Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-21 / 301. szám

1976. december 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r AJÁNDÉKOK KARÁCSONYRA TÖBB MILLIÓÉRT Sikeres aranyuasárnap az üzletekben Eit vegyük meg, ez nekem is tetszik ..Szőnyegvásár­lás a tiszafüredi Sztár áruházban. Mozgalmas órákat élt át az áruház az aranyvasárnapon - a bevétel 52 ezer forintot tett ki. II héten újabb áru érkezik A megszokott vasárnapi nyugalomnak híre, hamva se volt az utcákon a hétvég gén, — az aranyvasárnap pon. Emberek jöttek, men­tek kisebb nagyobb csoma­gokkal, az áruházakat, üzle­teket vásárlók ezrei töltőt» ték meg. Mindenki igyeke­zett megvenni a karácsonyi ajándékokat, hiszen már csak négy nap van hátra, és itt az ünnep. A megyeszékhely ,,legfia­talabb” és legnagyobb áru­házában, a Centrumban va­sárnap délelőtt egy gombos-* tűt sem lehetett volna leej-i teni. Legtöbben a női. férfi pulóverekkel, kardigánok­kal teli polcok előtt álldo­gáltak és válogattak. De ke­lendő volt a játék, az óra és az ékszer, a konfekció vala­mint a méteráru is. Az aranyvasárnap 804 ezer fo­rint forgalmat „hozott”, mintegy 100 ezer forinttal többet hagytak a vásárlók az áruházban, mint egy hét­tel korábban az ezüstvasár­napon. Az áruház közvetlen az ünnep előtt is nagy vá­lasztékkal várja a vásárló­kat, hiszen a héten 5—6 mil­lió forintnyi áru érkezik még. Az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat áruházai, bolt­jai sem panaszkodhatnak az aranyvasárnapra. Az összes bevétel 2 millió 322 ezer fo» rint volt. Ez az összeg 4,5 százalékkal több, mint ta­valy ilyenkor. Szolnokon, a Sztár áruház­ban sem lehetett mozdulni. Az eladók a négyórás nyit- vatartás alatt megállás nél­kül dolgoztak. Meg is lett az eredménye: a 355 ezer fo­rintos forgalom. A DOMUS áruházat is sokan keresték fel. Karácsonyra több lakás ,,megújul”, hiszen 205 ezer forintért vásároltak bútort. Műszaki cikkekből. lakás­textilből 82 ezer forintért kelt. A Kisker többi megyei boltjában is jó forgalommal „zártak”. Divatcikkekből 600 ezer forintért vásároltak a megyeiek. Konfekcióból 387 ezer, műszaki cikkekből 214 ezer, méteráruból 191 ezer forintnyit adtak el-Sport és játékszerekből 151 ezerérj vettek a szülők, a szolnoki Kulturcikk áruházban csak játékból 105 ezer forintnyi „fogyott”. Hangszerekből, le­mezekből a forgalom mint-) egy 35 ezer forint volt. A szolnoki Óra- és Ékszer­bolt az ezüstvasárnapot 60 ezer forinttal zárta. Az aranyvasárnap már jobban sikerült: 66 ezer forint érté­kű ajándékot vettek az üz­letben. A legkelendőbbek­nek az aranyékszerek, a fá­ból készült díszdobozok, a pohár készletek, a pénztár­cák és az ötvös tárgyak bi- nyultak. Sokan betértek a Május 1» Ruhagyár Magyar utcai Ele­gant üzletében is. Csinos női, férfi kabátok, kosztümök, nadrágok, szoknyák közül válogathattak a vásárlók. Fő­ként a hoszú bőrkabátokat» bőrzakókat vitték, de nagy sikere volt a sertés velúrból készült, valódi szőrme díszí», tésű „Lengyelkéknek”. Az üzlet az aranyvasárnapon 87 ezer forintot forgalmazott- A bolt eladói örömmel újsá­golták^ hogy néhány napja már teljesítették a 11 milliós éves tervüket. Jelenleg 12,5 millió forintnál tartanak. Az üzletet hat