Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-28 / 306. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 28. Mesterséges holdak az éhezés elleni világküzdelemben Milyen lesz a jövő iskolája? Földünk lakossága az ezredfordulóra meghaladja a hat milliárdot. A demográfiai korszakban nemcsak az egyre növekvő népszaporulatnak az élelmezése, hanem annak az éhező 400 mililó embernek ellátása is foglalkoztatja a szakembereiket akik ma Afrika, LatinAmerika és Ázsia fejletlen és fejlődő országaiban élnék. Az űrkutatásban vezető két hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, ma már képes arra, hogy az éhezés elleni világküzdelmet a világűrből végzett kutatásokkal is támogassa. Ma már olyan mesterséges holdak keringenek a Föld körül amelyek a mezőgazdaság és óceámkuitatás számára végzik méréseiket, ezen belül termésbecsléseket végeznek, növényi betegségeket derítenek fel, vagy a ha'lpadok vándorlását figyelik. A földi erőforrásokat kutató szovjet holdak méréseiket, illetve információkat légi fényképezési módszerekkel (fekete-fehér, színes infravörös filmekre), radar mérésekkel, infra detektorokkal és radiometriai berendezések segítségével, lézerrel eszközük az adott területekről. A levegőből végzett itermés- becslés, növényi betegségek felderítése stb. mind komoly támpontokat nyújt egy-egy mezőgazdasági terület hatékonyabb kihasználására. Fontos szerepük még ezeknek a holdaknak a környezetvédelem, az atmoszféra, a vizeli és a talaj szennyezésének felderítése. Ilyen jellegű kísérleteket és méréseket eddig egyes Kozmosz-holdak végeztek. Földi erőforrások felmérését napjainkban inkább Meteortípusú holdakkal végzi a szovjet űrkutatás. 1977-ben egy komplex erőforrásokat felmérő hóidat állítanak pályára a Szovjetunióban. Ez fényképezéssel és mérésekkel a mezőgazdaság és az óoeáinkutatás számára dolgozik majd. Növényi kultúrákat vizsgál, és az óceánok biológiai erőforrásait méri fel. Az 1976—80-as ötéves terv során a szovjet űrkutatás intenzívebben alkalmazza az óceánkutató holdak azon fajtáit amelyek 'a halpadoik vándorlását figyelik, apró rákpadok (krill) elhelyezkedését és mozgását rögzítik, valamint az óceánok szeny- nyezését vizsgálják. A „Polymode” program keretén belül óceáni áramlásokat és örvényléseket mérnek. Az óceáni áramlások haipado- kat sodornak magukkal, az örvénylések, általában a vízmozgás. vízkeveredés hatást gyakorol természetesen a tengerek élővilágára is. 1976—77-ben folyik az A környezetvédelmet és a természetvédelmet tárgyaló cikkek és szakkönyvek ez- ideig kizárólag az állatok védelmével és veszélyeztetett állatfajok megmentésével foglalkoztak. Idő közben kiderült az is, hogy az állatfajok mellett számos növényfajt fenyeget a Földön a kihalás veszélye. • A Newsweek hírközlése szerint kereken 30 000 növényfaj kipusztulásának veszélyéről van szó. Egyedül az VSA-ban az ott élő 20 000 növényfajnak mintegy 10 százaléka veszélyeztetett. Nemrégiben listát állítottak össze, amely hírtad a már eddig is helyrehozhatatlan károkról. A tápláEgyesült Államokban az ú. n. LACIE-program végrehajtása. Célja nagy vonalakban: a mesterséges holdak mérési eredményeit olymódon állítani a mezőgazdaság szolgálatában, hogy a terméshozamokat a lehetőség szerint függetlenné tegyék az időjárás szeszélyeitől, időben észrevegyék a növényi betegségeket, és a világűrből derítsék fel a vízben, ásványi tápanyagban szegény területeket. A program elsősorban a földi erőforrásokat felmérő Landsat 1. és 2. holdakra támaszkodik. Hogyan történik a termés- becslés a világűrből? A Landsat-holdak felvételleit, a NASA repülőgépes légi felvételeivel együtt értékelik az adott területről. A Landsat- holdak két kamerával dolgoznak : egy három csatornás és egy négycsatornás ka- , merával. A világűrből mérik egyes területek talajned- vességi viszonyait is. Ami a mezőgazdasági módszert illeti, „J napnak” nevezik azt a napot, amikor a gabona kidugja fejét a földből. Ezután fényképezik a különböző fejlődési fázisokat általában a J+40, a J+79 napöt. Ezen a bizonyos 79-ik napon a mezőgazdasági terület fedettsége 100 százalékos. a gabona kezd már beérni, és az egészségesen fejlődő táblákat jói dl lehet különíteni a beteg vagy fejlődésben visszamaradt tábláktól. A növényi betegségek a világűrből jól érzékelhetők, A beteg embernek a hőmérséklete rendszerint felszökik. A beteg növény vizet veszít, ezért itt ellenkező a helyzet, mert a hőmérséklete csökken. Ezt a hőcsökkenést a világűrből végzett intra-felvételekkel vagy hő- térképezéssel lehet érzékelni. De bizonyos növényi betegségek színes felvételekben sí kimutathatók, mert a betegség színváltozásokkal jár együtt. Amerikában!, a Sacramento völgyben pl. nemrégiben 1200 ha területen sikerült megmenteni a rizs- termést világűrből végzett korai diagnosztika segítségével. Az erdőket pusztító betegségek is kimutathatók a világűrből. A jelek szerint még ebben az évtizedben mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban kifejlesztik " azokat a speciális agrár- és tengerik utató holdakat, amelyek méréseikkel a jobb mezőgazdasági és halászati hozamokat segítik élő. Mindezeket az eredményeket nemcsak a két érintett nagyhatalom, de az egész világ népei fel tudják használni majd la jövőben élelmiszer- helyzetűik javításánál. lékon és a levegő oxigén- tartalmán kívül a növények biztosítják az ember számára a legfontosabb gyógyászati hatóanyagokat is. A növényfajok megtizedelésének okai részben az intenzív gyűjtőmódszerekben. az urbanizációs törekvésekben. a herbicidek- kel, a szeméttel, a légköri szennyeződésével hozhatók összefüggésbe. A veszélyeztetett növényfajok megmentése érdekében már megtették az első lépést: 12 nemzet írta alá azt a megegyezést, amely megtiltja a veszélyeztetett növények exportját, biztosítja a szükséges génbankok nemzetközi hálózatát. Utazás térben és illőben Kevesek előtt ismert az a tény, hogy míg a legtöbb tudományágban a kutatómunka és az oktatás technikai eszközeinek fejlettsége között óriási eltérés tapasztalható (természetesen az előbbiek javára), addig a csillagászat immár több évtizede rendelkezik olyan szemléltető eszközökkel, mely a maga nemében szinte felülmúlhatatlan. Ez a tisztán oktatási, ismeretterjesztési célokat szolgáló berendezés, a modern planetárium megtalálható a világ csaknem valamennyi nagyvárosában (hazánkban most épül). Napjainkban, amikor a csillagászati ismeretek különösen előtérbe kerültek, megnövekedett a planetáriumok jelentősége is. A planetárium „lelke” az a több tengely körül forgó, rendkívül bonyolult vetítőberendezés. amely az égitestek mozgását kivetíti a fölé boruló kupolára, a mesterséges égboltra. A planetáriumokban gyorsítva mutathatók be az égbolton végbemenő összes történések, a bolygók, a Nap, a Hold mozgásai, az egyes csillagképek vagy a csillagos ég képe tetszőleges évszakokban és megfigyelési helyről (akár egy űrhajóról nézve is). A képen látható kispla- netáriumi vetítő-berendezéssel 6—10 méteres kupolaméretű helyiségben lehet bemutatást végezni, 60—80 személy számára. Kézi és automatikus vezérléssel egyaránt működtethető a 200 kg súlyú bonyolult és precíz optikai eszköz. Ez a szerkezet csupán ..kisöccse” annak a jóval nagyobb univerzális nagyplanetáriumi berendezésnek, amelynek egyik példánya nemsokára működésbe lép majd az új budapesti planetáriumban. A jénai Zeiss Művekben gyártott készülékkel 9000 csillag képe vetíthető a nagyméretű, félgömb alakú kupola belső falára. Az égitestek mozgását 30 motor segítségével mutatja be a műszer. A bonyolult áttételi rendszer olyan pontosan közelíti meg a valóságos mozgásviszonyokat, hogy a mesterséges égbolton az égitestek helyzete ezer évekkel előre vagy visszamenőleg is követhető. Ilyen szempontból a planetárium! vetítőberendezés egyfajta „időgép”-nek is tekinthető Beszélgetés Fábián Zoltán kandidátussal, a jászberényi Tanítóképző Főiskola igazgató-helyettesével Néhány hónappal ezelőtt a főiskola igazgatójával, helyetteseivel, tanszékvezető tanáraival beszélgetve igyekeztünk bemutatni, hogy az intézet tudományos kutatómunkája hogyan kapcsolódik a párt tudománypolitikai irányelveihez. A napokban Fábián Zoltán, a főiskola tudományos bizottságának elnöke azzal fogadott, hogy a minisztérium, személy szerint az illetékes miniszterhelyettes igen elismerően véleményezte az intézmény ötéves tudományos kutatási tervét. Ennek a méltán dicsért kutatási tervnek része Fábián Zoltán kandidátus munkássága is. Hosszú idő óta részt vesz az intézetben folyó anyanyelvi kutatásban, több publikáció szerzője, társszerzője a közeljövőbe^ megjelenő, az Anyanyelvi nevelés megújításáért című könyvnek. — Ennek a kutatásnak, tanulmányterületnek csak szerény részese vagyok. A munka irányítását, legérdemibb részét Nagy József tanszék- vezető tanárunk végzi. Most kapott akadémiai díjat. —Tudjuk. kiteljesedetebb, önálló kutatási területe a gyermekek csoportmunkájának igen széles és bonyolult témaköre, mégis, először arra kérjük, hogy az anyanyelvi nevelés gyakorlati kérdéseivel próbáljuk megismertetni olvasóinkat. — Ha a főiskola feladatát értelmezzük — tanítóképzés — már magyarázatát is adtuk az anyanyelvi nevelés formaságának. Generációs nyelvi arculatát formálja a tanító. Ez ténykérdés ... — És sajnos az is tény, hogy szándékainkkal ellentétes hatások is érvényesülnek: a nyelvromlás folyamata. Az iskola önmaga képtelen ennek útját állni, a szülői ház és a környezet segítsége nélkül. Jelenleg — általában és sajnálatosan — a szülők: is részesei a nyelvromlásnak, rontásnak. — A pedagógia optimista. A kisgyermekek, akiket leendő tanítóink nevelnek majd, — másfél — két évtizeden belül szülők lesznek. Hosszú folyamat, ez kétségtelen. de az emberformálásban úgyszólván semmi sem megy máról holnapra. — Ez önálló kutatási területének eredményeire is vonatkozik, hiszen abban is didaktikai és nevelési tényezők hatásáról van szó. De célszerű lenne kutatómunkájának bemutatását a csoportmunka fogalomkörének meghatározásával. — legalábbis körvonalazásával kezdeni. — A tanítási órákon alkalmazott csoportmunkák legáltalánosabb értelemben azt jelentik, hogy az egyébként együttesen dolgozó osztályt időnként két, vagy több kisebb egységre bontjuk. A csoportmunka lényegének megértéséhez azonban szükség van némi előismeretekre: az osztályrendszerű tanítás alapjainak lerakása Comenius nevéhez fűződik, aki ezzel a rendszerrel jóval megelőzte korát. Az osztály rendszerű tanítás létjogosultságát több emberöltő iskolai gyakorlata igazolta, de alapvetően értékes vonásai mellett az osztályrendszerű iskolai munka gátja is lett bizonyos nevelési feladatok teljesítésének. A reformpedagógiai irányzatok élesen támadták ezt a tanítási formát. Bizonyították például, hogv a pszichikus fejlődés menete nem esik egybe az életkor alakulásával. Mi a reformpedagógiai kísérleteket nem tekintjük modellnek, de kétségtelen, hogy ehhez hasonlítható nagy szabású pedagógiai kísérletre a nevelés történetében korábban nem volt példa. e — Mik a csoportmunka eredményességének főbb tapasztalatai? — Jótékony hatással van a tanulók aktivitására, önállóságára és erőteljesen fejleszti a szociális tulajdonságokat. Egybehangzó tapasztalat, hogy az osztálytevékenységnek alárendelt, ahhoz harmo-, nikusan illeszkedő csoport- munkák határozottan erősítik a közösségi nevelő hatásokat. — Próbáljuk szemléletessé tenni az eddig hallott elméleti megállapításokat: adva négy-öt kisiskolás, a pedagógus megbízza őket. hogy készítsenek el egy feladatot. Ez sokféle lehet: számtan, kézügyesség, környezettérkép rajzolása. A munka elkészült, a pedagógus minősíti. A tanulók tudják, a munka kollektív eredmény, vagy bukás. A csoporton belül kialakul az igyekvés, a felelősségérzet tudata. Nagyon „leegyszerűsítve” erről van ugye szó? — Igen, mert az úgynevezett frontális osztálymunka az esetek tevékenységének: a tanítás központi alakja a ne- dagógus: A tanulók — ha aktív szerephez jutnak — többnyire csak egyéni teljesítményeket nyújthatnak. Nagyon kevés azon alkalmak száma, amikor az osztály, mint közösség old meg tanulási feladatokat. A régi iskola „mindenki magának tanul” elve még nem ment ki a divatból. Az iskola egész ösztönzési, értékelési rendszere úgyszólván csak a magasabb egyéni teljesítmények elérésére sarkall. A tanuló minden tárgyból egyéni teljesítménye alapján kap osztályzatot, a további életútját meghatározó bizonyítványa az egyéni teljesítményétől függ. Az iskola ma még alig van feljogosítva arra, hogy olyan tulajdonságokat és képességeket is értékeljen, mint például a társakkal való együttműködés készsége, a szolidaritás. a segítőkészség, a közösségi teljesítő képesség foka. vezető- és szervezőkészség. Pedig a társadalmi gyakorlatban ezek legalább any- nvira fontosak, mint a tantárgyi eredmények. — Ha nem fontosabbak! Mert mi tagadás nem mindenki kiváló matematikus, kinek jobb, rosszabb a manuális készsége, stb. de a jó igyekvés. a felelősségérzet sok mindent pótol. Az a kisgyerek aki a csoportmunkában megtanulta értékelni, tisztelni társai munkáját, felnőttként sem viselkedik másképpen. — Valóban azt tapasztaljuk, hogy a kis csoportokban a tanulók alaposabban megismerik egymást, demokratikus légkör alakul ki közöttük, tevékenységük konstruktívabb, célratörőbb, jobban hat a munka sikerélménye, — nem beszélve arról, hogy megtanulják a munkaszervezést. — Ügy véljük a következtetéseket le sem kell írnunk, ez a pedagógiai módszer önmagáért beszél. Inkább arról faggatnánk: honnan az „indítás”? —■ Pedagógiai pályára készültem, eleve. Egerben tanítóképzőt végeztem, onnan mentem egyetemre. Néhány évig „gyakorló” pedagógus voltam középiskolában, majd Jászberénybe jöttem. A csoportmunkával összefüggő kutatásra a Magyar Tudományos Akadémia didaktikai és metodikai albizottságának akkori vezetője, Szolnocki István biztatott. — Kutatásainak eredményeit mennyiben hasznosítják? — Egyre inkább, bár idegenkedés is tapasztalható. Az igazsághoz tartozik persze, hogy a csoportmunkára nem mindenhol megfelelőek az adottságok. — A csoportmunka új formájú tantermeket, sőt iskola- épületeket igényelne ... ? — Az ideális munkakörülmények biztosítása érdekében számos országban pavilon-rendszerű iskolákkal próbálkoztak. Ez nagyon drága megoldás, ráadásul a módszerrel szemben pedagógiai fenntartásaink is vannak. A mozgatható válaszfalú, úgynevezett flexibilis épületeket vélem a legjobb, legelfogadhatóbb megoldásnak. A csoportmunkáknál nincs szükség hermatikus elkülönítésre, nem igényelnek külön helyiséget, annál inkább a nagy, világos tantermeket, mozgatható, a közös munka végzésére alkalmas asztalokkal, táblákkal. Tantermeink felszereltsége még mindig elég korszerűtlen. A falitáblára írhat egyszerre a pedagógus és egy-két tanuló, holott az lenne ideális, ha a tanteremben oldalt is táblák lennének, hogy a gyerekek kollektíván dolgozhassanak. © — Kutatásai ilyen részkérdésekre is kiterjednek? — A közíoktatáspolitika távlati koncepciójában talán még említést sem érdemelnének a tanítás szervezetimetodikai megoldásai, hiszen sokkal égetőbb kérdésekben kell mindenekelőtt megalapozott döntéseket hozni. Az iskolai munka tárgyi feltételeinek kérdésköre mégis elsőrangú szervezési kérdés, hiszen hosszú időre nyitunk lehetőségeket — és állítunk korlátokat — azzal hogy ma milyen iskolákat építünk, s hogyan szereljük fel azokat. Most kell döntenünk, mert a későbbi korrekciók egyre nehezebben kivitelezhetőek. — Köszönöm a beszélgetést. Tiszai Lajos H. M. Kihaló növényfajok
