Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 29. Igazgatók és jogtanácsosok Télapó-, fenyőünnep... litt így (nevezik, amott úgy... a lényege azonos. Mindenképpen szeretetet, gondoskodást jelez. Kapjuk is egyre-másra a beszámolókat. és nagyon sajnáljuk, hogy helyhiány miatt nem tudjuk mind közölni. Nézzünk belőlük (néhányat „mutatóba”. 1. December 20-án este benépesült a törökszentmiklósi Afész étterme, ezúttal azonban nem szórakozni vágyó emberekkel, hanem sok-sok kisgyermekkel és szüleikkel. Ezen a napon tartotta szakszervezeti bizottságunk a fenyőfa-ünnepséget. Nagy örömünkre sokan várták érdeklődéssel a télapót, aki az idén is elhozta az édességekkel teli zacskókat. Szám szerint száz- hatvamat, törökszentmiklósi dolgozóink gyermekei részére. (Vidéken is tartottak télapó estet.) Az ünnepséget három tanulságos kisfilm is tarkította, — írta Szekeres Sándor. 2. Az öregek napközi otthonában december 23-án rendeztünk fenyőfa-ünnepélyt, mélyen negyvenkét gondozottunk vett részt. Eljöttek erre — mint patronálok — a csépai tésztaüzem Tyeres- feova szocialista brigádjának (tagjai is. A kisdobosok műsorral színesítették a rendezvényt — számolt be az eseményekről Túri Andrásné. a csépai öregek napközi otthonának vezetője. 3. Csaknem egy éve patronálja brigádunk a szolnoki kisegítő iskola második osztályát. Azóta többször felkerestük a gyerekeket, figyelemmel kísérjük munkájukat A közelmúltban kedves meghívásuknak tettünk eleget. Részt vettünk fenyőünnepségükön, amely — színvonalas műsorával — nagy tetszést aratott brigádtagjaink között. Tiszteletűink, elismerésünk a pedagógusoké, akik nagy-nagy szeretettel és tűre. lemmel foglalkoznak a gyerekekkel, hogy ők is megtalálják hely üket az életben, és hasznos tagjai (tegyenek társadalmunknak. Így írt tapasztalatairól Fekete Ist- vánmé, az Agroker Vállalat (Szolnok) József Attila hétszeres szocialista brigádjának vezetője. Nyugdíjasok találkozója Hasonlóan sok levél érkezik szerkesztőségünkbe nyugdíjasok találkozóiról. Ezeket sem tudjuk mind közölni, de szívesen olvassuk, mert képet kapunk arról, hogy hol, hogyan törődnek az idős emberekkel. Lássunk ezekből is kettőt: „Ebben az évben mentünk nyugdíjba. December 17-én volt az első találkozónk a Szolnok megyei MÉK Vállalatnál. Ezúton is megköszönjük a vállalat vezetőségének, valamint a November 7. szocialista brigádnak a szíves vendéglátást. Valamennyiünk számára felejthetetlenné tették ezt a napot. A megemlékezésen ajándékcsomagot is kaptunk, s meglepetésként óvodások adtak műsort” — kaptuk a hírt Tiszatenyöről, a MÉK két nyugdíjasától. * * * December, 22-én a HVDSZ megyei bizottsága rendezett találkozót a , nyugdíjasoknak — írta Ács Károly szolnoki olvasónk. A meghívottak mind több éven át, az alakulás kezdetétől a megyei bizottság tagjai voltak. Varga Béla a megyei bizottság elnöke köszöntötte a tizenkét nyugdíjas társadalmi munkást, majd Gere Mihály titkár ismertette a jövő szakszervezeti tennivalóit. Kérte a nyugdíjasokat: közösen készítsenek visszaemlékezést a HVDSZ megalakulásáról. Négy nyugdíjas pénzjutalmat kapott. Ismét: a hízótápról Lapunk december 1-i számában „Mennyibe kerül a hízótáp?” címmel közöltük Bognár József jászberényi olvasónk panaszát. Tulajdonképpen Tösér Béla Jászapátiból érkezett levelének tartalma is azonos. Noha az újságban megjelent hirdetés szerint november 15-től mázsánként 20 forinttal olcsóbban vásárolható a háztáji sertéstáp, a gyakorlatban nem ezt tapasztalják — írták. Bognár József panaszára választ kaptunk Gervai Józseftől, a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és FeldőlA 685 szakaszból álló Polgári Törvénykönyv szabályozza többek között a kisajátítást is. A törvénykönyv azonban csupán a kisajátítás kereteit, elveit határozza meg, a kisajátítás részletes szabályozását külön jogszabályra bízza. Ez a külön jogszabály az 1965. évi 15. számú törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtásáról szóló 13/1965. (VII. 14.) Korm. számú rendelet, továbbá a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás részletes szabályairól szóló 1/1965. (VIII. 