éve nyitották, de olyan forgalomra, mint amit az idén novemberben elér­tek, még nem emlékeznek* Eddig egy hónap alatt a leg­nagyobb forgalom 1 millió 800 ezer forint volt, az emlí­tett novemberi pedig 2 mil­lió 550 ezer lett. — sze — Kevesebb, de súlyosabb Munkavédelmi mérleg az ipari szövetkezetekben — Nem a pénz kevés, a hi­ba a szemléletben van. — Keveseebb a baleset, de több napig tart a gyógyulás. — A munkavédelem közös ügy, minden szövetkezetben. — Ezek a gondolatok hangzot­tak el a napokban, amikor a KISZÖV elnöksége az ipari szövetkezetek szociális hely­zetéről, a munkavédelem idei tapasztalatairól tárgyalt. Javuló munkakörülmények Az idén tovább javultak a szociális feltételek Szolnok megye ipari szövetkezeteiben. Elkészült a Kunszentmártoni Fatömegcikk Készítő » Szö­vetkezet üzemcsarnoka, a Jászberényi Műszeripari Szö­vetkezet korszerű autószervi­ze, a Jászladányi Vegyesipa­ri Szövetkezet új üzeme. Kor­szerűsítették a Szolnoki Bőr­és Textilipari Szövetkezet tö­rökszentmiklósi bőrdíszmű részlegét, új munkahelyet kaptak a szolnoki tszabók, valamint a karcagi festők. Sajnos, az új munkahelyek nem jelentik egyúttal az öl­tözők, fürdők korszerűsítését is. Megtörtént nem is egy­szer, hogy ezeket csak a be­ruházás, az üzem és üzem­csarnokok elkészülte után, mintegy befejező akkordként csinálták meg. így aztán nem csoda, hogy éppen az új munkahelyeken történnek balesetek, olyanok, amelyek gondossággal kiküszöbölhe­tők lennének. Ebben az évben a megye ipari szövetkezeteiben 267 baleset történt. A balesetek károsultjai összesen 5557 na­pot hiányoztak a termelésből. Egy szerencsétlenség általá­ban 21 táppénzes napot je­lent. Tavaly ez a szám keve­sebb, 18 volt. Már ebből is megállapítható, hogy súlyo­sabb balesetek történtek az idén. A baleseti statisztika sze­rint az okok között továbbra is „vezet” az anyagmozgatás. Hetvenhat ember e nehéz fi­zikai munka közben szenve­dett sérülést. A második he­lyen a gépek, berendezések szabálytalan működtetése áll. Minősítés húsz szövetkezetben Fehér Kálmán, az OKISZ munkavédelmi felügyelője az idén húsz ipari szövetkezet­ben vizsgálta meg a munka- védelmi helyzetet. A szabá­lyok szerint „jó” „megfelelő” és „rossz” minősítés adható a vizsgálat nyomán. Nos, a húsz szövetkezet közül egy­ben se tapasztalt jó helyze­tet. Rossznak — tehát alap­vető hiányosságokkal dolgo­zóknak — hat, megfelelőnek tizennégy szövetkezetét mi­nősített. A KISZÖV elnöksége a ta­pasztalatok alapján úgy dön­tött: továbbra is, sőt az eddi­ginél jobban ügyel a szövet­kezetek munkavédelmi hely­zetére. Elmarasztalja, s ha kell, bünteti azokat a szövet­kezeti vezetőket, akik elfelej­tik: nálunk a legfőbb terme­lőerő az ember. Városfejlesztés Mezőtúron Mérleg öt év munkájáról A mezőtúri tanács a na­pokban tartott ülésén az 1973-tól 1976-ig terjedő idő­szakra kidolgozott városfej­lesztési és gazdasági prog­ram végrehajtását tárgyal­ta meg. A városi tanács el­nöke beszámolójában meg­állapította, hogy a kitűzött feladatokat az öt év alatt döntő többségükben megva­lósították. A városban mint­egy ezerötszáz új ipari mun­kahelyet létesítettek. Az öit év alatt 693 lakóház épült, több utcában közmű­vesítettek, és átadták az