Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-22 / 302. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. december 22. Megkezdődtek a belgrádi értekezlet előkészületei Közös közlemény a magyar—román tárgyalásokról Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke fogadta Lázár Györgyöt (Telefotó - KS) Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó belgrádi értekez­let 1977 június 15-én kezdő­dik és egy hónapos megszakí­tással valószínűleg az év vé­géig tart — közölte Milorad Pesics jugoszláv külügymi- nisztériumi nagykövet belg­rádi sajtóértekezletén. * Valószínű, hogy a belgrádi . értekezlet a feladatok három csoportjával foglalkozik majd: 1. a Helsinki záróokmányok szellemében lehetővé kell tenni Európában a feszültség enyhítésének és a stabilitás megteremtésének még sike­resebb megvalósulását. 2. értékelni kell a Helsinki Közös politikai vezetés Kairóban tegnap este (Khaddam szíriai külügymi­niszter damaszkuszi sajtóér­tekezletével egyidőben) Isz- mail Fahmi egyiptomi mi­niszterelnök-helyettes és külügyminiszter sajtóérte­kezletet tartott. Ezen — Szí­riái kollegájával egyidőben — bejelentette, hogy Egyip­tom és Szíria közö6 politikai vezetést alakít. A megálla­podás Asszad szíriai elnök kairói tárgyalásain szüle­tett, amelyet a szíriai ál­lamfő egyiptomi kollegájá­val folytatott. A két ország egyebek közt külügyi, hadügyi, gazdasági, pénzügyi, alkotmányjogi, kulturális és oktatási bi­zottságot alakít — jelentet­ték be Kairóban a szíriai— egyiptomi tárgyalások be­fejeztével. Sajtóértekezleten Iszmail Fahmi kijelentette: Egyip­tom és Szíria uniója nem jelent újdonságot, a két or­szág hosszú - idő óta ezen fá­radozik. Az együttműködés újjáélesztésére most megér­tek a feltételek. Szadat és Asszad tárgya­lásairól kedd este közle­ményt hoztak nyilvánosság­ra. Ez a genfi konferencia záróokmány alkalmazásának eredményeit minden terüle­ten, s szem előtt kell tartani, hogy hosszútávú feladatról van szó. 3. az általános megegyezés elvének alkalmazásával a résztvevő országoknak hatá- rozniok kell az európai biz­tonság és együttműködés kontinuitásának jövőbeni as­pektusairól. Pesics nagykövet annak a meggyőződésének adott kife­jezést, hogy valamennyi résztvevő hozzájárul majd e célok eléréséhez és lehetővé teszi a belgrádi értekezlet teljes sikerét. munkájának felújítását köve­teli „legkésőbb márciusra”. A konferencián a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet­nek önálló — a többi részt­vevővel egyenjogú — stá­tuszt kell biztosítani. * * * E isz Szárkisz libanoni el­nök a kairói rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette: Libanon kész részt venni az arab—izraeli konfliktus meg­oldása céljából felújítandó genfi konferencián. Szárkisz belpolitikai kérdésekről nyi­latkozva kifejtette, hogy a libanoni kormány továbbra is elsőbbséget biztosít a biz­tonság helyreállításának. Palesztin források közlése szerint tegnap reggel Bejrút egyik déli külvárosában ösz- szetűzés volt a palesztin csa­patok és az arabközi rend- fenntartó erők egységei kö­zött. A többórás összecsa­pásról kiadott közlemény szerint először különböző irányzatú palesztin csapatok csaptak össze egymással, majd a harcba beavatkoztak a rendfenntartó erők. JVz in­cidens részleteiről nincs je­lentés. fl magyar küldöttség elutazott Hanoiból Tegnap reggel elutazott Hanoiból a VDP IV. kong­resszusán résztvett magyar pártküldöttsóg. Biszku Bé­lát, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, a KB titkárát, a magyar pártkül­döttség vezetőjét és a dele­gáció tagjait a hanoi repü­lőtéren Nguyen Duy Triinh, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagja, minisztereliniök-hélyet- tes, külügyminiszter. Xuan Thuy, a KB titkára. Phan Trotng Tue, a KB tagja, köz­lekedés és sáállításügyi mi- nisziter, a delegáció állandó kísérője búcsÚ2itaitta. Jelen volt Nguyen Phu Soaá. a VSZK magyarországi és Karsai Lajos Magyarország hanoi nagykövete. Szekér Gyula hazaérkezett Pozsonybél Tegnap Pozsonyban befe­jeződtek dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes és Rudolf Rohlicek csehszlovák miniszterelnök-helyettes tár. gyalásai. Dr. Szekér Gyula, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, a magyar csehszlovák gazda- és műszaki tudományos együttműködési vegyes bi­zottság magyar tagozatának elnöke hazaérkezett Po­zsonyból, a bizottság elnö­keinek találkozójáról. Koholmányok és tények Borisz Rujkovics a TASZSZ tudósítója írja: A nyugati propaganda gé­pezet ezekben a napokban teljes üzemben van: a kép­ernyőkről és a lápok hasáb­jairól nem tűnik ei az ellen­zéki Vlagyimir Bukovsizkij arcképe. A bűnöst, akiit nem­régen utasítottak ki a Szov- jeunió területéről, ellenzéki­ségéért megszenvedett „hős­nek” az „igazság bajnoká­nak” egyben „inágy írónak” és „kiváló biológusnak” kiál­tottak ki. Ennek a propagan­dának egyetlen célja, hogy megtévessze a közvéleményt. Ki is tehát valójában ez a Bufcovsizkii j ? Életének 34 esztendejéből 12-öt börtönökben és javító- nevelő munkatáborokban töl­tött. mégpedig nem „ellenzé­kiségért” hanem a szovjet hatalom ellen elkövetett tényleges és súlyos bűncse­lekményekért. Bukovszkij t háromszor állították szovjet bíróság élé és mind a há­romszor elnyerte méltó bün­tetését. Bukovszkij szoros kapcso­latba lépet-t a külföldön te­vékenykedő úgynevezett né­pi munkás szövetségekkel és ezeknek 'a szovjeteltenes szervezeteknek az utasításá­ra uszító hangú írásokat ter­jesztett a Szovjetunióban. Nyugati népszerűségének nö­velése érdekében nyilvános botrányokat rendezett, és so­hasem feledkezett meg arról, hogy ezekhez a huligán cse­lekményekhez jóelőre néző- közönséget szervezzen magá­nak nyugati tudósítókból. Ezek a tudósítók, vissza­élve a Szovjetunió vendég­szeretetével. nyugatra juttat­ták 'Bukovszkij szovjetéi lle- nes rágalmait. Ugyancsak ezek a tudósítók működtek közre abban is, hogy Bu­kovszkij körül megteremt­sék az „író” és a „tudós” legendáját de az miár nem érdekelte őket hogy a tudóst 30 éves koráiban kizártiák a moszkvai Állami Egyetem első évfolyamáról. A nyugati sajtó szerint Butkovszkij jelenleg nehéz válaszút előtt áll: el kell döntenie. hogy elfogad­ja-e: vagy sem a leydeni egyetemen felikínált előadói áldást. A középiskolát is csak nagy nehézségek árán elvég­zett Bukovszkij — nyugati ‘..elybarátai” szerint — al­kalmas az egyetemi előadó szerepére. (Folytatás az 1. oldalról.) kulturális kapcsolatairól és azok bővítéséről valamint időszerű nemzetközi kérdé­sekről volt szó. A tárgyalásokat — ame­lyekről közös közleményt ad­tak ki — mindvégig szívé­lyes. baráti légkör jellemezte. A tárgyalások befejezése után Tordai Jenő külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és tárgyaló partnere, Ion Stoian, külkereskedelmi és nemzet­közi gazdasági együttműkö­dési miniszterhelyettes kor­mányközi megállapodást írt alá az 1977. évi magyar— román árucsereforgalom sza­bályozásáról. Az 1977. évi egyezmény több. mint 340 millió rubel értéket képvisel, ami az 1976. évi jegyzőkönyvhöz képest 20 százalékos forgalomnöve­kedést jelent. A két ország képviselői, így magyar részről Zsengel- lér István nehézipari minisz­terhelyettes, román részről pedig George Pacoste, bá­nyaügyi, kőolajipari és föld­tani miniszterhelyettes ugyancsak kormányközi megállapodást írtak alá a magyar—román határ men­tén található kőolaj- és föld­gázlelőhelyek közös felkuta­tásáról és kitermeléséről. Az egyezmény a többi között szabályozza a kőolaj- és föld­gázlelőhelyek tulajdonjogát, a kitermelési jogot, közös műszaki tervek készítését, valamint az ellenőrzés fel­tételeit. A tárgyalások eredménye­ként két termelési-együttmű­ködési megállapodás is létre­jött, amelyeket ugyancsak kedden írtak alá a román fő­városban. Az egyik a gyógy­szeripari kooperáció elmélyí­tését irányozza elő. a má­sik pedig pénztárgépek közös gyártására vonatkozik. A látogatás befejező aktu­saként Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke a buka­resti magyar nagykövetség épületében fogadást adott vendéglátója, Manea Manes- cu. a Román Szocialista köztársaság miniszterelnöke tiszteletére. * * * Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Manea Ma- nescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányfőjének meghívására 1976. december 20—21-én hivatalos baráti lá­togatást tett a Román Szo­cialista Köztársaságban. Lázár Györgyöt fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztár­saság elnöke. Ez alkalommal szívélyes, baráti megbeszé­lésre került sor közöttük. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és a Román Szocialista Köz­társaság kormányfője őszinte.. baráti légkörben, a kölcsönös tisztelet és megértés szelle­mében hasznos megbeszélé­seket folytatott. A miniszterelnökök kölcsö­nösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocia­lista építőmunkáról és elis­meréssel szóltak a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és a Román Kommunista Párt XI kong­resszusa határozatainak gya­korlati megvalósításában el­ért eredményekről. Fejlődnek a jószomszédi kapcsolatok Beható eszmecserét folytat­tak a Magyar Népköztársa­ság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak fejlesztéséről, valamint az időszerű nemzeközj kérdé­sekről. A miniszterelnökök meg­elégedéssel vették tudomásul, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Román Szocialista Köztársaság sokoldalú együttműködése és jószom­szédi kapcsolatai folyamato­san fejlődnek, összhangban az 1972 februárjában Buka­restben aláírt magyar—ro­mán barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel, a mar­xizmus—leninizmus és a pro­letár internacionalizmus, az egyenjogúság, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös tisz­telet, az elvtársi segítség - nyújtás és a nemzetközi szo­lidaritás elvei alapján. A felek ez alkalommal is hangsúlyozták, hogy a ma­gyar—román barátság mélyí­tésében és az együttműködés fejlesztésében meghatározó szerepet töltenek be a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt kapcsolatai, Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának és Nicolae Ceausescunak a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkárának. a Román Szocia­lista Köztársaság elnökének találkozói. Gazdasági együttműködés A miniszterelnökök tárgya­lásaik során nagy figyelmet szenteltek a két nép politi­kai. gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatai továbbfej­lesztésének. Megállapították, hogy a magyar—román gaz­dasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság, va­lamint a központi tervező és külkereskedelmi szervek eredményeket értek el a nép- gazdasági tervek egyeztetésé­ben, a gazdasági együttmű­ködés bővítésében, a terme­lési együttműködés és szako­sítás egyes formáinak kez­deményezésében. Az áru- szállítások fejlesztésében. Az 1976—80-a» időszakra szóló hosszúlejáratú árucserefor­galmi szerződés az 1971 —1975-ös időszakhoz' ké­pest az áruszállítások meg­kétszerezését irányozza elő. A kölcsönös áruszállítások­ban a gépek és berendezések aránya mintegy 60 százalék. A felek egyetértettek ab­ban. hogy a következő idő­szakban további lehetőségek vannak a gazdasági kapcso­latok gyorsabb fejlesztésé­re. E célból a látogatás ide­jén sor került a magyar— román határzónában lévő szénhidrogén-mezők közös 'kitermeléséről szóló egyez­mény. valamint más terme­lési együttműködési megál­lapodások és az 1977. évre szóló árucsereforgalmi jegy­zőkönyv aláírására. A felek megerősítették el­határozásukat, hogy további erőfeszítéseket tesznek a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa integrációs komplex programjainak meg­valósításáért a tagországok gazdasági és társadalmi fej­lődésének javára. A miniszterelnökök hang­súlyozták azon meggyőződé­süket. hogy a két ország tu­dományos, kulturális és sport-kapcsolatai hozzájárul­nak a magyar nép és a ro­mán nép további közeledésé­hez.. barátságának erősítésé­hez és a kölcsönös megértés elmélyítéséhez. Elismeréssel szóltak a magyar—román kulturális vegyest) izottság szerepéről a kulturális kap­csolatok fejlesztésében, a ha­ladó és forradalmi hagyo­mányok őrzésében és ápolá­saiban a magyar és a román nép kapcsolataiban. Fontos­nak tartják a magyar és a roman kultúra házának mi­előbbi megnyitását Buka­restben. illetve Budapesten. A két fél szükségesnek tartja, hogy a magyar illet­ve a román szervek tegye­nek lépéseket a konzuli kap­csolatok fejlesztésére, az ál­lampolgárok kapcsolatainak bővítésére, az idegenforgal­mi együttműködés szélesíté­sére az egyéni és* a szervezett turizmus keretében. Áttekintve' az időszerű nemzetközi kérdéseket. a miniszterelnökök elégedet­ten szóltak a nemzetközi enyhülés, az egyenjogú álla­mok közötti megértés és együttműködés terén világ­méretekben végbement pozitív változásokról. E folyamatok­ban fontos szerepet töltött és tölt be a Szovjetunió ás a többi szocialista ország ere­jének növekedése, a népek békéjét és biztonságát szol­gáló tevékenységük, valamiint a fejlődő országoknak, az ej nem kötelezett államok­nak. a világ öss'zes anitiim- perialisita. demokratikus és haladó erejének egyre tevé­kenyebb hozzájárulása. A felek 'megerősítették, hogy politikájukban követ­kezetesen törekszenek a ba­rátság, a szolidaritás és az együttműködés fejlesztésére a szocialista országokkal. Mély meggyőződésük, hogy a szocialista országok együt­tes fellépése megfelel az egyes szocialista országok érdekeinek és a a szocialis­ta világrendszer egésze, a világbéke, a haladás érde­keinek. Manescu meghívása Különös figyelmet szen­telték az európai enyhülés megszilárdításának és to­vábbfejlesztésének. Hangsú­lyozták a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé legutóbbi bukaresti ülésén elfogadott nyilatkozat és a többi dokumentum jelentősé­gét. Szükségesnek tartják, hogy a helsinki értekezlet valamennyi résztvevő álla­ma járuljon hozzá a katonai szembenállás csökkentését, a leszerelést célzó intézkedések elfogadásához Európáiban, tartsa meg a záróokmány előírásait. Hangsúlyozták, hogy az 1977. évi belgrádi találkozó célja az európai biztonság és együttműködés megszilárdítása és tovább­fejlesztése. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke hivatalos baráti látogatásra hívta meg Manea Manescut, a Román Szocialista Köztár­saság kormányának első mi­niszterét. aki a meghívást örömmé] elfogadta. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke kétnapos romániai hivatalos baráti lá­togatását befejezve tegnap este hazautazott Bukarestből. Kommentárunk Különös kormányválság A hírügynökségek jelentették: Jiohak Rabin iznae- llli miniszterelnök benyújtotta kabinetje lemondását Iz­rael állam elnökének. Efraim Katámnak. A hír nem Okozott különösebb meglepetést, a belpolitikai válság előrevetette baljós árnyékát. Ha viszont Rabin lépése nem hatott a meglepetés drámai erejével, végiüli s egy kis ország belpolitikai porondjának önmagában nem túlságosan érdekes mozzanatáról voüt szó, miért a hír­rel kapcsolatos nagy terjedelem és a kommentárok özöne a világsajtóban? A válasz egyik eleme közismert: Izrael nem egy­szerűen egy kis ország a sók közüli, hanem a viliágpo­litika egyik legveszélyesebb közege, a Közel-Kelet kulcsállama, az ott esztendők óta itiairitó véres dráma egyik főszereplője és — a megszállt területek em'.éke- zetes dilemmája miatt — okozója is. Világos, hogy ami Izraelen belül történik, ami ki­hathat a térség egészének bonyolult problematikájára, az eleve széles körű nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. Mégis ismételjük: ez csak a Válasz egyik, méghozzá a közismertebb eleme. Van azonban még 'két tényező, amely legalább ilyen lényeges — csak éppen nem ennyire nyilvánvaló. Az egyik: az ország gazdasági helyzete rohamosan és a jelek szerint megállíthatatlanul romlók, ami termé­szetesen nem független a fegyverkezés és megszállás mammuitköltségeitől. Rabin lemondási okmányában persze nem esik szó a kilenornilliárd (!) dolláros ál­lamadósságiról; a négymilliárdos deficitről, a most már 37 százalékos inflációról a növekvő és állandósuló sztrájkmozgalomról. Az okmány a nemzeti vallási párt három miniszterének kiválását említi főokkémt. De a kormányon lévő izraeli munkáspárt régi ellensé­ge a nemzeti vallási párt, az ellentét hirtelen drama- tizáilása pedte a politikában mindig jelent valamit. Ezúttal például a gazdasági bajok (tehát az egyik iga­zi ok) elkendőzését. De a takaréklángon tartott és most feilonbbamtott krízis mögött kell lennie még válaminek. Van is. és ez már kifejezetten nemzetközi természetű. Érnek a felté­telei a Szovjetunió áltai javasolt genfi Közel-Kelet konferenciának. Asszad és Szadat Kairóban erről tár­gyal. hamarosan illene — a sakk nyelvén — lépnie Izraelnek is. De Izrael nem akar lépni és Tel Aviv úgy érzi, ehhez segítséget adhat a Ikormányvá '«ágra hivatkozás. Csakhogy a politikában éppúgy nem lehet „passzt” mondani, mint a sakkban. Szadat és Asszad megállapodásai

Next

/
Oldalképek
Tartalom