Szolnok Megyei Néplap, 1976. december (27. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-21 / 301. szám
1976. december 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r AJÁNDÉKOK KARÁCSONYRA TÖBB MILLIÓÉRT Sikeres aranyuasárnap az üzletekben Eit vegyük meg, ez nekem is tetszik ..Szőnyegvásárlás a tiszafüredi Sztár áruházban. Mozgalmas órákat élt át az áruház az aranyvasárnapon - a bevétel 52 ezer forintot tett ki. II héten újabb áru érkezik A megszokott vasárnapi nyugalomnak híre, hamva se volt az utcákon a hétvég gén, — az aranyvasárnap pon. Emberek jöttek, mentek kisebb nagyobb csomagokkal, az áruházakat, üzleteket vásárlók ezrei töltőt» ték meg. Mindenki igyekezett megvenni a karácsonyi ajándékokat, hiszen már csak négy nap van hátra, és itt az ünnep. A megyeszékhely ,,legfiatalabb” és legnagyobb áruházában, a Centrumban vasárnap délelőtt egy gombos-* tűt sem lehetett volna leej-i teni. Legtöbben a női. férfi pulóverekkel, kardigánokkal teli polcok előtt álldogáltak és válogattak. De kelendő volt a játék, az óra és az ékszer, a konfekció valamint a méteráru is. Az aranyvasárnap 804 ezer forint forgalmat „hozott”, mintegy 100 ezer forinttal többet hagytak a vásárlók az áruházban, mint egy héttel korábban az ezüstvasárnapon. Az áruház közvetlen az ünnep előtt is nagy választékkal várja a vásárlókat, hiszen a héten 5—6 millió forintnyi áru érkezik még. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruházai, boltjai sem panaszkodhatnak az aranyvasárnapra. Az összes bevétel 2 millió 322 ezer fo» rint volt. Ez az összeg 4,5 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Szolnokon, a Sztár áruházban sem lehetett mozdulni. Az eladók a négyórás nyit- vatartás alatt megállás nélkül dolgoztak. Meg is lett az eredménye: a 355 ezer forintos forgalom. A DOMUS áruházat is sokan keresték fel. Karácsonyra több lakás ,,megújul”, hiszen 205 ezer forintért vásároltak bútort. Műszaki cikkekből. lakástextilből 82 ezer forintért kelt. A Kisker többi megyei boltjában is jó forgalommal „zártak”. Divatcikkekből 600 ezer forintért vásároltak a megyeiek. Konfekcióból 387 ezer, műszaki cikkekből 214 ezer, méteráruból 191 ezer forintnyit adtak el-Sport és játékszerekből 151 ezerérj vettek a szülők, a szolnoki Kulturcikk áruházban csak játékból 105 ezer forintnyi „fogyott”. Hangszerekből, lemezekből a forgalom mint-) egy 35 ezer forint volt. A szolnoki Óra- és Ékszerbolt az ezüstvasárnapot 60 ezer forinttal zárta. Az aranyvasárnap már jobban sikerült: 66 ezer forint értékű ajándékot vettek az üzletben. A legkelendőbbeknek az aranyékszerek, a fából készült díszdobozok, a pohár készletek, a pénztárcák és az ötvös tárgyak bi- nyultak. Sokan betértek a Május 1» Ruhagyár Magyar utcai Elegant üzletében is. Csinos női, férfi kabátok, kosztümök, nadrágok, szoknyák közül válogathattak a vásárlók. Főként a hoszú bőrkabátokat» bőrzakókat vitték, de nagy sikere volt a sertés velúrból készült, valódi szőrme díszí», tésű „Lengyelkéknek”. Az üzlet az aranyvasárnapon 87 ezer forintot forgalmazott- A bolt eladói örömmel újságolták^ hogy néhány napja már teljesítették a 11 milliós éves tervüket. Jelenleg 12,5 millió forintnál tartanak. Az üzletet hat éve nyitották, de olyan forgalomra, mint amit az idén novemberben elértek, még nem emlékeznek* Eddig egy hónap alatt a legnagyobb forgalom 1 millió 800 ezer forint volt, az említett novemberi pedig 2 millió 550 ezer lett. — sze — Kevesebb, de súlyosabb Munkavédelmi mérleg az ipari szövetkezetekben — Nem a pénz kevés, a hiba a szemléletben van. — Keveseebb a baleset, de több napig tart a gyógyulás. — A munkavédelem közös ügy, minden szövetkezetben. — Ezek a gondolatok hangzottak el a napokban, amikor a KISZÖV elnöksége az ipari szövetkezetek szociális helyzetéről, a munkavédelem idei tapasztalatairól tárgyalt. Javuló munkakörülmények Az idén tovább javultak a szociális feltételek Szolnok megye ipari szövetkezeteiben. Elkészült