új szennyvíztisztító telepet. A vasasszakszervezet központi vezetőségi ülése A kohászat, a gépipar és a villamosenergia ipar ez évi gazdálkodásáról és a szocia­lista mun'kaverseny és a briigádmozgalom fejlődésé­ről tanácskozott tegnap a vas-, fém- és vülamo^ener- giaipari dolgozók szakszer­vezetének központi vezető­sége. Méhes Lajos főtitkár be­számolójában elmondta, hogy az előzetes adatok szerint a kohászat 4 százalékká!, a gépipar több mint 6 száza­lékkal, a villamosenergiaipar pedig 8 százalékkal növeli termelését a tavalyihoz ké­pest. ELŐHANG 1977 Egv hete múlt- hogy a megyei párt­——----------bizottság nyilvánosságra h ozta állásfoglalását az idei gazdasági munka tapasztalatairól, várható eredmé­nyeiről és a jövő évi feladatokról. Szocia­lista közéletünkben természetesnek számít, hogy a párt ily módon is erősítve tömeg­kapcsolatait, fontos közügyekben a kom­munistákkal egyidőben tájékoztatja a közvéleményt, hogy döntéseinek dokumen­tumait munkaeszközként használhassák a pártszervezetek, s természetesen a szocia­lizmus ügyét a magáénak valló minden ember. Ez a módszer önmagában is kifeje­zésre juttatja, hogy a kommunisták min­den céljukat a tömegekkel, szövetsége­seikkel együtt akarják és velük összefog­va képesek megvalósítani. Fel lehet tenni a kérdést: hogyan hasz­nálják ezt a munkaeszközt a pártszerveze­tek, a kommunisták a helyi feladatok ki­alakításában, az agitációban. Hogyan ol­vassák, hogyan alkalmazzák a megyei pártbizottság határozatát a mindennapi munkában például azok, akik nem tagjai a pártnak — erre is gondolniuk kell a kommunistáknak. Céljaink sorsa a mun­kahelyeken dől el, ezért azt szeretnénk el­érni. hogy ki-ki tegye meg. a magáét a saját posztján: a munkapadnál, a tervező- asztalnál, az adminisztrációban es az igaz­gatói székben egyaránt. Ennek alapvető feltétele, hogy világosan, közérthetően be­széljünk a helyzetről, a terveinkről, hogy meggyőzés útján nyerjük meg az embere­ket a közös ügynek, mozgósítva őket a konkrét feladatokra. ■y A megyei pártbizottság állásfoglalása mindenekelőtt ehhez nyújt segítséget, mert hiteles képet ad idei munkánk eredmé­nyeiről, kertelés nélkül beszél a gondjaink­ról, világosan megfogalmazza a jövő évi tennivalóinkat a megye egészére, s a gaz­dasági, politikai munka nagyobb részte­rületeire nézve is. Az állásfoglalás jelzi a „pontos időt”, ehhez kell igazítani az órá­jukat a pártszervezeteknek, az egyes kom­munistáknak, kinek-kinek a saját munka­körében. Aligha volna célszerű egy — az egyben helyi cselekvési programként át­venni, hiszen a határozat nem mentesít a gondolkodás, a konkrét helyzet konkrét elemzésének kötelezettsége alól, sőt, min­denekelőtt arra ösztönöz, szólít fel. Mint említettük, a megyei pártbizott­ság állásfoglalásában nyíltan szólt a gon­dokról, s azokat figyelembe véve szorgal­mazza: „gyorsabb haladást kell elérni azo­kon a területeken, üzemekben, amelyek­ben az 1976. évi tervet nem sikerült mara­dék nélkül teljesíteni. Nagy erővél kell tö­rekedni a gazdasági fejlődést akadályozó tényezők felszámolására .. Kiviláglik tehát, hogy miképp a nép­gazdaság egészében, úgy a megyében is az 1977. évi gazdasági munka célja, "hogy az ötéves terv időarányos