Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-29 / 307. szám
XXVII. évf. 307. sz. december 2»., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hogyan kamatozik? E gy valamire való művezető is jól tudja, ha valamelyik munkatársa befejezi mondjuk a középiskolát, munkája nem lesz rögvest értékesebb, mint társaié, akik esetleg csak nyolc általánost végeztek. Sokkal inkább gondol arra, hogy az illető érettségivel a zsebében nagyobb anyagi igényeket támaszt, esetleg főiskolára, egyetemre akar menni, tehát hosszú távon nemigen lehet számítani rá. A művezetővel nehéz vitatkozni, mert csakugyan nem biztos, hogy az a munka, amelynek elvégzése a dolguk, alaposabb képzettséget igényel-e. összhangban van ezzel a hazai jövőtervezők előrebecslése: Magyarországon az ezredfordulóig létesülő új munkahelyek közül mindössze minden ötödik lesz szellemi munkáé, a többi fizikai dolgoóé. Igaz, az idézett arány megtévesztő. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az új munkahelyek túlnyomó részében aligha lennének képesek olyan emberek becsülettel helytállni, akik szakmailag nem fölkészültebbek, mint mai, vagy főleg tegnapi társaik. Mit sem változtat ezen az oly gyakori értetlenség. Aki magasabbra törekszik, annak vállalnia kell az okos szembeszegülést; vállalnia kell, hogy megpróbálja megértetni azt, ami esetenként csöppet sem magától értetődő. A képzettségnek tudniillik korántsem csupán a közvetlen munkavégzés során érezhető a haszna. A művelt munkás szellemiségének kisugárzása szinte fölbecsülhetetlenül értékes. Légkörteremtő, emberformáló hatása képes akár egy egész munkahelyi közösség gondolkozásmódját befolyásolni. Némi túlzással: minden egyes ember szellemi kibontakozása előbb-utóbb megsokszorozódik; minden egyes ember tudásának gyarapodása elvileg megkönnyíti, s egyúttal valószínűbbé is teszi a szűkebb- tágabb környezetében élők szellemi kiteljesedését. Fűződik-e érdeke ehhez a folyamathoz a munkahelynek? Van-e belőle valamilyen haszna? Elvileg könnyű igent mondani. Gyakorlatilag azonban nem. A munkáséletmódról alkotott fölfogás, a munkás-világszemlélet magasabb szintre emelése nem a munkahely dolga. Vagy legalább is nagyobbrészt nem az ő feladata. Ezt akkor sem lehet tagadni, ha elfogadjuk: a munka minősége az élet minőségét is alapvetően befolyásolja. Alacsony minőségű munka nemcsak gazdaságilag, hanem szellemileg is alacsony színvonalú élettel jár együtt. A mi társadalmi rendünk azonban a termelőüzemet nem kizárólag a benne végezhető munka alapján ítéli meg. Nálunk a gyárat tudniillik nemcsak az árutermelés színhelyének tekintik, éppúgy, mint a munkást sem csupán termelőeszköznek. A gyár, a munkahely közérzetet, életfölfogást, világszemléletet is „termel”. Mégpedig egyáltalán nem mellesleg, mintegy az áru melléktermékeként. Mostanában gyakran kerül szóba az egészséges munkahelyi légkör, még gyakrabban az üzemi demokrácia. Vele kapcsolatban elsősorban a kellő tájékozottság fontosságát szokás emlegetni. Enélkül ugyanis a munkás érdemben nem képes beleszólni az üzem dolgába. Kellőképpen föl nem készült, alacsony szinten gondolkozó, bonyolultabb problémák között eligazodni képtelen ember azonban mitsem tud kezdeni az üzemi demokrácia nyújtotta lehetőségekkel. I lyenkor érzik fölöslegesnek egy-egy üzem irányítói a tájékoztatásba fektetett munkájukat, hiszen nincs semmi haszna. De ebbe semmiképp sem szabad beletörődni. Az üzemi demokrácia megteremtéséi, erősödését nem lehet csakis a tájékoztatástól várni. Igaz, jóval fogasabb feladat okosabb gondolkozásra, aktívabb értékítéletre késztetni az embert, mint csupán tényeket közölni vele. Sokkal nehezebb szüntelen ismeretgyarapításra ösztönözni, állandó szellemi lépéstartásra sarkallni, mint olyannak, elfogadni, amilyen. Ám a mi korunkban rendkívül sok múlik azon: beéri-e a társadalom a munkás munkaerejével, vagy számot tart vele párosuló szellemi erejére is. K. S. II hatósági tevékenységről tárgyalt a szolnoki városi tanács Tegnap ülést tartott a szolnoki Városi Tanács. A végrehajtó bizottság több fontos napirendi témát javasolt a testületnek. A javaslat alapján vitattak meg egy beszámolót a hatósági tevékenység helyzetéről és a városkörnyéki, községirányítási feladatok ellátásáról. E napirendi téma előadója dr. Tóth Éva, a végrehajtó bizottság titkára volt. Ezután a városi tanács vb terv- és munkaügyi osztályának tevékenységét elemezte a tanács, majd saját munkatervét készítette el a következő évre. A végrehajtó bizottság jövő évi munkatervéről is tájékoztatták . a tanácstagokat. Negyedik napirendi pontként Kukri Béla tanácselnök számolt be a végrehajtó bizottság két tanácsülés közti tevékenységéről, a fontosabb eseményekről és intézkedésekről. #• Nagyobb szénhidrogénvagyon Teljesítette tervét a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem december 27- én *— négy nappal az év vége előtt — teljesítette 1976 évi termelési előirányzatát: 228.700 méter kutató és feltáró fúrást végzett a Szegedtől a Nyírségig húzódó, kiterjedt alföldi területen. Az olajbányász szocialista brigádok munkaversenyének egyik fő célkitűzése volt, hogy eszközeikkel elősegítsék az ország energiaháztartásának kiemelt szerepét betöltő szén- hidrogénvagyon-készlet növelését. Gyakorlatilag 25 ezer méterrel többet fúrtak, mint 1975-ben a negyedik ötéves terv utolsó esztendejében. Az olajbányászok teljesítményének értékét növeli, hogy a megnövekedett tervfeladatok teljesítését év közben objektív körülmények, béléscsőhiány stb. akadályozta. A munkásgárda azonban mindig a helyén volt, és magasabb fokú szervezettséggel, a munkaidő jobb kihasználásával az időközben előforduló kisebb-nagyobb lemaradásokat időről időre behozta. A megnövekedett éves tervfeladatot — a tavalyinál 25 ezer méterrel több kutató és feltáró fúrást — lényegében a múlt évivel azonos munkáslétszámmal illetve fúróberendezésekkel teljesítették, ami arra utal, hogy a termelékenység is hatékonyan növekedett. A kutatások során igen fontos szerepe van a megfúrt rétegek vizsgálatának. Ezen a téren is példás helytállásról tettek tanúbizonyságot. A fúrási méterterv teljesítésével egy- időben a kitűzött rétegvizsgálati tervet nemcsak teljesítették, hanem jelentősen túl is szárnyalták, 410 helyett 553 rétegvizsgálatot végeztek el. Az üzem dolgozói az idei terv teljesítése után sem tértek pihenőre, hanem a hátralévő napokat is intenzíven kihasználják. December 31-ig várhatóan mintegy hatezer méter kutató és feltáró fúrást produkálnak az 1976 évi terven felül. Mint a bevezetőben szó volt róla a kutató és feltáró fúrások célja, újabb területek feltárása. a hazai szénhidrogénva- gyon-készlet növelése. E téren is biztató a helyzet. Bár a feltárt olaj- és földgázkészletek felmérése még tart, annyi máris bizonyos, hogy a megtalált szénhidrogénvagyon nagysága a tervezett értéket lényegesen meghaladja. E. S. NŐK HELYZETE A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN A Szolnok megyei TESZÖV a termelőszövetkezeti nőbizottságok elnökei részére Szolnokon, Jászberényben, Mezőtúron, Kunszentmárton- ban és Tiszafüreden rendezett ebben a hónapban tájtanácskozásokat. A megye valamennyi termelőszövetkezetének képviselői a gazdaságok nőpolitikái intézkedési terveinek végrehajtását értékelték, és a következő évi feladatokat vitatták meg. Az immár hagyományosnak mondható tanácskozás a mezőgazdaságban dolgozó nők bérezésének, beosztásának helyzetével, a vezetésben való részvételükkel és munkakörülményeik javításával foglalkozott. KEDVEZMÉNY ZÖLDSÉGTERMELŐKNEK A zöldségtermelők anyagi érdekeltségének fokozására — mint ismeretes — 1977-ben emelkednek a felvásárlói (termelői) árak, mégpedig olyan mértékben, hogy a gazdálkodók megtalálják számításukat. A zöldségfélék fel- vásárlási árszínvonala jövőre — az 1975 évihez képest — átlagosan 23—25 százalékkal emelkedik, és a tartósító ipar is nagyobb összeget fizet majd a termelőknek az áruért. Egyéb kedvezményekben is részesülnek a gazdálkodók, például a termelést számottevő mértékben fejlesztő nagyüzemek, pályázat alapján a zöldségből származó árbevétel 10 százalékának megfelelő mértékű támogatásban részesülnek. . Jövőre a tervek szerint az ideinél mintegy tíz százalékkal nagyobb területről takarítanak majd be zöldségféléket. TSZ-ELNOKOK TOVÁBBKÉPZÉSE A hajdúszoboszlói Délibáb Szállóban január 4—7-ig rendezik meg a Szolnok megyei termelőszövetkezeti elnökök részére szervezett továbbképzést. A négynapos előadásból és tapasztalatcseréből álló továbbképzés a mezőgazdaság jövő évi feladataival és nak vitát. a gazdálkodás pénzügyi és közgazdasági szabályozásának rendszerével foglalkozik. Az első napon Váncsa Jenő, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese tart előadást az 1977 évi műszaki fejlesztési feladatokról. Másnap pedig Villányi Miklós pénzügy miniszter-helyettes, a mezőgazdaság és a gazdasági szabályozó rendszer kapcsolatával foglalkozik. A délutáni órákban konzultációk lesznek, amelyeken a termelőszövetkezetek feladatait vitatják meg az elnökök. Ezeket a konzultációkat Szabó István, a TOT elnöke vezeti. A harmadik napon dr. Barna tiuünt, Szplnok megyei főügyészhelyettes a szövetkezetekben tartott ellenőrzéseket és azok tapasztalatait ismerteti, majd délután a TESZÖV titkára, Sári Mihály tart előadást a szövetségi munka feladatairól. Az utolsó napon a szövetkezeti elnökök a gazdaságok fejlesztésének feladatairól folytatói TERMÉK VIZSGÁJA December nevezetes hónap a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárának történetében. Az év utolsó havában hagyta el ugyanis az üzem új, korszerű technológiai gépsorát — Európában elsőként — az amerikai Span- Deck licenc alapján készült szendvicspanel. Az üzempróbák során gyártott 15 méteres fesztávolságú betonpanelekkel az USA-ból akkor itt tartózkodó szakemberek is rendkívül elégedettek voltak. Az idén gyártott több mint 5iw négyzetméter területű panel az Építésügyi Minőség- ellenőrző Intézetbe kerül — minősítésre, hogy aztán a jövő tavasztól már folyamatosan, mintegy 50 ezer négyzetméter készüljön a különböző építkezéseken egyaránt hasznosítható, jól variálható termékekből. EGY MONDATBAN — Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumban tegnap a lakásépítésben tett erőfeszítéseik és sikeres eredményeik elismeréseként Sárost János miniszterhelyettes kitüntetéseket adott át az ÉVM-vállalatok dolgozóinak. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat szolnoki gyáregységében kifejlesztettek egy zöldség- és füszerpaprika-száritá berendezést. Eddig nyugati valutáért, külföldről szerezték be ezt a gépet. A Kalocsai Állami Gazdaságnál helyezték üzembe a szolnokiak első berendezését. Képűnkön a terménytovábbító lemezt perforálják. M. G. Új osztállyal gyarapodott a Hetényi Géza kórház A Hetényi Géza kórházrendelőintézet, a megye vezető egészségügyi intézménye, ebben az évben több új létesítménnyel gazdagodott. Április végén nyílt meg több millió forintos költséggel épült 268 ágyas belgyógyászati pavilon és ugyanekkor kezdte meg munkáját — az országban is elsőként — a sürgősségi betegfelvételi osztály. Az ötemeletes új belgyógyászati pavilon elkészültével csökkent a zsúfoltság, ugyanakkor a „megüresedett” kórtermekben helyet kaphattak olyan részlegek, amelyek eddig még kevés lehetőséggel, vagy egyáltalán nem működtek. Ilyen az új ideg-elme osztály is. Elődje, a régi Il-es belgyógyászaton „megtűrt” 20 ágyas idegosztály, nem tudta megfelelően kielégíteni az igényeket; elmegyógyászati része pedig a szolnoki kórháznak eddig még nem volt. A megyei tanács vb. egészségügyi osztálya olyan fejlesztési porgramot dolgozott ki. amely 1990-ig három ütemben növeli majd az elmegyógyászati helyek számát. A megvalósítás első lépcsője ez az új osztály, amely novemberben részlegesen már megnyílt. Az osztály idegbetegeket gyógyító részlegében már fogadják a pácienseket, január-februárban várhatóan elkészül az elmebetegeket gyógyító rész is. Ugyancsak januárban kezdik meg az újszászi tüdőgyógyintézet átalakítását, amelyet a szolnoki kórház részlegeként szintén elmebetegek ellátására tesznek alkalmassá. Vizsgálat eletroenkefalográffal Mezőtúri fazekasok Már a jövő évi exportra dolgoznak A mezőtúri fazekasok népművészeti, háziipari szövetkezetéből a hét elején indították útnak az idei utolsó exportszállítmányt. A nagykunsági fazekasok termékei már a korábbi években, évtizedekben is ismertek voltak a világ sök országában. A nyugati országok vásárlói azonban főleg az év eleji frankfurti nemzetközi kerámiakiállításon figyeltek fel a szebbnél szebb termékeikre, sokszínű és formájú ivóalkalmatosságaikra, tálaikra, vázáikra. A növekvő érdeklődést tanúsítja, hogy 1977-re az ideinél 50 százalékkal több, együttesen 6 millió forint tőkésexport árualapot képeznek. A szövetkezet alkotó- műhelyeiben december utolsó napjaiban már jórészt a jövő évi megrendelésre dolgoznak. Elsősorban a kézi- korongozású termékeik számát gyarapítják, mert ezekre a legnagyobb az igény. Az üzletkötések alapján jövőre többek között az NSZK- ba, Hollandiába, Svájcba, Franciaországba, Svédországba exportálnak, de mintakollekcióikból kerül a tengeren túlra. Japánba és USA-ba is. A szövetkezet szeretné megtartani a jövőben is külföldi piacait, sőt a nagyobb igények kielégítésére is felkészül. Januárban 1100 négyzetméter alapterületű, korszerű üvegcsamok építését kezdik meg. A kemencéket modernebb technikára, földgáz fűtésre állítják át. Továbbfolytatják a telep közművesítését, a későbbiekben pedig modern szociális létesítményt is építenek.