24.) PM—lm számú rendelet. Ezek a jogszabályok az elmúlt tíz év alatt jól betöltötték szerepüket. Megalkotásuk óta azonban jelentős változások történtek társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális életében. Mai társadalmi viszonyainknak és jövőnk fejlődési irányának már nem felelnek meg. Így például a kisajátítási kártalanítás irányáras rendszere már nem alkalmas arra, hogy az ingatlanok értékében jelentkező változásokat, kellően kifejezésre juttassa, hogy a spekulációs törekvéseket meggátolja. Elavult szabályok A tanácsok jelentősége, szerepe az elmúlt időszak alatt nagy mértékben emelkedett, a kisajátítási kártalanítási eljárásban azonban nem volt érdemi döntési lehetőségük. Nem érvényesült kellően a polgári törvénykönyvben lefektetett elv, mely szerint csak közérdekből kerülhet sor kisajátításra, s nem jutott kifejezésre, hogy ma már csak az állam szerezhet tulajdonjogot a kisajátított ingatlanra. Mindezek indokolttá tették, hogy a több mint tív éve fennálló szabályokat' olyan újak váltsák fel, amelyek megfelelően szolgálják társadalmi, gazdasági viszonyaink továbbfejlesztését. Ezért alkotta meg a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kisajátításról szóló 1976. évi 24. számú törvényerejű rendeletét, amely 1977. január 1-én lép hatálygozó Vállalat jászberényi körzeti üzemének vezetőjétől. Ennek lényege: az árengedmény háztáji koca-, malac-, süldő- és hízótápra vonatkozik. A vállalat azonban kétféle hízótápot forgalmaz: háztáji tápot, valamint hízósertés-tápot. Utóbbinak mázsája 396 forint, s magasabb a tápértéke. Főleg nagyüzemi gazdaságok juthatnak hozzá. (Természetesen a papírzsákot mindenféle tápnál felszámítják.) Bognár József elküldte nekünk a készpénzjegyzéket, vagy nevezzük mázsacédulának? Ennek tanúsága szerint is 50 kg hízósertés-tápot vásárolt. Helyesen fizetett érte 204,50 Ft-ot. A takarmányért 198 forintot, egy papírzsákért 6,50-et. Tösér Béla leveléből nem tűnik ki konkrétan: vásárolt-e tápot — s főleg, milyet! Ha vásárolt, úgy hisz- szük, nála is hasonló esetről lehet szó. Sertéshizlalás a Tiszazugban Feltétlenül meg kell köszönnünk a Szolnok megyei Állaitforgalmi ás Húsipari ba. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Miniszter- tanács a 33/1976. (IX. 5.) számú rendelet« gondoskodik, amely a kisajátítás részletes szabályait tartalmazza. Az új szabályozós lényege: a társadalmi szervezetek és a szövetkezetek adásvétel útján szerezhetik meg az ingatlan tulajdonjogát. Ha a tulajdonjogot adásvétel útján nem tudják megszerezni, akkor közérdekből kérhetik a szükségles ingatlan kisajátítását, ' azonban a- törvényerejű rendelet hatályba lépésétől kezdve kisajátítás útján kizárólag az állam szerezhet tulajdont. Az állam tulajdonába kerülő ingatlannak a társadalmi szervezetek, illetve szövetkezetek csak a használati és a kezelési jogát szerezhetik meg. A kisajátítási jogszabály rendelkezéseit eszerint úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az biztosítsa a társadalmi és egyéni érdek összhangját, a tulajdonos ingatlanéért kapjon megfelelő kártalanítást, de a kisajátítás ne adjon lehetőséget munka nélküli jövedelem- szerzésre. Ezzel áll összhangban az a rendelkezés, hogy a kártalanítás során figyelmen kívül kell hagyni épület és egvéb építmény esetében az átlagos igényt jelentősen meghaladó kivitelezést (luxusfcivi- telezést). Személyi tulajdon mértékét meghaladó ingatlanért egyébként járó kártalanítás összegét —. ha az ingatlan elidegenítési kötelezettség alá esik és a tulajdonos kötelezettségét nem teljesítette — 50 százalékkal csökkenteni kell. A jogszabály meghatározza aZt is, hogy milyen célokra lehet Ingatlant kisajátítani. E felsorolásban szerei pel többek között az is. hogy ingatlant kisajátítani állami (tanácsi) beruházásban megvalósuló lakásépítés, továbbá állami szerv, társadalmi szervezet és szövetkezet által szervezett, illetőleg munkáltatói támogatással megvalósuló csoportos korszerű családi ház és többszintes lakóházépítés céljára lehet. (A munkáltatói támogatás azt jelenti, hogy a munkáltató az építkezésben Vállalatnak, a vállalat villanyszerelő és vízvezeték- szerelő szocialista brigádjainak azt a nagy segítséget, melyet nyújtottak. Mihez? Ahhoz, hogy a Tiszazugban az oly régi, szinte hagyományos ágazatot, a sertéshizlalást ismét meghonosítsuk. A nagyrévi Tiszazug Tsz 2600 malacra, süldőre (50— 50 százalékos arányban) híz- latósi bérszerződést költött a vállalattal. Kapjuk az alapanyagot, valamint az 1500 F.t-os nevelési, hiZlalási hozzájárulást. A tsz „adja” a gondozást, s hozzá a helyet. Éppen ez utóbbi okozta a nehézséget a közösben. A már korábban megszüntetett és szinte teljesen felszámolt, elavult sertéstelepet csak jelentős javítással, a felszerelések pótlásával tudtuk hizlalásra alkalmassá tenni. Ehhez nyújtott jelentős segítséget 5000 forint értékű társadalmi munkával — munkaszüneti napon — a két brigád. Igaz, az összeg nem sok, de az erkölcsi értéket nem lehet forintban kifejezni. Kovács István Nagyrév résztvevők több mint 50 százalékának legalább a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség 10 százalékának megfelelő kölcsöntámogatást nyújt.) H közérdek előtérben A közérdek érvényesül abban a jogszabályi rendelkezésben is, hogy kisajátítani csak társadalmi szervezet működéséhez szükségies gazdasági, kulturális, sport, szociális létesítmény és üdülő, továbbá székház építése céljára lehet. Nincs lehetőség árrá, hogy az állam a kisajátítás útján megszerzett ingatlanokat magánüdülők céljára értékesítse. A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek a szövetkezet összefüggő területén levő tanya megszüntetése, s ezen felül gazdasági céljaik megvalósítása érdekében kérhetnek kisajátítást. Más szövetkezetek ipari. szolgáltató és kereskedelmi tevékenységük ellátásához szükségies létesítmény építésének céljára kérhetnek kisajátítást. De szövetkezeti székház céljára nincs helye a kisajátításnak. önálló, új lehetőségként jelentkezik az építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése. A tulajdonos kérelmére kisajátítani olyan beépítetlen telket lehet, amelyet öt évnél hosszabb idő óta építési tila-«- lom terhel, feltéve, hogy a tulajdonos a külön jogszabályban megállapított feltételek szerint csereietekre jogosult. de cseretelek nem áll rendelkezésre, vagy a tulajdonos szociális helyzete, vagy egyéb, méltánylást érdemlő körülményei miatt a cseretelek beépítésére nem tud kötelezettséget vállalni. A jogszabály szerint a Minisztertanács kivételesen (!) a törvényerejű rendeletben felsoroltakon felül más közérdekű célra is engedélyezhet kisajátítást. Dr. Magyari József a Szolnok megyei Bíróság elnökhelyettese (Cikkünk befejező részét egy hét múlva közöljük.) Vállalati vezetők és jogtanácsosok találkozója. Az első kezdeményezés volt a megyében, de talán az országban is. Hosszasan lehetne ecsetelni, mennyire időszerű volt szót váltani, mondhatnám azt is, hogy tisztázni, mi is tulajdonképpen a szerepe a jognak, hol a helye, mi a dolga a jogásznak a vállalatoknál, ma amikor a népgazdaság egészéhez igazodva önállóan gazdálkodik, amikor a központi akaratot nem direkt utasítások, hanem központi szabályozók közvetítik, amikor egyre nagyobb szerepe van a vállalatok közötti kapcsolatoknak, a termelési kooperációknak, az üzemek kapuin belül a munkaerőgazdálkodásnak, munkafegyelemnek, az egyre általánosabbá váló jogsegélyszolgálatról nem is beszélve. Nem tudom, hányszor hallottam már igazgatótól, főmérnöktől, főkönyvelőtől, hogy náluk aranyélete van a jogásznak, kevés a per, alig van dolga. Ügy vélik, ha simán megy minden: a termelés, az értékesítés, a vállalásaiknak eleget tesznek és nekik is korrektül teljesítenek a partnerek, akkor a jognak, a jogásznak ahhoz semmi köze. A szabályokat, a jogászt csak akkor „veszik elő” ha recseg a gépezet, nem futott be a megrendelés, a partnerek hibás alkatrészt küldtek, vagy fizetésképtelenek, túlszámláztak, tehát csak peres úton tehet tisztázni a vitát. Pedig a jog nem mindentől elrugaszkodott, légüres térben létező valami. Hiszen per is csak akkor van, ha a társadalmi-gazdasági viszonyainkat szabályozó, annak keA lakosság, a munkahelyi kollektívák, a szülői munkaközösségek is hozzájárultak ahhoz, hogy Jászberény épüljön, szépüljön az idén. Kezük nyomán szebbek lettek az óvodák, az iskolák, járda, vízvezeték-hálózat épült, új játszóterekkel, sportlétesítményekkel lett gazdagabb a város. Az ötödik ötéves terv első esztendejében 12 és fél millió forint értékű társadalmi munkával bizonyították: szeretik lakóhelyüket, mindenkor készek tenni a város fejlődéséért. A társadalmi munkák eredménye: kőburkolattal látták el a Fazekas, a Fehértói, a Honvéd utcát és a Bajnok utca egy részét. Több mint 2 kilométer járda épült a Tanács körúton, a Hunyadi, a Katona, a Riaj- ner Károly úton, a Puskin sétányon. Nincs a városnak olyan gyermekintézménye, amely ne érezte volna az idén is az ipari és szövetkezeti üzemek, a szocialista brigádok, a szülői munkaközösségek gondoskodását. Társadalmi munkában festették ki a tantermeket, esztergáltak polcokat, korszerű iskolai bútorokat. Asztalos és lakatosipari munkával, olajkályhák és egyéb tárgyak javításával járultak hozzá az iskolák, óvodák, bölcsődék korszerűsítéséhez. Társadalmi munkával épült a Gyetvai János Általános Iskola sportudvara, társadalmi munkások segédkeztek a hűtőgépgyári műjégpálya, az úszómedence, a sportöltözők építésénél is. Sportudvart kapott a Pelyhesparti Általános Iskola, retet, formát adó jogot megsértik. Alkalmazásának éppúgy megvan a „technológiája” mint a cipőkészítésnek, amit ha felrúgnak, a talp kerül a felsőrész helyére. Azon a bizonyos találkozón egy nagy vállalat igazgatója mondta, hoP" a vállalati jogászok munkájában a pereskedés másodlagos jelentőségű, hogy nélkülözhetetlen a szerződések előkészítésénél, megkötésénél is, nemcsak a szerződések teljesítésének peres kikényszerítésénél vagy épp kivédésénél. Ma még utópisztikusnak tűnik a vitaindítóban elhangzott elképzelés, amelynek lényege az volt, hogy akkor dolgozik jól a jogtanácsos ha nincs per. (Kétségtelen, hogy ma még nemcsak rajta, hanem nagyon sok objektív tényezőn is múlik.) De az mindenképp igaz, hogy ha maradéktalanul érvényesülne a szocialista vállalatok együttműködésében a kölcsönös segítségnyújtás elve és a jogász munkáját nem szűkítenék le sok helyen a jogi és tárgyalótermi csatározásokra, nagyon sok pert meg tehetne előzni. Végre nyilvános fórumon is elhangzott, amit nagyon sok jogász már régen várt, és ennek csak örülni lehet. De annak már kevésbé, hogy mindehhez egyetlen jelenlévő jogtanácsosnak sem volt mondandója, hozzáfűzni valója pedig jónéhány erősen vitatható véleményt is hallhattak, amelyeket ha valahol, hát azon a fórumon kellett volna tisztázni. Így hát ugyan volt vitaindító, csak — épp a vita maradt el. hoszabb lett, megszépült a Zagyva-parti sétány, új felszereléseikkel gazdagodott a Zagyva-parti gyermekjátszótér. * * * A ken deres i nagyközségi tanács megtárgyalta az idei évre tervezett községfejlesz- tési feladatok megvalósítását, és az összegzés kedvező eredménnyel járt. A nagyközségi tanács 1 millió 678 ezer forintot költött a szeptemberben átadott. 280 négyzetméter alap- területű községi iskolai tornaterem építésére; 366 ezer forintba került az Ady Endre és a József Attila utcában lefektetett ezerötszáz méternyi új vízvezeték, amihez a község lakói hetvenezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Ugyancsak a lakók segítségével csökkentették tízezer forinttal a Petőfi utcai 400 m1 területű járda építésének 90 ezer forintos költségét, a villanyhálózat bővítésének 23 ezer forintjából pedig négyezer forintot sikerült „lefaragni” ilyen módon. A társadalmi munka, amelyet ebben az évben Kenderes lakói végeztek, ötmillió forint értékű. Ebből négymilliót emésztett fel a belterületi és a külterületi földutak karbantartása. Jövőre az egy lakosra jutó társadalmi munka értékét ezer forintra tervezik a község vezetői, mivel a következő évi tervekben olyan feladatokat kell megoldani, mint az ivó- vízellátás javítása, a vízhálózat bővítése . és a régi járdák további korszerűsítése. 1977. január 1-től A kisajátítás új szabályai (1) Reálisabb megítélés K. K. Milliók társadalmi munkából Jászberényben és Kenderesen