részét teljesítsük, pótolva az idei elmaradásokat is. Nos, a vállalati, az üzemi tervekben ennek kell a konkrét célokban „megjelen­ni”, ennek a szemléletnek kell uralkodó­vá válni, de nem ezeknek a szavaknak, mondatoknak. Például a jövő év minde­nekelőtt azokra az üzemekre hárít na­gyobb terheket, amelyek az átlagon alul maradtak, ahol hanyagok voltak, ahol az idén egyáltalán nem, vagy till lassan mér­ték fel termelési és gazdálkodási hibái­kat, elmaradtak a tartalékok feltárásá­ban, kiaknázásában. Ott, ahol ez a jellemző, alkalom lesz szólni ezekről a kérdésekről a pártcso­portokban, a beszámoló taggyűléseken, konkrét javaslatokat tenni a változtatásra. Az üzem, a munkahely dolgozóinak véle­ményére szükség van a jövő évi cselek­vési program kialakításához. A hatékony agitációnak is elengedhetetlen feltétele a tények és a célok pontos ismerete. A megyei pártbizottság állásfoglalásá­nak megismertetése, főbb gondolatainak megértetése, az egységes szemlélet kiko­vácsolása nélkül nem lehet eredményes a helyi politikai és gazdasági munka. Nem felolvasó estekre van szükség, hanem az állásfoglalás gondolatainak, a céljainak a helyi feladatokhoz kötődő magyarázó-ér­telmező közvetítésére, tehát mások meg­győzésére, mozgósítására. Szembe kell nézni a dolgokkal ahhoz, hogy a célokkal egyetértve cselekedhes­sünk. A megyei pártbizottság határozatá­nak minden fejezete egyenrangúan fontos — ezúttal mégis egy kérdést emelünk ki a fentiek miatt. Ha az állásfoglalás tartalmi kérdéseit elemezzük — és ezt mindenütt meg kel­lene tenni —, akkor az alapvető kérdése­ket megértve, egységessé válik a felfogá­sunk, a szemléletünk — 1977 első munka­napján egyszerre „lépünk ki”, nem lesz ritmuszavar a sorainkban. A megyei pártbizottság állásfoglalásá­nak vezérfonala, hogy a középtávon kidol­gozott cselekvési program megállta a he­lyét, a munkát annak alapján kell foly­tatni a jövő esztendőben is. A megye gaz­dasági és társadalmi fejlődése jó irány­ban halad, bár nem minden célunk tel­jesül tételesen, egyes területeken nyilván­való elmaradásaink vannak. A legfontosabb, hogy a helyzetünket reálisan, a népgazdaság egészének fejlő­désébe beillesztve mérlegeljük. A helyi politikai munkához is segítséget adott a pártbizottság azzal is, hogy még egy ki­sebb üzem pártszervezete, dolgozói szá­mára is közelebb hozta, „láthatóbbá” tette a népgazdaság fejlődésének fő folyamatait, az azokhoz fűződő megyei tendenciákat és az új feladatokat. Végül is, hogyan értékeljük a helyzetet? A kérdésre a Párt Központi Bizottsága az egész ország színe előtt választ adott. No­ha 1976-ban nem minden tervelőirányzat teljesül, a nehéz körülmények ellenére minden alapvető társadalompolitikai kér­désben előbbre jutottunk. A pártszerveze­tek. az üzemi kollektívák, a szocialista brigádok, a gazdasági vezetők nagy több­sége a nehéz, bonyolult viszonyok között is megállta a helyét. Bebizonyosodott — s ez a gondolat az agitációs munka egyik fő mondanivalója —, hogy meghatározó módon a mi mun­kánktól függ, hogyan fejlődik a népgazda­ság, a megye, egy-egy üzem, termelőszö­vetkezet. Be kell látnunk ugyanis, hogy a számunkra rossz tőkés külgazdasági viszo­nyok hosszabb távon megmaradnak, ezért a népgazdaság fejlesztésében, a megye gazdasági életében, egy-egy nagyüzemben is számítani kell erre. (Például az import­anyagok esetenként akadozó szállítására, értékesítési nehézségekre stb.) De: szó sincs róla, hogy „a nyugati gazdasági szél­járás” arra sodorna bennünket, amerre akar — ezt egyértelműen bizonyítják idei eredményeink, és például tanúsíthatják a Vegyiművek, a Hűtőgépgyár, a Tisza Ci­pőgyár és más gazdaságok vezetői, dolgozói. Levonható az eddigiek alapján az a kö­vetkeztetés, hogy Szolnok megye gazda­sági-társadalmi fejlődésének azok a fő jel­lemzői, amelyek az ország haladásának, tükrözve, hogy a Jászkunságban érvénye­sül a párt gazdaságpolitikája. Az állattenyésztés fejlesztésének kezdeti eredményeit illetően (különösen a szarvas­marha-állomány fejlesztésére gondolva) megjegyzendő, hogy a megyében eléggé nagy a szóródás a fajlagos teljesítmények­ben, az átlagtól viszonylag sok gazdaság maradt el, nem egy kirívóan. Például hét olyan szövetkezet van, amelyben a tehén­állomány 60 százalékát sem fejik; akad gazdaság 29 százalékos borjúelhullási rá­tával; jónéhány szövetkezetben a fejési átlag az évi 1500 litert sem éri el. Ahol ebbe a mezőnybe tartoznak, a me­gyei pártbizottság cselekvési programja szerint igazítsák a jövő évi, a következő évek munkáját. Nagyobb erőfeszítésekkel, következetesebb munkával, jól kiaknázva a kormány új, gazdaságilag ösztönzőbb in­tézkedéseit, az üzem lehetőségeit, a szarvas- m^pha-tenyésztésben jóval előbbre jutha­tunk. Érvényes ez mondjuk a zöldség- és gyümölcstermesztésre is. Helyileg kell el­dönteni tehát, milyen tervcélokkal; eszkö­zökkel biztosítható a jó végrehajtás. Általános igény, hogy az élvonalbeli nagyüzemeknek meg kell gyorsítani fejlő­désüket, a középmezőnynek folytatnia kell a felzárkózást a legjobbakhoz, az átlag alattiaknak pedig minden téren előbbre kell lépniük. A „hogyan” zárjához adott „ kulcsot a megyei pártbizottság, de nem nyithatja ki senki helyette a jövő év aj­taját. Az üzemi tervezésben, a politikai mun­kában, az 1977. évi cselekvési programban egyaránt célszerű azzal számolni, hogy a dolgozó embernek megnőtt és tovább nő a szerepe céljaink elérésében. Minden terv­nek megvannak az objektív és a tőlünk függő feltételed. Most első helyen azt hangsúlyozzuk, komolyan kell venni a gondjainkat, mert így komolyan vesszük a feladatainkat is. E téren szintén a párt- szervezeteknek kell példát mutatniuk, irá­nyítva, segítve, ellenőrizve, hogy a válla­lati, üzemi tervekben kitűzött 1977. évi feladatok egybeessenek a gazdasági építő­munka magasabb követelményeivel. Nagy haszonnal forgathatják ehhez a megyei pártbizottság állásfoglalását. Kinek mi a dolga? ezeket mondta a mezőgazdasági szövet­kezetek kongresszusán: „Az kell, hogy mindenki tegye meg a magáét, a jó mun­kát senki se érezze, és ne tekintse szíves­ségnek, vagy áldozatnak, hanem a haza, családja és országa iránti természetes kö­telezettségének.” Jövőre többet kell tennünk, mert több­re is vagyunk képesek — ha erről meg­győzzük az embereket, ha ebben a szel­lemben dolgozunk valamennyien, akkora siker nem maradhat el. — sj — FÁBIÁN PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom