólag nem emlékszem semmire. — Hogyan kezdődött? — Katonaként kapott el néhányunkat a „Ki mit tud” járvány. Jógával kezdtem, így sajátítottam el az ébren- alvás állapotát. Később a Keletiben dolgoztam, és fel­ügyeltem egy idős férfira, aki féldeciért tízfilléreseket harapott ketté. Előbb satu­ban próbáltam ki, mekkora erő kell hozzá, aztán én is nekiláttam. — A fogával sört is bon­tott. — Szóra sem érdemes, munkahelyemen a MÁV vil­lamos vonalfelúgyelőség sza- joli üzemében ha egy ren­dezvényen nem találják a bontót, akár két-három lá­dával is felnyitok. Pék Károlyt egyébként jól ismerik az ország ifjúsági klubjaiban. Szívesen megy, ha hívják, bárhová. De ba­ráti összejöveteleken is elő­fordul, hogy produkálja ma­gát. — Pedig készületlenül na­gyon veszélyes, dehát az un­szolásnak sokszor nem tu­dok ellenállni. változik a helyszín, nem tu­dok rá reagálni. — Tudja, hogy sokan ké­telkednek abban, hogy Vit- ray műsorában valóban le is nyelte a poharat? Bólint, hogy tudja, és a felesége már hozza is a bi­zonyítékot a szemétből: a csonkig rágott talpas poha­rat, amelyik becs szavamra üvegből — méghozzá jó7 vastag üvegből — van. — A bőrére varrt gomb­bal a riporter megborzon­gatta az egész országot. Ho­gyan varr Vitray? — Remekül, alig tudtam a felvétel végén kifejteni a kézimunkáját. — Megmutatná a bőrét? — Készségesen — és már húzza is fel az ingét, tanul­ságul, hogy szúrásnak, seb­helynek nyoma sincs. Pedig véleménye szerint alig van hely, ahová ne szúrt volna már valamit. „Üzemi bal­eset” soha nem érte, egyszer egy üvegszilánk beakadt a foga közé — magához tért, de becsülettel megette a po­harat az utolsó falatig. Az üveg cserepeket egyébként bőségesen öblögeti vízzel — hát ennyi a csoda. Méghogy nem rágtam el a poharat... SZÍNHÁZ A Szigligeti Színház Szolno­kon este 7 órakor a Veronai fiúk. (Csortos bérlet). MOZI Szolnok Vörös Csillag: A há­rom testőr, Tisza: Az utolsó parancs, Tallinn: Osceola, Ve­gyi: Szünnap, MÄV Váltságdíj. Szandaszőlős Terv: Szünnap. Jászberény Lehel: Kísértet Lublön. Jászapáti Táncsics: A Charlot-k bejárják Spanyolor­szágot. Kisújszállás Ady: vége a vakációnak. Kunhegyes: Sza­badság: Fehér csuklya. Kun- szentmárton Körös: Nősülni tudni kell. Mezőtúr Dózsa: Copfos csoda. Szabadság: Régi idők rock zenéje (50%-os fel­emelt helyáron!), Béke: Szün­nap. Tiszafüred Tisza: Szerel­mesek románca I—II. (14. más- félszeres helyáron!). Török- szentmiklós Dózsa: A győzelem örökösei. Hunyadi: Minden bi­zonyíték ellene szól. Túrkeve Vörös Csillag: A kékruhás nő (14). RÁDIÓ SZOLNOKI STÜDIO: 17,00—18.30: Szilveszter ’76. — Ebben az évben is sok minde­nen nevettünk, bosszankodtunk a stúdió vonzáskörzetébe tartozó hat megyében. Az év végi sza­tirikus műsor ezeket az esemé­nyeket tűzi újra tollhegyre, vagy ha úgy tetszik: mikrofonvégre! De önmagunk is tükörbe né­zünk — műsoraink eredményeit — hibáit — sajátos szemüvegen, szatirikusán nézzük. A műsor szerkesztője és szóvivője: Petri Ferenc. Közreműködnek a szol­noki Szigligeti Színház művé­szei és a stúdió munkatársai. KOSSUTH: 8.27: Mi a nevetés? — 8.37: Zenekari muzsika. — 9.34: Nyisd ki, asszony... — 9.53: Vásár­helyi Zoltán: Víg nóták. —10.03: Egy víziló nem a világ. Pás- kándi Géza mesejátéka. —10.22: Ide nekem az oroszlánt is .. . — 10.32: Petőfi Sándor versei. — 10.37: Holnap közvetítjük... — 11.00: Gondolat. — 11.45: Mad­rigálok. — 12.35: Tánczenei kok­tél. — 13.20: Verbunkosok, nó­ták. — 14.05: Beethoven: VI. „Postorale’ ’szimfónia. — 14.50: „Nulla négy”. Bánki Árpád do­kumentumműsora. — 15.30: Vi­lághírű zongoraművészek Cho- pin-f elvételeiből. — 16.09: A Rádió Dalszínházának bemuta­tója. — 17.07: 100 éve született Pablo Casals. Pabla Casals két gordonkaversenyt játszik. — 18.06: Operaötösök. — 18.35: Tölt­sön egy órát kedvenceivel. — 19.35: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. — 20.30: Ferdezongora és kenderhegedű. Paródia party a KFKI pinceklubjában. — 21.35: Zenei paródiák. — 21.30: B. U. É. K.! A Rádió Kabaré­színházának szilveszteri műsora. — 24.00: Himnusz. — Kb. 0.10— 5.30: Táncoljunk! PETŐFI: 8.05: Fúvószene táncritmusban. — 8.33: Népdalcsokor. — 9.15: Külföldi tudósítóké a szó. — 9.33: Vidám operettkettősök. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.50: Ember és barátja. —12.00: Sammy Davis énekel, Roy Etzel trombitán, Bert Claus orgonán játszik. — 12.33: Orvosi taná­csok. — 12.38: Buffo áriák. — 13.00: Év végi összefoglaló. — 13.33: Jelmezbál. — 14.00: Jó utat! Közben: — 14.30—14.35: Hírek. Körzeti időjárás. — 14.45: A beat kedvelőinek. — 15.30: Hírek. — 15.33: Műsoris­mertetés. — 15.36: Rivaldafény­ben. — 15.36: Heintje énekel. — 15.47: Mozart: D-dúr diverti­mento K. 136. — 15.59: Az Ex­pressz együttes slágereiből. — 16.10: A1 Hirt trombitál. — 16.20: A Champs együttes fel­vételeiből. — 16.33: Tito Schipa énekel. — 16.43: A Dutsh Swing College Band játszik. — 16.51: France Gall felvételeiből. Köz­ben: — 16.30—16.33: Hírek. — 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája: Háromszög. — 18.00: A zongo­raművészet első aranykora. — 18.36: A Rádió Dalszínháza. A denevér. Johann Strauss ope­rettje három felvonásban. — 20.53: Nóták. — 21.40: Tánczene. — 24.00: Himnusz. — Kb. 0.10— 5.30: Táncoljunk! TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.53: Idősebbek 4s elkezdhe­tik (színes!). Tévétorna (ism.). 9.00: Lottósorsolás — 53. hét. Közvetítés a Televízió H. Stú­diójából — 9.25: Kuckó (Ism.) — 9.55: Szünidei matiné. Mi­hály úr kalandjai. Lengyel film­sorozat (ism.). Xin/10. rész: A bosszú ize. xni/11. rész: Buzo­gány és kard. — 10.25: Stan és Pan. Francia rajzfilmsorozat. 15. rész: A két testőr. 16. rész: A rettegő regruták. — 10.35: Ivan Szemjonov három napja. Ma­gyarul beszélő szovjet játék­film (Ism.). — 16.13: Hírek. — 16.20: Vitéz László és a többiek (színes!). Bábjelenetek a duna­újvárosi Vidám Parkból (ism.). — 16.50: Reklámműsor. — 17.00: Hétvégén — a hétköznapokról.. Látogatóban a Moóry családnál. — 18.00: Delta (színes!). Tudo­mányos híradó. — 18.25: Indul a jövő évben. .. Látogatóban az induló Észak—Déli Metrónál. — 18.55: Stop! (szines!) Közlekedj okosan! 7. rész. — 19.00: Üjévi reklám. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Idősebbek is elkezdhetik (színes!). Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Még mindig aktuális . . . Hofl Géza műsora. — 20.45: Columbo. Magyarul be­szélő amerikai filmsorozat (szí­nes!). Kettős vágás. — Kb. 21.55: Nem ismerünk lehetetlent!... (színes!). — 24.00: Himnusz. — 0.05: Éjfél után (színes!) össze­állítás a „Musik aus Studio B ”, az „Arany Orfeusz” Eurovíziós Dalfesztivál és az Egymillió fontos hangjegy című műsorok­ból. 2. MŰSOR: 20.00: A Cirkuszhercegnő. Kál­mán Imre operettjének osztrák filmváltozata. BUKAREST: 20.00: Tv-híradó. — 20.15: Népi zene. — 20.30: Tv-előzetes 1977. t v Bizony, tizenöt év poháron és vizen Fotó: Katona László — Miért, milyen előké­születeket igényel egy fel­lépés? — Először is a masszőröm lelazít, és bekeni olajjal a testemet. Aztán jön a „ma­gamba zárkózás”. Amikor színre lépek, már csak az elraktározott emóciók vezé­relnek. Azt csinálom, amire beprogramoztam magam. Ha leesik egy pohár, vagy meg­— Mit dolgozik a munka­helyén? — A magasban mászká­lok, szigeteléseket tisztítunk* vezetékekkel bíbelődünk. Szeretem a munkámat, ezért is adtam fel az esztergályos, marós, fúrós szakmát. — Tervei? — Boldog lennék, ha Ba- ros igazgató úr, az artista- képző vezetője látta volna a műsoromat. Egyébként sze­retném, ha a magyarországi mágusok életjelt adnának magukról. Összegyűlhetnénk, mondjuk itt nálunk, s adhat­nánk egy műsort a saját gyönyörűségünkre. Korábban volt egy társam, aki százas szöggel erősítette a nyelvét az asztalhoz. Vajon mi van vele? — Mire a legbüszkébb? — A két gyermekemre: a kilenc és fél éves lányomra, aki velem jógázik, és a fiam­ra, a nagycsoportos óvodás­ra. Meg aztán arra, hogy 33 éves létemre, a tizen- és hu­szonévesek nem néznek ki maguk közül. Barátaim va­lamennyien fiatalok, így jó harminc évig magam sem akarok az idő múlására gondolni. Palágyi Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom