Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-28 / 306. szám

1976. december 28 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T » Olimpikonok, bajnokok, fradisták — miniben Mind több és több mini­könyv kerül forgalomba. A különböző témakörök mellett most már évről évre jelentő­sebb szerepet kapnak a sport­tárgyú „minik”, amelyek íz­léses kivitelükkel és színes tartalmukkal sok hívet sze­reztek maguknak. A sport­miniket többnyire a Sport­propaganda Vállalat gondo­zásában adják ki — mondja Léwald György igazgatóhe­lyettes. Mióta készülnek Magyaror­szágon minikönyvek? — ez volt az első kérdésünk. — Az ötvenes évek végén jelentek meg az első mini­könyvek, de a sportvonatko- zásúaknak csak 5 éves a múltjuk — válaszolta. — „Magyarok az olimpiákon” — ,volt a címe az elsőnek, amely kék kötésben — 6000 pél­dányban — jelent meg a müncheni ötkarikás játékok tiszteletére. Ezt újabbak kö­vették olimpiai győztesekről, világ- és Európa-bajnokok- ról, tavaly a felszabadult ma­gyar sport három évtizedéről és a Budapesten rendezett ví­vó világbajnokság alkalmá­ból. Valamennyit szinte per­cek alatt szétkapkodták, ami azt mutatja, hogy óriási a tá­bora a kis könyveknek. — Nagyon mutatósnak ígérkezik idei utolsó mini­könyvünk, a „Hajrá Fradi”, amely december első napjai­ban kerül forgalomba, és a számozott példányokon az FTC eredeti jelvényét helyez­te el a nyomda, míg a többin csak a „másolatát”. Ebben a könyvben az olvasók — és gyűjtők — megismerkedhet­nek a klub történetével, ered­ményeivel, legkiemelkedőbb sportolóival, s illusztráció­ként sok eredeti fénykép szolgál. Milyen minikönyvek jelen­tek még meg 1976-ban? — Az egyik legjelentősebb a magyar labdarúgó-bajnok­csapatokról szóló volt, de ezen kívül mikro-mini kiad­ványaink is megjelentek. (Egy-egy ilyen könyv dióhéj­ban is elfér.) Ezek egész kis terjedelműek; a montreali olimpián részt vevők fogada­lomtételének szövegét példá­ul 1.5x1 centiméter méretű mikrobán bocsátottuk ki, s ezt valamennyi olimpikon megkapta ajándékként. — Már készek jövő évi ter­veink is; általában esemé­nyek, évfordulók alkalmából adunk ki ilyen könyveket, így 1977-ben megjelenik az olimpikonok arcképcsarnoka, a válogatott labdarúgók port­réja, a sakkvilágbajnokok életét felelevenítő könyv és a magyar asztalitenisz sport 75 éves jubileumára készülő ki­advány. A mai minikönyvek már 10.000—10.000 példányban ke­rülnek forgalomba, áruk 80— 100 forint, de értékük — amint elfogy — évről évre nő. — Mint kiadó, örülünk, hogy a sport-miniknek is ilyen nagy lett a tábora, gon­dosan üévelünk azonban ar­ra, nehogy dömping legyen belőle, mert az csökkentené az értékét — mondta befeje­zésül Léwald György igazga­tóhelyettes. Valójában a mi­ninek az is a varázsa, ha csak mini számban kerül forga­lomba ... K. M. Mától Kecskeméten Az úttörő-olimpia országos döntője Kecskeméten ma kezdődik és 30-ig tart az úttörő-olim­pia téli országos döntője. Megyénket a területi döntő­kön jogot ‘ szerzett asztalite­niszezők. birkózók és csel- gáncsozók képviselők. Birkózásban Lakatos Győ­ző, Lázár Tibor és Papp Ti­bor túrkevei, Fülöp Gyula jászberényi, valamint Lévai Mihály törökszentmiklósi versenyző lép szőnyegre. Az asztaliteniszezők második korcsoportjában Vágó Ildikó (Jászapáti, Petőfi úti iskola), Göblyös Zsolt (Törökszent- miklós, Rózsa téri iskola), míg az első korcsoportban Egervári Márta (Szolnok, Beloiannisz úti iskola) és Katona Attila (Jászapáti, Pe­tőfi úti iskola) igyekszik jó hírnevet szerezni megyénk úttörő sportjának. Esemény Idegenben szerepelnek: a Szolnoki Vízügy-Dózsa, a Szolnoki MÁV, a VOLÁN SE, a Lehel SC és a Törö'kszent- miklósi Vasas utánpótlás asz­taliteniszezői Salgótarjánban ifjúsági, serdülő és újonc Felszabadulás emlékverse­nyen. Bartalis István a Vízügy-Dózsa új edzője Az új esztendő jelentős fordulatot hoz a Vízügy-Dó­zsa sportegyesület életében. A klub vezetői a közeljövő­ben sorra kerülő közgyűlés elé terjesztik azt a javasla­tot, amely szerint a jövőben Vízügy SE néven Szerepel­nek * az egyes szakosztályok sportolói. A volt bázisszerv, a Belügyminisztérium a jö­vőben új elvek alapján tá­mogatja a hatáskörébe tar­tozó klubokat, így kerül sor néhány együtt töltött év után a „válásra”. Természetesen nemcsak új névre, de néhány sportág­ban új munkastílusra is szükség van ahhoz, hogy a vízi sportok ismét dicsőséget hozzanak a megyeszékhely­nek. Az úszók egy helyben topogása régi gond az egye­sületnél, s minden bizonnyal előrelépést jelent majd an­nak az elképzelésnek a meg­valósítására, amely már pa­píron van: elkészült ugyanis a jelenleg nyitott uszoda tá- tortetős terve, és a szakem­berek arra számítanak, hogy egy-két éven belül az való­ra is válik. A vízilabda szakosztály új esztendei programjában is tiszta lapot nyitottak. A jövőben a vezetőedzői tisztet Unbán Lajos helyett Barta­lis István látja el. A szak­ember régóta bábáskodik már a medencék körül: va­lamikor vízilabdázóként tag­ja volt az országos bajnok­ságot nyert MAC csapatá­nak, majd az OSC alapító edzőjeként tevékenykedett. 1965-től 1971-ig az Ifjúsági válogatottat vezette számos sikerre, később pedig a sportág országos vezetésé­ben dolgozott. Amint el­mondta fővárosiként — a vidéket pártolva. A Testne­velési Főiskolán szerzett szakedzői képesítést, és a jövőben Szolnokra költözve lakhelye szerint is vidéki­ként szolgálhatja a yidék sportját. Véleménye szerint nem lesz túlzottan könnyű hely­zetben, hiszen jó néhány já­tékostól elbúcsúzott a csa­pat. Pintér és Hecsei dr. be­fejezte az aktív játékot, Pásztrai az OSC-be távozott. Az ifjabb reménységek kö­zül Dudás és Bózsó Szege­den tanul tovább, Rekita a fővárosban végzi az iskoláit, de őrá továbbra is számíta­nak. Akikkel az alapozást január 3-án elkezdi, azok a következők: Pintér F„ Ugrai, Vezsenyi K. dr., Boros dr., Varga J., Cseh S., Agócs, Bogdán, Rekita, Halász, Ber­kes, Kuczora és még néhány fiatal az utánpótlás legígére­tesebbjeiből. A tervek kö­zött szenzációs előretörés nem szerepel, elsősorban a szakosztály tagjainak kíván­nak hosszú távra jó közér­zetet biztosítani, — megold­va néhány sürgető munka­helyi problémát és továbbta­nulási gondot. Bartalis Ist­ván jó munkatársakra ta­lál az olimpiai bajnok Hasz-' nos Istvánban, aki az után­pótlással foglalkozik és az úttörőket edző Urbán Lajos­ban, a felnőttek korábbi trénerében. MOZI Szolnok Vörös Csillag : A győzelem örökösei (du.) A rendőrnő (16, 20%ros felemelt helyáron!), Tisza: Péntek 13., Tallinn: Edit Piai (16), Vegyi: Követem a kijelölt irányt, MÁV: A londoni férfi. Szanda- szőlős Terv: Holtbiztos tipp (50%-os felemelt helyáron!). Jászberény Lehel: Arany vadá­szok (14, 20%-os felemelt hely­áron!). Jászapáti Táncsics: Ol- só regény (16). Kisújszállás Ady: Nősülni tudni kell. Kun­hegyes Szabadság: Foglalkozá­sa riporter (14). Kunszentmár- ton Körös: Conrack. Mezőtúr Dózsa: Vége a vakációnak," Szabadság: Szigorú kamaszkor. Béke: A Sakál napja (14). Ti­szafüred Tisza: A három testőr. Törökszentmiklós Dózsa: A kékruhás nő (14), Hunyadi: Meztelen diplomata. Túrkeve Vörös Csillag: Osceola. RÁDIÓ SZOLNOKI STÜDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Pár perc dzsessz.. — 17.10: Üttörőhíradó — szerk.: Vágási Kálmán. — Részletek Strauss: Denevér című operett­jéből. — 17.35: Intermezzó. ösz- szefoglaló a hónap zenei esemé­nyeiből — Kutas János műsora. — 18.00: Alföldi krónika. — 18.15: Az év slágereiből VI. — 18.28: Hírösszefoglaló, műsorelő­zetes. KOSSUTH: 8.27: Zseni kerestetik I. rész. Elherdált „Edisonok” és a te­hetségvédelem (ism.). — 8.57: Zenekari muzsika. — 10.05: Höohöc katona. Szűts László mesejátéka (ism.). — 10.34: Ra­vel: A pásztoróra. Egyfelvoná- sos opera. — 11.23: Schumartn- kórusok. — 11.37: A Pickwick Klub. Charles Dickens regénye folytatásokban. VHI. rész. (ism.). — 12.35: Melódiakoktél. — Köz­ben: 13.10: Törvénykönyv. — 13.25: A Melódiákoktól folytatá­sa. — 14.07: A három rabió. H. rész. Irta és zenéjét szerezte: Thorbjörn Egner. — 14.50: Éneklő ifjúság. — 15.10: Sebes­tyén András: Szvit fúvószene­karra. — 15.24: Az élő népdal. — 15.34: Németh Andor-műsor. — 16.05: Harsan a kürtszó! — 16.35: Mozart: B-dúr szimfónia K. 319. — 17.07: Szállítanánk, de mivel? — 17.32: Prokofiev: D- dúr szonáta. — 18.00: Á Szabó család. — 19.15: Színes népi mu­zsikát — 19j55 : Vendégünk volt... — 20.23: Hallgassunk operát! Rossini: A sevillai bor­bély. Kétfelvonásos opera. — 22.20: If j. Sánta Ferenc népi ze­nekara játszik, Kárpáti István nótákat énekel. — 22.45: Medi­táció. — 22.55: Peter Pears dal­estje a Bergeni Fesztiválon. — 0.10: Operettdalok. PETŐFI: 8 05: Koltay Valéria operett­felvételeiből. — 8.20: Frontorszá­gok frontjai. I. rész. — 8.33: Nóták. — 9.20: A szakszervezet tárgyalta. — 9.33: Érdekes tör­ténetek (ism.). — 9.43: A fran­cia történelem dalaiból. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Látószög. — 12.00: Dzsesszfelvé- telekből. — 12.33: Nyugalmat ad a fény. — 12.50: Hangszerszólök. — 13.33: Beszélni nehéz. —14.00: Operaslágerek. — 14.30: Hírek. Körzeti időjárás. —14.35: Tánc­zenei koktél. 15.20: Könyvről könyvért — Oroszlányból. — 15.30: Hírek. 15.33: Műsoris­mertetés. — 15.36: Találkozás a stúdióban. — 16.30: Hírek. — 16.33: Csúcsforgalom. — 18.00: Horusitzky Zoltán: Négy balett­kép. — 18.33: Rigó Jancsi. Rész­letek Fényes Szabolcs—Békeffi István operettjéből. — 19.15: Miért a szén? Beszélgetés dr. Jászai Tamással. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.33: Remek­írók —, remekművek. — 21.04: Verbunkosok, népdalok. —21.40: A Panta Rhei és a Hungária együttes hangversenye a Láng Művelődési Központban. — 22.33: Tíz perc külpolitika. — 22.43: Kellemes pihenést! TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.59: Idősebbek is elkezdhe­tik (színes!). Tévétorna (ism.). — 9.05: Szünidei matiné. Mihály úr kalandjai. Lengyel filmsoro­zat (ism.). XIH/5. rész: Basia férje. XHI/6. rész: Az erőd pa­rancsnoka. — 10.00: Én sem va­gyok itthon. Csehszlovák kis- filmsorozat. 5. rész: A váza. 6. rész: Születésnap. — 10.20: Stan és Pan. Francia rajzfilmsorozat. 9. rész: Az estélyek estélye. 10. rész: Hol az az oroszlán? — Beszélgetés Gelei Józseffel Géléi (az előtérben) és Sebestyén dr. a sérült Lódival Géléi József izzadtan lép ki a fürdőből, szabódik: „El­nézést. hogy késtem, de né­hány játékos túlóra kíván­ságának tettem eleget”. Ki­mutatások halmaza fölött könyököl a Szolnoki MTE edzője. Nemcsak saját játé­kosainak, hanem az ellenfe­lek teljesítményét is vezeti. Füzeteiben „naprakész” az NB II teljes mezőnye. Az interjú előtt eszembe jut, hogy többen nehezen oldó­dó embernek ismerték meg Géléi Józsefet. A beszélge­tés erre, s több más ké­telyre is válasz ad. — Hogyan került Szol­nokra? — Nyáron Tatabányán úgymond szabadlistára ke­rültem. telefonáltak, jön­nék-e Szolnokra. Nem tu­dom ki gondolt rám, ki ja­vasolt. Azóta se kérdeztem meg senkitől. — Elfogadta az ajánlatot, jött. Eltelt másfél év. Ho­gyan szembesíti a valóságot az akkori várakozással? — A várakozásról talán annyit hogy nyugat-európai és ausztráliai ajánlataim voltak, edzőnek hívtak, re­mek lehetőségekkel. Az MLSZ végül is nemet mon­dott, azzal az indokkal, hogy Magyarországon van szükség rám. Lehet, hogy senki sem hiszi el, de nem a pénzért mentem volna külföldre. Tanulni akartam. Kapus­ként jöttem rá, hogy az em­bernek nemcsak a ruga­nyosság, a játéktudás a kin­cse, hanem ami a fejében van. Benne jártam a kor­ban amikor megtanultam angolul, úgy hogy öt hétig egyedül tolmács nélkül is megéltem a nyelvtudásom­mal. Persze a tanulásnak gyökere van. A hatvanha­tos világbajnokságon, ami­kor jó néhány nagy játé­kossal megbarátkozhattam volna, már születése előtt megszakadt a kapcsolat. A kezemmel „magyaráztam”. A fiamra már más vár. Az egyik tizenhat, a másik ti­zenkét éves, s harmadik osztálytól nyelvtagozatra járnak. — Nem maradt tüske az elmaradt külföldi út miatt? — Egyáltalán nem. Ott sem fenékig tejfel, ott is mindenért meg kell küzde­ni, a sportban még jobban mint itthon. Ami pedig az idegen nyelvet illeti, bár­mennyire is tudja az émber, gyakran még Magyarorszá­gon is nehéz megértetnie önmagát. — Végleg feladta azt a 10.30: Bikk-Makk. Bábfilmsoro­zat. 1. rész: Bikk-Makk előke­rül. 2. rész: Kertészkedés. — 10.55: A gőgös hercegnő. Ma­gyarul beszélő csehszlovák me­sefilm (ism.). — 15.48: Hírek. — 15.55: Labdarúgó Képes Sport Teremkupa I. nap. Videoton— Vasas és Rába ETO—O. Dózsa mérkőzés. Közvetítés Győrből. — 17.40: Szépen, jól magyarul... — 17.50: A költészet percei. Ta­deusz Rozewicz. — 18.05: Rek­lámműsor. — 18.10: Mindenki is­kolája. (A december 22-i adá­sok ismétlése!) 8. Fizika. Fizi­kus szemmel. — 18.40: Reklám­műsor. — 18.45: 6. Földrajz. Fej­lődő országok Ázsiában és La­tin-Amerikában. — 19.15: Esti mese. — 19.20: Idősebbek is el­kezdhetik (színes!). Tévétorna. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kis- filmek a nagyvilágból. Ember és Föld (színes!). Spanyol ismeret- terjesztő rövidfilmsorozat. A ví- zimadarak élete. — 20.30: A vi­lág legnagyobb könyvtárában. Szovjet rövidfilm. — 20.50: Szi­get az Adrián (színes!). Rövid- film egy jugoszláviai turistaút- ról. — 21.10: Ez csak divat! Ze­nés, táncos divattörténet. — — 21.30: Csak ülök és mesé­lek . .. Vitray Tamás műsora. IV. rész. — 22.35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 20.00: Shakespeare: Lear ki­rály. Dráma három felvonásban. A Nemzeti Színház előadása, fel­vételről. — 21.15: Közben: Tv- híradó 2. BUKAREST: 9.00: Iskolatévé. — 10.00: An­gol film. — 15.00: Matiné. — 17.45 : Pioníroknak. — 18.20: Es­ti mese. — 18.30: Tv-híradó. —" 19.00: 1976. belpolitika. — 19.30: Tv-színház. — 22.05: Tv-hiradő. tervét hogy külföldön is szerencsét próbáljon? — Van most elég gondom, nem hogy ezzel foglalkoz­zam ... — Mennyi a fizetése? — Nyolcezer forint, de rögtön hozzátenném. nem mintha mentegetni kellene magam, kocsim nincs. A pénz a család külföldi út­jaira megy el.. — Az érzéseket már sor­ra vettük, s nézzük most talán az elmúlt hónapokat. Hogyan sikerült az ismer­kedés? — Jól érzem magam, mondhatom, otthon vagyok. Érdekes, még játékos pá­lyafutásom alatt is gyak­ran elkapott a honvágy, hogy hazamehessek szülőfa­lumba, Kunmadarasra. Pe­dig akkor Magyarországon voltam. A honvágyról jut eszembe, 1956. az ellenfor­radalom, amikor az ifjúsági válogatott túrájáról nem jöhettünk haza. „Buli mécs­esekkel” kerestük meg a szálloda árát. az étkezést, a ruházatra valót. Amikor rendeződött a helyzet, egy lokálban ültünk le, ki ho­gyan gondolja tovább. So­kan Dél-Amerikát választot­ták, mások Spanyolorszá­got, s nem mintha érdem lenne, hiszen önmagam pa­rancsának tettem eleget, egyedül én jöttem haza ... — Géléi Józsefnek ki a főnöke? — A klub elnöke, s ha nagyon szigorúan nézem, akkor a szakosztály veze­tője is. Ha arra gondol, hogy ki bírálhat, arra azt felelhetem, hogy mindenki. Amikor a labdarúgók mun­káját értékelik akkor. ha ok van rá, a kritikából bő­ven kijut az edzőnek is. Nemcsak az első csapatért, hanem nyolc-kilenc edző munkájáért, a tártál ékoktól az úttörőkig mindenkiért fe­lelek. — Támadás, tehát nem bírálat, hanem kellemetlen, esetleg hátulról érkező szú­rás nem érte? — Tudtommal nem ... — Azt tartják az edzők kiszolgáltatott emberek ... — Így nem mondanám, meg aztán nagyon sok mú­lik az edző alkatán. Én pél­dául sokkal több hibát ta­lálok magamban, mint má­sok. A beismetéstől nem fé­lek. A Kossuth KFSE meccs után magamtól álltam a játékosok elé és mondtam: hibáztam. Akkor, a szent­endrei mérkőzésen a ki­lencvenedik percben a ti­zenhatosról szabadrúgáshoz jutottunk. Előre küldtem Si­mont. gondolván, hogy egy- egy után nyerhetünk, hi­szen ő kitűnően fejel. A szabadrúgás nem sikerült. Sebők elcsúszott. Kolláth nem ért vissza a támadók­kal, a lényeg: Magos az utolsó másodpercekben el­futott, gólt rúgott. Döntet­len helyett kettő-egyre ki­kaptunk. A gólt miattam kapta a csapat, bár a vég­eredmény ellenkező, győze­lem is lehetett volna. — Nem fél, hogy az ön­kritikával veszít a tekinté­lyéből? — Az őszinteség a leg­fontosabb, s én is csak azoknak hiszek, akik elis­merik. hogy maguk is hi­báznak. — Van kedvenc játékosa? — Nekem a becsületesen élő és készülő lelkes játé­kos az ideálom, csak azután jön a teljesítmény. Többet ér aki egyenletesen, önma­gához képest sokat ad. mint aki kiemelkedő tudását csak néhányszor villogtatja. Egy csapatban különféle embe­rek játszanak, sokukkal akad gondom, de minden­kiben meg lehet találni az értéket. Lényegében jó gye­rekek, rendes emberek, még ha nem is mindig úgy visel­kednek, ahogy kellene... — A szavaiból mintha engedékenységet lehetne ki­hallani ... — Lehet. De néhány já­tékostól, akik mérgezték a csapat szellemét, már én váltam meg. Erre a témára is van egy emlékezetes pél­dám. Boskovot. a jugoszláv válogatott egykori edzőjét a Feyenoordhoz hívták, ahol Van Hannegen a legutóbbi világbajnokság kiváló hol­land csatára játszott. Bos- kov közölte a feltételeit, s az egyikben Van Hannegen menesztését követelte. A csapatvezetők csodálkoztak: miért? Az edző válaszolt, hogy a válogatott játékos tele van pénzzel, ma még viszi a csapatot, de holnap már visszahúz. Boskov is azt akarta mondani, hogy ha az egyesület érdekeiről van szó. nem lehet engedé­keny az ember. A személyes kisebb-nagyobb botlások pedig más kategóriába tar­toznak ... — Hogyan büntet? — A legérzékenyebb két­ségtelenül a pénzbüntetés. A prémiumból késésért per­cenként öt forintot vonok le. ha valakit reklamálásért figyelmeztet a bíró száz fo­rintba kerül, a kiállítás pe­dig az eltiltás heteit szá­molva ugyancsak száz-száz forint. Ha győz a csapat, a prémium egy meccs ^ után hatszáz forint, egy hónapra számolva tekintélyes sum­ma. Egyébként azzal együtt, hogy hiszek a büntetés pe­dagógiai hatásában, a játé­kosok magatartásának ug­rásszerű javulását mégsem ennek tudom be. — Ha most az újságíró helyében ülne, milyen kér­dést írna a jegyzetfüzetbe? — Nem is tudom mit kel­lene. Talán egy tatabányai tanulságot? A bányász csa­patban tizenhárom évi já­ték után lettem vezetőedző, s nyolc-kilenc meccs után rögtön előkelő helyre kerül­tünk. Akkoriban Gál Pista bácsi, a tröszt vezetője fél­rehívott, s azt mondta: nem örül a sikernek. Nem örül. mert szerinte nem lesz jó vezetőedző az, aki nem ka­pott néhány pofont, s nem tud felülkerekedni a meg­próbáltatásokon. Akkor még nem is éreztem, mennyire igaza van. Csak később jöt­tem rá, amikor elküldték Tatabányáról. Megtudtam, pontosan Pista bácsi volt a menesztésem egyik kezde­ményezője ... M. A. Pofonoktól edződik I rr az edző...

Next

/
Oldalképek
Tartalom