a Kunszentmártoni Fatömegcikk Készítő » Szövetkezet üzemcsarnoka, a Jászberényi Műszeripari Szövetkezet korszerű autószervize, a Jászladányi Vegyesipari Szövetkezet új üzeme. Korszerűsítették a Szolnoki Bőrés Textilipari Szövetkezet törökszentmiklósi bőrdíszmű részlegét, új munkahelyet kaptak a szolnoki tszabók, valamint a karcagi festők. Sajnos, az új munkahelyek nem jelentik egyúttal az öltözők, fürdők korszerűsítését is. Megtörtént nem is egyszer, hogy ezeket csak a beruházás, az üzem és üzemcsarnokok elkészülte után, mintegy befejező akkordként csinálták meg. így aztán nem csoda, hogy éppen az új munkahelyeken történnek balesetek, olyanok, amelyek gondossággal kiküszöbölhetők lennének. Ebben az évben a megye ipari szövetkezeteiben 267 baleset történt. A balesetek károsultjai összesen 5557 napot hiányoztak a termelésből. Egy szerencsétlenség általában 21 táppénzes napot jelent. Tavaly ez a szám kevesebb, 18 volt. Már ebből is megállapítható, hogy súlyosabb balesetek történtek az idén. A baleseti statisztika szerint az okok között továbbra is „vezet” az anyagmozgatás. Hetvenhat ember e nehéz fizikai munka közben szenvedett sérülést. A második helyen a gépek, berendezések szabálytalan működtetése áll. Minősítés húsz szövetkezetben Fehér Kálmán, az OKISZ munkavédelmi felügyelője az idén húsz ipari szövetkezetben vizsgálta meg a munka- védelmi helyzetet. A szabályok szerint „jó” „megfelelő” és „rossz” minősítés adható a vizsgálat nyomán. Nos, a húsz szövetkezet közül egyben se tapasztalt jó helyzetet. Rossznak — tehát alapvető hiányosságokkal dolgozóknak — hat, megfelelőnek tizennégy szövetkezetét minősített. A KISZÖV elnöksége a tapasztalatok alapján úgy döntött: továbbra is, sőt az eddiginél jobban ügyel a szövetkezetek munkavédelmi helyzetére. Elmarasztalja, s ha kell, bünteti azokat a szövetkezeti vezetőket, akik elfelejtik: nálunk a legfőbb termelőerő az ember. Városfejlesztés Mezőtúron Mérleg öt év munkájáról A mezőtúri tanács a napokban tartott ülésén az 1973-tól 1976-ig terjedő időszakra kidolgozott városfejlesztési és gazdasági program végrehajtását tárgyalta meg. A városi tanács elnöke beszámolójában megállapította, hogy a kitűzött feladatokat az öt év alatt döntő többségükben megvalósították. A városban mintegy ezerötszáz új ipari munkahelyet létesítettek. Az öit év alatt 693 lakóház épült, több utcában közművesítettek, és átadták az új szennyvíztisztító telepet. A vasasszakszervezet központi vezetőségi ülése A kohászat, a gépipar és a villamosenergia ipar ez évi gazdálkodásáról és a szocialista mun'kaverseny és a briigádmozgalom fejlődéséről tanácskozott tegnap a vas-, fém- és vülamo^ener- giaipari dolgozók szakszervezetének központi vezetősége. Méhes Lajos főtitkár beszámolójában elmondta, hogy az előzetes adatok szerint a kohászat 4 százalékká!, a gépipar több mint 6 százalékkal, a villamosenergiaipar pedig 8 százalékkal növeli termelését a tavalyihoz képest. ELŐHANG 1977 Egv hete múlt- hogy a megyei párt——----------bizottság nyilvánosságra h ozta állásfoglalását az idei gazdasági munka tapasztalatairól, várható eredményeiről és a jövő évi feladatokról. Szocialista közéletünkben természetesnek számít, hogy a párt ily módon is erősítve tömegkapcsolatait, fontos közügyekben a kommunistákkal egyidőben tájékoztatja a közvéleményt, hogy döntéseinek dokumentumait munkaeszközként használhassák a pártszervezetek, s természetesen a szocializmus ügyét a magáénak valló minden ember. Ez a módszer önmagában is kifejezésre juttatja, hogy a kommunisták minden céljukat a tömegekkel, szövetségeseikkel együtt akarják és velük összefogva képesek megvalósítani. Fel lehet tenni a kérdést: hogyan használják ezt a munkaeszközt a pártszervezetek, a kommunisták a helyi feladatok kialakításában, az agitációban. Hogyan olvassák, hogyan alkalmazzák a megyei pártbizottság határozatát a mindennapi munkában például azok, akik nem tagjai a pártnak — erre is gondolniuk kell a kommunistáknak. Céljaink sorsa a munkahelyeken dől el, ezért azt szeretnénk elérni. hogy ki-ki tegye meg. a magáét a saját posztján: a munkapadnál, a tervező- asztalnál, az adminisztrációban es az igazgatói székben egyaránt. Ennek alapvető feltétele, hogy világosan, közérthetően beszéljünk a helyzetről, a terveinkről, hogy meggyőzés útján nyerjük meg az embereket a közös ügynek, mozgósítva őket a konkrét feladatokra. ■y A megyei pártbizottság állásfoglalása mindenekelőtt ehhez nyújt segítséget, mert hiteles képet ad idei munkánk eredményeiről, kertelés nélkül beszél a gondjainkról, világosan megfogalmazza a jövő évi tennivalóinkat a megye egészére, s a gazdasági, politikai munka nagyobb részterületeire nézve is. Az állásfoglalás jelzi a „pontos időt”, ehhez kell igazítani az órájukat a pártszervezeteknek, az egyes kommunistáknak, kinek-kinek a saját munkakörében. Aligha volna célszerű egy — az egyben helyi cselekvési programként átvenni, hiszen a határozat nem mentesít a gondolkodás, a konkrét helyzet konkrét elemzésének kötelezettsége alól, sőt, mindenekelőtt arra ösztönöz, szólít fel. Mint említettük, a megyei pártbizottság állásfoglalásában nyíltan szólt a gondokról, s azokat figyelembe véve szorgalmazza: „gyorsabb haladást kell elérni azokon a területeken, üzemekben, amelyekben az 1976. évi tervet nem sikerült maradék nélkül teljesíteni. Nagy erővél kell törekedni a gazdasági fejlődést akadályozó tényezők felszámolására .. Kiviláglik tehát, hogy miképp a népgazdaság egészében, úgy a megyében is az 1977. évi gazdasági munka célja, "hogy az ötéves terv időarányos részét teljesítsük, pótolva az idei elmaradásokat is. Nos, a vállalati, az üzemi tervekben ennek kell a konkrét célokban „megjelenni”, ennek a szemléletnek kell uralkodóvá válni, de nem ezeknek a szavaknak, mondatoknak. Például a jövő év mindenekelőtt azokra az üzemekre hárít nagyobb terheket, amelyek az átlagon alul maradtak, ahol hanyagok voltak, ahol az idén egyáltalán nem, vagy till lassan mérték fel termelési és gazdálkodási hibáikat, elmaradtak a tartalékok feltárásában, kiaknázásában. Ott, ahol ez a jellemző, alkalom lesz szólni ezekről a kérdésekről a pártcsoportokban, a beszámoló taggyűléseken, konkrét javaslatokat tenni a változtatásra. Az üzem, a munkahely dolgozóinak véleményére szükség van a jövő évi cselekvési program kialakításához. A hatékony agitációnak is elengedhetetlen feltétele a tények és a célok pontos ismerete. A megyei pártbizottság állásfoglalásának megismertetése, főbb gondolatainak megértetése, az egységes szemlélet kikovácsolása nélkül nem lehet eredményes a helyi politikai és gazdasági munka. Nem felolvasó estekre van szükség, hanem az állásfoglalás gondolatainak, a céljainak a helyi feladatokhoz kötődő magyarázó-értelmező közvetítésére, tehát mások meggyőzésére, mozgósítására. Szembe kell nézni a dolgokkal ahhoz, hogy a célokkal egyetértve cselekedhessünk. A megyei pártbizottság határozatának minden fejezete egyenrangúan fontos — ezúttal mégis egy kérdést emelünk ki a fentiek miatt. Ha az állásfoglalás tartalmi kérdéseit elemezzük — és ezt mindenütt meg kellene tenni —, akkor az alapvető kérdéseket megértve, egységessé válik a felfogásunk, a szemléletünk — 1977 első munkanapján egyszerre „lépünk ki”, nem lesz ritmuszavar a sorainkban. A megyei pártbizottság állásfoglalásának vezérfonala, hogy a középtávon kidolgozott cselekvési program megállta a helyét, a munkát annak alapján kell folytatni a jövő esztendőben is. A megye gazdasági és társadalmi fejlődése jó irányban halad, bár nem minden célunk teljesül tételesen, egyes területeken nyilvánvaló elmaradásaink vannak. A legfontosabb, hogy a helyzetünket reálisan, a népgazdaság egészének fejlődésébe beillesztve mérlegeljük. A helyi politikai munkához is segítséget adott a pártbizottság azzal is, hogy még egy kisebb üzem pártszervezete, dolgozói számára is közelebb hozta, „láthatóbbá” tette a népgazdaság fejlődésének fő folyamatait, az azokhoz fűződő megyei tendenciákat és az új feladatokat. Végül is, hogyan értékeljük a helyzetet? A kérdésre a Párt Központi Bizottsága az egész ország színe előtt választ adott. Noha 1976-ban nem minden tervelőirányzat teljesül, a nehéz körülmények ellenére minden alapvető társadalompolitikai kérdésben előbbre jutottunk. A pártszervezetek. az üzemi kollektívák, a szocialista brigádok, a gazdasági vezetők nagy többsége a nehéz, bonyolult viszonyok között is megállta a helyét. Bebizonyosodott — s ez a gondolat az agitációs munka egyik fő mondanivalója —, hogy meghatározó módon a mi munkánktól függ, hogyan fejlődik a népgazdaság, a megye, egy-egy üzem, termelőszövetkezet. Be kell látnunk ugyanis, hogy a számunkra rossz tőkés külgazdasági viszonyok hosszabb távon megmaradnak, ezért a népgazdaság fejlesztésében, a megye gazdasági életében, egy-egy nagyüzemben is számítani kell erre. (Például az importanyagok esetenként akadozó szállítására, értékesítési nehézségekre stb.) De: szó sincs róla, hogy „a nyugati gazdasági széljárás” arra sodorna bennünket, amerre akar — ezt egyértelműen bizonyítják idei eredményeink, és például tanúsíthatják a Vegyiművek, a Hűtőgépgyár, a Tisza Cipőgyár és más gazdaságok vezetői, dolgozói. Levonható az eddigiek alapján az a következtetés, hogy Szolnok megye gazdasági-társadalmi fejlődésének azok a fő jellemzői, amelyek az ország haladásának, tükrözve, hogy a Jászkunságban érvényesül a párt gazdaságpolitikája. Az állattenyésztés fejlesztésének kezdeti eredményeit illetően (különösen a szarvasmarha-állomány fejlesztésére gondolva) megjegyzendő, hogy a megyében eléggé nagy a szóródás a fajlagos teljesítményekben, az átlagtól viszonylag sok gazdaság maradt el, nem egy kirívóan. Például hét olyan szövetkezet van, amelyben a tehénállomány 60 százalékát sem fejik; akad gazdaság 29 százalékos borjúelhullási rátával; jónéhány szövetkezetben a fejési átlag az évi 1500 litert sem éri el. Ahol ebbe a mezőnybe tartoznak, a megyei pártbizottság cselekvési programja szerint igazítsák a jövő évi, a következő évek munkáját. Nagyobb erőfeszítésekkel, következetesebb munkával, jól kiaknázva a kormány új, gazdaságilag ösztönzőbb intézkedéseit, az üzem lehetőségeit, a szarvas- m^pha-tenyésztésben jóval előbbre juthatunk. Érvényes ez mondjuk a zöldség- és gyümölcstermesztésre is. Helyileg kell eldönteni tehát, milyen tervcélokkal; eszközökkel biztosítható a jó végrehajtás. Általános igény, hogy az élvonalbeli nagyüzemeknek meg kell gyorsítani fejlődésüket, a középmezőnynek folytatnia kell a felzárkózást a legjobbakhoz, az átlag alattiaknak pedig minden téren előbbre kell lépniük. A „hogyan” zárjához adott „ kulcsot a megyei pártbizottság, de nem nyithatja ki senki helyette a jövő év ajtaját. Az üzemi tervezésben, a politikai munkában, az 1977. évi cselekvési programban egyaránt célszerű azzal számolni, hogy a dolgozó embernek megnőtt és tovább nő a szerepe céljaink elérésében. Minden tervnek megvannak az objektív és a tőlünk függő feltételed. Most első helyen azt hangsúlyozzuk, komolyan kell venni a gondjainkat, mert így komolyan vesszük a feladatainkat is. E téren szintén a párt- szervezeteknek kell példát mutatniuk, irányítva, segítve, ellenőrizve, hogy a vállalati, üzemi tervekben kitűzött 1977. évi feladatok egybeessenek a gazdasági építőmunka magasabb követelményeivel. Nagy haszonnal forgathatják ehhez a megyei pártbizottság állásfoglalását. Kinek mi a dolga? ezeket mondta a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusán: „Az kell, hogy mindenki tegye meg a magáét, a jó munkát senki se érezze, és ne tekintse szívességnek, vagy áldozatnak, hanem a haza, családja és országa iránti természetes kötelezettségének.” Jövőre többet kell tennünk, mert többre is vagyunk képesek — ha erről meggyőzzük az embereket, ha ebben a szellemben dolgozunk valamennyien, akkora siker nem maradhat el. — sj — FÁBIÁN PÉTER
