Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-23 / 303. szám
Mr SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 23. Utaznak a nyugdíjasok Kossuth Rádió —Solt Alig múlt két éve, hogy 1974. szeptemberében a Bács megyei Solt község határában lerakták egy új kétezer kilowattos rádióadó-állomás alapkövét, s máris készülődhetünk e fontos létesítmény elkészültének megünneplésére, üzembe helyezésére. A szakembereknek valóban jó okuk volt a sietségre, a Kossuth-adó műsorsugárzásának megjavítása ugyanis már nem tűrt további halasztást. Napjainkra az a furcsa helyzet állt elő, hogy az esti órákban az ország területének csupán ötven százalékán hallgatható megfelelő minőségben a Kossuth-adó középhullámon sugárzott műsora, nem beszélve arról, hogy sok helyütt egyáltalán nem is tudják „fogni” az adást. Nem mindig volt ilyen kedvezőtlen a hazai helyzet, hiszen 1949-ben, amikor a lakihegyi adó még csak 135 kilowatt energiával sugárzott, az ország területének "fi3 százalékán jól lehetett venni a műsorát. Azóta egyre romlott a helyzet, annak ellenére, hogy 1969-től 300 kilowattos adóberendezés „szórta” a műsort. Megszegett egyezség Az ország önhibáján kívül került ebbe a kellemetlen helyzetbe. Az történt, hogy az ötvenes években egy-két helyen, a hatvanas évek végétől pedig már szinte futószalagon egyre nagyobb teljesítményű és hatósugarú középhullámú adóberendezésekkel „tűzdelték körül” hazánkat, figyelmen kívül hagyva az előírásokat. Ezek azután persze rendkívüli mértékben zavarták a lakihegyi adó műsorsugárzását, illetve annak vételét. Mindennek az volt az előzménye, hogy egy 1948-ban tartott nemzetközi konferencián megállapodás született, hogy az egyes európai országok melyik hullámhosszon mekkora teljesítményű rádióadókat működtethetnek, ösz- szesen 288 — 1 kilowattnál nagyobb teljesítményű '■— adóállomás üzembe helyezését engedélyezték. Nos, kevesen tartották tiszteletben e megállapodást, így 1970-ben az engedélyezett 288 helyett már több mint ezer (!) középhullámú adóberendezés működött Európában. Megnyerjük-e az „étercsatát"? Ezek után igazán nem volt más választása hazánknak, minthogy egy minden eddiginél nagyobb teljesítményű adóállomást építsen. Meg kellett tenni, hiszen a lakihegyi adást a legutóbbi időben már egy tucat adóállomás zavarta, köztük olyanok is, amelyek vele teljesen azonos hullámsávon — 539-es frekvencián — sugároznak. A szakemberek mindent megtettek, hogy az új adóberendezés műsorszórása a lehető legjobb legyen és hogy jó időre megoldja az ország rádió-gondjait. Az állomás helyét közel hazánk földrajzi középpontjához jelölték ki, sík területen, viszonylag távol a nagyobb települések zavaró hatásától. Minden jel árra mutat, hogy sikerül megnyernünk az „éterháborút” és az ország területének 80 százalékán a nap minden szakában kifogástalan lesz a műsorvétel (az árnyékolt, zavart területeken URH-adólánc kiépítésével javítják majd meg a műsorvételt). Az új adó kétezer kilowattos (kétszer ezer kilowattos) teljesítménye a lehetőségek felső határának közelében van (üzemeltetéséhez annyi villamos áramra van szükség, amennyire egy 20 ezer lakosú városnak). Ilyen teljesítményű adókat még a Szovjetunióban sem gyártottak, ezt a típust a mi kívánságunk2000 KW 80 % nak megfelelően fejlesztették ki és állították elő. A háromszáz méteres „tű" Az új solti adótorony sokmindenben eltér a „dicső elődtől”, lakihegyi társától. Mindenekelőtt abban, hogy nem középen kiszélesedő, szivar formájú, hanem egyenletes háromszög keresztmetszetű, 6,25 méteres elemekből összeállítva tör az ég felé, csaknem 300 méter magasra (299,5 méter a magassága, szemben a lakihegyi torony 314 méteres magasságával). E sokkal előnyösebb „tű” formával és az építéshez nagyobb szilárdságú acél felhasználásával elérték, hogy a torony „csak” 150 tonna súlyú, míg a lakihegyi óriási 230 tonnás. A solti adótorony stabilitását 9 db vastag acélsodrony kötéllel teremtették meg úgy, hogy még a 200 km/óra körüli sebességű széllökéseket is kibírja, és az esetleges földmozgásoknak is ellenálljon. Egy hat méter mély és hat méter széles betonpiramis szolgál a torony alapjául. Míg Lakihegyen gyalog lehet csak feljutni a torony csúcsára, addig a solti adótoronyba egy liftet is beépítettek. Budapestről, a Bródy Sándor utcai központi stúdióból két irányban vezet hangkábel Soltra, de még ha mindkettőt baj érné, akkor is fenntartható az összeköttetés a vezeték nélküli mikrohullámú lánc révén az adóállomással. Az új év kezdetétől tehát, e több mint 700 millió forintos beruházás jóvoltából, jelentősen megjavulnak, a vételi lehetőségek az egész országban. Persze annak is nagy hasznát látjuk majd, hogy egész Európa területén jól fogható lesz a Kossuth rádió adása, még a legjobban zavart esti órákban is.' Remélhetőleg a közeljövőben nem építenek a közelünkben még ennél is nagyobb adóállomást. .. Az Atlanti-óceánt bérelt gépek repülik keresztül. Utasaik Európában valamelyik nagyvárosban autóbuszba ülnek és bejárják az öreg kontinenst, megismerkednek a városokkal, ahonnan ők, vagy őseik elszármaztak. Hazánkba is gyakran eljutnak ezek a csoportok, s a mi számunkra gyakran furcsának tűnnek — tagjaik átlag- életkora ugyanis hetven év körül jár ... Világjelenséggé vált — utaznak az öregek, öregek? Talán ezt ma már így ki sem lehet mondani. Valaha a fiatalok, vagy legalábbis az érettkorúak. privilégiumának számított az ország- és világjárás, s nyelvünkben a vándor szóhoz természetesen tapad utótagként a „legény” szó. Persze azok az idők már rég elmúltak, amikor ez a szó- összetétel még kizárólagos valóságot takart, s ma már hazánkban is mind több nyugdíjaskorú férfi és nő indul útnak. A jelenségre felfigyeltek az utazási irodák Nyugaton, Keleten egyaránt. Ezt bizonyítják azok az utak, melyeket elő- és utószezonban kedvezményes nyugdíjas-tarifával szerveznek. Megállapították ugyanis, hogy a csoportos utazás előnyeit elsősorban az idősebbek élvezik. A fiatalok ritkábban igénylik a szervezett, közös programokat, a „felnőtt” utazás komfortját. Az életük delén járók is inkább a magányos portyázást kedvelik, egyre több közöttük a gépkocsitulajdonos, aki ugyan felhasználja az irodák szolgáltatásait, de inkább családi körben utaznak. Az idősebbek, úgy tűnik, a legjobban tudják értékelni a szervezést, az időben biztosított étkezést, a komfortos szállást és természetesen a szakszerű idegenvezetést és tolmácsolást is. Fontos számukra természetesen a csoportos utazás kollektív szelleme, a jó társaság által nyújtott hangulat, ami külön maradandó élményt jelenthet. Ezt bizonyítja többek között, hogy igen sokan vannak, akik évről évre visszatérő csoportos utazók külföldre-belföldre egyaránt. Lehetőségük van arra is, hogy utazásra OTP-kölcsönt is kapjanak, ami a kispénzűek számára szintén hozzáférhetőbbé teszi az utazást. Ehhez még hozzájárul az is, hogy például az IBUSZ kb. 10 százalékos kedvezményt nyújt nyugdíjaskorú utazóknak és házastársaiknak egy sor úton és üdülésen. Persze még nagyon sokan vannak, akik számára egy hosszabb-rövidebb utazás megszervezése, gyakran kifizetése is, gondot jelenthet, máisoknak pedig már egészségi állapotuk miatt jelent nehézséget az otthon elhagyása. Bizony, nem könnyű dolog diétát tartani idegenben! Ezeket a szempontokat figyelembe véve. s talán az ilyen követelményeket is kielégítve nyilván még többen lennének az utazók. Iskolaépítés társadalmi munkával Az év utolsó napján adják át Törökszentmiklóson a Csikós József nevét vise- selő általános iskola négy új tantermét. A bővítéshez a város vállalatai 800 ezer forinttal, lakói pedig társadalmi munkával járultak hozzá. Az új tantermek építését idén júniusban kezdték és ezzel egyidöben az iskola udvarán mintegy 200 ezer forint értékű sportpályát is kialakítottak. Az iskola azonban még így is szűknek bizonyul a tanulók számára, ezért a tanács még négy tanterem építését tervezi. Szervezettebb ügyintézés ÜGYES-BAJOS DOLGAINK hivatott intézője a tanács. Az utóbbi időkben különösen az. Sok mindenben megnyilvánul ez. Így például abban, hogy egy-egy tanácsi döntés előkészítésébe bevonnak munkahelyi kollektívákat, a nagyobb helyeiken ügyfélszolgálati irodákat hoztak létre, műszakkezdés előtt vagy után megyénk harminchét üzemébe mentek ki tanácsi dolgozók, hogy ne kelljen a munkásoknak hivatalos dolguk miatt megszakítani munkájukat, s ezáltal csökkenjen keresetük. A lakosság érdekét szolgálja a megyei tanács végrehajtó bizottságának az ügyfélfogadás rendjének szabályozásáról szóló idei határozata is. Ennek értelmében minden szerdán, teljes munkaidőben a tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási szervei ügyfélfogadást tartanak. Ettől eltérni nem lehet. Városokban, községekben egyaránt heti két alkalommal az ügyfélfogadási időt meghosszabbították reg- »gél héttől délután hat óráig. Ahol ügyfélszolgálati iroda van, ott az látja el ezt a szolgálatot, ahol nincs, ott a tanácselnök álltai kijelölt dolgozók. Szombatonként a szakigazgatási szerveknél tizenkét óráig fogadják az ügyfeleket. A szerdai fogadónapon túlmenően a szak- igazgatási szervek hetenként legalább két fél munkanapon ügyfélfogadást kötelesek tartani. Mindenkinek adott tehát a lehetősége arra. hogy munkaidején túl forduljon az államigazgatási szervekhez. Az állampolgároknak azonban ennél is fontosabb, hogy jogos kérelmük mennyiben talál orvoslásra. Nosi. a tények az bizonyítják, hogy tanácsaink ügyintézése egyre alaposabb. Az első fokú határozatokkal szemben például megyénkben összességében 1,4 százalékkal csökkent a fellebbezések aránya, jóllehet az ilyen jellegű határozatoké 3,2 százalékkal nőtt. Korántsem . jelenti ez, hogy most mar semmi mulasztás nem fordul elő a lakosság ügyeinek intézésében. A harminc napon túl intézett ügyek száma például még eléri az 1.3 százalékot. Esetenként a precizitással is baj van. A túlzott morgoló- dás helyett ilyen esetekben gondolni kell a tanácsok nehézségeire, hiszen nem a jó szándék hiánya, hanem egyéb Okok játszanak közre ezekben. A kunszentmártoni nagyközségi tanácsnál például volt olyan időszak, amikor gyermekgo n dozási szabadság, betegség, továbbképzés miatt egyszerre nyolc dolgozó hiányzott. Magától érthető, hogy ilyen körülmények között késedelmes és esetlég pontatlan is lehet az ügyintézés. ' Szerencsére az ilyen helyzet csak szórványos és időleges. Az általános az. hogy a tanácsi dolgozók feladatkörüket mind inkább növekvő szakértelemmel látják el. A szervezett továbbképzés mellett számottevő szerepe van ebben az önképzésnek. A magasabb képzettség megszerzésére irányuló törekvéseket a vezetők minden lehető módon támogatják. Ezért várható például a kunszentmártoni járásban, hogy 1980-ban már képesítés nélküli tanácsi dolgozó nem lesz. Az ilyen törekvések mindenképpen jobbá teszik az ügyintézést, növelik a helyi tanácsok jó hírét. S ennek eredményeként bizonyára csökken azoknak a száma, akik a legkisebb gondjukkal is a megyei^ tanács vezetői- hez.Jardulrrak, nem is gondolnak arra. hogy a helyi tanácsok azért vannak, hogy a ottani ügyeket intézzék. — természetesen a jogszabályok adta lehetőségen belül. EZEKBEN A HETEKBEN széles körben munkálkodnak a közös tanácsú községek apparátusának kialakításán. Ez a folyamat többek között azzal az előnnyel jár, hogy több első fokú határozati jogkör kerül a nagyközségekhez, s amellett kevesebb ügydarab lesz a járási hivataloknál. így a járások vezetői, dolgozói többet tudnak kint tartózkodni a községekben. ami a helyi ügyintézést még alaposabbá teszi. S. B. n jogi képviseletről, a képzettségről, a fegyelemről Közgyűlés az ügyvédi kamaránál Kilenc ügyvédi munka- közösség és hat kirendeltség ügyvédeinek és ügyvédjelöltjeinek részvételével megtartotta évi közgyűlését a Szolnok megyei Ügyvédi Kamara. Ott volt a tanácskozáson dr. Zsmurin Lajos megyei főügyész és dr. Szabó Péter, a megyei bíróság elnökhelyettese. Dr. lánczi Ferenc, a kamara elnöke az új ügyvédpolitikai irányelvek tükrében értékelte a megye ügyvédeinek egy esztendei munkáját. Bevezetőjében szólt az irányelvekben megfogalmazott feladataikról, az ügyvédi képviseletről, a jogi segítségnyújtásról, az ügyfelek jogainak és törvényes érdekeinek védelméről, és arról, hogyan kell az ügyvédeknek az önkéntes jogkövetést és a törvénytiszteletet erősíteni az emberekben. Részletesen beszélt arról, mélyek az alapvető feladatai a védőnek a büntető- eljárásban, és felhívta a figyelmet a nyomozati szak-, ban való intenzívebb részvételre. Igen jelentős és figyelemre méltó az a munka, amelyet az ügyvédek szocialista szervezetek jogi képviselőiként végeznek, hiszen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megalakulása óta részt vesznek a jók életében, és hosszú éveken át minden ellenszolgáltatás nélkül vagy jelképes díjért képviselték őket jogvitás ügyekben. A termelő szövetkezetek 50 száza Lék á ban ma is ügyvédek látjál el a jogi teendőket. Az áfé szék zöménél ugyanez helyzet. A beszámoló hangsúlyoz ta, hogy a kamara vezető sége az eddiginél még job ban szorgalmazza az ügy védek közéleti és ismeret terjesztő tevékenységét. Egy re többen kapcsolódnak b a tanács, a Hazafias Néj front, a Népi Ellenőrzési B zottság és a TIT munkájí ba, a jogász szövetség ke: deményezésére pedig isim letterjesztő előadásokat ta tanaik a középiskolákban. Az ügyvédek ideológiai < politikai képzettsége nag? ban-egészben megfelelőm találtatott — hangzott el beszámolóban. A kamai tagjainak több mint egyha mada marxista—leninis egyetemi végzettséggel re delkezik. Szólt a kamara e nöke az eddiginél intem vebb szakmai továbbképz és szakosodás szükségesség ről, majd az ügyvédek sz ciálpolitikai juttatásári amely nem olyan régen < dódott meg. Most már ka hatnak családi pótlékot, t tegség esetén pedig táppér helyettesítő juttatást, val mint az ügyvédnőknek is' zethető a terhességi és gye mekágyi segély. Végül a l számoló említést tett a k mara fegyelmi helyzetér amelyet elfogadhatónak - Iáit. Ezután a pénzügyi, rru az ellenőrző bizottság t-á kozta tója hangzott el, ar vita követett.
